Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-18 / 287. (735.) szám
<9 Meosemmisilik-6 a raszinszköi választást? Prága, december 17. Amint tegnap röviden közöltük, a ru- szinszikói őslakosság autonóm pártjának meghatalmazottja, Paul Ük János dr. Prágába érkezett, hogy pártját a választási bíróságnak liolnaputáni tárgyalásán képviselje. Tudósítónk ebből az alkalomból fölkereste Pa ülik János dr.-t s több kérdést tett fel a ruszin- szkói pártoknak a választások ellen beadott petícióira vonatkozóan, aki a következő fel- világosi1 fásokat adta: A ruszitiszlkóí, március 16-án megtartott törvényhozói választásokat részben, vagy egészben négy párt támadta meg petícióval s ezek a következők: 1. A független szociáldemokrata párt; melynek vezére, Simon Mózes dr., azért támadta meg a választásokat, mivel a választási bizottság önkényesen, a pártmeghatalmazott kiértesítése és jelenléte nélkül megváltoztatta a s z a v a z ó j e g y e i! a párt nevét azzal, hogy a „független** szó után a „magyar** jelzőt ijesztette. A párt eme címváltoztatása a cseh szociáldesnotkrata pártmeghatalmazott kívánságára történt. 2. A cseh agrárpárt petíciója igen általános és tág keretek között mozog. A választások érvényességét csupán oly kuriózumokkal tudja megtámadni, hogy azokban idegen áliainipolgá.i ok vettek részt és hogy a magyar pántok Javára Horihy-tisztck agitáltak s hogy a mi pártunk etette-ítaftta a választókat. Mondanom sem keli, hogy ezek az állítások merőiben kigondolt dolgok és bizonyításuk teljesen lehetetlen, mivel nern történtek meg. 3. A VoloSsin-féte diüborcbpárt petíciója egyrészt az egész választás érvényességét vonja kétségbe azzal, hogy a választási hirdetmények egyes községekben későn lettek kifüggesztve és hogy a szavazólapok hiányosan, vagy egyáltalán nem lettek Mkéz-besdtve, másrészt a petíció főképpen Gagatkó dr. cseh nemzeti szocialista képviselőnek mandátuma ellen irányul, akinek — a petíció állítása szerint — nincsen cseh-sziovák állam- polgársága. 4. A mi pártunk petíciója nem vonta kétségbe a választások érvényességét, csupán azt bizonyítja, hogy a választások után a mandátumok kiosztása volt törvénytelen s ennek megfelelően követeljük a mandátumok újabb — helyes — szétosztását, mely szerint pártunknak jár még egy képviselői mandátum, inig Kaminsky cseh agrárius képviselő mandátuma megsemmisítendő. Amint ismeretes, az első három mandátumot a kommunista párt kapta, a negyedüket a mi pártunk, az ötödiket az autonóm ruszin íöidrnüvesszővétség, a hatodikat és hetediket a cseh szociáldemokratái, illetve a cseh nemzeti szocialista párt. A nyolcadikat — mint legnagyobb számú maradékszavazat tál bíró párt — a kommunisták kapták s a kilencediket a mi pártunknak kellett volna kiadni, ugyancsak a rnaradékszavázatok alapján. A választási bizottság elnöke, Palma azonban a cseh agrárpártnak adta ezt a mandátumot, noha ez a csoport még a minimális húszezer szavazatot sem szerezte meg, hanem csupán 15.071-et. Hogy a törvényességnek legalább a látszatát megmentse, eme intézkedésének okául azt közölte, hogy a cseh agrárpárt az 1920-as képviselői választásoknál elérte a választási számot s mandátumot rs kapott, ennek következtében itt a kommunisták után a legnagyobb számú maradékszavazattai bíró csoportnak tekintendő. A petíciónkban kifejtettem, hogy az 1920-as választások semmi ösz- szefüggésbe sem hozhatók a mi választásainkkal. Hogyan vélekedik a kormány a ruszin- szkói választások érvényét illetően? Minthogy a kormányt váratlanul érte a vereség, természetesnek kdl vennünk, hogy a választások teljes megsemmisítését kívánja. Ezt- célozza a bíróság előtt elfekvő és a belügyminisztérium által szolgáltatott hatalmas