Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-05 / 277. (725.) szám

Péntek. december 5, Miniszteri expozék a szenátus költségvetési bizottságában Prága, december 4. A szenátus költségvetési bizottsága ró­nám! epésben halad az állami költségvetést illető tárgyalások befejezéséhez. Egy-egy napon négy-öt tárca is elintézést nyer, ami könnyen mehet, mivel az ellenzéki szenáto­rok nincsenek jelen a tárgyalásokon, a koalí­ciós uraknak pedig — az előadó kényszerű megjegyzésem kívül — semmi mondaniva­lójuk sincs az államháztartási ügyekben. Az egyes tárcákhoz az előadókon kívül a szak­miniszterek is felszólalnak, igy tegnap Be- nes külügyminiszter adta elő azt, miszerint a cseh-szlovák külpolitika legaktuálisabb kérdése a kereskedelmi szerződések kötése. Egyidejűleg három állammal: Lengyel- és "lágyarországgal, továbbá Svájccal folynak a kereskedelmi tárgyalások. Az utlevélvizu- mok iáttamozását az állam biztonsága köve­teli s igy a vízumrendszer teljes megszünte­téséről ma még nem lehet beszélni. Malypetr belügyminiszter kijelentette, hogy a köziigazgatási tisztviselők f ize térren­dezése ^ az állami tisztviselők státus-rende­zése kapcsán fog megtörténni. A rendőrség államosítása takarékossági okokból — nem történhetik oly gyors lépésben, mint az kí­vánatos volna. Udrzal hadügyminiszter szerint a had­ügyi tárca összeállításánál tulszerényen járt el a kormány, s nagyobb takarékosság nem is képzelhető. A miniszter nagy figyelemmel kiséri a kommunisták minden mozgalmát, a kormány az eddiginél erélyesebb eszközök­kel fog harcolni az államfelíorgató elemek ellen. Komárom város viharos közgyűlése Az állampolgárság kérdése és a munkások Wrongása — A gyűlést botrányokkal aka­dályozta meg a kommunista párt = Komárom, december 4. Komárom város képviselőtestülete iz­gatott hangulatban tartotta meg ülését, me­lyen Csizmazia György városbiró elnökölt. Napirend előtt a városbiró Kamrás József dr. ügyét ismerteti, akit a szlovenszkói minisz­ter megfosztott állampolgárságától és külön leiratban közérdek címén városi képviselő- testületi tagságától is. A városbiró egyhangú helyeslés mellett fejtette ki, hogy a minisz­ter itt tévedés áldozata, mert Kamrás dr., aki mindig a törvény és jog álláspontját képviselte, képviselőtestületi tagságában mindig a közérdeket képviselte. Azt indítvá­nyozta a városbiró, hogy a képviselőtestület éljen panasszal a köz­igazgatási bírósághoz. Az összes pártok szónokai kiemelték a tagsági jógáitól megfosztott Komrás dr. ob­jektív és igazságos magatartását, igy a kom­munisták részéről Steiner Gábor, továbbá Boldoghy Gyula (kisgazda), végül Alapy Gyula dr-, a keresztényszocialista párt el­nöke, aki arra mutatott rá. hogy éppen a — i in hmm mi ii i miiii imiimiii—nmruirnn—ii rm—pi város közérdeke követeli, hogy Kamrás dr. tovább is folytassa közhasznú és a város ér­dekeit szolgáló munkásságát. A munkásság sérelmeit . Steiner Gábor (kommunista) tette szóvá, kifejtve, hogy az állami dohánybeváltóban a szlovák munká­sokat előnyben 'részesítik a helybeliek fölött. Ez a munkásságot állandó forrongásban, tartja és ezért általános zugás és sűrű köz­bekiáltások közt azokat teszi felelőssé, akik ebben az ügy­ben a helyi munkásság érdekeivel ellen­tétbe helyezkednek. Csizmazia városbiró kifejti, hogy a tá­madást visszautasítja, mert kötelességét tel­jesítette és óva intette az illetékes hatósá­gokat. hogy a munkásság hangulata elkeseredett és forradalmi, a felelősséget rájuk háritja. Jávor állami jegyző kijelenti, hogy a törvények szerint jár el, Boldoghy Gyula, a kisgazdapárt körzeti elnökié szóvá teszi, hogy mindenütt mellőzik a helyi ipart és a Buenos Aires, december 4. Egy limai je­lentés szerint Eszakperuban fellázadtak az Andesek hegylakói. Chotta városát megszál­lották és a kormánycsapatoknak csak két Madrid, december 4. Hivatalosan jelen­tik: Marokkó nyugati részén a rossz állások dacára sikerült Alifajátát és Mexeraihát éle­lemmel ellátni A felkelők több támadást kí­séreltek meg, de a spanyol csapatok vissza­verték őket. Gibraltár, december 4. Marokkóból nyug­talanító hírek érkeztek. A spanyoloknak ki Páris, december 4. Nagy izgalomban tartja a francia közvéleményt, sőt a politikai köröket is Sadoul kapitánynak, a francia származású orosz szovjetvezérnek Párisba érkezése. Sadoul a háború folyamán, 1917-ben Oroszországba ment, hol részt vett a francia misszió munkálataiban. Kapitányi rangja volt, de csakhamar megtagadott minden kö­zösséget francia hazájával, Lenin és Trockij személyes jóbarátjává vált, sőt Odesszában, francia katonákat és francia hadihajókat is akart agitációjával a szovjet számára meg­nyerni. Később vizsgálóbíró lett Moszkvában és számos francia vádlottat' súlyos büntetés­sel sulytott. Ez okból a francia hadbiróság in contumatiam halálra Ítélte. Sadoul továbbra is Moszkvában maradt a halálos ítélet következtében, francia újsá­got alapított ott és ő intézte a franciaországi kommunista propagandát. Később Ukrajna külügyi népbiztosává nevezték ki. Most Sadoul kapitány, mint az uj párisi munkásságot. Alapy Gyula dr. (keresztény- szociális) követeli, hogy a helyi magyar munkásság a vidékiekkel szemben, tekintet nélkül az állampolgársági és nem­zetiségi osztályozásokra, előnyben része­süljön. Az elnöki bejelentések után az iparos- inasiskola tanítói kara ellen a kommunista párt részéről emelt vádat visszautasitatta a képviselőtestület. Majd a város 1924. évi költségvetését a kívánt módosítások után a képviselőtestület elfogadta- A munkásság béremelési kérelmét a közgyűlés szótöbb­séggel elutasította és a jövő évre kívánja rendezni. Erre a kommunista párt és a hall­gatóság éktelen zajongásban tört ki a szö­vetséges pártok ellen és a közgyűlés folyta­tását a legnagyobb botrányok és Inzultusok közt leheteti enné tette, amit az elnöklő vá­rosbiró a közgyűlés hirtelen berekesztésével oldott meg. A szövetséges pártok egyértelműen városbiró ellen foglaltak állást. napi véres küzdelem után sikerült visszafog- lalniok a fontos helyet. A fölkelők nagy ré­sze még nem adta meg magát s a hegyekbe menekült, ahol újabb támadásokat tervez. kellett ürifcemiöik a Tetuan közelében fekvő Rio Martin-i állásaikat Madrid, december 4. A legfelsőbb katonai bíróság a verai felkelők közül kettőt halálra ítélt, egyet pedig fölmentett. A pampelunai hadbíróság tagjait, akik két héttel ezelőtt min­den vádlottat fölmentettek, letartóztatták. orosz követség magas tisztviselője, Pá­risba érkezett. Elképzelhető, hogy a francia sajtó, mily izgalommal viselkedik ezzel az eseménnyel bemben. Sadoul, mint naturalizált orosz ál­lampolgár, most a diplomáciai immunitás vé­delme alatt Párisba megy és fittyet hány a francia Ítéletnek. A Matin szerint Sadoul pő­rének ujrafelvételét fogja kérni. A Quotidien azt ajánlja, hogy minden kom­plikáció kikerülésének érdekében adjanak amnesztiát Sadoulnak. A francia minisztertanács, amely nor­málisan csak pénteken szokott összeülni, a Sadoul-iigyre való tekintettel már ma ta­nácskozik és Chamberlain párisi utjának megtárgyalása mellett, főleg a komm..uista kapitány ügyével fog foglalkozni. Sadoul állPólag a francia kommunis­táktól kapta a megbízást hogy térjen visz- sza Parisba. Tegnap olyan hírek terjedtek el, hogy a halálra Ítélt kapitányt azonnal Franciaor­szágba érkezése után letartóztatták. Ezek a Forradalmi hasusM’af Peruban MltitfeMtéppen súlyos Spangolország neluzele Máris nagy hatokat okoz az orosz követség Parisban A franciák által In contumatiam halálra ítélt Sadoult Párisba küldte a szovjet A Mikulás-kultusz eredete és Jelentősége (Részlet a szerző most készülő néprajzi müvéből.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Bruckner Győző dr. Szlovenszkón Szt. Miklós kultuszának központja Eperjes és a Szepesség. Eperjesen Szt. Miklósnak szentelték Szlovenszkó leg­nagyobb csarnoktemplomát, melynek térhatá­sa imponáló volt.15 Az eperjesi Szt. Miklós templom merész boltozatával és karcsú osz­loprendszerével igen hatásos. A főoltáron hat kép Szt, Miklós élettörténetét mutatja be. A képek kompozíciója gyengébb, de a techni­kai kivitel és színezés jó, Szt.. M;klós hajóra- szállása idegenszerü és ez a kép határozot­tan idegen befolyásra mutat, A főoltár szek­rényében vau a templom védőszentjének, vagyis Szt, Miklós püspöknek szobra. A szent szobra élénk és arcképszeiü.18 18Az eperjesi Szent Miklós templom beható rnüvészettörténc'mi ttféUatásá1 lásd Díváid Kor­nél: ,,Az eperjesi Szt. Miklós templom." (Művé­szet 1902, 386 402. 1.) és „Eperjes templomai * Budapest 1904. 6. 1. című Pnulmányaiban. jBA szobor képét lásd Művészei '602. 393 1. és Díváid K, Eperjes templomai i. m. 33. 1. és ezorneliil Díváid Kornél: Magy irország csacsi .-is kori szárnyasoltárai. í. sorozat. Budapest 1909. 2? és 23. li. Az eperjesiek Szt. Miklós kultuszához hasonlóan intenzív volt a szepesieké ;s. Szá­mos Szt. Miklósnak szentelt oltárt találunk a Szepességen (Gánócz, Nagyszalók. Ma'om- patak, Kakaslomnic, Felsőrépás Zsegra, Bu­sóé, Felsősunyava, Tllésfalva).17 A Szt. Mik- lós-kultusz annyira mélyen gyökeredzett a szepesi nép lelkében, hogy még a reformá­ció sem tudta azt megdőli te ni. így tudjuk pld., hogy Fábri Kristóf illésfalvi ev lelkész 1582-ben befedte Szt. Miklós képét a tem­plomnak egyik oltárán, mire a lubló’ vár­nagy és a már evangélikussá lett . il’é'■'falvi hívek követelték a pap megbüntetését és a Szt. Miklós oltárkép újból való feltárását.18 Szent Miklós szobrokat is bőven találunk a Szepességen (Jekelfalva, Szentandrás, Szlat- vina, FélsŐerdŐfalva, Leibicz, Lőcse, Sze- oesszombat.10 A művészek leginkább szakállasán áb­rázolják Szt. Miklóst és az ábrázolásnak ez i módja legjobban megfelel annak a ténynek 17 Díváid Kornél, Szepes vármegye művészeti emlékei. Budapest 905-1907 cimii müvében közli Szt. Miklós legtöbb oltárképét­18 Matrlcuía Molleriana 590- -594 1. (Az ere­deti kódex a késmárki ev. egyház levéltárában van.) V. ö Dr. Bruckner Győző, A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. Buda­pest 19 22. 88, 106 és részletesen a 170- 11. 19 A szobrok képeit lásd Divald K. Szepesvár- •itegy-c művészeti emlékei I. m. u o. és lásd még Dr. Bruckner Gjőző, A szepesi szász nép cimii müvét. (Nemzetiségi Ismertető Könyvtár, Buda­pest, 1913. II. köt- II. rész 139, I.), is, melyet a nép képzelete róla alkotott. A szakállatlan ábrázolás, mint pld. a gánóczi,20 idege, hatásra vall Nálunk Szt. klós, mint a Mikulás (N;kolo) és Krampusz ősalakja, csak szakállasán képzelhető el. A szepesszornbati oltár realisztikusan kezeit szakállas Szt. Miklós -zebrán kívül az oltárszárnyon még négy jelenetet látunk Szt. Miklós élettörténetéből:21 Miklós ünnepe ma is számottevő a cip- szereknél Jelentékeny lehetett Szt. Miklós kultusza Besztercebányán is,2’’ ahol. a plé­bániatemplomban szintén ráakadunk egy Szt. Miklós oltárra, szintúgy látunk, egy kiváló al­kotásit Szt. Miklós-szobrot a zólyommegyei Nagyócsám.-’3 Szt. Miklós népszerűsége mellett szól az a sok község neve, amely szintén tőle nyer­te elnevezését. Számos megyében találunk Miklós nevű falvakat (Miklósfalva Mosonme- gyeben; Miklósháza Krassó-Szörénymegyé- ben; Miklósi Somogybán; M'klóslaka AIsó- Fehérmegyében; Miklóstelke Nagy-Kükiillő- megyében; Miklós vágása és Miklósvölgye Sárosme gyében; Miklósvár Háromszékben stb.) és a falunevek is megerősítik azt a tényt, hogy a Szt. Miklós-kultusz meglehető­sen általánossá lett. '"Díváid K. i. m. 43. 1. közli a szobor képét. 21U. o. VIII- mümell'kleí, "Lásd a szobor képét Díváid K., Mngy. csúcs­akor! szárnyasoltárai. II. sorozat. Budapest, 1911. 