Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-06 / 278. (726.) szám
Szombat, december 6. & nevű adjutánsát szombaton fogja kihallgatni, ha Hobbs bűntárs ügyét fogják tárgyalni. Elsikkasztotta a király levelét egy belgrádi postásnő — A P. M. H. jugoszláviai tudósitójától — Belgrád, december 5. Szinte páratlan sikkasztásról tudósit belgrádi tudósítónk. A napokban egy katonatiszt kereste fel a belgrádi föposta főnökét és figyelmeztette, hogy a posta egyik kezelőnője kémkedéssel foglalkozik. A rendőrség azonnal őrizetbe vette a gyanúsított postáskisasszonyt — Jamkovics Szlavka a neve — cs házkutatást tartott a lakásán. A házkutatás meglepő eredménnyel járt, mert a postásnő lakásán nagyszámú a legfontosabb hivatalos és diplomáciai levelet, sőt több olyan levelet Is találtak, amelyeket Sándor király és Marióra királynő írtak testvéreiknek és másoknak. Érdekes, hogy a március óta rendszeresen ellopott levelek közül egy sem volt felbontva, csak egyszerűen elsülyesztve és gondosan éltévé. Jankovics Szlavka azzal védekezett, hogy nem akart kémkedni, unni a levelek sértetlensége is bizonyít, csak a levélportóra .természetben kapott pénzt sikkasztotta el, mert a fizetéséből nem tudott megélni. A feljelentővel viszonya volt, de most szakított vele. A titokzatos maharadzsa — Kaschmir trónörököse Vagyonát negyven millió fontra teszik. London, december 4. A titokzatos maharadzsáról, aki egy 250.000 fontos perrel kapcsolatosan nagy szerepet játszott, fellebbentették a fátylat. Ez a maharadzsa volt az, aki elcsábította Robinson angol kereskedőszélhámos feleségét és azután több ember zsarolása következtében 250.000 fontra állított ki a Middland- bankra egy csekket, hogy .kielégítse a férji követeléseket. Mindeddig a bírósági tárgyalásokon, mint titokzatos idegen szerepelt és elhallgatták a nevét. Most kitudódott, hogy Sir Harri Singhröl a kaschmiri maharadzsa írónutódjáról van szó. Az angol kormány ezzel a maharadzsával sehogysem tudott megférni és mindig kellemetlenségekben volt része, mert az uralkodó az ellenzék szerepét játszotta és ezért utódjául unokaöcse helyett mást akartak trónra juttatni. A kormány a Robinson- eset után már megbékült volna azzal a gondolattal, hogy ez a gyöngejellemü unokaöcs foglalja el a trónt, mert formálható anyag lenne a kezében, de viszont éppen ez a ro- binsoniáda tette a fiatal maharadzsát lehetetlenné. B'rkenhead lord, India államtitkára Sir Douglas Hogg, a „Public Prosecution" igazgatójával és „Sir Archibald Bodkinnal, Anglia belügyi államtitkárával a maharadzsa ügyében tanácskozást folytatott. Ennek eredményeképpen újabb elfogatási narancsokat bocsátottak ki. Londoni ■ Clöche már előbbi idejöttekor is alig bírta fékezni idegeit. Most aztán csordultig telt a pohár. Parancsolt csapatának: — Tartóztassák le ezt az embert! A még dühösebb csendőrök rávetették magukat a tűzoltók hadnagyára, aki viaskodott velük, sisakját is leverték s végre hamarosan ártalmatlanná tették. A tömeg rémülten nézte, amint lefogta két robosztus fickó, kiknek megszokott munka volt a kapálózó gonosztevők lefogása. Ez az igazságszolgáltatási aktus oly rövid idő alatt ment végbe, hogy a néptömeg nem is mehetett segítségére kedvencének. Igaz, vissza is torpant a lázadástól. Elkezdett tehát a tömeg ordítozni, de akkor már vitték a foglyot a csendörség felé. — Adjátok vissza! — hörgőt! Bernicon. A kapu becsapódott a tüntetők orra előtt. A tűzoltók főnökük elvesztésétől nekidühödve vadul üvöltöztek. Ekkor Berniconnak egy gondolat villant át agyán: — A fecskendőt! Hozzuk ide a fecskendőt! A szó röppent és tüstént hatott. Elszaladtak a fecskendőért, nekiirányitották a csendőrlaktanyának és hatalmas vizsugara- kat kezdtek belőni a nyitott ablakokba. Cloche parlatnentálni akart valamelyes egyezség irányában, de a másik pillanatban már csuromviz lett. Valóságos ostromot kezdenek. Ez alatt az epopéa alatt pedig a majorosház, melyet ott hagyott mindenki, kivéve