Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-11 / 256. (704.) szám
Kedd. november fi. Wirth exkancellár beszéde Stiimes brutális politikájáról Berlin, november 10. A Maina melletti Frankfurtból jelentik a lapok: Wirth exkan- cc'llár egy tegnapi centrumgy ülésen nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette nézeteit a demokráciáról és a köztársaságról. Einlé- kzetetett a kétségbeesés politikájára, amelyet Stinnes ajánlott a spaai konferencián. Stinnes akkor ezt mondta Fethrenbachnaik: „Kancellár ur, itt van az óra! Utasítsa vissza a szövetségesek szénköveteléseit és engedje, hogy a meggátolhatatlan bolsevizmus elárassza Németországot, mert akkor Németország elpusztulásának ódiumát mindenki az antantra fogja hárítani“ Ö, Wirth, e hallatlan brutali- tásu politikával szemben a bizakodás politikáját hirdette és elfogadta a,z első londoni egyezményt. Sohasem fogjuk a reakciónak nyújtani kezünket, — mondta az exkancellár. Tisztek, akik feleségeiket elkártyázzák Bromberg óriási botránya Bromberg, november 10. Két század lovasság veszi körül fényes nappal tíTounbj.rg kis német lapjának szerkesztőségét. A divízió parancsnoka, egyik kezében pisztoly, a másikban kard, ordit a felelős szerkesztő szobájában. Bosszul Mert a német lap azt irta a lengyel hadseregről, hogy tisztjei úgy néznek ki, mint a patikus- segédek, ha álarcosbálra Indulnak. Piszkosak, bűzzenek és az átlumpolt éjszakák ott rémát- getnek buta nézésű szemeikben. A divízió generálisa most bosszulja meg magát és a két lovasszázadtól bekerített szerkesztő bocsánatot kér és aláir mindent, amit eléje tesznek... De mire a bátor katonaság elvonul, olyan cikket küld le a nyomdába, hogy másnap lángokban áll a város. Azt Írja a lengyel tisztekről, hogy gazemberek, akik halálra korbácsolják a zsidó újoncokat és elengedik nekik a katonai szolgálatot, ha fizetnek. Pénzért mindenre kaphatók. A .kaszinóban feleségeiket felteszik egy kártyára és elkér íy ázzak őket, eladják az állami zabot és elmulatják a pénzt, a lovakat pedig lelövik vagy átkiiLdák őket a határon, ahol mindig akad vevő. Egy sereg ilyen dolgot mond el a cikk- Természetes, hogy Bromberg rendőrfőnöke azonnal mozgósította az egész rendőrséget, de egy hadnagynak mégis sikerült a betört ablakon át bejutni a szerkesztőségbe, ahol azonban megragadták, egy székhez kötözték és irtózatosan elverték. A katonaság nem mert mégegyszer felvonulni, mert a tisztek megtudták, hogy a szerkesztők revolverekkel látták el magukat és bármily pillanatban felveszik a harcot az egész laktanyával. Egy divízió nem mert megmozdulni, mert 10 szerkesztő zsebében ott van a revolver. A szerkesztőségi tagok most nyugodtan és szabadon járnak-kelnek az utcákon és fölös 'óvatosságból mindig többedmagukka! jelennek meg, a tisztek pedig beálltak újságíróknak és kínjukban plakátokat és röpcédulákat nyomtattak, amelyeken kitombolják magukat. Toll és kard harcának az a vége, hogy a toliból kard, a kardból toll lett. Egy százesztendős szabadsághős — szabadlábon Huszonkét év magánzárkában London, november 8. Az angol világbirodalom hatalmas épületének habarcsát vérrel és könnyel keverték. Afrikától Polinéziáig irtotta Anglia a szabadságukhoz, függetlenségükhöz ragaszkodó népeket, melyeknek legjobbjai az angol börtönökben sorvadtak el. Osman Digna, a szu- dáni szabadságharcok legendás hősének is az angol börtön lett a sorsa, de annak minden borzalma, sanyarusága sem volt képes az acélos öreget megtörni. Abban az időben, mikor Rudyard Kip- ling a „Barrach Room Ba!lads“-t irta, Furry Wurry volt Anglia legnagyobb problémája. A Furry Wurry vezér pedig Osman Digna volt akinek hősiessége és szívóssága sok ezer katona halálát okozta. Nagy hadseregeket vonultatott fel Anglia Sudánban, de a harcok