Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-03 / 275. (723.) szám

Szerda, december 3. Bácskai fotográfiák Aratott is, vetett is a Duna . . . — A P. M. H. eredeti jugoszláviai riportja — Gombos, december 2. Féléve már, hogy itt járt, mégis félve és megremegtető tisztelettel, óvakodon és elio- gódó lélegzettel lépek a lába nyomába: ma­gasra tornyosult iszap, f szlós masszává ko­csonyásodott szennyes tajték, magábarop- pant parasztház az útmutatói, hogy erre járt, itt dühöngött-zajgott, harsogva tombolt és idegekre süvöltő kacagással mutatta a rosz- szabbik arcát a Nagyur, ennek a vidéknek rettegett-imádott, legnagyobb Ura, paran­csoltja, kenyéradója, dajkáló anyja és kóp­ia Itató mostohája, a Duna. Amott lenn, a messze füzesek közül jám­bor mosolygással villan ide a magas ország­úira ezüstös háta, sunyin, a tehetetlenség gri­maszával búvik meg az erdödi várrom alatt és simogatón öleli a vashid debella pilléreit, játékosan ringatja a kelepelő malmokat... Most anya, halat és életet bőven ontó édes­anya, de akkor, azon a koranyári éjszakán fúria volt, vad. bosszút lihegő boszorkány, mesebeli mostoha. Kis falu, Gombos (Bogojevo). Messze a vasúttól, messze a Dunától, négy-öt kilomé­tert kell gyalogolni a kis magyar templomtól iszapos utakon, vagy süppedőre ázott dűlő­kön egyikig is, másikig is, mégis járják az utat, mert a kis föld nem ad kenyeret, amoda keli keresetre járni a szegény Gombosi ma­gyarnak. Gomboson pedig mindenki szegény és mindenki magyar: öreg magyar, hófehér bajszu, mosoly­gós szemű, tiszta, szép Tiborc áll a kiskapu­ban, onnan invitál: — Tessék már beljebb egy kicsit, hadd örüljön a nyanya! Be kell menni, be kell ülni, enni is kell, inni meg éppen „muszáily“. öles volt a ház­ban, hajnalban kezdték, most tiz óra, de aki nem érzi a friss porc szagát, meg nem látja, hogy mi munka volt már ma itt. Ragyog minden, egy áruló folt, egy szennyes edény sehol. Nyanya meg a négy menye, lánya, ki tudja, hány unokája rendbe tettek mindent Az embereken tiszta a ruha, csak a borocska villogtatja kicsit a szemeket. Nem baj az no, hiba azért nincsen, nem kocsmából hozták, saját termés. Ferenc bácsi, öreg Lovász Ferenc be­szélni kezd: — Ilyet még nem értem, uram, pedig so­kat már meg nem érek. Hetven már régen voltam, közel van a két kaszás (77) nagyon. Semmink se maradt, csak ez a kis szőlő, meg a ház. A disznókat le kell ölni, nincs qle- ség és az idén fordul elő életemben először, hogy gombosi ember a szomszéd falvakba jár takarmányért, alomért. — Hogy a gátak? Hát bizony, azok se- íiogyse álltak. A társaság csak szedte a pénzt, az állam meg nem engedte dolgozni, mert még a magyar világban egyesültünk össze, uj név kellett, meg uj alapszabály, meg uj igazgatóság, csak gát nem épült. Mintha kérdezné azt a Duna, hogy milyen az uj neve az ármentesitő társulatnak, meg hogy cirilül vezetik-e a könyveket? Egy szem búzánk, kukoricánk nem termett, a ka­szálónkon méteres csikók tenyésznek jó kö­vér széna helyett, most hát igy vagyunk. Se­gítség sehol, még mink segitjiik azokat, akik födél nélkül maradtak. Mert hát emberek va­gyunk. — Sok a szomorúság, uram, nagyon sok. Most olvasom a nagyatádi Szabó halálát. No kár érte, Isten nyugossza, derék ember volt, ismertem személyesen. Mert én, uram, há­ború előtt minden kisgazdagyülésre elmen­tem, gazdasági kiállításokra jártam, sokat le­hetett ott tanulni. Tanultam is, hála Isennek, tanult a falu is tőlem, pedig eleinte de kine­vettek! Magnemesités, műtrágya, kereszte­zés! Bolondnak mondtak, azután, hogy sike­rült, utánoztak. így se baj. Tudja, volt egy béresem, német legény. Sokat dogoztunk mink avval, arneddg eltaláltuk a fortélyát, de csak kitapasztaltuk, mire itthagyott. Har­mincnégy évig volt a cselédem — Szepi, az­után bolond fejjel hazament a falujába, fél­év múlva kiterítették. Hiányzott neki a nya­nya főztje! Szomorú a világ! — Nézze, itt vannak az unokák. Hogy örültem nekik, nr.kor