Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-15 / 260. (708.) szám

Miért halasztotta él Benes bécsi utazását? — A P. M. H. eredeti tudósítása — Lengyelek a prágai parlamentben (fi.) Prága, november 14. Az elmúlt hetekben egyre határozottabb formában tér vissza az a bír, hogy a kor­mány legközelebb javaslatot terjeszt elő a teschemi, szepesi, árvái és huítsohind terüle­teken megejtendő nemzetgyűlési választások végrehajtásának módjáról. Ha ez a hír igaz­nak bizonyul, úgy ez azt jelenti, hogy a kor­mány egyelőre nem gondol általános vá­lasztásokra, mert különben nem kellene az említett területeken részleges választá­sokat tartani és azok végrehajtását törvény­hozási utón szabályozni. Az érvényes válasz­tási törvény az általános választások ese­tére teljesen megfelelő intézkedéseket tartal­maz, úgy, hogy azt csupán részletes válasz­tások esetére kell kiegészíteni. így tehát ezeknek az előkészítő munkálatoknak meg­tartása mege.rősitené Sveh'la ama legutóbbi kijelentését, hogy a koalíció a jövő eszten­dőben nem szándékozik a választók elé lépni, hanem éppen ellenkezőleg — történjék bár­mi —, a nyakunkon alkar maradni addig a napig, amelyen a mostani ciklus lejár. Remél­jük, hogy az ellenzéki pártok beharangozott szorosabb kooperációja keresztezni fogja a túlságosan optimista miniszterelnöknek ezt a kedves tervét. A tescheni választókerületnek, továbbá a szepesi és árvái népszavazási területnek és ilultschin vidékének azonban belátható időn belül igy is, úgy is választania kell. A prágai parlament a ruszinszkói választások után is csonka parlament maradt, hiszen az e terü­letekre eső tiz képviselői és félannyi szená­tusi mandátum még ma is betöltetlen. Mi le­szünk az elsők, akik a választások kiírását üdvözölni fogjuk, amihez annál is inkább jo­gunk van, mivel mindenkor a leghatározot­tabban elítéltük a kormánynak azt a taktiká­ját. hogy a népkép viseletből a lehetőség leg­végső határáig kizárta mindazokat a vidéke­ket és elemeiket, amelyekről föl telhette, hogy a parlamentben ellene fognak állást foglalni. Ruszinszkóban csak akkor választhatott, ami­kor a népszövetség már félreérthetetlen mó­don adott kifejezést türelmetlenségének és úgy hisszük, hogy nem csalódunk, ha a tescheni választások előkészítését is a len­gyel kormány kiváltságára vezetjük vissza. Nem kételkedünk benne, hogy a részle­ges választások ismét a kormány vereségé­vel fognak végződni és ismét az ellenzéket fogják megerősíteni. Teschen vidékén len­gyelek, németek és egy erősen néinetérzel- mü keveréknép: a slomzákok élnek. A német birodalomtól elszakított Hultsebin lakossága németekből és az úgynevezett moravcokból, egy németérzelmü szláv néptöredékből tevő­dik össze. A-szepesi és árvái népszavazási területen pedig goráloknak nevezett lengye­lek. valamint csekélyszámu ruszinok élnek. A koalíciós kormány nagyszerűen értette a módját, hogyan kell minden nem cseh népet elriasztani magától és bizonyára nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ennek az államnak szláv, de nem cseh népei keseredtek ei leg­inkább amiatt a bánásmód miatt, amelyben a szláv testvériség elvét hangoztató, de tet­teiben csak a cseh sovinizmus legtívlzóbb kö­veteléseit szem előtt tartó kormányzat ré­szesítette őket. Több, mint valószínű tehát, hogy ezek a népek ellenzéki képviselőiket és szenátorokat fognak választani. Ez alkalommal