az angolokra nézve mindig tragikusan végződtek. Negyven év előtt a világ összes újságjai tele voltak Osman Digna nevével és epochá- lis harcainak leírásával, Véres ütközetek, borzalmas mészárlások hőse volt a szudáni szabadságharcok vezére s olyan rettegett nevet szerzett magának, hogy Angliában nevének említésére megremegtek az emberek s a kezek ökölbe rándultak. Osman Digna az ismeretlenségből lépett a szudáni csapatok élére. Eredetét még máig se sikerült kikutatni. Valószínű ugyan, hogy szudáni mohamendán- család sarja, de a legenda ir, majd francia származásúnak tartja. Ö maga sohasem árulta el eredetének titkát, nem is igen beszélt másról, csak az angolok iránt érzett rettenetes gyűlöletéről. Huszonkét év előtt végre sikerült elfogni az angoloknak a közel nyolcvan esztendős szabadsághőst. Minden bírói eljárás és ítélet nélkül börtönözték be Wady Holfban Osman Dignat. Bebörtönözték s jó angol szokás szerint ott felejtették. Huszonkét esztendőn keresztül élt az öreg harcos egy magányos szűk kis cellában, melyet éjjel-nappal katonák őriztek. Másodnaponként hagyhatta csak el egy-egy órára Osmar Digna odúját, hogy a két öles fallal körülvett tenyérnyi udvaron sétálhasson. A szudániak fogoly szabadsághöséről az angol külügyminisztérium egyszerűen megfeledkezett s bizony még ma se jutott volna az eszébe, ha a parlamentben egy interpelláció nem követeli Osman ügyének elintézését. Erre aztán mégis csak szabadlábba helyezték a huszonkét esztendő óta raboskodó szudáni hazafit. A százesztendős harcos a börtönből egyenesen Mecca felé indult, hogy lerójja Általinak tisztelete és hálájának adóját. Losonc, november 10. A Losonci Közlöny legutóbbi számában azzal vádolta meg Sörös Bélát, a magyar kisgazdapárt országos elnökségének egyik tagját, losonci református lelkészt, aki súlyos hónapokon keresztül elviselt bebörtönzéssel bizonyította be igaz magyarságát, hogy a reformáció emlékünnepén tartott egyházi beszédében antiszemitizmust hirdetett. A Losonci Naplónak támadó cikkét vasárnap átvette és saját programjához liiven kommentálta a Kassai Napló múlt csütörtöki száma. A losonci közvélemény mély felháborodással vette a támadást, mert Sörös Béla egyéniségét ismerve, kizártnak tartotta azt, hogy Sörös a neki tulajdonított antiszemita kijelentéseket megtette volna. A losonci Magyar Közlöny szerkesztője és cikkírója tudatára is ébredt annak, hogy i cikkével nem szolgálja a magyarság békevágyának érdekeit és a megjelenést kővető napon megjelentek Sörös Béla előtt és bocsánatot kértek tőle a „tévedésért.14 A Losonci Hírlap tegnapi számában Sörös Béla nyilatkozik és a támadást gyalázatos vallássértésnek minő siti, melynek állításai valótlanok és amelynek lehetőségét nemcsak a jó ízlés zárja ki, hanem ami teljesen idegen, az egyházat átható szellemtől is. A Magyar Közlöny cikkírója hazudik s aki állításait magáévá téve, továbbadja: rágalmaz. A Sörös Bélát ért méltatlan támadás ellen az egész losonci református egyházközség állást készül foglalni és valószínűnek tartjuk, hogy a Kassai Napló által emlegetett „egész magyar közvélemény44 vissza fogja utasítani a magyar nép vezetői ellen uszító „bűnös konkolyban tést44. A stomfai véres szerelmi dráma Éjszakai párbaj a férj és az udvarló között — Hogyan ölték meg Szuchy Ferenc gazdálkodót Pozsony, november 10. (Saját tudósítónktól.) Rövidesen jelentettük hogy a Stomfa melletti Maaszt falucskában a múlt hét csütörtökén éjjel megrázó tragédia játszódott le. Bartalszki Pál szolgalegény tizenkét késszurássai megölte gazdáját: Szuchy Ferenc jómódú földesgazdát. A gyilkos a gazdálkodó feleségével együtt a pozsonyi államügyészség rabja. Az asszony ellen ugyanis alapos a gyanú, hogy összejátszott kedvesével: Bartaiszkival. A tragédia részleteiről a