Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-19 / 288. (736.) szám
Péntek, december Í9. Pénz és csőd Az uj német pénz, — Jön az amerikai arany. — A művészet éhezik. — Színházak csődje. A vörös revü. Berlin, december IS. 1 (Saját levelezőnktől.) Az uj német pénz ' — a birodalmi márka — immár forgalomba került. A régi billió megmarad végérvénye- < sen egy márkának. Az uj pénz is csap papi- , ros, de belső értéke nem változik. Nem szebb, j mmt a világnak többi papirospénze, nem is díszesebb, a szövege sem tartalmaz meg- I lepetést, de rajta diszlik, hogy mindenki megértse jelentőségét, a nemzetközi ellenőrző bizottság pecsétje. E pecsét nélkül a bankó nem érvényes, Németország csak annyi pénzt bocsáthat forgalomba, amennyit — ellenőrzői megengednek. Minden más te- ; kintetben azonban a német pénz a modern technika egyik remeke, felette praktikus, 1 még az ezres bankó is oly kicsiny, hogy a közepén öszehajtva belefér a közönséges pénzes tárcába. A papírja pedig egyeszerüen elpusztíthatatlan. Amikor az uj pénzt bemutatták a sajtó képviselőinek, a birodalmi nyomda főnöke két kissé kopott, de még jó állapotban lévő huszmárkás bankóval lepett meg bennünket. Elmondotta, hogy ő ezt a két papírpénzt meleg vízbe mártotta, azután ‘ összegyűrte és a sarokba hajította. Két nappal később szépen kisimította, kivasalta és ime, ' most újra forgalomba lehetne hozni őket. Sikerült tehát a papirospénz életidejét egy évtizeddel meghosszabbítani. Számokban ez a siker több millió évi megtakarítást jelent. De nem csak uj pénz van, hanem lassan 1 az amerikai arany is belejut a német gazdasági élet vérkeringésébe és máris kezdi éreztetni hatását. Nagyobb a munkakedv, csökken a munkanélküliek száma és a vállalkozók nem zárkóznak el a fizeíésjavitási kérések elől. De az Amerikából ide özönlő aranynak más feladata is van, mint a háború égető sebein enyhíteni. Az arany keresni, sokasodni akar. Uj szárnyakat ad a kereskedelemnek, meg az iparnak. Uj vállalatok keletkeznek, a régiek uj, modern berendezést kapnak. Egy uj verseny készül a világpiacokon, amelynek kimenetelétől talán földünk sorsa függ. Amerika úgy óhajtja, hogy aranya megteremtse, megalapozza és örök időkre megszilárdítsa a világbékét. Az arany szerepe tehát uj, hisz egy évtized előtt még a háború finanszírozta. Ez a szerep kétségkívül tetszetősebb, mint a régi volt, ha kultúra nagy és nemes feladataira is jutna belőle. Egyelőre azonban a művészet éhezik. Csak morzsák jutnak felsegitésére. Mennyit mulatott egykor a világ az úgynevezett hadimilliomosokon. Pedig azok vásároltak könyveket, ha nem is olvasták, vettek festményeket, ha nem is értettek a müvésethez. Lefestették magukat és kedves hozzátartozóikat neves művészekkel, fizettek két kézzel és szívesen fizettek. Ma . . minderre nincs pénz és hosszú ideig nem is lesz. A színházi világban is nagy —• az apály. Csökkent azoknak a száma akik színházba járhatnak és elmaradtak az idegenek, akik estéiket a szórakozásnak szánták. Ebben a szezonban már öt színház ment tönkre Berlinben. Színházi statisztikusok úgy mondják, hogy Berlinben minden 25 színházlátogató közül csak egy fizeti meg a jegyét teljes értékben, tiz már féláron jut be színházba, öt kedvezményes árt — 30 százalékot — fizet, a töbib pedig egyszerűen ingyenjegyes és csak a ruhatár bevételét gyarapítja. De még ezek az ingyenjegyesek is mily hálátlanok! Épp a minap volt kénytelen a Trianon-szinház igazgatója a bíró előtt megjelenni. Egyik ingyenjegyes feljelentette uzsoráért, mert a* ruhatárban a szokásos 50 fillér helyett 80 fillért kellett fizetnie! A szerencsétlen színházigazgató csak azért nem kapott büntetést, mert a biró úgy vélte, hogy a Trianon-szin- házba, ahol nem éppen erkölcsös darabokat szoktak játszani, nem szükséges eljárni. Ez következik, ha a közönséget száz meg száz íurfanggal próbálják a színházba csalogatni. Ingyenjegyes utalványokat küldenek a lakására, minden üzletben, a postán, a borbélynál halomszámra hevernek szabad prédára a mindenféle sinü és rangú cédulák, a melyek már egy márkáért földszinti ülőhelyet Ígérnek boldog tulajdonosának. Ez az ut azonban a lejtőn lefelé vezet. A német művészet éhezik. Ebbe a keretbe teljesen beleillik a kommunisták vállalkozása. Ők a művészek nyomorából tőkét kovácsoltak és a mai divat szerint egy vörös rcvüt összcszerkesztve, vándorsz'nészel ezzel a dlszmüvel járják be Berlin tánctermeit. A revü a mai mulató, tékozló, nyomorgó cs erkölcscib- n züllő Berlint mutatja be, természetesen minden bajt a polgárságra hárítva és a mai világ nyomorúságáért a nagytőkét ostorozva. Persze minden ily kifakadásnak nagy visszhangja akad a nézők seregében, végül az egész közönség együtt játsz'k a szülészekkel és a vörös revü csak arra jó, hogy a kommunista jelszavak uj talajra találjanak. A legnagyobb sikert aratja e féremüben a marsbeli ember, aki földünkön megjelenve, fájdalommal és csodálattól eltelve konstatálja, hogy itt oly halandók is élnek, akik — másokért dolgoznak. A Marson persze mindenkinek a zsebe telve ván pénzzel, tehát ott nincs csőd. De kommunisták sincsenek. Arra a kérdésre azonban, vájjon a marsbeliek hajlandók volnának-e egypár kommunistát földjükre átplántálni, a vörös revü nem ad feleletet. V. lenes m nerí tiileies választ áll toiistüi# Beismeri, hogy ellentétek vannak a Vatikán és a kormány kozott — A pokrokár irásiy mérgezte meg Szlovenszkó közéletét Prága, december 18. A külügyi bizottság tegnap este folytatta a külügyi vitát. Rozdnicky (cseh néppárti) úgy véli, hogy a Vatikánnal való szakítás súlyos következményekkel járna a köztársaságra; Szlovenszkó közélete tényteg meg van mérgezve, azonban nem a Vatikánnak, hanem azoknak bűnei folytán, akik uj irányzatokat akartak ott meghonosítani. Dosrtej pravoszláv püspök forgatta fel a békét s ennek ellenére egy hang sem szólalt fel vele szemben Hajn dr. (nemzeti demokrata): Janta- usch apostoli adminisztrátor ügyét nehezen; lehet nemzetközi ügyként kezelni. Hrusovszky (cseh szocialista) csodálkozását fejezte ki azon, hogy a kommunisták — elveik megtagadásával — tiltakoznak a szlovenszkói egyházi kérdések megbolyga- tása ellen. Ebből kitűnik, hogy úgy a kommunisták, mint a szlovák néppárt csupán az állam bomlasztásán dolgoznak. Benes: A Jantausch-ügy a külügyminiszter ügykörébe tartozik, mivel az állam és a Vatikán politikája'hözött két év óta nézet- eltérések vannak Jantausch kinevezését illetőleg. Éppen ebből következik, hogy7 Jantusch cselekedeteinek nagyon érzékeny