Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-03 / 275. (723.) szám
9 Szerda, december 3. Milyen könyveket vásárolnak ma a világ fővárosaiban? i. Prága, december 2. Könyvek, csodálatos, szép, őrökéletü gyermekei az intelllgiibilis embereknek, könyvek, tanítók, mesterek, mulattatok, milyen a ti sorsotok ma, amikor oly más lett a világ arculata. Ma nem olvashatunk a fórumokon nagy papiros tekercseket, sem régi szobák mécsesei mellett rncunabulumokat, — de még csak atz elmúlt évtizedek napsugaras békéje is hiányzik a finom Elzevir-kötetek merített oldalainak lapozgatására. Az élet rohan és letörik, daiab kenyérért harcol és röhejre húzza a száját, ha egy másodpercnyi békéje van és feled idegőrlő mulatságokban, de nem talál belső erőt ahhoz, hogy elszaladjon a világi bárom dimenziótól és nem létező létezéseket bogozzon, értsen, merengjen betűkből és sorokból. És mégis élnek a könyvek és mégis olvassák őket. Bppur si muove. Infláció, defláció miáts-más formáikat hoztak előtérbe, másmás érdekszférát, más-más könyveket, mégis minden országban a régi arányokban folyik az olvasás, sőt néhol talán még intenzivebben is. Érdekes arról szólni, hogy mi az ízlés ma az irodalomban és hogy változott meg ez az ízlés egyes népeknél egyes városokban. Berlin Németország mindig vezetett a 'könyvek terén. Ma apály van és nagy izlésváltozás. A háború után közvetlenül az emberek a tudományba és a metafizikába merültek, (négy centrum volt: Spengler, Kayserling, Ziegler és a hivatásos filozófia), ma ismét áttérnek a szépirodalomra. Egy-két évvel ezelőtt még dívtak az expresszionista experimentumok, ma mérsékeltebb irányoké a hangadás. De egy-két évvel ezelőtt a Courths-Mahlerek voltak a királyok, ma trónjukat vesztették és komolyabb irodalomról van szó. A kiadók egyértelműen úgy nyilatkoztak a Vossische Zeitungban, hogy a közönség csakis az irodalmi regények iránt érdeklődik. S eltűnt az inflációs idők undorító luxuséhsége is: ma a siberek alkonyán senkisetm rendel méterszámra finom kötéseket a hátlapon nagy nevekkel. (Mert hogy mi volt a könyvekben, az mellékes volt.) A középosztály isimét érdeklődni kezd az irodalom iránt és vásárol. Persze ez a kiállítás rovására megy, de nem a minőségére. \ Még olyan kiadók is, akik eddig csakis tudományos kiadványokkal foglalkozttaik, kénytelenek elismerni, hogy az érdeklődés igen eltolódott a beflletrisztiika felé. A vaskos, többkötetes regényeknek ismét keletjük van. és Thomas Mann 1200 oldalas uj regénye, a Zauberberg iránt például hatalmas a karácsony előtti érdeklődés. Az útirajzok és a kalandorregények szintén közkeletűek örvendenek. Ellenben csökkent az érdeklődés a politikai problémákkal foglalkozó müvek iránt, holott még nemrég ezek voltak a legaktuálisabbak. A tudományos irodalom háttérbe szorult Egyedül a történelem, a művészet maradt a fölszinen, míg a filozófia, a teológia és a filológia letűntek- Ez annál is érdekesebb, mert két évvel ezelőtt még mindenki velük foglalkozott. Ma pedig a német könyvpiacon egyetlen jelentős társadalomtudományi vagy kulturf'lozófiávad foglalkozó tnü sem jelent meg. Ez főleg Németországban nagy eltolódást jelentA külföldi irodalom és főleg az angol irodalom iránt nagy az érdeklődés. A Tauch- nitz-Edition köteteit szétkapkodják. Jelemző a spanyol irodalom renaissáncé is, miig a francia könyveket nem igen olvassák. London. Az angol ízlés kvalitatív szempontból .íem váHozott anyit, mint a német. Akik a háború előtt Charles Garvicet, Phillpps Op- penheiimet, Conan Doylet (az angol Courths- Mahlereket) olvasták, azok ma Flettcher, Sax-Rohmer, Hornung szenzá cióira ihászó regényeivel élnek. Az egyedüli jelentős változás az. hogy a nők között nagy keresetnek örvendenek a spiritiszta és a vallásos könyvek- A nem szépirodalmi müvek közül főleg népies és pártpolitikáikig beállított értekezletek dívnak gazdasági kérdésekről, a világkereskedelemről, az ipar rossz konjunktúrájáról, a lakásmizériákról a munkanélküliségről és legújabban a kivándorlásról is. « Az injeMigensebb közönség ma nem elégszik meg a háború előtti szokásos egyszerű rém regényekkel, hanem pszichológiailag jobban megalapozott regényeket kivan Nagy érdeklődés éledt föl legújabban a szek- szuális prob’émák iránt főleg a mindinkább terjedő freudizmus nyomán- Egyike a legelterjedtebb könyveknek. Foster „Passage to India" című regénye, melyben angol világhatalmi problémákról van szó. Bemard Shaw müveit főleg diákok és diáklányok olvassák, mindenesetre nagyobb mértékben, mint 1914-ben Általában mondani lehet, hogy az angol könyvek sikerei nagyok. Nem ritka egy-egy munkának 200—300 ezer példányban való megjelenése. A könyvek kiállítása elegáns, nincs finomabb, hajlékonyabb kötés, suhogóbb papír sehol a világon, mint Angliában. Áruk elég nagy, de a jómódú polgárság könnyen adhatja ki a pénzt s az angolok szeretik íróikat, így főleg a most divatos Mary Bordent, Arkant és Masefieldet, kiknek most karácsony előtt nagy érdeklődéssel várják uj regényeiket. Parisról, Newyorkról és szegény Budapestről holnap lesz szóNagyarányú koimnanisfa puccs Révaiban Sok halott — Ostromállapot — A rend helyreállt Helsingfors, december 2. Révaiból érkezett jelentések szerint a tegnapi napon nagyarányú kommunista zavargások voltak a városban, amelyek köny- nyen végzetesekké válhattak volna. Az utcákon valóságos harcok dühöngtek, amely alkalommal számos rendőr halt meg. Beavatott körök szerint a lázadás annak a momstre- pörroek a következménye volt, amelyet az elmúlt napokban folytattak le az észtországi kommunista szervezetek ellen és amely az ország munkásságát igen elkeserítette. A pör folyamán ugyanis 81 embert ítéltek el összesen 820 évi börtönre. Ez az ítélet kirobbantotta aiz ellentéteket és a hosszú idő óta vajúdó kommunistakérdés erőszakos megoldásra talált. Az észt kommunisták ötös és tizes csoportokba szervezve, gépfegyverekkel és kézigránátokkal fölfegyverezve, egyidejűén akarták megszállni a kormányzósági épületet, a parlamentet. a posta- és távirdahivatalokat, az állő- másókat, a rendőrség épületét és a telefonközpontot. Az idejekorán értesített katonaság kétórai véres harc után leverte a lázadást. Körülbelül negyven sebesült fekszik a különböző kórházakban. Riga, december 2. Újabb jelentések szerint a kommunistáknak sikerült a rendőrségi épületet teljesen elpusztítani. Komoly küzdelemre került a sor a kadettiskola környékén is, ahol néhány katonai növendék el is esett. A városban statáriumot hirdettek ki. Néhány letartóztatott egyénnél külföldi útleveleket találtak. Ismét nyugalom uralkodik a városban. Minden látszat arra vall, hogy a kommunista zavargások célja a bebörtönzött bolsevisták kiszabadítása volt. Révai, december 2. Tegnap délután a parlament rendkívüli ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya a rendkívüli rendszabályok életbeléptetésének elhatározása volt. Akel. a köztársaság elnöke hivatalosan is bejelentette, hogy a III. internaci ónállóhoz tartozó egyének fölkelést kíséreltek meg. A nemzet nagy csapására sikerült is nekik Kark közlekedési minisztert meggyilkoltok. A katonai vezetést Laidoner generabsz- szimusz vette át A köztársasági elnök beszéde után Laidoner tábornok nyilatkozott a helyzetről. Fölsorolta mindazokat a támadásokat, amelyeket a kommunisták a délelőtt folyamán tiettek. Először a hadügyminisztérium épületét hámadták meg és három bombát dobtak reá. Ezután a második gyalogezred tisztikarára került a sor, amely alkalommal három tisztet álmukban meggyilkoltak. Erős ámadásnak volt kitéve a katonai iskola is, az őrséget lemészárolták, számos kadettet súlyosan megsebesítettek. A kommunista bandák ezután az elnöki házba nyomultak, ahol az őröket szintén lelőtték és a volt belügyminiszter lakosztályába több kézigránátot dobtak. A pályaudvaron szintén megöltek heves harcok után néhány alkalmazottat. Néhány fegyvertelen tisztet meg- ’eptek, amint éppen a katonai iskolába haladtak, elhurcolták és a város falánál kivégezték őket. A postahivatalt is megszállták. A repülőgéptérröl két repülőgépet menesztettek Moszkvába. Eddig bizonyos, hogy a kormány észéről 19 ember, köztük 5 tiszt esett el, míg negyven személy többé-ke- vésbbé súlyosan megsebesült. A fölkelök a katonaság ellentámadása alkalmával súlyos veszteséget szenvedtek. A ^ároson kívül a kommunisták megki- sérelték, hogy egy vasútvonalat a levegőbe repítsenek. Hála a katonaság erélyes és gyors akciójának, a fölkelők sehol sem tudtak tartós sikert elérni, csak az ember áldozatok ért kár. A katonai bíróság ismét megkezdte működését. A oarlaiment egyhangúan elfogadta a rendkívüli kormányrend'szabálvokat, így többek között az ostromállapot kihirdetését és Laidoner tábornoknak genralisszimussá való kinevezését. Beszélgetés a Z. R. III. vezetőjével Eckener dr. a Zeppelinek jövőjéről — Egyelőre csak légi posta !esz Európa és Amerika között — A spanyol meg az orosz tervek — Az északi sark földerítése — A légi közlekedés, mint a világbéke egyik elöharcosa Berlin, december 2. (Saját levelezőnktől.) Eckener dr. meglátogatta a külföldi sajtót. Hallani óhajtotta, mire vagyunk kiváncsiak és szívesen felelt ■miniden kérdésünkre. Amig kollégáim az amerikai nt részleteivel foglalkoztak, én azt a kérdést intéztem hozzá, ami mindannyiunkat a legjobban érdekel: — Mit tart a Zeppelinek jövőjéről minő tervei vannak e tekintetben? — kérdeztem Eckener dr.-t És ő összefüggően a következőket mondotta: — Az első Zeppelinnek Ultija Európából Amerikába megmutatta, hogy a rendszeres légi közeJkedés berendezése lehetséges. E tekintetben tárgyaltam Amerikában úgy a forgalmi berendezések vezetőivel mint a nagytőke férfiaival. A hajlandóság meg van mindenfelé, sőt az áldozatkészség is, de úgy tetszik, hogy hiányzik még a bátorság — az első lépésre. A felelősség nagy és ki sem akarja ma még nevét olyformán megörökíteni, hogy segítette nyélbe ütni a nagy vállalatot, amely a mai fogalmak szerint még emberáldozatot is követelhet. Mégis úgy hiszem, hogy rövidesen elegendő tőke gyűl majd össze, hogy négy, vagy öt Zeppelinnel állandó összeköttetést teremtsünk Európa és Amerika között. Egyelőre azonban csak — postát és nem embereket fogunk számtani, mert a levelek nem oly idegesek, mint az emberek. A posta szállítására nem is kellene nagyobb hajókat építenünk, mint a Z. R. 3., személyszállításokra azonban már sokkal nagyobb hajókra volna szükségünk. Közbevetettem, vájjon a hajók térfogatának növekedése nem járna-e komolyabb következésekkel. — Nem gondolnám, — felelte Eckener. — A levegőben, mint a vízben, bármily nagyságú hajók járhatnak minden veszedelem nélkül. Természetesen mentül nagyobb a hajó, annál nehezebb a földreszállás és a hajó biztüsitása. E tekintetben még csak azt mondhatom, hogy a legpraktikusabb — éjjel indulni és éjszaka megérkezni, amikor a napsugarak, amelyeknek hatása a gázra ismeretes, nem zavarják meg számításainkat. Persze, akkor le kellene mondanunk a tömeges üdvözlésről, a kendők lobogtatá- sáról. — A többi fölmerült tervről hazatértem óta pozitív dolgot alig hallottam. A spanyolok, akik a tengerentúli légi 'közlekedést már rég tervbe vették, úgy látszik, be akarták várni, vájjon a mi Zeppelinünk épen érkezik-e Amerikába? Most kétségkívül komolyan lógnak foglalkozni régi kívánságuk megvalósításával. Talán idővel Oroszországgal is rendes összeköttetésünk lesz Zeppelin révén, rendes légiárat Berlin és Moszkva között nem ütközhetne komolyabb nehézségekbe. — Ami az utat az északi sarkhoz illeti, az ilyen vállalkozásra a Zeppelin-hajó rendkívül alkalmas volna. A Z. R. 3-mal például már megtehettük volna az utat oda és vissza, persze, sokáig nem maradhattunk volna ott. Úgy hallottam, hogy Nansen rendkívül érdeklődik e terv iránt. Az északi sarki útra külön Zeppelint kellene építeni, ahhoz pedig tőke kell. Tehát be kell vámunk, amig Nan- 'en, vagy barátai hozzánk fordulnak. Mindenesetre le akarom szögezni, hogy az északi sark problémáját most már gyorsan és könnyen megoldhatjuk. Az ut kevesebb gondot okozna, mint például az első tengerentúli próbálkozás. Különösen hangsúlyozni óhajtom, hogy mi a vihartól nem félünk. — Amerre csak tekintek, mindenfelől hallom megnyilvánulni az óhajt, hogy minél hamarább a levegő is rendes közlekedési úttá váljon. Itt-ott a politika is egyengeti a légi közlekedés fejlesztését, például Angliában, ahol szintén értenek valamit a légi hajók készítéséhez és ahol az Indiával való gyors összeköttetést akarják vele megteremteni. De ez az ideál csak akkor valósulhat meg, ha földünkön tényleg helyreáü a béke és az egyes államok nem fogják többé a légi közlekedést korlátozni. — Ma még például egyes államok fölött német léghajónak nem szabad mutatkoznia. Azért nem lehetetlen, hogy rövidesen a légi közlekedés is ama faktorok közé fog tartozni, amelyék az ideális béke megvalósítását az emberiség kötelességévé teszik. Nyugodtan, egyszerűen adta fölvilágosi- tásait Eckener. Külsőleg úgy fest, mint egy néniét tengerész, aki megérdemli a viharedzett jelzőt. Hangja érces, de nem behizclgö, inkább a parancsoláshoz szokott hajóvezér hangja, akinek kötelessége tulkmbálni a vihart is. De azt a benyomást is kelti, hogy minden gondolata, minden érzése a jövőnek szól, hogy telve van nagy tervekkel amelyeknek megvalósulását erősen hiszi. Ami nem is csoda, hisz Amerikából jön. ahol meghódította a sziveket és megnyitotta tervei számára a zsebüket. És most otthon van, ahol hősként ünnepük. Eckener azonban minden érdemet •elhárít magától és figyelmezteti az ünneplőket, hogy a nagy dicsőséget voltaképpen annak a férfiúnak köszönhetik, aki az első Zeppelint megépítette. Az pedig örök álmát alussza. De Elkener sem más, mint ami Zeppelin tábornok volt: a német akaraterő tipikus képviselője. Hogyan osztják Gután a földet? A Csánki-párt súlyos visszaélései Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellációja a íöldmivelésügyi miniszterhez (Saját tudósítónktól) Komárom, december 2. Gután és Keszegfalván a hercegprímás vágiobbparti birtokait a íöldmivelésügyi miniszter a nyáron lefoglalta telepítési célokra. Települni ugyan csak igen kis részén lehetne ennek a földnek, amely jobbára talajvízzel borított rétből áll. Az akciót a földmivelés- ügyi miniszter feügyelete alatt álló bérlőszövetkezet intézi, amely a parcellázást végzi. A parcellázást akképpen kívánja foganatosítani az 1919. évi 215. számú törvény, hogy ha nem minden parcellára akad igénylő, úgy a maradékbirtokokból középbirtokok képezhetők. Gután teljesen megfordítva történt: a vízmentes, legjobb földeket maradékblr- íokoknak vették ki, úgyszintén a legtöbb éoülettel felszerelt majorokat; ezeket megkapta egy morva légionárius. A többi vizjárta helyeket és sásos mocsarakat kiosztották az igénylők közt. De ezt is kihasználják kormánypolitikai célokra. Földet csak olyan gutái ember kaphat, aki beiratkozik a Csánki-pártba. A bérlőszövetkezet alapszabályainak 4. szakasza igy szól: „A szövetkezet tagja lehet minden önjogu természeti személy, ki a szövetkezet üzleti körzetében lakik, vagy székhellyel bir s egyszersmind tagja a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmivesek Szövetségének" Ezalatt pedig a Csánki-pártot kell érteni. Az alapszabályok 6. szakasza azt mondja ki, hogy a szövetkezet üzletrészei 50 koronásak és a beiratási dijjal együtt fizetendők. Minden tagnak legalább egy üzletrészt kell jegyeznie, de 10 üzletrésznél többet senki sem jegyezhet. A Csánki-párt alapszabályai 7. szakasza szerint a tagok kötelességei közt ezek olvashatók: „A tagok 6 K tagsági díjat fizetnek évemkint." Gután minden jelentkező taggal aláíratnak egy nyilatkozatot, amely szerint kötelezi magát, hogy kataszteri holdanként 50 K üzletrészt jegyez és párttagság dijában 6 K-t fizet, amit a csánkista íöldbérlö szövetkezeti emberek be is szednek. A pártba való belépés nélkül senki sem kap egy talpalatnyi földet sem. Mivel Gutának 10.000 lélekszámot felülmúló lakossága van, akiknek túlnyomó része a magyar ellenzéki pártokhoz tartozik, ezeket a Csánki-párt egyszerűen kizárja, ami a legcsunyább visszaélés, mert parcellázást politikai célokra kihasználni meg nem engedhető kormánypárti korteskedés a földmi ve- lésügyi miniszter égisze alatt. Ez ügyben Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellációt intézett a íöldmivelésügyi miniszterhez.