következőket sikerült megtudni: Szuchy Ferenc körülbelül egy hónappal ezelőtt elbocsátotta a szolgálatból Bartalszki Pált, akire úgy látszik jogosan féltékenyke- dett. Az asszony ugyanis — ez nyílt titok volt a faluban — szerelmi viszonyt tartott fenn a csinos fiatal szolgalegénnyel. Csütörtökön este, amikor már Szuchy, a felesége és a cselédleáuy aludni tértek, a cselédleány rémülten kiáltott fel: „Jaj, valaki van itt!44 Egy alak surrant ki a mellékszobából az ablakon át az udvarra. Ez az alak nem volt más mint Bartalszki Pál, .a volt szolga, aki tiltott légyottra ment a Szuchy-házba és pedig Szuchyné meghívására. A férj a cseiédíleány lármájától fölkeltve magára kapta a felsőkabátját és kiment az udvarra, hogy megnézze, ki jár a háza táján Az istálló ajtajában szembe találta magát a szolgájával. Rövid szóváltás után a két férfi között valóságos élet-halál harc keletkezett. Bírókra mentek és úgy kezdtek viaskodni egymással. Burtalzki egy mütökést rántott ki a lajbija zsebéről és ezzel szurkába össze gazdáját. Szuchy tizenkét szúrástól találva betámolygott a lakásba. Az asszony csodálatosképpen csak akkor ébredt fel. A cselédleány nyomban a körorvosért szaladt, de ez már nem menthette meg az életnek a sok vért vesztett Szuchy Ferencet Reggel 4 órakor meghalt. A csendőrök még aznap letartóztatták Szuchynét és a gyilkos Bartaiszkit. Szuchynét a faluban majdnem meglincselték, amikor a csendőrök végigkísérték. A pozsonyi törvényszéki bizottság Dusek vizsgálóbíró vezetésével szombaton délután kiszállt a faluba, ahol felboncolták Szuchy Ferenc holttestét. Nagy pénzösszeg volt a Csehszlovákiában eltűnt Kispetzky festőművésznél Budapest, november 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Jelentettük, hogy Kupetzky Albert magyar festőművész felesége följelentést tett a rendörfökapitányságon, hogy férje Csehországba utazott és azóta eltűnt. Az asszony azt az aggodalmát fejezte ki, hogy férjét bosszúból egy nő följelentette, mire letartóztatták, vagy pedig eltették láb alól. Egy újságíró fölkereste az eltűnt festőművész feleségét, aki elmondotta, hogy férje egyenes leszármazottja a nagy Kupetzky Jánosnak, Rákóczi Ferenc udvari festőjének. A művész Morvaországban született és Besztercebányán végezte iskoláit. A háború alatt Kolozsvárott laktak, majd másfél esztendővel ezelőtt Budapestre költöztek. Kupetzky többször utazott képeivel Cseh- és Morvaországba, ahol nagy közönségsikerei voltak és minden alkalommal nagyobb pénzösszegekkel tért haza- Kupetzky nemrégiben hatvan festménnyel utazott el cseh-szlovákiai körútra és ezek jelentős részét már el is adta úgy, hogy nagyobb pénznek kellett nála lennie. Utoljára egy hónappal ezelőtt irt feleségének a morvaországi Holezsofból és közölte az asszonnyal, hogy már sok pénze van. Azt is megírta feleségének, hogy másnap Brünnbe megy és onnan fogja címét közölni feleségével. Ezóta Igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Be’/ásárlók! | Jl (e^jo6§ mmtseéíkaé iks ss.#krm&&S.<&gé'g3 a Sürgönyeim: ■ „ « Telefon szám: ■WUion 9waé I "fttoW ------1 <SSG0. míi — —1/ mxiutgcrmnCT írni ntryisTamaEax I PSS< '4 « gézuétfcSftéyaaísaseff rzéífciií. meéfkivekszta VIEIMI CIE, I?., IDta&démá 5, xxxxxx»oc«xxxxKxxxx>ococc3ooeoooocooQooooo30ocxxíQoococoooooQO^ 3 nincs hir róla. Az asszonynak az a gyanúja, hogy egy titokzatos nő keze játszott közbe férje eltűnésénél, akinél ölt albérletben laktak és akinek a rendőrség sem tud nyomára jutni. A budapesti rendőrséghez ez ideig a cseh-szlovákiai rendőrhatóságoktól nem jött értesítés arról, hogy valahol nyomára jöttek volna az eltűnt Kupetzkynek. Kntba dobta a feleségét A féltékeny férj különös merénylete Pozsony, november 10. (Saját tudósítóinktól.) Ma, hétfőn délelőtt különös féltékenységi