Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-03 / 275. (723.) szám

9 Szerda, december 3. Milyen könyveket vásárolnak ma a világ fővárosaiban? i. Prága, december 2. Könyvek, csodálatos, szép, őrökéletü gyermekei az intelllgiibilis embereknek, köny­vek, tanítók, mesterek, mulattatok, milyen a ti sorsotok ma, amikor oly más lett a világ arculata. Ma nem olvashatunk a fórumokon nagy papiros tekercseket, sem régi szobák mécsesei mellett rncunabulumokat, — de még csak atz elmúlt évtizedek napsugaras békéje is hiányzik a finom Elzevir-kötetek merített oldalainak lapozgatására. Az élet rohan és letörik, daiab kenyérért harcol és röhejre húzza a száját, ha egy másodpercnyi békéje van és feled idegőrlő mulatságokban, de nem talál belső erőt ahhoz, hogy elszaladjon a világi bárom dimenziótól és nem létező lé­tezéseket bogozzon, értsen, merengjen be­tűkből és sorokból. És mégis élnek a könyvek és mégis ol­vassák őket. Bppur si muove. Infláció, deflá­ció miáts-más formáikat hoztak előtérbe, más­más érdekszférát, más-más könyveket, mégis minden országban a régi arányokban folyik az olvasás, sőt néhol talán még intenziveb­ben is. Érdekes arról szólni, hogy mi az ízlés ma az irodalomban és hogy változott meg ez az ízlés egyes népeknél egyes városokban. Berlin Németország mindig vezetett a 'könyvek terén. Ma apály van és nagy izlésváltozás. A háború után közvetlenül az emberek a tu­dományba és a metafizikába merültek, (négy centrum volt: Spengler, Kayserling, Ziegler és a hivatásos filozófia), ma ismét áttérnek a szépirodalomra. Egy-két évvel ezelőtt még dívtak az expresszionista experimentumok, ma mérsékeltebb irányoké a hangadás. De egy-két évvel ezelőtt a Courths-Mahlerek voltak a királyok, ma trónjukat vesztették és komolyabb irodalomról van szó. A kiadók egyértelműen úgy nyilatkoztak a Vossische Zeitungban, hogy a közönség csakis az iro­dalmi regények iránt érdeklődik. S eltűnt az inflációs idők undorító luxuséhsége is: ma a siberek alkonyán senkisetm rendel méter­számra finom kötéseket a hátlapon nagy ne­vekkel. (Mert hogy mi volt a könyvekben, az mellékes volt.) A középosztály isimét ér­deklődni kezd az irodalom iránt és vásárol. Persze ez a kiállítás rovására megy, de nem a minőségére. \ Még olyan kiadók is, akik eddig csakis tudományos kiadványokkal foglalkozttaik, kénytelenek elismerni, hogy az érdeklődés igen eltolódott a beflletrisztiika felé. A vas­kos, többkötetes regényeknek ismét keletjük van. és Thomas Mann 1200 oldalas uj re­génye, a Zauberberg iránt például hatalmas a karácsony előtti érdeklődés. Az útirajzok és a kalandorregények szintén közkeletűek örvendenek. Ellenben csökkent az érdeklődés a politikai problémákkal foglalkozó müvek iránt, holott még nemrég ezek voltak a leg­aktuálisabbak. A tudományos irodalom hát­térbe szorult Egyedül a történelem, a mű­vészet maradt a fölszinen, míg a filozófia, a teológia és a filológia letűntek- Ez annál is érdekesebb, mert két évvel ezelőtt még min­denki velük foglalkozott. Ma pedig a német könyvpiacon egyetlen jelentős társadalomtu­dományi vagy kulturf'lozófiávad foglalkozó tnü sem jelent meg. Ez főleg Németország­ban nagy eltolódást jelent­A külföldi irodalom és főleg az angol irodalom iránt nagy az érdeklődés. A Tauch- nitz-Edition köteteit szétkapkodják. Jelemző a spanyol irodalom renaissáncé is, miig a francia könyveket nem igen olvassák. London. Az angol ízlés kvalitatív szempontból .