bizonyitékhalmaz, amely a választások törvénytelen lefolyását van hivatva igazolni. Milyen impressziókat szerzett pártmegbi- zott ur a periratok áttanulmányozása után a bíróság döntésére vonatkozóan? A mi petíciónk jogosságához kétség sem fér. Lehetséges azonban, hogy a bíróság mind a négy petíciót együttesen tárgyalja, mely esetben könnyen megtörténhetik, hogy a választások a független szociáldemokrata párt petíciója alapján teljesen meg tesznek semmisítve s így a crftd&r KacmfifmMr Csütörtök, december Í9 mi külön panaszunk tárgytalanná válnék, mivel a kormány kénytelen volna az uj választásokat kiírni. Bocsásson meg azonban, Szerkesztő ur, most már túlságosan politikai kérdések felé haladunk, de mert mostan amúgyi-s ügyvédünkkel van még fontos értekezletem, ezekről az ügy ékről! majd a bíróság döntése után beszélgethetünk. A viszontlátásra holnapután, a tárgyaláson. T. J. Beszélgetés Nincsicscsel, Jugoszlávia kfilüifrfnMrével .Megmaradnak a Davidovics-konnány kisebb segi rendeletéi — Nincsics dicsérete Fiume volt nagyságáról — Jugoszlávia viszonya Olaszországgal, Albániával és Görögországgal Róma, december 17. Nincsics dr., Jugoszlávia külügyminisztere — amint jelentettük — két-három napot töltött Rómában, hogy az olasz—jugoszláv szövetségi szerződés, Fiume és Zára hntár- kiigazitásai kérdésében tárgyaljon az olasz •kormánnyal. A jugoszláv külügyminiszter titkára, Er- hardics dr. kíséretében jött, aki szlovén származású, volt kiváló újságíró; megkértem, hogy Nincsics dr.-nál eszközöljön ki részemre kíhatgatást, amit rövidesn készséggel el is intézett. Nincsics dr. a Grand Hotelben lévő lakosztályában fogadott igen szívélyesen. Franciása ga sokkal jobb, miint Beccsé. Mint volt egyetemi tanár s mint diplomata, minden szavát megfontolva beszél. Mintegy negyvenötévesnek látszik. A kölcsönös üdvözlés után azt mondja Nincsics dr.: — Sajnos, (kevés időim van, csomagolnom kell, utazom. Legelőbben azt kérdeztem Nincsics külügyminisztertől, hogy a Davidovics-kor- mánynaík a kisebbségekre vonatkozó mifézke- dései megmaradnak-e az ő kormányzata alatt is? — Megmaradnak válaszolta Nincsics dr —, azza! a föltétellel, hogy nem csatlakoznak Radics bolsevik! eszméihez és irányzatához. — Milyen Jugoszlávia ezidőszerintí viszonya Oroszországgal? — Ezidőszerint kényes a Szovjetorosz- országgal való viszonyunk a III. íniernacio- nale miatt, amely Szovjetoroszország rendkívül erősen kiépített külpolitikai szervezete. Ennek az a célja, hogy különböző országokban zűrzavart idézzen elő. A bolsevizmusnak nincs kilátása nálunk sikerre, azonban zavart és kellemetlenségeket okozhat. Radics óta azonban — úgymond Nincsics dr. — a bolse- vizmus nálunk nagyon aktiv. Radics már a szovjettel és a macedónokkal egyetemben kísérletezett nálunk a bolsevik! paradicsomot bevezetni, ez azonban nem sikerült. Arra a kérdésre, hogy milyen most az általános politikai helyzet Jugoszláviában? Nincsics dr. azt felelte: — Most az általános képviselőválasztások előkészületei folynak ná’uitk. A válasz tási jelszó most odahaza ez: küzdelem a bol- sevizmus ellen. Ezután a velencei tárgyalásokkal kapcsolatban Fiume ügyére tértünk át. — Fiume kikötője — úgymond Nincsics — valóban szépen és nagystílű kereskedelmi kikötőnek lett kiépitve. Ezidőszerint hiányzik belőle az élet, nincs transitó, nincs gazdasági kapcsolata. Az olasz kormánnyal folytatott tárgyalások most odairányulnak, hogy Fűimébe életet öntsünk. — Miért húzódnak oly sóiká a tárgyalások ? — kérdeztem. — A különböző szakértők miatt. A tárgyalások folytatódnak. Kis technikai kérdésekről van szó(?). Az olasz—jugoszláv szövetségi szerződésre vonatkozó tárgyalásokról azt mondotta Nincsics külügyminiszter, hogy azok