csak a lengyelekről sze­retnénk ' egy pár szóval külön is megemlé­kezni. A köztársaságban élő, százezernél jó­val több lengyel eddig a politikai életben semmiféle szerepet nem játszott, ami össze­függ azzal, hogy a kormány zárva tartotta előttük a törvényhozás kapuját. A választá­sok után azonban az ő képviselőik is be fog­nak vonulni a parlamentbe, ahol egy uj szín­nel fogják gazdagítani a cseh-szlovák nem­zetgyűlésnek eddig is eléggé tarka-barka Bécs, november 14. Benes cseh-szlovák külügyminiszternek szom­baton kellett volna kétnapos tartózkodásra Bécs- be érkezni hivatalos jelentés szeriut azért, hogy személyesen ratifikálja a megkötött osztrák— cseh-szlovák gazdasági megegyezést, valóban azonban abból az okból kifolyóan, mivel — mi­ként ezt már jelentettük — megbeszéléseket akart folytatni Seipel kancellárral a dunai álla­mok együttműködésére, illetőleg a konföderáció megvalósítására vonatkozóan. Hogy mennyire ez volt a célja Benes cseh külügyminiszter tervbe Páris, november 14. A Maiin angol for­rások nyomán jelenti, hogy a katalóniai és a navarrai zavargások folytatódnak. A csapa­tok nagyrésze eddigi magatartását meg akarja változtatni. Beranguer tábornokot el­fogták, de csakhamar ismét szabadon bocsá­tották. Dacára a számos kivégzésnek, Bar­celonában és Pampelunában a rend még nem állt helyre. Számos szocialistát, köztár­saságit és liberálist fogtak el ismét Valenciá­ban és Madridban. Egy szervezet nyomára jöttek, amely Berlin, november 14. Stresemann külügyminiszter november 12-én Dortmundban nagy beszédet mondott, melyben Németországnak külpolitikai hely­zetét ecsetelte. Kijelentette, hogy a londoni szerződés és a Dawes- javaslat próbaköve francia részről a Ruhr- vidék teljes kiürítése lesz. Ha ez a kiürítés tényleg megtörténik, az mutatni fogja, hogy Franciaország is lojáli­sán keresztülviszi a megállapodás egyes pontjait. Németországnak okvetlenül ki kell tartani a londoni szerződés mellett, mert ez a szerződés az egyedüli ut a javuláshoz. A jelenlegi helyzet is mutatja már, hogy mily sikereket lehet általa elérni. Igyekezni kell előnyös kereskedelmi szerződéseket kötni Franciaországgal, mert a Franciaországgal való gazdasági egyetértés elengedethetet- lenül szükséges a jövő évtizedek nyugalma számára. Oroszországról beszélve, megem­lítette a külügyminiszter, hogy miként a háború előtt, úgy most is Orosz­országban kereszteződnek a német és francia érdekek. Beszéde végén a népszövetségről is megemlékezett. Kijelentette, hogy egy le­néprajzi képét. Mivel a prágai kormány az ő kisebbségi jogaikat sem tartja tiszteletben, minden bizonnyal az ellenzéki padsorokban fognak elhelyezkedni, ott, ahol ma minden kisebbség képviselőinek helye megtalálható. Az ellenzéki fronton azonban a magyarság várja őket a legnagyobb szeretettel. A len­gyel—magyar barátság olyan régi, mint e két nemzet története. — Egy régi lengyel dal is hirdeti a magyarok és a lengyelek testvériségét. Reméljük tehát, hogy e törté­nelmi jóviszony csak meg fog erősödni a prá­gai parlamentben és élénk összeköttetéseket vett bécsi látogatásának, azt mostan a látogatás elmaradása igazolja. Miként ugyanis a P. M. H. bécsi tudósitója értesül, a kereskedelmi egyez­mény ratifikálását a lemondásban levő Seipel- kormány is elvégezhette volna. Benes azonban semmiesetre sem tárgyalhat egy lemondásban levő és egyelőre még