kezdtek szállingózni: majd ha felnőnek, olvasni tudnak, ebéd utál mellém ül valamelyik a padkára, elolvassí az újságot, nem kell az öreg szemeimet eről­tetni. Hiszi-e uram, hogy egyik se tud ma­gyarul olvasni?! Tiszta szín magyarok va­gyunk, mégis szerb iskolába járatják a gye rekeinket, ci-ril betűt tanulnak. Ehol ez a na gyobb, úgy olvas cirilül, mint a vízfolyás de egy szót se ért belőle. Magyarul a névé se tudja leírni. Mi lesz, lia ez elmegy katoná nak. Még azt se tudja haza megírni, hogy el törte az indibláncot, küldjenek pénzt. Ahogy mi tettük. Nevet az öreg, a fiai vele mosolyognak, de csak olyan ez a nevetés-mosolygás, mint az a vérszegény szivárvány, amit a napok­ban a sürü, nyomasztóan nehéz hófelhőkre kanyaritott a beteg novemberi nap. Elhallgattunk. Az egyik sógor, meg a másik koma nagyot sóhajtanak, a boros po­hár felé nyúlnak a kezek: — Hát itt járt a Duna . . . Lesorvad­tunk . . . Leszegényedtünk. Lovász Ferenc pátriárka arcán kiül a hit: — Emberek, Egyiptom földjét iszappal termékenyítette a Nílus folyó, meglátjátok, hagy itt áldást — Duna is. Az idén learatott helyettünk, de vetett is nekünk, ha nem sze­met, hát reménységet . . . Megint a romok közt ballagok, kis isko­lás félve dünnyögi: — Jó napot kivánok! nert a dicsértesséket eltiltotta a Monteneg­róból jött igazgatónéni. Ragenó. Apponyi a genfi jegyzőkönyv ellen Mitői függ a világ jövője? Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk tdefonje- lentése.) Apponyi Albe-t gróf tegnap este Becsben előadást tartott „Az emberiség mel­lőzése és a világháború" elmen. Fejthette, hogy a világháború igen sok kérdést nem oldott meg, sőt ellenkezően, nagyszámú ujab'b és nehéz kérdést teremtett. A világhá­ború semmivel sem könnyítette meg, azonban nehezebbé és ziláltabbá tette a viszonyokat. A világháború szétrombolta a természetes gazdasági kapcsokat és a régi politikai ala­kulások fejlődését lehetetlenné tette. A vlág megmentésének egyetlen alapja, hogy a bé­keszerződéseket komoly revízió alá vegyék és összhangba hozzák a népek érdekeit a joggal. Ehelyett a népszövetség a legújabb genfi jegyző­könyvvel éppen pacifista felépítménnyel akarja a megzavart és veszélyeztetett európai egyen:;:lyt és az an ági jo"t~" ..Sá­got jogi formába öltöztetni. A világ jövője attól fü?-^, vájjon a belátás szelleme fog-e írvényesüíni, vagy a békeszerződésekben rejlő hatalom elemei. X római találkozáson intézkednek a kommunista propaganda elleti Paris, december 2. A Maiin foglalkozik Chamberlain párisi és római utjának jelentő­ségével. Kiemeli, hogy a konzervatív párt szempontjából e talál­kozások lényege az, hogy a külügyminisz­ter értekezni fog a francia kormánnyal, mint Marokkó, Algír és Tunisz tulajdonosá­val és az olasz kormánnyal, mint Tripolisz és Cyrenaika urával. Az afrikai s az ázsiai gyarmatokban ugyanis mindinkább terjesz­kedik a kommunista propaganda, mindenütt orosz ágensek tartózkodnak és igyekeznek zavaróikat okozni, úgy, hogy a • ff IF ^WWW'w f WVTVVVVVVVWf vvvvvvvvvi vészes következmények meggátlása érdeké­ben okvetlenül szükséges bizonyos nemzet­közi gyarmat ügyi egyezséget kötni. Az angol kormány nem gondol arra, hogy Szovjet- oroszországgal megszakítsa a diplomáciai vi­szonyt, mégis azon a nézeten van, hogy a nagyhatalmak­nak erélyes intézkedéseket kell foganatosi- taniok a mindinkább elharapódzó kommu­nista propagandával szemben, amely külö­nösen az utóbbi hónapokban vált nagyará­nyúvá. Az ellenzék holnap már megtelenik a maggar nemzetgyOfesen A házszabályreviziós vitában az ellenzék nem vesz részt — Még e héten megszavazzák a házszabáiyreviziót Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- ientése.) A nemzetgyűlés mai ülésén is üre­sen álltak az ellenzéki padsorok és az ellen­zék tagjai közül csak Ugrón Gábor, Farkas Tibor, Rassay Károly, Strausz István és Grieger Miklós jelentek meg. A kormány­párt, a kormánytámogató Huszár-Emst Wolff-párt tagjai teljes számmal ott voltak az ülésteremben. Az ellenzék távolmaradása miatt valószínűen rövidesen, előreláthatóan még ezen a héten törvény­beiktatják a házszabáiyreviziót és a jövő héten már más javaslatokat tárgyalnak. A költségvetéshez nem foghatnak hozzá, mert még nincsen készen és a kormányt is váratlanul érte az ellenzék kivonulása foly­tán elmaradó vita, mert a kormány negy­ven napot szánt a házszabályrevizió vitá­jára. így nincsenek elegendő számban kész kormányjavaslatok, miért is nem lehetet­len, hogy a kormány egész sereg egysé­gespárti szónokot fog fölvonultatni, hogy a vitát kissé elhúzna, mórt nem akarja elna- poltatni a Házat. Az őszi ülésszakot csak december közepén akarják befejezni és a januárra összehívandó uj ülésszak már az uj házszabályok alapján fog tárgyalni. Az ellenzék újabb értekezletet tartott, amelven úgy döntöttek, hogy csak a házsza­bályrevizió vitájában nem vesz részt, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vita ideje alatt nem jelenik meg a Házban. Hegymeg- hy-Kiss Pál úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék már holnap megjelenik a par­lamentben, hogy az interpellációkat el­mondja. A házszabályreviziós javaslathoz azonban nem szól hozzá. A házszabályre­vizió í'árvénybeiktatása után újra megjele­ni ka parlamentben és továbbra is éles har­cot viv a kormány ellen és a házszabály- revíziót a maga részére nem ismeri el kö­telezőnek. Az ülést fél 11 órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. Ma jelent meg először a képvi.selőházban az uj külügyminiszter, akit a többségi párt tagjai meleg ünneplésben ré­szesítettek. A házszabályreviziós javaslatra a Ház kimondta a sürgősséget és inától kezdve nyolc órás ülésekben tárgyalják. A délelőtti ülést E r n s t Sándor, a kormánytámogató ke­resztény egység pártjának vezére beszélte ki. összehasonlítja a római és budapesti par­lamenti állapotokat. Rómában passzivitásba lépett az ellenzék és nem vesz részt a parla­ment tanácskozásain. És ezt meg is lehet ér­teni, mert a római események láttára a par­lamentarizmus fogalmát revizió alá kell ven­ni. Sokáig gondolkozott és tépelődött, végül is arra a belátásra jutott, hogy a házszabályrevizióra okvetlenül szükség van, hiszen még ellenzéki oldalon is többen elismerik a házszabályok szigorításának szükségességét. A házszabályok szigorí­tása feltétlenül összefügg a választójoggal és a junktimot úgy képzeli el, hogy vala­hányszor kiterjesztik, vagy megváltoztat­ják a választójogot, mindig meg kel! változ­tatni a házszabá’yokat is. A házszabályo­kat egyébként mindig a viszonyok alaku­lásé megfelelően kell átformálni. Ezután párhuzamot von ..z obstrukció és a pártabszolutizmus között. Rámutat az utóbbi hetek obstrukciós tüneteire és azok­nak jogosságát nem ismeri cl. Az utolsó évtizedek alatt a parlamentariz­mus nem volt más, mint obstrukció. Azt fejtegeti, hogy a pártabszolutizmus is csak akkor lehetséges, ha a nemzet akaratunk többsége egy pá.t mögött fii. Ha ez nincs meg, akkor elképzelhetetlen a pártabszo­lutizmus, ha pedig ehhez az előfeltételek megvannak, akkor hiába minden obstruk­ció. Általános választójog mellett elképzelhe­tetlen, hogy az ország lakosságának hatvan százaléka egy ember, egy párt mögé álljon, éppen ezért tekintettel kelt lenni a nemzet különböző rétegeire és árnyalataira és gon­doskodni kell arról, hogy ezek is megfelelő képviseletet nyerjenek. Azoknak, akik a parlamentarizmust túlélt­nek tekintik, azt feleli, hogy ez az állítás nem állhat fenn, mert más törvényes tes­tület nincsen a nemzetgyűlésen kívül, amely a nép sorsáról intézkedhetne. Ezután a demokráciáról beszél. A szo^ ciáldemokraták a demokráciát mint sine qua non-t követelik. A demokrácia azonban ez elv alapján nem oldható meg. Ismerteti az angliai demokráciát és beszédét e szavakkal fejezi be: „Feltétlenül akarjuk a tisztességes, becsü­letes demokráciát, de akarjuk, hogy legyen meg az emberekben a kötelességtudás is, mert nem akarhatunk osztályuralmat. A javaslatot elfogadom." (Zajos éljenzés és taps az egész Házban.) Utána M o k c s a y Zoltán kormánypárti képviselő beszélt és elfogadta a javaslatot. Több kormánypárti szónok beszéde után az ülés három óra előtt véget ért. Lehetséges-e a pártközi béke? A parlamenti eseményekkel kapcsolat­ban felmerült a pártközi béke megteremté­sének gondolata. Almássy László, az egységespárt ügyveze­tő alelnöke kijelentette, hogy a kormánypárt nem engedhet, de ha az ellenzék belátja, hogy hibát követett e! és ezért megbánást tanusit, akkor a kormánypárt nem fog el­zárkózni a közeledés elől. A kezdeménye­ző lépésnek azonban az ellenzék részéről kell megtörténnie. A házszabályreviziós javaslatról azt mondotta, hogy az még ezen a héten tető alá kerül és a parlament további munkaprogramjáról a miniszterel­nök az egységespárí csütörtök esti érte­kezletén fog nyilatkozni. Payer Károly e nyilatkozattal szemben azt hangoztatta, hogy a szocialisták nem fog­nak kezdeményező lépést tenni, mert őket sértették meg. A pártváiasztmány ma délután ü’ést tart, amelyen valószínűen föl fogják szólítani a képviselőket, hogy tegyék le mandátumu­kat a pénteki események miatt. Ha ez nem is történek meg, bizonyos, hogy a most következő huszonöt ülésen a szocialisták Györki iránt való szimpátiából nem vesz­nek részt. Az ellenzéki demokratikus szövetségben egyébként bomlási jelek mutatkoznak és a tovább követendő magatartás tekintetében tagok nem tudnak megegyezni. Nem lehe­tetlen, hogy a szövetség rövidesen felrobban. A nagyatádi mandátum A Nagyatádi Szabó István elhalálozása folytán megüresedett nagyatádi választóke­rületben Bárány Sándor egységespartit vá­lasztották meg egyhangúan. Az ellenzék pe­tíciót jelentett be a választás ellen a válasz­tási biztos állítólagos törvénysértése .iatt. Becska nyilatkozott Prága, december 2. A szenátus költségvetési bizottságának mai ülésén Becska pénzügynfniszter felszó­lalt és kijelentette, hogy bizonyítékai vannak kezében arra, hogy íölhatalmazottia az általa adott diszpozíciókat a külföldön sze­rencsésen teljesítette. Kijelentette, hogy mód­jában lenne a személye elleni támadásokat bizonyítékokkal megcáfolni, de ezt nem teszi, mert a köztársaság érdeke az első és a dokumentumok közzététele föíébreszthetné a konkurrenciát. Adandó alkalommal be fogja bizonyítani, hogy eljárása igazságos volt. Az önálló keresetet űző szegélyek szo­ciális biztosítására vonatkozó javaslat a Pr. Presse jelentése szerint már elkészült. A ja­vaslat legnehezebb részét, a biztosítási-ma te- m. tifkai részt Schönborn dr. tan' * készítette. A legközelebbi napokban egy szakbizottság veszi át a javaslatot tanulmányozás céljából. Az elaborátum tudományos fejtegetést ad arról, hogy mely foglalkozások veendők a biztosítás alá, továbbá célszerűbb-e a köte­les, vagy fakultatív biztosítás, végül hossza­san fejtegeti azt a kérdést, hogy a biztosítás kiterjedjen-e rokkantság esetére is, vagy cs-k aggkor esetére. A szakbizottság Winter dr elnöklete alatt a legközelebbi napokban ke' di meg a munkáját a javaslat szövegének végleges megállapítása céljából. Hogy a ja­vaslat mikor kerülhet a parlament elé, aat még a jövő titka. — (Igen! l együnk függetlenek.) Múlt számunkban ismertettük Krainár dr-nak ama cikkét, amelyben kifejtette azt, hogy a köztársaságnak egyáltalán nem volna szük­sége külföldi kölcsönre, ha a közgazdasági élet nem orientálódnék bal felé- Az ilyen sú­lyos támadást a balszárny nem hagyhatta szó nélkül s a Ceské Slovo vezércikkében máris megfelelt Kramárnak azzal, hogy az ö saját pártjabeli Rasin volt az, aki külföldi kölcsönöket vett fel s ugyancask a jelenben is a nemzeti demokrata Beökának a veje ta­nulmányozza a „megalázó" feltételeket. Ha tehát Kramár ur súlyos hibákat keres min­denáron a közgazdasági és pénzügyi életben, úgy keresse azt a saját pártjánál. $

Next

/
Thumbnails
Contents