fejlődésben íen progrés) vannak, ami más szóval azt jelenti, hogy végleges megállapodások még nem történtek. Az albán—jugoszláv viszonyról a jugoszláv külügyminiszter ezt mondotta: — Albánia még rendezetlen állam. Ami Albániában történik, előttünk nincs különösebb jelentősége. Ezt azért is hangsúlyozom, hogy az érdekelt államokban az albán ügyek ne adjanak félreértésre alkalmat. Az olasz kormánnyal egyetértésben Albániára nézve a „non intervention** (a beavatkozástól való tartózkodás) politikája áll fenn. Albánia függetlenségét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az egy uj ország, amelynek önállósága azelőtt sohasem volt, nem volt egységes kormánya, egységes központi intézményei. Időnek kell elmúlnia, amíg ott európai rezsim, normális viszonyok lesznek; mindehhez türelem kell. S nekünk meg van a türelmünk. — S a határkérdéseik? — Tudvalévőén nálunk sok határkiiga- zitó bizottság működik; Albániával szemben lényegíeten, inkább morális jelentőségű, ránk nézve például egy kolostorról és területéről van szó, amelyet 1913-ban az osztrák-magyar monarchia és Olaszország is nekünk ítélt. — A fölmondott görög—jugoszláv szerződést föl fogják újítani? — A megszűnt görög --jugoszláv szerződés már 1913-tól kezdve nem volt érvényben, amint az kon-emplálva lett; abban a szerződésben még Bu'gáriával voltunk szövetségben. A tárgyalások azonban tovább folynak a görög kormánnyal egy uj egyezmény érdekében. Nincsics dr.-t ezután római újságírók kezdték ostromolni. Sok idővel azonban már nem rendelkezett, készült Párásba a legközelebbi vonattal Egyes lapok szerint Nincsics római és párisi útja egy újabb kölcsön felvételével is lett volna összefüggésben, ezzel szemben értesülésem az, hogy Jugoszlávia egy kölcsön ügyében ismét Amerikával van tárgyalásban. Az Összeg nagyságára nézve nincs pontos értesülés. Mintegy másfél év előtt 15 millió dollár kölcsönről volt szó: hir szerint ezt az összeget már jóideje elköltötték, mert ebből Jugoszlávia csak 20 millió franknyi összeg fölött rendbe eshetett. A Jugoszlávia és Olaszország közötti állapot tehát, amint a jugoszláv külügyminiszter szavaiból kivehető: a tárgyalások folynak, de még döntések nem történteik. Lendvay Károly. Karácsonyi vásár Berlinben Szabad vásár — Százezrek harca a teli bu gyellárh ellen — Itt minden él és mozog Az ezüst- meg az aranyva sárnap — A karácsonyfa. Berlin, december 17. (Saját levelezőnktől.) A hagyományos urácsonyi vásárnak Berlinben két sajátosága van. a korlátlan szabadság, meg a váratlan olcsóság. így van ez évtizedek óta s ma sem változott. Kezdve a karácsonyfa iiszén, folytatva a gyermekjátékok ezer aján és befejezve az értékesebb holmin minién kapható — az utcán és természetesen nesés olcsó áron. A népesebb utakon, vagy ihol a forgalom majdnem életveszélyes, átrak állanak egymás mellett hosszú sorban, apró mécsekkel megvilágítva, de telve rejtelmes tárgyakkal, amelyekért a gyermekvilág ma is lelkesedik. Kevés baba és még kevesebb ólomkatona, de annál nagyobb számban vannak gépek, repiilekésziilékek, hajók, vonatok és ami a fő: Zeppelinek. És ha ebben a zűrzavarban még valahol parányi üres tér marad, azt kérlelhetlenül lefoglalja a maga számára az úgynevezett gyors-árus, a ki önmagával licitál, amikor vagy egy tucat legkülönfélebbb árut kínál — egy márkáért. Hat tábla csokoládé, német és svájci, egy borotváló eszköz huiomuKorrel öyürü és lánc, aranyozott brossal, nagy doboz szappan a legillatosabb fajtából, egy divatof köténykévcl, vagy öt különféle hangszer, pái márkáért megszerezhető. Persze jótáilá nélkül. Ez a kép a maga teljességében berlini különlegesség. Mert itt nem arról van a szó, hogy néhány száz ember jó karácsony' vásár! akar