Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-24 / 292. (740.) szám
Szerda, december 34. Látogatás Somgörts Esványnál Keletszíovenszká, december 23! Somgörts urain a felsőházban fogadott s a/ interjúnál jelen volt Souigörtsné nemzetes asz- szony a kis Sárikéval, valamint iiárom röí kolbász és több kulacs szerednyei is. — Mi a véleménye Somgörts uramnak a politikai helyzetről? — A hejzet diaijába rossz, mer sok az adó, nem lehet dohányt termelni, nem szabad kisüstit főzni, nem léphet az ember egyet se, hogy valami adóba ne kerülne, Egyik komámat a múltkor árverezni akarták, mer nem bírta kifizetni az adóját, muszáj vöt eladni a párnájit, hogy kiteljék az adó. „Nem muszáj párnán aludni — asszondi — ha úgyis ijen jól megvetették a fejünk ajját“, oszt elatta a párnákat. Eccer csak gyün a finánc, hogy mint párnakereskedő fizessen forgalmi adót, meg luxusadót, mer luxus, ha a magyar párnán alszik, de még fizessen négyszáz korona strófot is, mer iparengedéj nélkül árult és fizessen eny- nyit meg ennyit előre az iparengedéj megszerzéséhe és rögtön elő az állampolgársági bizonyítványt, mer az engedéj ahho van kötve és kiderült, hogy a koma ükapja 1822-ben elfelejtette kérni a községi letelepülési engedéjt, hát nincsen állampolgársága, mire mint veszedelmes idegent, aki a párna kényelméhe szoktati a nipet, kiutasították és vitték is egyenest a határ felé, de útközbe elkeseredésébe kiugrott a robogó vonatból, de mert Isten csudájára semmi különös baja nem esett, visszakisérték és megindult ellene az eljárás mint zug-akrobata ellen, aki a vonaton rendőrségi engedéj nélkül mutatványokat csinál és kivetették rá a vigalmi adót, de duplán és a késedelmi kamatokkal együtt, mire bánatában megölte a disznóját, de ennyi baj közt nem hét órakor reggel jelentette be, hanem hét óra három perckor, ami miatt megbüntették kétszáz koronára, ezt azonban már csak Szent Péter, ha kifizeti, mer a komát a sok bosszúság miatt megütötte a guta... . (A három rőf friss és finom kolbász elégnek találván a politikai nyilatkozatot, lassan eltűnt a tálból.) — Mit szól nemzetes uram a gazdasági helyzethez? — kérdeztem én. — A hó késik, a száraz időben az egér elszaporodott és tett harminc százalék kárt, a vetést az erős száraz fagyok negyven százaléknyira kiölték, nem kapjuk meg a vetőmagot se, az adózási rendszer oktalan, elveszi a munkakedvet, a hejtelcn födoszíás temérdek cselédet tesz kenyér- és munkanélkülivé, meg hajléktalanná, pénz nincs, a gazdasági szerződéseket, mejeket Benes annyira dicsér, nekünk nem sok jót jelentenek, több vámoló lessz, de ami az egész gazdasági dologba legjobban fúrj az ódalomaí, az az elkeserítő valami, hogy az embernek a saját borát is csak úgy szabad meginnya, ha axist fizetett előbb érte... (A többrendbeli kulacs szerednyei elszégyelte magát, hogy öt csak axissal vegyítve szabad inni s lassan, a kolbász után igyekezve ő is eltűnt-) — Mit lehetne innen a külföldre kivinni? — kérdeztem tovább. — Nemcsak lehetne, de okvetlenül ki Is kellene vinni a fináncot, a soviniszta gyűlölködést, a túlbuzgókat, az elnemzetlenitőket, a végrehajtókat stb., mer ezekben tulnagy a ielesleg. És még ki lehetne vinni a parasztpártot a Csánki- párttal együtt, mert erre igazán nincs szüksége senkinek. — Hát mi a véleménye az uj magyar parasztpártról? — Erre csak azt mondom, hogy a mesebéli szamár is oroszlánbőrt húzott magára és úgy tetszetett önmagának, sőt akadtak ojanok is, akikkel elhitette a szamár, hogy ő oroszlán, de csak inig meg nem szólalt, mer mikor megszólalt, nem tudott más szót, csak ezt: „I—á“ s rögtön mindenki megtudta, hogy nem a Lukách Gyula szellemes „I—á“-járói van szó, sem oroszlánról, sem parasztpártról, hanem egyszerű fülesről, amejik mindig csak egyet fuj, azt, amit megrendeltek nála. (A kis Sárikó boldogan elszenderedett abban a biztos tudatban, hogy nem rettenetes oroszlánról, hanem csak rettenetes szamárról van szó.) Most Somgörts kérdezte meg tőlem: „Aszszony-é Benes ?** — Azért kérdem, hogy asszony-é, mert azt olvasom, hogy Rómába utazik s utjának igen jó eredményét reméli. Az én annyukom négyszer volt Rómában s az eredmény négy — lány. (Erre Somgöítsné nemzetes asszony is eltűnt) Én igy feleltem: — Hogy mit hoz létre Benes Rómában, azt csak Gál Pista, a külügyi szerkesztő rejtélyes befelé mosolygása sejteti és merem mondani, hogy — lánt. — Lánt? — Igen, lánt. Aerop-lánt. Amelyiken az illúzióit repíti magasra. — És amejik le fog pottyann! — legyezte meg Somgörts. (Erre a riporter is eltűnt, de még az ajtón kívül Is hallatszott, amint Somgörts megismételte): — T.e fog pottyanni... A P. Fi. I. gigerfiichwrdiföfása OrMMn Aki 25 előfizetőt szerez lapunkuak, egyhavi A háború és a háború utáni idők nyomorúságát legjobban megszenvedték a gyermekek, akiknek fejlődését akadályozta meg elsőrendű életszükségletük kellő kielégítésének hiánya- A Prágai Magyar Hírlap olyan gyermekeknek akarja visszaszerezni testi és lelki épségét, akikre a zordon idők káros hatással voltak. Ezért kitűnő alkalmat adunk szülőknek, rokonoknak, jószivii úrnőknek, hogy teljesen díjtalanul egy-egy hónapig nyaraltathatnak gyermekeket Grádóban, „a gyermekek paradicsomában**. Trient és Velence között fekszik ez a csodálatosan szép tengeri fürdő, melynek napja, ózona, ki imája, tengervize, hullámverése az egészséget gyorsan restaurálja, a gyermekek fejlődési visszamaradását pedig tüneményes gyorsasággal pótolja. Ennek az azurországnak legszebb pontján van az a pompás gyermekotthon, melynek pazar, kényelmes és kellemes helyiségeiben helyezzük el azokat a gyermekeket, akiket Grádóban fogunk nyaraltatni. A nyaraló gyermekek a legkitűnőbb Kérdéseire válaszolva, elsősorban meg kell jegyeznem, hogy én a „szellemi embe- rek‘“ és a „nép“ közt nem teszek különbséget. Az én hitem megegyezik az indus bölcsesség hitével, amelynek főtana az, hogy az, ami az embereket elválasztja egymástól, nem más, mint a korok különbsége. Nern mindnyájan érkeztünk el ugyanahhoz a ponthoz az üdv útját róva. Közülünk egyné- hányan (akik már kétségkívül hosszabb idő óta küzdenek) beleágyazíák magukat a „part- nélküli végtelen tengerbe," mig millió más ember a súlyos és kemény utón még századokig kell, hogy haladjon, inig elnyeri lelke feszabaditását a végtelenben. —• Azonban köztük és köztünk természettől fogva nincs különbség, ök ma az, ami mi voltunk! És mi az vagyunk, ami ők lesznek. — Én nem küzdők ellenük. Én megerősítem létezésük szükségességét. És — várok. — Nem gyűlölöm őket és nem vetem őket meg. Az a rossz, amit tesznek, érzem, hogy egykor én tettem, amikor én az voltam, ami ök. És az a szenvedés, amelyben engem ők részesítenek, tudom, hogy ők is részesülni fognak benne, ha ők azok lesznek, ami ma én. Sajnálom őket. A zenéről szólva, nem hiszem többé (valaha hittem), hogy különleges szerep jut neki (amint ön hiszi) a szellem többi alakzatai között. Ez az ellentét, amit Wagner Schoppenhauer bölcseleté hozott' létre, a többi művészet nemismerésén alapszik. Már Michel Angelo joggal mondta: „Az igazi festészet zene." Az a nagy mozgalom, amely a XIX. század művészetében Delacroixtól Cézannehez vezet, kell, hogy emlékeztesse a festészetet arra, hogy nem a utánzás művészete, hanem az expresszióé és a benső konstrukcióé. Ugyanez áll a szobrászatra és az épitészetre: valódi forrásuk a szellemben foglaltatik és tudatosan, vagy nem, olyan számtörvényeknek engedelmeskednek, amelyek fölfedezése uj esztétikusok feladata. — Ami A kisebbségi sorsra jutott magyarság kulturális életfrontián hatodik éve szakadatlanul fo- fyik a könyörtelen tervszerűséggel irányított támadó hadjárat: a cseh-szlovák iskolapolitika. Az egyenlőtlen harcban a magyarságot nap-nap mellett újabb vérveszteség éri. Hogy tudatában legyünk a veszedelem nagyságának és átérezzük a kulturális önvédelem kiépítésének nemzeti jelentőségét, közlünk egy rövid harctéri jelentést a kisebbségi iskolaíront egy szakaszáról: Losoncon — amely annyira magyar, hogy 1910-ben 10-634 magyarral szemben csupán 1675 ember vallotta magát szlováknak és amelyben a lakosság túlnyomó többsége ma is magyar — 1914-ben a nyolc tanintézetben öszszesen 1821 magyar diák volt; ma a fönmaradt 'hat magyar tannyelvű Iskolában összesen 1226 magyar diák található csak. A magyar diákoknak 33 százalékkal megfogyatkozott létszámával ingyennyaralásra küldhet gyermeket Grádóba nevelőnők és orvosok felügyelete alatt lesznek. Naponként ötször étkeznek, kétszer fürödnek és az egész napot nevelőjük kíséretében a tengerparton töltik. A szülőket vagy a hozzátartozókat hetenkint értesítik a gyermek hogylétéről. A nya- raltatásban 4—16 életévig részesülhetnek a gyermekek. A grádói gyermekotthonban egyhavi ellátás 1000 koronába kerül, azokat a gyermekeket azonban, akiknek szülője, hozzátartozója vagy pártfogója a Prágai Magyar Hírlapnak huszonöt, legalább negyedéves előfizetőt gyűjt, teljesen ingyen nyaraltatjuk egy hónapig Grádóban. j Aki tehát február 28-áig a 25 uj előfizetőt la- i púnknak megszerzi, megnevezheti a Grádóba küldendő gyermeket. Nyaraltatásunk április 1 -töl szeptember 1-lg tart. Szülök, pártfogók, jószivii magyar nők! Itt az alkalom, hogy a gyermek Iránti kötelességtekct íerójjátok! az irodalmat illeti, személyes tapasztalatom mutatta meg nekem, hogy sémim nem épülhet föl az utánzáson: a dolgok és az élőlények pontos leírása nem irodalom. Nem létezhetik más valódi alkotás, mint az, amely a benső mélységekből tör elő, ahol az a lélek, amit a művész alkot, a végtelen lény titkaiból nő ki. Eme titok megfejtéséhez mindenki magánál hord egy kulcsot, de alkalmazni csak a teremtő emberek tudják. Jelenleg annál is inkább vagyok abban a helyzetben, hogy erről beszélhessek (mint akkor, amikor a „Breugnont írtam"): Egy asszony, akit sohasem ismertem, akit ebben az életben sohasem láttam, akire sohasem gondoltam, misztikusan kialakult bennem, körülbelül úgy, mint a gyermek az anyaméhben. Távoli ködös horizontokról jött, lépésről-lápésrc levetkőzött előttem, megmutatta lelki struktúráját, szenvedélyeit, szeretetét, gondolatait. — A külső megfigyelés nem ér semmit, vagy csak nagyon keveset. Minden lényegben fontos bemirejlik abban a lélekzetben, amely bentről felfelé tör. Az alkotás tette (a „csoda", ha akarjuk) nem a zene maga s nem a művészet, hanem a teremtés aktusa. Minden teremtő aktus zene. Még egy másik megfigyelés. Föltétien szükségszerű az, hogy az uj filozófia jobb, tisztább és szabatosabb nyelvet teremtsen magának. Elviselhetetelen az a bizonytalan, szentimentális és zavart frazeológia, amelyben az intuíció világossága ködtengerben merül el. Az intuitív igazság tisztára művészi érték. Hogy szabatosan és méltóan kezelhessük ezt az igazságot, nagy művésznek kell lennünk. Azt kívánnám, hogy egy uj Flaubert erős és szép acélból kovácsolna egy uj nyelvet az uj filozófia számára, amely tiszta és törhetetlen volna. Azt hiszem, hogy ebben az irányban még nagyon sokat fogunk tanulni a indus filozófiától. Mert ott a szép- ' ség húr az igazság inán. Romáin Rohand. szemben öt cseh-szlovák tannyelvű iskola 1169 növendéke néz farkasszemet: Hogyan jutottunk mi és hogyan jutottak ök hat esztendő alatt idáig, beszéljen arról a következő két számoszlop: A magyar A cseh-szlovák iskolák tanú- iskolák tanulóinak száma: lóinak száma: 1919/20-ban - . . . 1574 352 1920/21-ben . . . . 1540 507 1921/22-ben - . , . 1497 645 1922/23-ban - . . . 1383 759 1923/24-ben . . . . 1260 1102 1924/25-ben - . . . 1226 1169 A beszélő számoszlopokbó! levonható következtetés szerint tehát a legközelebbi tanévben a csehszlovák tannyelvű Iskolák tanulóinak száma már tu! fogja szárnyalni a magyar tannyelvű iskolák tanulóinak számát! A magyar iskoláknál a létszámcsökkenésnek okait kutatva megállapíthatjuk a kővetkező uégv okot: 1. a város magyar lakosságának számbeli csökkenését, 2. a háborús évek alatti kevesebb születést, 3. a hivatalos terrort és 4. a magyar fiúpolgári iskola hiányát. A sok magyar tisztviseiöcsaladnak Magyarországba történt átköltözése következtében a létszámcsökkenés az elemi Iskoláknál tapasztalható, ezek közül is a legnagyobb mértékben a református elemi iskolánál. A gimnáziumnál az elköltözött magyar intelligencia fiait pótolják a megszüntetett más középiskolák vidékei felöl idegravitáló magyar fiuk és a losonci gimnazista leányok. (1919 előtt még nem jártak nagyobb számban gimnáziumba a leányok.) A reálgimnázium az egyetlen magyar tannyelvű intézet, ahol eddig létszámcsökkenés helyett elég tekintélyes emelkedés tapasztalható, j Legveszedelmesebb okai a magyar osztályok elnéptelenedésének a hivatalos terror rendszeresített esetei, amelyek a különböző hatósági intézkedéseknek száz és száz formájában mind araa irányulnak, hogy minél több magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű gyermeket bele kényszerítsenek a csch-szlo- vák tannyelvű osztályokba. Ilyen hatósági intézkedések közé irtózik például az, hogy a lclcncgyerckek közül a magyar nemzetiségűek is csak cseh-szlovák tannyelvű iskolába járhatnak. (Majdnem kizárólag lelencgyerekekkel nyitották meg 1919-ben a cseh-szlovák tannyelvű állami elemit!) Jogtalan hatósági intézkedés az is, hogy a Losonccal összeépített Losoncapátfaluból