a szerencsétlen tulajdonost, akinek egyéni ügyét elfeledték a köz-konfliktusban, szép csöndesen leégett. Fordította: Kertész Kálmán. újsághírek szerint a maharadzsa eljön Londonba és mint tanú fog szerepelni. Eddigi anonim voltát saját beleegyezése folytán megszüntették. Mikor 1919-ben először jött Londonba, a kormány egy vezetőt akart melléje adni, a maharadzsa azonban elutasította, mert szabad akart maradni. Tökéletesen beszél angolul és egyike India leggazdagabb hercegeinek. Negyven- millió fontra becsülik vagyonát. Írországban való tartózkodása alatt 50.000 fontért vásárolt versenylovakat. Az angol király és a walesi herceg kétszer fogadta. A londoni rendőrség Richards Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A házszabályreviziós javaslat általános vitája ma véget ért és Bethlen miniszterelnök is megtartotta záróbeszédét. Az ülést 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az első szónok Lukács György volt, aki hangoztatta, hogy nézete szerint a pénteki eseményekért nem a szociáldemokraták a felelősek, hanem Friedrich István, aki tudatában volt annak, hogy a levél hamisítvány, mégis a Ház elé hozta. Tagadja, hogy akár a szocialisták, akár a polgári ellenzék tervszerűen készültek volna a rend megbontására, de a kormánypárt is felelős az eseményekért. Reméli, hogy közös megegyezéssel sikerülni fog a helyzetet szanálni. Ezután a javaslat általános vitája véget ért és Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy nem akar kitérni a legutóbbi eseményekre, de foglalkozni kíván azzal, hogy a magyar parlament elbirja-e azt a kritikai mértéket, amely- lyel minden parlament működését mérni kell. A magyar parlament alaptétele az, hogy a szuverénitást választott képviselet utján gyakorolja. A parlament működésének íöfeladatáí a határozathozatal alkotja. Ehhez hozzájárulnak azok a körülmények, amelyek a vita rendjét garantálják és azt, hogy a határozatot helyesen hozzák meg. Van vitaszabadság és szólásszabadság. A jelenlegi javaslat egyiket sem korlátozza. Magától értetődik, hogy határozatot csakis a vita folyamán kialakult többségi nézet alapján lehet és szabad hozni. ' A kritika szabadsága nélkül komoly vitát nem lehet folytatni. Igen fontos feltétel a szólásszabadság és az egyenjogúság biztosítása. A harmadik szempont, amit figyelembe kell venni, az, hogy a vita korlátáit úgy állapítsák meg, hogy a kitűzött célt ne veszélyeztessék, viszont a közérdek biztosittassék, A parlament azonban nem lehet azilum azok részére, akik vádaskodHannover, december 5. Mint tegnap már röviden jelentettük, a hannoveri esküdtbiróság tegnap kezdte meg Haarmann, a híres tömeggyilkos biin- pörérnek tárgyalásátEz a pör egyike lesz a legborzasztóbb bűnügyeknek. Huszonhét gyilkosság! esetre kell napfényt deríteni és a 42 éves ruhakereskedőnek cinizmusát megtörni. Hans Haarmann évekig élt biztonságban a városban, anélkül, hogy valaki tudta volna, hogy mily borzalmas cselekedetek rejtőznek szolid és egyszerű magaviseleté mögött. Fiatalemberek, alig kifejlett gyerekek egész tömegét csalta rettenetes lakására, ahol állati módon végzett velük. Tettestársának a 23 éves Hans Gransöt tartják, akit két eset elkövetésével vádolnak és aki a gyilkosságok tulajdonképpeni anyagi élvezője volt, tekintve, hogy Harmann sok pénzt juttatott neki titoktartása fejében- Az esküdtbirósági terem mellett egy kis szobában látni azt az ágvat, amelyen a huszonhét fiatalember halálát lelte. Az áldozatok ruhái is ott vannak, egy fejpárna, egy takaró és egy kis gimnazista sapka is. Az esküdtbiróság hat tagból áll, akik mindegyike iparüzö szeméiy. Mondják, hogy Haarmann nagy cinizmusa a tárgyalások közeledtével mindinkább tűnt és most már nagyon idegesen és nyugtalanul viselkedik. Látni rajta ugyan, hogy a zsiványok A maharadzsa apja Újabb hírek szerint a Robinsou-pcr főhősének apja, Kaschmir maharadzsája útban van Anglia felé- Az adjutáns kiadatása hónapokig is eltarthat. Az