olda’ai vannak. Az egyházpolitikát illetőleg a miniszter konstatálja, hogy az egyház és az állam egymáshoz való viszonya elinfézefen. A vitás kérdések hosszú sora vár a sürgős megoldásra. Tény az, hogy a külügyminiszter öt éve tárgyal eme kérdésekről, azonban éppen az alap. vető elvi kérdések elintézetlenek maradnak. Azok a törvények, amelyeket a köztársaság az á'üamalakuláskor átvett, nem felelnek meg céljuknak, uj törvényeket kel hozni. Jantauscht a kormány tudta nélkül nevezték ki annak ellenére, hogy más adminisztrátorok kinevezéséről a kormány tudomást szerzett; a külügyminiszter a kormány érdekét védve kénytelen volt megállapítani, hogy a kormányt jogi séretem érte. Ez időtől a kérdés elintézetlenül függőben maradt s a vitás kérdések felujulnak* minden u! püspök kinevezésénél. Szónok több ízben tárgyalt Rómában, Így a legutóbbi útja alkalmává! is a Szentezékkel, mindkét fél konkretizálta az álláspontját, tovább azonban nem is ha’adtak a tárgya'ások. Kell, hogy az öt koalíciós párt egységes állást foglaljons akkor mód lesz a tárgyalások folytatására. Mindezek a kérdések egyébként a köztársaságban levő összes felekezetűkre is vonatkoznak, Dosítej püspökkel kapcsolatban a miniszter kijelenti, hogy a kormánynak minden felekezetid szemben egyformán kell eljárnia. Az uilevélvizumok ügye elsősorban pénzkérdés lett nemcsak minálunk, hanem az összes államoknál A dunai konföderáció kérdésében a miniszter teljesen elutasító álláspontra helyezkedik. Tény az, hogy különböző nemzetközi politikai érdekeltségek foglalkoznak ezzel az eszmével, hivatalosan azonban egy kormány se tárgyalt erről Cseh-Szlovákiával. Árai a különböző államok funkcionárusai- nak inkorrektségét illeti (Apponyi), a miniszter megjegyzi, hogy minden ilyen esetben közbelépett. A várasz rendesen az, hogy a kormány nem vállalja a felelősséget az ilyen nyilatkozatokért és hogy egy polilkusnak sem tilthatja meg, hogy Magyarország integritásáról beszéljen. Ha ily megnyilatkozás nyílt gyűlésen történik, a külügyminiszter minden esetben közbelep. A Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés közgazdasági tekintetben igen nagyfontosságu kérdés. Ma még nehéz volna megmondani, hogy a tárgyalás során mi hogyan lesz megoldva. Bizonyos, hogy a tárgyalások hosszúak lesznek. A miniszter reméli, hogy a megkötendő szerződés Szlovenszkó gazdasági érdekeire kedvező befolyással lesz. A mai állapot nagyon áldatlan mindkét országra. Az illetőségi kérdésben már a múlt év folyamán voltak tárgyalások, amelyek majdnem te’jes megoldásra vezettek, az utolsó pillanatban azonban meghiúsultak. Ez a kérdés is a kereskedelmi szerződéssel egyidejűleg, azonban ettől függetlenül lesz megoldva. Az orosz kérdésről szólva kijelentette, hogy elérkezettnek látja a pillanatot a szovjettel való diplomáciai viszony felvételére. Azt azonban nem fogja megengedni, hogy a belpolitikában beavatkozzon a szovjet, vagy propagandát csináljon. Majd kijelenti, hogy a III. Internacionálé nem független a szov- jeíkormánytól, mert a szovjet pénzeli az In- ternacionáiét A kisantantról beszélve azt mondja, hogy a kisantant továbbra is egysé- kezük van az orosz kérdésben. Ez csak azt igazolja, hogy a kisantant továbbra is egységes és szilárd. A prágai konferencián hozott határozatok érvényben vannak. Oroszország elismerésének kérdésében az európai helyzetre is tekintettel kell lenni és vigyázni kell, nehogy kapituláció legyen az elismerés kérdésében, mert ez nagy károkat jelent. Ezután hosszasan beszélt a genfi jegyzőkönyvről és az európai béke biztosításáról Beszédét azzal fejezte be, hogy reménye szerint Oroszország és Németország rövidesen be fognak lépni a népszövetségbe. Kramár dr. (nemzeti demokrata)- Hevesen ellenezte a szovjet elismerését ás kijelentette, hogy Benes külpolitikájától mélyreható ellentétek választják el Egy tolvaj, aki a fogházban előre bejelenti, hogy megszökik A ieehíofoíorrnozott lelkész tragikomédiája — Paris tapsol a legelegánsabb betörőnek éjjel-nappal kettős őrség teljesít szolgálatot. A rendőrségi kihallgatás titokban folyt le, mégis másnap a legapróbb részletekig meg van írva az Excelsior hasábjain. Örült hajsza indul meg: a titkos postást keresik. !rrkvizitérfkus módon kihallgatják az őrséget. Minden zugot megvizsgálnák. Hiába! A postást nem találják sehol. A lap leközl-i a kézírásos levél kliséjét. A levél fején dombornyomás: „Második Arséne Lupin. Kedves Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy ismételten zavarom, de nagybecsű lapja nyilvánosságát szeretném barátaim értesítésére felhasználni. Nagyon kérem, közölje, hogy december kilencedikén távozom a fogházból és találkozni akarok gyerekeimmel, akiket kérjen meg nevemben, hogy a szokott helyen várakozzanak rám.“ A cella előtt kicseréltek az őrséget. A megkétszereződés újra megismétlődött. Victor Lerot napról-napra rosszabbul lett. A mosolygás eltűnt arcáról és az ételt visszautasította. Eleinte csak arról panaszkodott, hogy gyomra és feje fáj, később azonban kihányta az ételt és a hatodik napon olyan rosszul lett, hogy a rendőrség szükségtelennek tartotta a cella ajtja előtt felállított nagy őrséget. Korházba azonban még sem szállították, mert féltek tőle, hogy megszökik. December 8-án éjjel, annyira rosszul lett, hogy papot küldtek be hozzá. Victor Lerot és a pap beszélgetéséből nem hallatszott ki a folyosóra semmi és a pap 21 percig tartózkodott a cellában. Az őr, akinek a hosszú tartózkodás gyanúra adói okot, éppen be akart nyitni, mikor a pap kilépett az ajtóból és távozás közben azt mondta az őrnek, hogy ne zavarják a betegei, mert éppen most aludt el és nyugalomra van szüksége. Az (ír, anélkül, hogy benézett volna a cellába, rázáría az ajtót. Fél kettőkor, mikor az gt benézett a cellába, hogy bevigye az ebédet, a cellában megkötözve és kábultan tál/ita a papot, aki felsőruhájától megfosztva feküdt a szalmazsákon. A levegőben valami édes szag terjengett: kloroform. Kitűnt, hogy Lerot kloroformmal elkábi- totta a papot, ruháit lehúzta és magára öltötte és mint pro távozott a fogházból Mikor a cellák pomosabban átkutatták az ágy mögött a következő névjegyet találták: „Tisztelendő atyám! Bocsásson meg nekem. Csak a szavamat akartam megtartani. Remélem semmi komolyabb baja nem történt. Dicsértessék.