és a Losonctól északra fekvő szlovák többségű községekből is az eddig losonci iskolákba járó magyar gyerekeket kitiltották a losonci elemi iskolákból. Személyes szabadság- jogokat sért az a hivatalos gyakorlat Is, amellyel igyekeznek megakadályozni a szlovák hangzású nevekkel biró losonci magyar gyermekeknek magyar osztályokba való belratását. Hivatalos terror az is, amikor a tanügyi és közigazgatási hatóságokhoz közelálló exponált személyek egyszerűbb magyar szülőket állandóan nzz.l szigetik, hogy csakis azok a gyerekek fogna!: . jövőben boldogulni s csakis azok fognak a hivatalokban állásokhoz jutni, akik cseh-szlovák iskolákat végeznek. Az elnemzetlenités alkotmányellenes céljait szolgálja a hivatalos terrornak az a formája is, amikor a cseh-szlovák állami elemi iskolába ingyen tankönyvekkel, ingyen tanszerekkel és ingyen ruha Ígérgetésével csábítják a szegény- magyar szülök gyermekeit. A magyar felekezeti elemi iskolák a kedvezmények nyújtása terén természetesen nem képesek versenyezni az állami iskolával. A hivatalos terror százfejü sárkányának munkáját elősegíti az a tény is, hogy Losoncon magyar tannyelvű fiúpolgári iskola nincsen. A szegényebb sorsú magyar fiuknak nagyrésze a magyar elemi iskolákból megfelelő magyar középfokú iskola hiányában önként kénytelen bemenni a cseh-szlovák polgáriba. Mindazok a magyar gyerekek, akiket igy kiüldöznek a magyar iskolákból, növelik a csehszlovák iskolák tanulóinak létszámát. Természetesen Losoncból 1100 cseh-szlovák és csebszlováko- sitott diákot nem tudnak kipréselni. A cseh-szlovák reálgimnáziumnak, fiú- és leánypolgárinak és a tanítóképzőnek növendékei legalább 80 százalékban vidékiek. így csinálnak egy magyar városból cseh-szlovák iskolavárost! Az iskolafronton már elszenvedett súlyos vérveszteségek arra figyelmeztetik a nemzet felnőtt részét, hogy összefogva segítségére siessen az iskolában az elnemzetlenités ördögének karmai között vergődő magyar ifjúságnak! (Losonc.) Forgácb GézaMagyarország teliesitette 1924, évi jóvátételt kötelezettségeit Budapest, december 23. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése.) Ma jelent meg Smith népszövetségi főbiztosnak november hónapró! szóló jelentése, melyben megállapítja, hogy a nemzetközi kölcsönre lekötött állambevételek 22.9 millió aranykoronát tesznek ki, vagyis egy- harmaddal felülmúlják az előirányzott bevételt- Az állami bruttóbevételek összege .54.5 millió aranykorona, vagyis az Idei havi bevételeknél a legnagyobb. A decemberi előirányzat 7 millió felesleget mutat ki. Örvendetes, hogy Magyarország az I924-re előirt jóvátétel! szállításokat teljesíthette. Megállapítja, hogy a magyar korona stabil s hogy a külkereskedelmi mérleg aktív s a forgalom csak 20 százalékkal kisebb, mint a békebeli volt. A takarékbetétek Júniustól kétszeresre emelkedtek. Romáin Roliani az éleire! és a mttvészefrdl A nagy francia író egy a P. M. Ii. munkatársának irt leveléből. Az elnemzetietlenito iskolapolitika eredményei egy magyar városkán Hogyan csinálnak a magyar Losonciról cseh-szlovák iskolavárost? tulka wheoiutiet fi 8*«&ar<e«2í8li<fi5y.» éss ^SsaemraiflcBB* «£»!»«&*. képBcereiexés üvegezés, «s IctsstrflsbcasSa ., Jíaaoís" töl&Ka&iaú&a eáész $*ía>vens3íft& <é» — 48 KW '9‘«sS$®s baH’yébssáasS SERá SStSSTTAlSL * j| já