dráma részleteit tárgyalta a pozsonyi eskiidtbiróság Pászek dr. elnökletével. A vádlottak padján Mikulik István huszonhároméves szercdi illetőségű nagyszombati urasági kocsis ül, aki 1923 december 23-án féltékenységből beledobta feleségét egy elhagyott, mély kútba, úgy, hogy csak a különös véletlen folytán menekült meg a biztos meghagyástól. Az államügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérlete címén adott vádiratot Mik ülik István ellen. Deocmber 23-án a férj azt az indítványt tette feleségének, hogy látogassanak el az apósához a Vacov majorba. Az asszony ebbe beleegyezett. Útközben a férj egy járatlan elhagyott gyalogösvényre vezette feleségét azzal, hogy arrafelé rövidebb az ut. Mintegy 500 lépésnyire egy gémeskut látszott. A férj odament és azt mondva feleségének, hogy a kútba ejtette itt nemrég a pipáját, nézzen csak bele. Mikor az asszony ezt megtette, a férj megragadta lábánál fogva' a mit sem sejtő teremtést és a tiz-tizenkét méter mély kútba dobta. Az asszonyt két s fél órai kétségbeesett kiáltozás után mentették ki a messzi tanyáról segítségére jött munkások. A viz a hóna- aljáig ért és bizonyosan belefagyott volna, mert azon éjjel erős fagy volt. A kiáltott izgalmaktól a haja megőszült. Húsz napig feküdt betegen, mig felgyógyult. A férj az eset után nyugodtan folytatta útját az apósához, aki ezzel a kérdéssel fogadta: „Hol az asszon}'?44 „Mit tudom én!44 — felelt egykedvűen a férj, akit másnap letartóztattak felesége vallomása alapján. Nem ta- tagadta, hogy az asszonyt hirtelen fellobba- násában a kútba lökte. Károlyi Mifaályné magát és férjét szociáldemokratának vallja Megérkezett Amerikába — Deportálását kérték New York, november 10. (Saját tudósítónk jelentése.) Az Amerikai Mi gyár Népszava írja: Nemrégiben ideérkezett Károlyi Mihály né. A nemzetbiztonsági liga elnöknője tiltakozott Károlyi Mihály né partraszállása ellen és deportálását kívánta. A fogadóbizottság tagjai egymásután mondottak le tagságukról. így lemondott a többi között Gerard volt berlini amerikai nagykövet felesége is, aki Sigray Antal gróf nővére. A Times tudósítója fölkereste Károly inét és megkérdezte tőié, hogy mi igaz azokból a hi:'ékből, hogy kommunista propagandát akar kifejteni Amerikában és miért nevezik őt európaszerte a vörös Katalinnak. Károlyi Mi- , hályné válaszában kijelentette, hogy ez nem igaz, mert “ férje és ő meggyőződéses szociáldemokraták, ami azonban nem jelenti azt, hogy egyben kommunisták is lennének. A lap tudósítója megjegyzi, hogy ezzel szemben utalnia kell Károlyi Mihálynak egy kijelentésére, amelyben meggyőződéses kommu- ! nistának mondotta magát. Károlyi Mihály-* né előadásokat akar rendezni Amerikában, i de az amerikai magyarság ezekről távol fog maradni. Az építkezési mozgalom állami támogatása a Nár. Listy vezércikke szerint nem érte el a célját. Az állam öt milliárd Kcs-t fordított erre a célra, a lakásínség pedig egyre növekszik. Prága és a többi nagyobb város mellett egész vagonlakó kolóniák alakultak s a főváros végén mészkőbarlangokban laknak az emberek. A társadalmi önsegélyakció teljesen csődöt mondott, amidőn egyévi gyűjtés eredményeképpen huszonnégyezer Kcs-t mutatott fel. A lakásínség leküzdésének egyetlen módja az volna, hogy az összes — lakással bíró polgárokra — bizonyos adót kellene kivetni, melynek jövedelmből bárhá- .zak épülnének. A Nár. Listy matematikusának számítása szerint emez uj adó alapja a házbér volna, összege pedig a lakbér húsz százalékának megfelelő összeg. Hasonló értelemben ir a Lid. Noviny vezércikke is, azzal a különbséggel, hogy ez a házbérfillér összegének a felemelését indít vány ózza. Rágalom-hatig árai Sörös WM csioi A Losonci Magyar Közlöny és a Éassai Napió igaztalan támadásai — Saját tudósítónktól —