140: I. 53 U. o. 12. t. hírek nem felelnek meg a valóságnak mert Sadoul az orosz követség épületében tartóz­kodik. Megérkezése után érintkezésbe lépett Henry Berhoux ügyvéddel, akivel tudatta hogy orosz állampolgár, a követség személy zete közé tartozik és igy nem lehet elfogni. Ezzel szemben a francia belügyminiszté­rium azon az állásponton van, hogy a dip- ’omáciai immunitás nem védheti meg Sa­doult és ki is adták ellene az elfogatópa­rancsot. A baj csak az, hogy « “.időrség nem hatolhat a követség épületébe. így hát csak azt tehették, hogy néhány detek- ivvel diszkréten figyeltetik az épületet és árják, hogy mikor hagyja el azt a kapi- ány. Erre azonban nincs remény, addig, amíg 'gy el nem intéződik. A kommunistáknak erőpróbájuk lesz az, vájjon sikerül-e ^adoult fölszabaditaniok. Krassin ma reggel Párisba érkezett és tőle függ, hogy Sadoult a követség hivatalos em­berének ismeri-e el. A Havas ügynökség je’entése szerint Sa­doult Párlsban letartóztatták. \ budapesti részvénycsa’ás ©tartóztatták Szécsény! Andor bátyját Budapest, december 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A budapesti rendőrség nagyszabású hamisrészvény akciót leplezett le, amely összefüggésben áll a Prágában leleplezett csalással. Megállapították, hogy a hamis cu­koripari részvényeket Weisz-Szécsényi An­dor hozta forgalomba, akit Bécsben letartóz­tattak. A gyanuokok alapján a rendőrség házkutatást tartott Weisz Ferenc apőnagy- kereskedőnél, Weisz Andor fivérénél, amely alkalommal rendkívül sok terhelő bizonyíté­kot találtak. Weisz Ferenc üzletében evv cl- pősdobozban száz ív olyan papirost fedeztek föl, amelyből a hamis részvények készültek. Weisz Ferencet őrizetbe vették és a nyomo­zás eredményéről értesítették a prágai és bécsi rendőrségeket is. Kiderült, hogy a ha­mis részvényeket Budapesten készítették. Megállapították a detektívek azt is, hogy Weisz Andornak két safje volt az egyik bu­dapesti bankban. Az egyik saját nevén, a má­sik Búik Harry álnéven. A vizsgálóbírótól nyert engedély alapján ma felbontották azt a két saíet. Trockii Szovietoroszország angorai követe tesz Páris, december 4. A Ghiíkágó Tribüné je­lentése szerint a kegyvesztett Trockijt ango­rai szovjetkövetté fogják kinevezni. Szent-Iványt kiadta a képviselőház. A képviselőház tegnap esti ülésén a mentelmi ügyek kapcsán Szent-Ivány József képvise­lőt adták ki állítólagos erdei kihágás miatt. Eme terhére rótt kihágásról ismét nem tud senki semmi közelebbi adatot, mivel a men­telmi bizottság az ügy ismerete nélkül java­solta Szent-Ivány kiadását. Még általánosabbá vált Szt. Miklós kul­tusza Elszászban, de különösen Oroszország­ban. Mindkét ország védöszentje lett Szt. Miklós és a Miklós (Nikoláj) név Oroszor­szágban jelenleg is nemcsak a népnél, hanem egyaránt kedvelt és felkapott név volt. Végeredményül tehát kimondhatjuk, az arisztokratáknál és a cári dinasztiánál hogy a Mikulás népszokás eredete Szt. Mik­lós mirai püspök kultuszában található. A mai Mikulás (Nikolo) és Krampusz minden jelleg­zetes vonását megtaláljuk Szt. Miklós kul­tuszában Szent Miklós mint a gyermekek patrónusa lett a gyermeksereg kedvence és Mikulás alakjában is megőrizte Szt. Miklós­nak azt a jó szokását, hogy ajándékokat hoz (3 aranyzacskó), tehát a Mikulás kultusza nyilvánvalóan Szt. Miklósnak a gyermekek iránti különös szeretetéből fakadt. Szt. Mik­lós titokzatos megjelenése is azonos a Miku­lás éjjeli misztikus szereplésével. Szt. Miklós közeledésének csengetyüvel való jelzése is feltalálható Mikulásnál és a Mikulást annyira jellemző jelvénye a virgács is előfordult mint láttuk, a szent Miklós legendában. Sőt r virgács lett a Krampusz fenyitő fegyvere és a gyermekek e rémalakja szintén Szt. Mik­lós kultuszából sarjadt ki akkor, mikor a ger rnánok Szí. Miklós tiszteletét összeolvasztot­ták Woutan dualisztikus isten rossz szellemé­vel. Krampusz alakja tehát Szt. Miklós alak­jából vált ki és a nép fantáziája a középkor­ban csakhamar szakállas ördösralakot csinál belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents