Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-05 / 277. (725.) szám

3 .4* Péntek, december h. . ^ifurJhmR7faMP | Szaiay László | Kassa, december 4. (Saját tudósítónktól.) Szalay László nyu- gateazott államtitkár és Abauimegyc volt ,■ főispánja kedden este szivszélhüdés követ- : Idéztében hirtelen meghalt. Délután még v semmi baja sem volt az öreg urnák, rende- • sen elvégezte naipi sétáját. Vacsora közben hirtelen rosszul lett s néhány percnyi szen­vedés után elhunyt. Halálának tűire futótüz- >: ként terjedt ,el a városban s mindenütt mély- . séges megdöbbenést és részvétet keltett. . Szalav László köztiszteletben álló, nemes alakja volt a kassal magyar társadalomnak, aki a változások után is rajongó szeretet­tel kisérte a magyarság minden megmozdu­lását s idős kora ellenére tevékeny részt vett a politikai és közgazdasági életben. Szalay Lászlót annakidején a nagyidai kerület választotta meg függetlenségi pro­grammal képviselőjének- A koalíció alatt négy esztendeig volt Abaujmegye főispánja, azután közoktatásügyi államtitkár lett s mint ilyen ment nyugdíjba­Az állaimfordulat Kassán találta. Szalay László itt maradt régi, kedves városában s közgazdasági téren tevékenykedett. Igazga­tója volt .a Jelzálogbanknak s igazgatósági tagja a Takarékpénztárnak. Halálával sú­lyos csapás érte a keletsziovenszkói refor­mátus egyházkerületet is, amelynek világi főfelügyelője volt- Károly király budapesti koronázásakor végezte Szalay László utolsó közjogi tevékenységét, amidőn a királyi asz- talnokok vezéreként ő szolgálta fel a koro­názási! aktusnál lejátszódó úgynevezett köz­jogi ebédet. A szlovenszkói magyar jogpárt egyik legkimagaslóbb vezérét veszítette el Szalay Lászlóban. Temetése csütörtökön délután lesz, hamvait a szalai családi sírboltban he­lyezik el. Véres összeütközés a belgrádi egyetem hallgatói és a csendőrség között Befgrád, december 4. Mivel a közoktatásügyi miniszter a zág­rábi egyetem több Radic$-párti tanárát nyugdíjazta, a zágrábi egyetemi hallgatók sztrájkba léptek. A sztrájkhoz csatlakoztak a belgrádi egyetemi hallgatók is, akik ma délelőtt tiltakozó gyűlést tartottak, melynek során a csendőrséggel összeütközésre került a sor. A csendörség sortüzet adott Le, nyolc egyetemi hallgató súlyosan megsebesült. Európa 12 milliárd dollárral tartozik Amerikának Coolidge üzenete a kongresszushoz Washington, december 4. Coolidge elnök a kongresszushoz intézett rendes évi üzene­tében megnevezte azt az összeget, amellyel a külföld az Egyesült Államoknak tartozik. Az összeg az elnök szerint 12 milliárd dollárt tesz ki. Coolidge ennek az adósságnak meg­szüntetése ellen van, mert úgy hiszi, hogy a világ boldogulása függ gyors kifizetésétől. Nem kivan erőszakos rendszabályokat, de meggyőződése, hogy a kikölcsönzött pénzt vissza kell tériteni, mert különben egy eset­leges eljövendő Ínség idejében senki sem nyújt majd hitelt. Ezenkívül erkölcsi köteles­ség is az adósságot megfizetni, mely erköl­csi kötelességet az Egyesült Államok nem ingorálhatja s mely alól a többi népek sem vonhatják ki magukat. A tovább'akban Coolidge kifejtette, hogy Amerika bármikor hajlandó Európának a régi adósságok megfizetése után uj köl­csönt nyújtani, de feltétel az, hogy ezeket az összegekét ne fordítsák katonai célokra, vagy egészségtelen vállalkozásokra. — A népszö­vetségről nyilatkozva kijelentette, hogy Amerika egyelőre nem csatlakozik hozzá. A i ==~ Cipőt ==== CSAK MAI. VEGYEN KASSA. FÖ-UTCA 25. 1778 i ia moúvar 'ÚV> a *e e*^ világbiróság kérdését Amerika hajlandó el­fogadni, de csak az ismert Hughes-—Harding- féle megszorításokkal, azaz, hogy egy ország ne kényszerűségből, hanem csupán jószántá: ból cs saját elhatározásából vesse magát a döntőbíróság Ítéletei alá. Coolidge a lcszere- IésrCI is megemlékezett, majd az amerikai flotta? litikáról, melyet szerinte csak akkor lehetne, kisebb eszközökkel, kevesebb épí­téssel megoldani, lu a többi nemzetek is be­szüntetnék előkészületeiket. Washingtoni politikai körökben különö­sen feltűnőnek jelentik azt, hogy Coolidge Zürich, december 4. A Neue Züricher Zei­tung jelenti Rómából: Az olasz szenátus teg­napi ülésén Lusignoni szenátor, Mussolini liaj- dani barátja, akivel együtt szervezte meg annakidején a miniszterelnök a fasoizimust, éles ellenzéki beszédet mondott. Kifejtette, Budapest, december 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Simán Endre hírlapíró és édesanyja gyilkosának, Luksúoh Endrének ügyében be­fejezték a bizonyítási eljárást. Luksich be­vallott -mindent. Védője előterjesztést tett a bíróságnak, amelyben kérte a bizonyítás kiegészítését arra vonat­kozóan, hogy Luksichnak bűntársai van* Berlin, december 4. A Haarmann-féle tömeggyilkosság óta nem tartotta Németországot gyilkossági eset oly izgalomban, mint- most a haigeri Anger- stein borzalmas kegyetlenkedése. A nyolcszoros gyilkos, aki önmagán is súlyos sebeket ejtett, vallott is már, úgy hogy átszállították a siegeni bírósági fog­házba. Az eset borzalmát növeli az a tudatos előkészítés és hideg kegyetlenség, mellyel Angerstein végrehajtotta tettét. Tegnapelőtt a rendőrség még meg volt győződve arról, hogy a haigeri villában a nyolc gyilkosságot és a tulajdonos súlyos megsebesitését egy szervezett rablóbanda követte cl. A Frankfurtból érkező rendőrség ezért felkutatta a közeli erdőket és hegyeket, persze eredménytelenül. Gyanús volt azon­ban, mint megírtuk, rögtön, hogy a pénzszek­rények feltöretlenek maradtak. Midőn pedig Popp professzor, a frank­furti birósági kémikus minden kétséget ki­zárólag felismerte Angerstein ujjlenyoma­tait a gyilkoló szerszámokon, a nyomozás azonnal más lendületet vett. Főleg, amikor azt is megtudták, hogy Angerstein vállalatától nagyobb összegeket sikkasztott. A gyanúsított igazgatót egy hordágyon kiszállították a helyszínre s ami­kor megmutatták neki a borzalmasan össze­zúzott holttesteket, a tönkretett villát és a véres szobáikat, Angerstein összetört, szinte görcsöket ka­pott, reszketett, úgy hogy még a laikus is láthatta, hogy ö csak ö lehet a tettes. Ke­véssel utóbb be is vallott mindent. Most aztán kitudódott az egész borzal­mas valóság. Angerstein, hogy leplezze sik­kasztásait, már jóelőre elhatározta, hogy ki- pusztitja egész családját. Csak az alkalomra várt. Azt remélte a szerencsétlen, hogy sike­rülni fog az ódiumot az állítólagos rablógyil­kosokra hárítania. Beteg, ágyban fekvő feleségét már szom­bat este, 24 órával a tett felfedezése előtt gyilkolta meg húsz késszurással. Az asszonyt a rendőrség félig az ágyban, félig a földön fekve találta meg, hihetetlen kegyetlenséggel összeszurkálva. Közvetlen üzcuci-~w.i egyetlen szóval sem emlékezett meg Oroszországról. Amerika is részt vesz a párisi jóvátételi konferencián Washingtoni politikai körökben elvitat- liaíatlannak jelentik ki Amerikának azt a jo­gát ,hogy részt vegyen a -tseges pénz- ügyminiszíc. .k párisi jóvátételi konferenciá­ján. Az Uniónak ugyanis meg kell kapnia <. Németországtól jóvátétel fejében követelt 500 millió dollárt s igy szükséges, hogy ott leto„ . a fölosztás megbes- "kénél. hegy csalódott benne, mert bár a pártnak nagy érdeme van a bolsevizmus letörésében, később véres eszközökkel nyomta el az Olaszországban soha el nem lankadó igazi liberalizmust. nak. Ezt a bejelentést azzal okolta meg, hogy egy spiritiszta szeánszon megjelent a meggyilkolt Simán Endre dr. szelleme és kijelentette, hogy Luksichnak bűntársai