mindig bizonytalan sorsú kormány fejével olyan fontos és nagy horderejű kérdésről, mint a dunai államok konföderációja, így tehát Benes bizonytalan időre elhalasztotta bécsi látogatását és ezzel együtt a cseh-szlovák 1 osztrák kereskedelmi szerződés csak ürügynek I felhasznált, forma szerinti ratifikálását. katonai raktárakból látta el fegyverrel és munícióval a lázadókat. A volt fran­cia harctéren heverő hadifelszerelések­ből is igen sokat juttattak drága pénzen a spanyol lázadók kezére, igy főleg Reimsböl, ahol külön bizottság végezte a harctéri anyag kiásását s elszállítását. A párisi spanyol konzulátuson ismeretlen tettesek elrabolták a hivatalos pecséteket, valószínűleg azért, hogy a lázadók számára kellő útleveleket és igazoló Írásokat állíthas­sanak ki. fegyverzett nemzet az erős Európa közepén nem maradhat fenn és az esetben, ha be­lépne a népszövetségbe, a semlegesség utol­só fegyverét is kiütnék kezéből. Nehéz tehát azt az alapot megtalálná, amelynek szemelőttartásával Németország érdekeinek megfelelően helyezkedhetne el a népszövet­ség keretében. Stresemann külügyminiszter dortmundi beszédére a Vossische Zeitung megállapítja, hogy ez a beszéd a választási küzdelem egyik legfontosabb eseménye. A német néppárt orientáció váltóztatását jelenti és nagy csapás a jobboldali blokk gondolata szá­mára. A jobboldal hajója sülyedőben van és a bölcs legénység a mentőcsónakokra száll már. A Berliner Tagblatt szerint is egyet kell érteni a külügyminiszter beszédjével, mely a közép politikájának uj védelmét je­led. Csak az csökkenti értékét, hogy válasz­tási propaganda célokra készült. A német nemzeti lapok elutasítják a beszédet és csak optimisztikus választási ígéreteket látnak benne. Az optimizmus szerintük Stresemannak úgyis legnagyobb hibája. egyes töredékeiket akaratuk ellenére vetette a Sors kegyetlen játéka. A lengyelek számít­hatnak arra, hogy a szám szerint jóval erő­sebb magyarság mindenkor hathatósan támo­gatná fogja jogos törekvéseiket, amelyek kü­lönben is párhuzamosak a mieinkkel. Hogy az érdekeknek ez az azonossága a jövőben sem fog változást szenvedni, arról szilárdan meg vagyunk győződve és a szoros együtt­működés érdekében igen kívánatosnak tarta­nok, ha a két nemzet politikai érintkezése mielőbb kezdetét venné. Folytatódnak az anarchista zavargások Spanyolországban Egu fasdsla képviseld politikai gyilkossága Róma, november 14. A Nápoly melletti Castelamare-ban Imperato volt íascista kép­viselő egy politikai szóváltás után agyonlőtte a város egyik fascista képiselötestületi tag­ját a nyílt utcán. Az előhívott orvos már csak a halált tudta megállapítani. A tettes el­menekült. Stresemann külügyminiszter beszédének visszhangja Németországban fog teremteni a két nemzet között itt is, ahová Az iskolaügyi költségvetés Prága, november 14. Az általános takarékoskodás elvét a kormány a mu.tban, de a jövő évi állami költségvetés összeállításánál is a legna­gyobb mértékben az iskola- és közmű vető­dés ügy rovására érvényesítette. A jövő évi iskolaügyi kiadásokon ugyanis kikncvenmil- liót takarított meg a kormány a folyó évi kiadásokkal szemben. Az iskolaügyi tárca bevételei 13,917.230 koronára vannak előirányozva, mely összeg a tandijak'ből és a szakiskoláik üzemeinek jö- deknéből tevődik össze. A kiadási tételeknél a minisztérium köz­ponti költsége egyáltalán nem apadit s a jö­vő évben is tizenhárom és félmillió koronát fog tenni, miként a folyó évben, noha az volna a racionális, hogyha már takarékoskodni keli, úgy a minisztérium bürokratikus szer­vezetén takarékoskodjunk s nem a népoktatá­son. Az iskolák ellenőrzésének címlete 11 millió 970.853 korona kiadást káván, háromszáz ti­zenegyezerrel többet tehát, mint a folyó év- ben­Az egyetemek, főiskolák és tudományos intézetek költségeiből kétmillió egy száz ezer koronát sikerült a kormánynak leszorítani. Emié címlet összes szükséglete 112,262.117 koronára van előirányozva, mely összegből a pozsonyi Koinensky-egyetemre 7,876.865 korona, a pozsonyi római katolikus fakultás­ra 38.772 korona s a kassai feloszlatott jog- akadémiai könyvtár fent art ás ára 73.669 ko­rona jut, a szlovenszkói tudományos inté­zetekre, nevezetesen az ógyallai állami ob­szervatóriumra és meteorológiai állomásra 3454.966 koronáit költ az állaim. Egyáltalán nem mondható tehát az, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói főiskolákra és tudományos intézetekre túlsóikat költené az állam, mivel az egész összeg 8,335.272 koronát tesz ki, míg a történelmi országokra ezen a címen százháromimlllió korona jut. A testvéri meg­osztás elve tehát nagyon különös színben tűnik itt fel­Nem különb a helyzet a középiskoláknál sem. mivel a középiskolákra előirányzott 164,409.033 koronából szlovenszkói középis­kolákra — beleszámítva a tanítóképzői inté­zet eket is — csupán 19,877-670 korona jut, míg Ruszinszkó középiskoláira 3,635.226 ko­ronát fog költeni az állam. Ugyanilyen viszony mutatkozik — Szlo- venszkó hátrányára — a szak- és népisko­lák költségvetésénél is. Igen jelentős összeget vett fel a kor­mány az úgynevezett kisebbségi iskolák ki­építésére is, még pediig ötmillióval többet, mint a folyó évben. Tévedne azonban aiz, aki azt gondolná, hogy a kisebbségi iskoláik szervezésére előirányzott hatvan milliót a német és magyar nemzetiségi kisebbség iskolái kapják, nem, ez az összeg a színné- met és szinmagyar vidékeken felállítandó cseh-szlovák iskolákra fordittatik majd. Ha figyelembe vesszük, hogy az összes elemi iskolákra — ideszámítva a felekezeti iskolák állami segélyét is — kerek százmilliót fordít az állam, úgy a „kisebbségi** iskolák céljaira külön felvett hatvanmilliót fájdalmas szívvel igen magasnak kell mondanunk, főleg, ha meggondoljuk, hogy ez az összeg a német és magyar gyermekek elnemzetietlenitésére van szánva. Ez ;a cél kitűnik abból is, hogy a hatvanmillió korona felhasználásának módja egyáltalán nincs részletezve a költség- vetésben. Személyi, tárgyi, rendes, rendkí­vüli kiadások; ennyi az egész részletezés. 100 cseü-sil Koronáin fizettek ma, november 14-én: Zürichben 15.475 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinit 12 485000000000.— német márkát J v JBL jfp*" in. évfolyam 260. (708.) szám iSll Prága,szombat, 1924 november 15 __ Jöír — E16fi»eté»l árak belföldön: Égés* évre 300 KIL, Sj ~11 If i I MM félévre 150 K5, negyedévre 76 KIL, egy hónap­jym* mf W A Mr rym S EvSTTok Mér aFim «■. *i«. Egyc* s*ám ár. i-» k«. - kgusi­/JfjF— w ZiJLy#/IiJL# ^LLy jgy%IW\M qM M Al y.';“ — rW Vl* .Miill. Prág. I„ Llllová ulloe 18.siám. Telefon: 6797. sFőoserftesxtő: $zfow&nszÉ*ói és (Ruszinsxkói Sete fős Merftesxtfd: flsx&ét* dr. $%övetfoexett £tfenxétö (Páxtob poflíiftai napifapja Gát Jstvdm

Next

/
Thumbnails
Contents