íem váHozott anyit, mint a német. Akik a háború előtt Charles Garvicet, Phillpps Op- penheiimet, Conan Doylet (az angol Courths- Mahlereket) olvasták, azok ma Flettcher, Sax-Rohmer, Hornung szenzá cióira ihászó re­gényeivel élnek. Az egyedüli jelentős válto­zás az. hogy a nők között nagy keresetnek örvendenek a spiritiszta és a vallásos köny­vek- A nem szépirodalmi müvek közül főleg népies és pártpolitikáikig beállított értekezle­tek dívnak gazdasági kérdésekről, a világke­reskedelemről, az ipar rossz konjunktúrájá­ról, a lakásmizériákról a munkanélküliségről és legújabban a kivándorlásról is. « Az injeMigensebb közönség ma nem elégszik meg a háború előtti szokásos egy­szerű rém regényekkel, hanem pszichológiai­lag jobban megalapozott regényeket kivan Nagy érdeklődés éledt föl legújabban a szek- szuális prob’émák iránt főleg a mindinkább terjedő freudizmus nyomán- Egyike a legel­terjedtebb könyveknek. Foster „Passage to India" című regénye, melyben angol világha­talmi problémákról van szó. Bemard Shaw müveit főleg diákok és diáklányok olvassák, mindenesetre nagyobb mértékben, mint 1914-ben Általában mondani lehet, hogy az angol könyvek sikerei nagyok. Nem ritka egy-egy munkának 200—300 ezer példány­ban való megjelenése. A könyvek kiállítása elegáns, nincs finomabb, hajlékonyabb kö­tés, suhogóbb papír sehol a világon, mint Angliában. Áruk elég nagy, de a jómódú pol­gárság könnyen adhatja ki a pénzt s az an­golok szeretik íróikat, így főleg a most diva­tos Mary Bordent, Arkant és Masefieldet, kiknek most karácsony előtt nagy érdeklő­déssel várják uj regényeiket. Parisról, Newyorkról és szegény Buda­pestről holnap lesz szó­Nagyarányú koimnanisfa puccs Révaiban Sok halott — Ostromállapot — A rend helyreállt Helsingfors, december 2. Révaiból érkezett jelentések szerint a tegnapi napon nagyarányú kommunista za­vargások voltak a városban, amelyek köny- nyen végzetesekké válhattak volna. Az ut­cákon valóságos harcok dühöngtek, amely alkalommal számos rendőr halt meg. Beava­tott körök szerint a lázadás annak a momstre- pörroek a következménye volt, amelyet az elmúlt napokban folytattak le az észtországi kommunista szervezetek ellen és amely az ország munkásságát igen elkeserítette. A pör folyamán ugyanis 81 embert ítéltek el össze­sen 820 évi börtönre. Ez az ítélet kirobban­totta aiz ellentéteket és a hosszú idő óta va­júdó kommunistakérdés erőszakos megoldás­ra talált. Az észt kommunisták ötös és tizes cso­portokba szervezve, gépfegyverekkel és kézigránátokkal föl­fegyverezve, egyidejűén akarták megszáll­ni a kormányzósági épületet, a parlamen­tet. a posta- és távirdahivatalokat, az állő- másókat, a rendőrség épületét és a telefon­központot. Az idejekorán értesített katona­ság kétórai véres harc után leverte a láza­dást. Körülbelül negyven sebesült fekszik a különböző kórházakban. Riga, december 2. Újabb jelentések sze­rint a kommunistáknak sikerült a rendőrségi épületet teljesen elpusztítani. Komoly küzde­lemre került a sor a kadettiskola környékén is, ahol néhány katonai növendék el is esett. A városban statáriumot hirdettek ki. Néhány letartóztatott egyénnél külföldi útleveleket találtak. Ismét nyugalom uralkodik a város­ban. Minden látszat arra vall, hogy a kom­munista zavargások célja a bebörtönzött bol­sevisták kiszabadítása volt. Révai, december 2. Tegnap délután a parlament rendkívüli ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya a rendkívüli rendszabályok életbeléptetésének elhatározása volt. Akel. a köztársaság elnöke hivatalosan is bejelen­tette, hogy a III. internaci ónállóhoz tartozó egyének fölkelést kíséreltek meg. A nemzet nagy csapására sikerült is nekik Kark közlekedési minisz­tert meggyilkoltok. A katonai vezetést Laidoner generabsz- szimusz vette át A köztársasági elnök beszéde után Lai­doner tábornok nyilatkozott a helyzetről. Föl­sorolta mindazokat a támadásokat, amelyeket a kommunisták a délelőtt folyamán tiettek. Először a hadügyminisztérium épületét hámadták meg és három bombát dobtak reá. Ezután a második gyalogezred tiszti­karára került a sor, amely alkalommal há­rom tisztet álmukban meggyilkoltak. Erős ámadásnak volt kitéve a katonai iskola is, az őrséget lemészárolták, számos kadettet súlyosan megsebesítettek. A kommunista bandák ezután az elnöki házba nyomultak, ahol az őröket szintén lelőtték és a volt belügyminiszter lakosztályába több kézi­gránátot dobtak. A pályaudvaron szintén megöltek heves harcok után néhány alkal­mazottat. Néhány fegyvertelen tisztet meg- ’eptek, amint éppen a katonai iskolába ha­ladtak, elhurcolták és a város falánál kivé­gezték őket. A postahivatalt is megszállták. A repülőgéptérröl két repülőgépet menesz­tettek Moszkvába. Eddig bizonyos, hogy a kormány észéről 19 ember, köztük 5 tiszt esett el, míg negyven személy többé-ke- vésbbé súlyosan megsebesült. A fölkelök a katonaság ellentámadása alkalmával sú­lyos veszteséget szenvedtek. A ^ároson kívül a kommunisták megki- sérelték, hogy egy vasútvonalat a levegőbe repítsenek. Hála a katonaság erélyes és gyors akciójának, a fölkelők sehol sem tud­tak tartós sikert elérni, csak az ember áldo­zatok ért kár. A katonai bíróság ismét meg­kezdte működését. A oarlaiment egyhangúan elfogadta a rendkívüli kormányrend'szabálvokat, így töb­bek között az ostromállapot kihirdetését és Laidoner tábornoknak genralisszimussá való kinevezését. Beszélgetés a Z. R. III. vezetőjével Eckener dr. a Zeppelinek jövőjéről — Egyelőre csak légi posta !esz Európa és Amerika között — A spanyol meg az orosz tervek — Az északi sark földerítése — A légi közleke­dés, mint a világbéke egyik elöharcosa Berlin, december 2. (Saját levelezőnktől.) Eckener dr. meg­látogatta a külföldi sajtót. Hallani óhajtotta, mire vagyunk kiváncsiak és szívesen felelt ■miniden kérdésünkre. Amig kollégáim az ame­rikai nt részleteivel foglalkoztak, én azt a kérdést intéztem hozzá, ami mindannyiunkat a legjobban érdekel: — Mit tart a Zeppelinek jövőjéről minő tervei vannak e tekintetben? — kér­deztem Eckener dr.-t És ő összefüggően a következőket mondotta: — Az első Zeppelinnek Ultija Európából Amerikába megmutatta, hogy a rendszeres légi közeJkedés berendezése lehetséges. E tekintetben tárgyaltam Amerikában úgy a forgalmi berendezések vezetőivel mint a nagytőke férfiaival. A hajlandóság meg van mindenfelé, sőt az áldozatkészség is, de úgy tetszik, hogy hiányzik még a bátorság — az első lépésre. A felelősség nagy és ki sem akarja ma még nevét olyformán megörökí­teni, hogy segítette nyélbe ütni a nagy válla­latot, amely a mai fogalmak szerint még em­beráldozatot is követelhet. Mégis úgy hiszem, hogy rövidesen elegendő tőke gyűl majd össze, hogy négy, vagy öt Zeppelinnel állandó össze­köttetést teremtsünk Európa és Amerika között. Egyelőre azonban csak — postát és nem embereket fogunk számtani, mert a levelek nem oly idegesek, mint az emberek. A posta szállítására nem is kellene nagyobb hajókat építenünk, mint a Z. R. 3., személyszállításokra azonban már sokkal na­gyobb hajókra volna szükségünk. Közbevetettem, vájjon a hajók térfoga­tának növekedése nem járna-e komolyabb következésekkel. — Nem gondolnám, — felelte Eckener. — A levegőben, mint a vízben, bármily nagyságú hajók járhatnak minden veszede­lem nélkül. Természetesen mentül nagyobb a hajó, annál nehezebb a földreszállás és a hajó biztüsitása. E tekintetben még csak azt mondhatom, hogy a legpraktikusabb — éjjel indulni és éjszaka megérkezni, amikor a napsugarak, amelyeknek hatása a gázra ismeretes, nem zavarják meg számítá­sainkat. Persze, akkor le kellene mondanunk a tömeges üdvözlésről, a kendők lobogtatá- sáról. — A többi fölmerült tervről hazatértem óta pozitív dolgot alig hallottam. A spanyo­lok, akik a tengerentúli légi 'közlekedést már rég tervbe vették, úgy látszik, be akarták várni, vájjon a mi Zeppelinünk épen érke­zik-e Amerikába? Most kétségkívül komolyan lógnak foglalkozni régi kívánságuk megvaló­sításával. Talán idővel Oroszországgal is rendes összeköttetésünk lesz Zeppelin révén, rendes légiárat Berlin és Moszkva között nem ütközhetne komolyabb nehézségekbe. — Ami az utat az északi sarkhoz illeti, az ilyen vállalkozásra a Zeppelin-hajó rend­kívül alkalmas volna. A Z. R. 3-mal például már megtehettük volna az utat oda és vissza, persze, sokáig nem maradhattunk volna ott. Úgy hallottam, hogy Nansen rendkívül ér­deklődik e terv iránt. Az északi sarki útra külön Zeppelint kellene építeni, ahhoz pedig tőke kell. Tehát be kell vámunk, amig Nan- 'en, vagy barátai hozzánk fordulnak. Mindenesetre le akarom szögezni, hogy az északi sark problémáját most már gyorsan és könnyen megoldhatjuk. Az ut kevesebb gondot okozna, mint például az első tengerentúli próbálkozás. Kü­lönösen hangsúlyozni óhajtom, hogy mi a vi­hartól nem félünk. — Amerre csak tekintek, mindenfelől hallom megnyilvánulni az óhajt, hogy minél hamarább a levegő is rendes közlekedési úttá váljon. Itt-ott a politika is egyengeti a légi közlekedés fejlesztését, például Angliá­ban, ahol szintén értenek valamit a légi hajók készítéséhez és ahol az Indiával való gyors összeköttetést akarják vele megteremteni. De ez az ideál csak akkor valósulhat meg, ha földünkön tényleg helyreáü a béke és az egyes államok nem fogják többé a légi közlekedést korlátozni. — Ma még például egyes államok fölött német léghajónak nem szabad mutatkoznia. Azért nem lehetetlen, hogy rövidesen a légi közlekedés is ama faktorok közé fog tartoz­ni, amelyék az ideális béke megvalósítását az emberiség kötelességévé teszik. Nyugodtan, egyszerűen adta fölvilágosi- tásait Eckener. Külsőleg úgy fest, mint egy néniét tengerész, aki megérdemli a vihared­zett jelzőt. Hangja érces, de nem behizclgö, inkább a parancsoláshoz szokott hajóvezér hangja, akinek kötelessége tulkmbálni a vi­hart is. De azt a benyomást is kelti, hogy minden gondolata, minden érzése a jövőnek szól, hogy telve van nagy tervekkel ame­lyeknek megvalósulását erősen hiszi. Ami nem is csoda, hisz Amerikából jön. ahol meg­hódította a sziveket és megnyitotta tervei számára a zsebüket. És most otthon van, ahol hősként ünnepük. Eckener azonban minden érdemet •elhárít magától és figyelmezteti az ünneplőket, hogy a nagy dicsőséget volta­képpen annak a férfiúnak köszönhetik, aki az első Zeppelint megépítette. Az pedig örök ál­mát alussza. De Elkener sem más, mint ami Zeppelin tábornok volt: a német akaraterő tipikus képviselője. Hogyan osztják Gután a földet? A Csánki-párt súlyos visszaélései Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képvi­selő interpellációja a íöldmivelésügyi mi­niszterhez (Saját tudósítónktól) Komárom, december 2. Gután és Keszegfalván a hercegprímás vágiobbparti birtokait a íöldmivelésügyi mi­niszter a nyáron lefoglalta telepítési célokra. Települni ugyan csak igen kis részén lehet­ne ennek a földnek, amely jobbára talajvízzel borított rétből áll. Az akciót a földmivelés- ügyi miniszter feügyelete alatt álló bérlőszö­vetkezet intézi, amely a parcellázást végzi. A parcellázást akképpen kívánja foga­natosítani az 1919. évi 215. számú törvény, hogy ha nem minden parcellára akad igénylő, úgy a maradékbirtokokból középbirtokok ké­pezhetők. Gután teljesen megfordítva tör­tént: a vízmentes, legjobb földeket maradékblr- íokoknak vették ki, úgyszintén a legtöbb éoülettel felszerelt majorokat; ezeket meg­kapta egy morva légionárius. A többi vizjárta helyeket és sásos mo­csarakat kiosztották az igénylők közt. De ezt is kihasználják kormánypolitikai célokra. Földet csak olyan gutái ember kaphat, aki beiratkozik a Csánki-pártba. A bérlőszövet­kezet alapszabályainak 4. szakasza igy szól: „A szövetkezet tagja lehet minden önjogu természeti személy, ki a szövetkezet üzleti körzetében lakik, vagy székhellyel bir s egyszersmind tagja a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmivesek Szövetségének" Ezalatt pedig a Csánki-pártot kell érteni. Az alapszabályok 6. szakasza azt mond­ja ki, hogy a szövetkezet üzletrészei 50 koro­násak és a beiratási dijjal együtt fizetendők. Minden tagnak legalább egy üzletrészt kell jegyeznie, de 10 üzletrésznél többet senki sem jegyezhet. A Csánki-párt alapszabályai 7. szakasza szerint a tagok kötelességei közt ezek olvas­hatók: „A tagok 6 K tagsági díjat fizetnek évemkint." Gután minden jelentkező taggal aláírat­nak egy nyilatkozatot, amely szerint kötele­zi magát, hogy kataszteri holdanként 50 K üzletrészt jegyez és párttagság dijában 6 K-t fizet, amit a csánkista íöldbérlö szövet­kezeti emberek be is szednek. A pártba való belépés nélkül senki sem kap egy talpalatnyi földet sem. Mivel Gutának 10.000 lélekszámot felül­múló lakossága van, akiknek túlnyomó része a magyar ellenzéki pártokhoz tartozik, eze­ket a Csánki-párt egyszerűen kizárja, ami a legcsunyább visszaélés, mert parcellázást politikai célokra kihasználni meg nem enged­hető kormánypárti korteskedés a földmi ve- lésügyi miniszter égisze alatt. Ez ügyben Jabloniczky János dr. nem­zetgyűlési képviselő interpellációt intézett a íöldmivelésügyi miniszterhez.

Next

/
Thumbnails
Contents