csinálni. Berlinben a karácsony annyit is jelent hogy az északi városrészek szegény lakos sága a karácsonyi pecsenye árát az utcr próbálja összekolduíni. Árpit az utcán ezer meg ezer torok Hideggel, széllel, hóval dacolva órákhosszat kinál, sokszor sokkal olcsóbban és jobban megszerezhető az áruházakban és mégis a félváros az utcán vásárolja a szükségletét, mert tudja, hogy egyúttal jót is tesz, teli ruhához juttatja a szegényeket, meleg vacsoráról gondoskodik karácsony estére és feledteti százezrekkel az idők mostohaságát. Ez a harc a teli bugyelláris ellen a múlt évben, az infláció végén érte el a tetőpontját, ebben az esztendőben valamivel gyengült, de még mindig megtölti az ucákaí és nehezíti a közlekedést. Valami különbség mégis van a múlt és a jelen között. Nemcsak az emberekben, hanem a játékszerekben is. A technika itt is győzött. Játékszer, amiben élet nincs, nem kell senkinek. Az utcai árusok is jól tudják ezt. ők „öbbé nem sorolják fel kincsesládájuk titkait, nem mondják, hogy mit kínálnak eladásra; hanem egyre rendületlenül, ezer hangnemben csak azt kiabálják, hogy náluk minden mozog. A majom, amely gyorsan íelszalad létrán, az egyfogatu, amely elegáns kanyarulattal futja be a nagy teret, az omnibusz, amelyben vagy egy tucat vendég ül, a szamár, amely máskor a legerélyesebb nógatásra sem indul, vagy a rendőr, aki nagyot szalutálva figyel a rend fentartására. Minden játékban finom óramű van, amelyet felhúzva, a gyermekvilágot bámulatba lehet ejteni. ■ Nem mindennapos látvány, amikor az egymással versenyző árusok két-három tucat ilyen gyorsan szaladó, ide-oda ugráló,, vagy sétáló emberkéiket és jármüveiket reászaba- ditják a járókelőkre,, most valóban máidén él, mozog, kiabál és — bámul, elegáns urak és hölgyek sietve nyitják meg pénzerszényeiket és ismét egy sereg ember gondol örömmel a karácsonyra. Valami kereset >t>égis akad. így fest a szegény ember készülődése a nagy ünnepre. A jómódút várja az áruház, a ragyogó, csillogó, márvánnyal díszes, és raktárainak gazdagságával egyenesen bámulatra keltő. A berlini áruházak, talán a legdíszesebbek a kontinensen, lassan a vásárló világ központjai lettek. Mindig telve vannak közönséggel. Először mert órákig lehet sétálni bennük, ingyen, jó melegben és ezer szép tárgyat szemlélgetve, azután mert nem szükséges, hogy az ember bármit is vásároljon. Legújabban a nyugati városrészekből hatalmas omnibuszokon ingyen szállítják a vásárlókat az áruházakba, ngyen és minden kötelezettség nélkül. A karácsonyt megelőző két vasárnapon délután az összes üzletek nyitva vannak. A békeidőben ezüst meg arany jelzővel tisztelték meg ezt a két napot, jelezve, hogy e két nemes fémért minden jó és hasznos kapható. Ma ugyan csak papirbankó van, de a név megmaradt. Az ezüstvasárnapon már tuí vagyunk, kiváncsi volt elég, a nagy áruházakat időnként be kellett zárni, úgy túl voltak tömve vásárlókkal. Az igazi szegényekről gondoskodik a tömeg jó szive és nem egyszer — a véletlen. Amikor a szent estén kigyulnak az első lámpák, az utcán az árusok régi szokás szerint szétosztják ingyen megmaradt — karácsonyfáikat, hisz azok másra alig alkalmasak. Megható látvány, hogy az igy árván maradt fenyők körül százan meg százan várják a városra boruló sötétséget, hogy azután lelkendezve szaladjanak haza az egyetlen ajándékkal, amely e nagy napon az ölükbe hűl lőtt, a puszta, hideg, örökzöld fácskáva1 amelyet csak reményeikkel, álmaikkal diszi hetnek fel. V.mmtm —i——— MICORí¥IE¥ fűik Cft Hí — || llvetS, <fe **«»*€*' «*»’&•, « B«<arl»t»«cll ..JtfnolT' porcellűnituárnali éam /öle* -fe®* Kuss rézMX&wrxs. EM dROS. lelfes kávé^'üBl ék& EM DETAIE. Fcfe-matfcoi %& sassas KCoilce - ■€«■•»«■ Fft-vitfca 99