adjutáns kijelentette, hogy nem hajlandó az angol törvényszék előtt megjelenni. A herceg 30 év körüli igen szép férfi. Huszonnégy éves volt, mikor Robinson feleségét megismerte. Kaschmiri palotája India legszebb építkezése. Európai tartózkodása alatt két marékkai szórta a pénzt és több százezer fontot tesz ki az, amit lóversenyen veszített. nak és a nemzetközi jogot, valamint a társadalmi illemet nem veszik tekintetbe és nem mernek a nyilvánosság elé állni hazug vádjaik megismétlésével. A vitának csak olyan keretben szabad mozognia, amely a közérdeket szolgálja ó, a személyeskedéseket száműzi. A parlamenti helyzeten segíteni kell, mert ma a nemzetgyűlés üresfejü közlegények harcterévé vált. Ha pedig a rend fentartására irányuló kísérlet történt, akkor jött a renitencia és az einök tekintélyének sárbatiprása. Láttuk, hogy kis kérdéseknél milyen vihart támasztottak és igy nem marad idő a nagy kérdések letárgy állására. A trianoni szerződés teljesen átváltoztatta életünket és kérem, hogy ne piszkálják a sebeket olyanok, akik tudják, hogy úgy sem lehet a kényszerhelyzeten segíteni. A kormány rövidesen előterjeszti a vá’aszíási és a főrendiházi javaslatokat. Figyelmeztetek mindenkit, hogy ne igyekezzenek újból a forradalom tiizét piszkálni. A kormány fokozatosan megszüntette a szabadságkorlátozó intézkedéseket és rövidesen minden korlátot meg fog szüntetni. A klotüröl beszélve azt mondják, hogy a szocialisták saját portájukon már megbarátkoztak a klotürrel, majd három órás beszédét e szavakkal fejezte be: Nem ragaszkodom a választói törvénynél a nyilt szavazáshoz, a nemzetgyűlésre bizom, hogy a nyilt szavazás, va^v a titkosság mellett döntsön. Ha garanciákat kapok arra, hogy egyes pártok nem fognak nemzet- ellenes propagandát kifejteni és biztosítják hogy nem fogják a kü'földre menekült forradalmárokat hazahozni és nem fogják megvetni egy uj forradalom létalapját, akkor semmi kifogásom nincs a titkos szavazás ellen. Amig azonban a pártok átalakulása a nemzet kárára történhetik, addig csak azt az álláspontot foglalhatom el, amit eddig elfoglaltam. (Zajos taps és éljenzés.) A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta és ezzel az ülés véget ért hírhedt hiúsága, amint egy világraszóló pörnek a középpontjában állnak, benne is meg van, de a biráks zerint a megtörés és a vallomás nem várathat magára sokáig. Egy újságíró interjúja a gyilkossal Hogy mennyire elvetemült és szinte ki- sértettesen cinikus Haarmann, arra vonatkozólag a legjobb példa az az interjú, melyet egy német újságíró csinált vele cellájában most, a tárgyalások megkezdése előtt. Haarmann a legnagyobb nyugalommal ezeket mondotta az ellene emelt huszonhét gyilkossági vádra vonatkozóan: — Nos, mindenki azt mondja, hogy ennyi volt és ezt igyekeznek nekem bebeszélni. Most már nem tudom biztosan, mert ez már nagyon régen történt, hetet bevallottam, ennyit tudok — mondja és közben nevet —, de ezek csak beszélnek nekem és igyekeznek rávenni, hogy a többit is bevalliam.. Dehát én csak tudom, hogy mennyi volt. De ha olyan nagyon akarják, hát én rámondom, hogy igen. Az egyetlen, amitől ez a borzalmas gyilkos még fél, az a népitélet, amely egész bizonyosan be is következnék, ha nem őriznék meg kellőkép-* pen a nép dühével szemben— Na természetes — mondja erre Haarmann — azt el is tudom képzelni, hogy ezek a szülők akik szomorúak és dühösek . . . Dehát kivégezhetnek . . . azért mégsem szabad agyonverni. Arra a kérdésre, hogy fél-e a halálos ítélettől, megrázza a fejét és azt mondja: — Ah, nem. Nézze csak — mondja és mutatja , Is a kezével —, a fejem leesik, ez egész, gyorsan megyCsak arról nem akar tudni, hogy a gyilkosságokat előre megfontolt szándékkal követte volna e.. Erre mindig csak annyit mond: — Mikor reggel felébredtem, uiár ott feküdt mellettem holtan. Egyébként a legnagyobb cinizmussal cs hidegvérrel meséli el, hogy hogyan követte ei a gyilkosságokat és egyenesen megdöbbentő, hogy miközben a legborzalmasabb részleteket mondja el, állandóan nevet közben. Amikor azonban arról beszél, hogy milyen erővel kellett kezelnie a kést, mig az áldozatait szétdarabolta, vicsorítja a fogait és valóságos vadállat benyomását kelti. Hogy a gyilkos Haarniann teljes tudatában van-e tetteinek, az kétségesnek látszik. Az azonban kétségtelen, hogy vannak még dolgok, amelyeket elkövetett, de amelyeket nem akar bevallani. Különösen egy esetben vált ez szembeszökővé, amikor ugyanis elbeszélte azt a harcot, amelyet egyik áldozatával vivőit, aki hatalmas termetű, erős ember volt. Ennek a küzdelemnek a leírásánál Haarmann mindig nagyon izgatott lesz és ilyenkor, épp úgy, mint a feldarabolások elmesélésénél, vicsorítja a fogait és szemében gonosz tűz lobog. Azt mondja, hogy az volt az érzése, mintha valaki a háta mögül fojtott hangon ezt kiáltotta volna feléje: — Eritz! Fritz! Azután később, amikor magához tért, vagy talán valamilyen mély álomból ébredt föl, megint csak „mellette iekiidt a szegény fiú, a szemei csak egy kicsit voltak nyitva, mintha mégegyszer meg akarta volna őt nézni.“ És az elvetemült gyilkos újra kísértetiesen nevet. A tárgyalás első napja A tárgyalás első napján a gyilkos idegesen viselkedett. Különösen, amikor a bírósági szakértők arról beszéltek, hogy elmebeteg, tiltakozott. Hadonászott és azt kiabálta, hogy nincs semmi baja, fejezzék 1c egész nyugodtan- Amikor a tárgyalásokon Haarmann homoszexualitástátról volt szó, a legnagyobb nyugalommal magyarázta, miképp végzett első áldozatával, Ériedéi Rőtbe diáikkal. A földarabolásról is nyilatkozott. Többek közt vigyorogva mondta el, hogy az áldozat koponyáját úgy ütegette szét a fejszével, mint a kókuszdiókat szokás. Igen érdekes, hogy a tanukat a tárgyalások megkezdése előtt megvizsgál tűk, vájjon nincs-e náluk fegyver, mert attól lehetett félni, hogy az elkeseredett emberek izgalmukban az ülés alatt agyonlövik a gyilkost. A tárgyalások szexualpathológiai részleteit a nyilvánosság kizárásával tartják megA tárgyalás második napja A második napon Granst hallgatták ki. Elismerte, hogy Haarmanntól sok pénzt kapott, de csak tisztességes utón, semmi közössége a gyilkossal nem volt. Haarmamit második áldozatára, Fritz Franké tanoncra vonatkozólag hallgatták ki. Ismét közönyösen viselkedett, amikor elmondta, miként harapta át áldozata torkát. Igyekezett bemártani Hugó Wilkowskit is, aki szerinte segédkezett Arnold Henje meggyilkolásánál. Holnap folytatják a port. A beíegsegéíyző pénztár tisztviselőinek újabb üldözése A pozsonyi központnak nem megbízhatók a szlovák vizsgázó bizottságok — Kassa, december 5. (Saját tudósítónktól-) A munkásbiztositó és betegsegéJyző pénztárak tisztviselőit, úgy látszik, előzetes karácsonyi ajándékként uiabb meglepetés érte a központ, az úgynevezett Z- U. részéről. A központ igazgatósága ugyanis elhatározta, hogy mindenható urának, Svenda igazgatónak elnöklete alatt ujabbi szlovák vizsgára kötelezi az összes alkalmazottakat, tehát azokat is, akik a vizsgát egy ízben már sikerrel letették. A hír általános pánikot keltett mindenfelé, hiszen nyilvávaló tendenciája más nem lehet, mint az, hogy ujabbi címet szerezzenek azok elbocsátására, akiktől mindenképp szabadulni akarnak, hogy helyükre cseh tisztviselőket helyezzenek. A jelenleg még alkalmazott tisztviselők már két évvel ezelőtt sikerrel vizsgáztak olyan bizottságok előtt, melynek elnöke egy zsupán, vagy más magasabb közhivatalnok, tagjai pedig tanárok és tanítók voltak- Egész furcsa tehát, hogy most Svenda ur, ez a kiugrott kecskeméti pap pőpább akar lenni a pápánál és felül akaria bírálni ezek határozatait, mint A magyar nemzetgyflifö álfalAnossdglNin elfogatta a hézszabdlgrertzIOt Bethlen hatalmas záróbeszéde — Nem enged uj forradalmi kísérletezéseket — „A parlament üresfejü közlegények harcterévé sülyedt“ — Miért szükséges a házszabályrevizió ? A huszonhétszeres szadista gyilkos a bíróság előtt