“ Lerot tehát tényleg pont december 9-én szökött meg, ahogy előre bemondta volt A rendőrfőnök tajtékzik és etíd’g 35 fegs^elmi vizsgálatot rendelt el, ami azonban a bukástól nem fogja megmenteni. Paris örül, kacag és tapsol. Párisnak fontosabb az uj Arsene Lupin, mint száz rendőrfőnök. Kegyeibe fogadta ezt a pokolian jókedvű zseniális csirkefogót és örül neki, hogy újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a híres francia esprit nem halt ki egészen. Ez az esemény még a politikát is há ttérbe - szoritotta. Paris, december közepe. Paris nevet és tapsol Nem Herriotnak, sem pedig a művészet, vagy a sport egy uj csillagának. Ma Parisban csak egy híres ember van: Viktor Lerot, a fiatal, páratlanul elegáns, örökké mosolygó betörő, aki lóvá tette az egész párisi rendőrségei. Második Arséne Lupinnak nevezi magát Lablanc regénye után és túltesz a regény hősén. Ha véletlenül elvakult elbizakodottságában nem merészkedik egészen az ,,ExceIsior“ szerkesztősége kapujáig, nem fogják el, pedig 25 detektív állandóan sarkában volt. Lerot azonban oly szemtelen lett, hogy leveleket irt az „Excebiornak", nme- íyekbet. pontosan beszámolt vise’t dolgairól Akkor fogták el. mikor a hatodik leve- let adta át a portásnak. A rendőrfőnök kihallgatja. Lerot nem hogy tagadna, hanem mosolyogva meséli hogyan tört be a Vendome téren és húsz detektív szemelöttára hogyan fúrt meg egy kasszát. Mikor előadását befejezi, hozzáte-szi: „Mikor a munka után kinéztem az ablakon és megláttam a húsz titjpsrendört a ház előtt cirkálni, elnevettem magam.“ A rendőrfőnök nem veszi komolyan Victor Lerot, de ő annál komolyabban veszi önmagát: „Szeretném önt megkérni valamire. Nekem december kilencedikén okvetlenül találkoznom keli a gyerekeimmel, akik most, hogy visszavonultam pihenni, utasítás nélkül vannak. Szeretném, ha már most tudomásul venné távozásomat . . .“ A betörő természetesen cimboráit érti a gyermekek*1 alatt és most a rendőrfőnök mosolyog, Ennyi szemtelenség ió kedvre hangolja és szinte kezet nyújt búcsúzóul Annyira megfeledkezik róla, hogy betörővel ál! szemben. Lerot visszavtezik a cellába, amely előtt A belgrádi rendőrség kémkedéssel vádolfa Majláth Simm grófnőt Az eltűnt 40,000 holdnyl birtok. Belgrád, december 18. Nehány hónap előtt Konstantinápolyból Belgrádba érkezett Majláth Simon grófné és a jugoszláv hatóságok szerint összeköttetést tartott fenn a svájci és a francia magyar követtel. A belgrádi rendőrség le akarta tartóztatni, de a grófnénak sikerült megszöknie, A háború előtt szobalány volt egy magyar főúri családnál és a háború kitörésekor elment betegápolónőnek. Mint i'yen, az egyik budapesti kórházban megismerkedett Majláth Simon gróffal akit önieláído- zóan ápolt. A gróf haléból íeteségül velte és mielőtt újból a frontra ment volna, ráhagyta 40.000 holdnyl birtokát. A gróf kevéssel utána elesett és a grófné örökölte a rengeteg birtokot. A háború után a birtokot az utódállamok félaprózták. A cseh, jugoszláv és román kormány földosztó hivatalai egy holdat sem hagytak meg a negyvenezerbő'I és a grófnő hiába utazott. Ide-oda, minden próbálkozása, hogy valamit visszaszerezzen, sikertelen maradt. A grófné ekkor Konstantinápolyba ment ós hosszabb ideig együtt élt a japán követtel Azután Bfelgrádha utazott hogy a földek visszaszerzésére egy utolsó próbát tegyen, de nem ért el semmit. A belgrádi rendőrség kémkedéssel gyanúsítja jSs az egész országra szóló elfogatási parancsot adott ki ellene.