vannak. A bíróság a különös bejelentést el­utasította. A gyilkost kétszeres rablógyil­kosság és gyújtogatás bűntettéért életfogy­tiglani fegyházra Ítélte. felesége után az anyós került sorra a szörn­yé dszobában. Feleségének fiatal, alig 18 éves testvérét megleste, amint késő este hazajön egy ki­rándulásról, hátulról rárohant s egy baltá­val egyetlen csapással leütötte. A három gyilkosság után nyugodtan várta be a reggelt, amikor először a mit sem sejtő cselédleánnyal végzett, akivel, ugylátszik, tusakodott is, végigker­gette a lakáson, föl a padlásszobáig, hol 'gyancsak a baltával ütötte agyon. Ekkor jöttek a hivatalnokok. Angerstein egymásután behívta őket szobájába, bezárta az ajtót s egymásután leütötte őket. Majd a kertészlegény és a főkertész kerültek sorra ugyanígy. Az egyik kertésszel hevesen dulakodott, de Angerstein erős ember, hátrulról átnya- ábolta, leteperte a földre, ráállt a hátára s a baltával áthasitotta koponyáját. Ekkor jött az alibibizonyitás. Délután besétált a városba, egy üzletben csokoládét vásárolt „kedves neje“ számára, egy másikban pedig nyugtalanul beszélte, hogy kellemetlen elöérzete van, mintha ma még történne valami borzalmas eset ottho­nában. Hazafelé elbeszélgetett barátságosam egy ismerős rendőrrel, neki is elmondta „előérze- teit“, majd néhány száz lépésre a villától el­búcsúzott tőle. Bement a házba, ° holtteste­ket és a bútorokat leöntötte benzinnel, fel­gyújtotta azt, s még kedvenc kutyáját is agyonszurta, majd egy baltával szétroncsolta balkezét, vala­mivel saját fejébe vágott s egy vadászkést szart a gyomrába. Erre éktelenül elkezdett segítségért or­dítozni, majd összeesett. Vérében még az aj­tóig vonszolta magát és tovább kiáltozott. A szomszédos vasúti vágányon munkások dol­goztak, kik meghallották az egyre gyengülő segélykiáltásokat, a villába rohantak, ahol megtalálták Angersteint. Az igazgató csak ennyit tudott mondani még: — Mentsétek meg a feleségemet a gyil­kosoktól! És elájult, A munkások behatoltak a Fiikor v»n tóga a pozsonyi minisztériumnak az illetőség ieiílibirálásara? (x) Kassa, december 4. Rendkívül nagyfontossáuu döntést hozott 19-574-92-1 szám alatt a legíelsöbb közigazgatási bíró­ság egy keletsziovenszkói állami óvónő ügyében, aki évtizedek óta lakik Szlovenszkóban s akinek Illetőségét a pozsonyi minisztérium megsemmisítette. A közigazgatási bíróság megsemmisítette a mi­niszter határozatát és kimondotta, hogy a minisztériumnak nem volt joga az illetőség kérdését felül­bírálni, mert ezt csak akkor teheti meg, ha megállapítja, hogy az illetőségi bizonyítványt illeték­telen hivatal állította ki, vagy ha megállapítja, hogy az illetőségi bizonyítvány abszolúte semmis. A közigazgatási bíróságnak ez a döntése rendkívüli jelentőségű, mert számtalan hasonló esetben hozott határozatot a pozsonyi minisztérium. nassolta! régi bórádat is ellene fordulnak A rablógyilkos és a spiritiszta szeánsz Életfogytiglani fegyházra ítélték a gyilkost Kél nap alatt, egyenktní gyilkolta meg áldozatait Angerstein Vallott a haigeri öldöklés tettese — Kellemetlen „eloérzetei* voltak a gyilkosságok után — Popp professzor igaza az ujj lenyomatokkal — A P. M, H. eredeti berlini tudósítása — házba, ahol szemük elé tárult a kegyetlen valóság. Csaknem minden szobában egy holt­test feküdt borzalmasan • összeroncsolva. Közben a belső szobában a tűz is kicsapott már, csak a legnagyobb erőfeszítéssel sike­rült azt eloltani. A bútorok elégtek, az emele­ten levő áldozatok félig megszenesedtek. Kezdetben Angersteint mindenki sajnál­ta. mert a városban közszeretetnek örven­dett. Szolid, csendes, vallásos embernek is­merték, aki képtelen volt a gonoszságra. Annál nagyobb volt a megrökönyödés, amikor kisült az igazság. Magnak a legrnva- szabb rendőrök is csodálkoztak, amikor a bi­zonyítékok súlya alatt Angerstein tényleg megtette vallomását. Angerstein feleségével együtt akart az élet­től megválni Haiger, december 4. Angerstein vallo­máséban kijelentette, hogy beteg feleségével egyiitf akart az élettől megválni. Nagyon szomorú volt élete, tekintve, hogy felesége már évek óta ágybanfekvö beteg volt. Most pedig, amikor a sikkasztások miatt félnie kellett, hogy elveszti lakását és állását, elha­tározta, hogy a tarthatatlan állapotnak vé­get vet. Éjszaka álmában meggyilkolta fe­leségét. Csak, hogy a tettet leplezze, követte el a többi gyilkosságot. Angerstein viselke­dése bizonytalan és ingatag. Annyi minden­képpen tény, hogy tettét előre megfontolva a lehető legnagyobb hidegvérrel követte el. Az ellumpolt temetési költségek Az újságíró, akit eíparentáltat az öccse a te­metési költségekért — Majd visszafizeti ha meghal Belgrád, december 4. Azt mondják, hogy a halottakról csak jót szabad mondani, vagy semmit. Erre a köz­mondásra az alábbi eset alaposan rácáfolt. A Novosii cimü újság kitűnő szerkesztőjét, Vasic Milivojt, belgrádi lapja Délszerbiába küldte ki, hogy referáljon az ottani állapotok­ról és jegyezze fel mindazt, amit érdekesnek talál. Vasic eleinte naponta küldött ponros és érdekes híradásokat, mellek a közönségnek nagyon tetszettek. Egy nap azonban azt je­lentette, hogy megbegedett és hogy a Leska- kolostorba vétette fel magát a betegek közé. Röviddel azután, hogy ez a hír Belgrádba érkezett, a kolostornak egy barátja feljött a lap szerkesztőségébe a szerkesztő öccse ki- sérteében, elmondotta, ho<gy Vasic a kolostor­ban meghalt. A derék újságírót hivatása tel­jesítése közben érte a halál. A lap méltatta az elhunyt érdemeit és az újságírók szövetkezete rekviemet rendezte­tek és gyászülést hivott egybe. Menyasz- szonya gyászruhát öltött és Bozidar nevű öccse 5000 dinárt vett föl a lap szerkesztő­ségétől, hogy méltó temetést rendezzen bátyjának. Minden úgy történt, ahogy történ­nie kell, ha egy közszeretetnek örvendő em­ber meghal. Egy szép napon azonban a hatott feltámadt. Jelentkezett a szerkesztőségben és el­mesélte, hogy a kolostor csendjében bár meglepetéssel ugyan, de nagy elégtétellel ol­vasta a gyászbeszédeket, melyekben őt mint kitűnő férfit méltatták. Különben is azonnal irt gyászoló menyasszonyának, hogy él és egészsége javul. Erre azután kutatni kezdték Belgrádban a halálhír terjesztésének valódi okát és természetesen rájöttek arra, hogy az élő halott Öccse, Bo­zidar, aki bohémember és nem egyszer követett el nagyobbszabásu csínyeket, a halálhír szerzője. A mindig üres pénztár­cáit! csirkefogó a temetési költségek kifi­zetésére felvett 5000 dinárt vig éjszakákon elmulatta és halott bátyja egészségére ürí­tette a poharakat. A bíróság előtt hányiveti . módon beis­merte, hogy tényleg ő terjesztette a bátyja haláláról szóló mesét, hogy megkapja a pénzt, amelyet vissza fog fizetni, ha bátyja egyszer tényleg meg fog halni. Ennél sok­kal humorosabb az, hogy maga Vasic Milivoj aki mindig csendes és munkás ember volt, annyira megkótyagosodott attól, hogy a g. ászbeszédek az egekig magasztalták, hogy most saját nagyságától elragadtatva nem dolgozik többé és a szerkesztőségben hasz­nálhatatlan. A halottról csak akkor, mondj jót, vagy semmit, ha átugorta az árkot s meggyőződ­tél róla, hogy meghalt. Hodzsa a földbirtokreformról. A szeuá tus költségvetési bizottságában Hodzsa mi raszter ma a földbirtokreform mezőgazda sági és tejtermelési eredményéről szólt. Ki­jelentette, hogy a földreform nyomán Szlo- venszkőban és Ruszinszkóban a gabonater­melés csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents