Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-09 / 255. (703.) szám

AissSII® «af i®«srm»®ss®®fiérIlMl A Daily Graphic kópéi. Sir W. jMfl.son-Hlcks Sir DougJas Hogg A. Chamberlain Stanley Baldwin Lord Curzon N. Chamberlain Lcming Evans Lord Birksnhead belügyminiszter főálfémÜgyész külügyminiszter miniszterelnök a titkos tan. lord'&lirőkö egészségügyi min. hádligymin. indiai miniszter Az angol miniszterei* letették az eshfií gendő alapot ad arra, hogy a hadügyi tárca ötödik címlete 16,274.000 koronát vegyen föl a légionáriusok igényeinek kielégítése céljából. Mindeneseire örü.hetünk annak, hogy eme címlet kiadásai tízmillióval keve­sebbet tesznek ki, mint a múlt évben. A hatodik és utolsó címlet a katonai ke­zelés alatt álló kereskedelmi üzemek költ­ségvetése. Ezekben az üzemekben azonban igen rossz kereskedők ülnek, mert inig a föntebb is említett három katonai kezelés alatt álló kereskedelmi üzem összes bevétele két és negyedindl'iót tesz ki, ezek fen tartása százötvenmillió koronába kerül az államnak. Igazán különös , kcr'F -ö > " rzur - < a a magánkereskedő mutatna ki ilyen mérleget, hamis bukás miatt élete végéig nem kerirne ki a börtönből. Igazán érthetetlen, hogy az ilyen vállalkozásokat miért kell kereskedel­mi üzemeknek csúfolni, midőn a kereskedel­mi szellemhez semmi közük sincsen. A hadügyminisztérium kői : sí gveí éséhez csatolt obiigát táblázatokból megtudjuk, hogy a hadseregnek huszonkét generálisa, ötven- j nyolc vezérkari tisztje, igen sok gyalogos, tüzér, repülő, egészségügyi és tréntiszíj; -va­lamint annyi közkatonája van, hogy a végső létszám még tévedésből sem haladja meg a békeszerződésekben engedélyezett létszá­mot. A külföldi államokban működő katonai attasék személyi és tárgyi kiadásai három­milliót tesznek ki. Legdrágább a párisi cseh­szlovák katonai attasé, mig a budapesti at­tasé a negyedik helyen áll kétszáznegyven- ezer korona kiadással, amből arra kell kö­vetkeztetnünk, hogy a köztársaságnak külö­nös érdekei fűződnek a magyarországi ka­tonai ügyek tanulmányozásához. A különböző katonai iskolák hat és egy­negyedmillió koronát emésztenek fel, mig a külföldi katonai iskolákba küldött hatvanihá­rom katonatiszt évi szükséglete két és egy­negyedmillió. A fentiekben csupán néhány számot kö­zöltünk a hadügyminisztérium költségveté­séből; sajnálattal kell megállapítanunk, hogy egyetlen számot sem látunk, amely a ko­moly leszerelési, szándékot igazolná. Tény ugyan, hogy a hadügyi kiadások összege apadt, szomorú és súlyos tény azonban, hogy a katonai kiadások végösszege a,z ál­lam összes kiadásainak egyötödrészét teszi kí, miként a múlt évben is. ■—— >11 IW I>n fin fii IMBMMHWHMIIIIIWHIIHIII Kedd: ERDÉLYI ÁRPÁD: Gsoportkíáffitás a bu­dapesti Nemzeti Szalonban. Szerda: SZEDERKÉNYI ANNA: Két leány a falu s zél'én Csütörtök: LAJOS KAROLY: A játék. Péntek: SZIKLAY FERENC: A fekete ember. Szombat: SZVATKÓ PÁL dr.: A szentimentális ember. Vasárnap: VÁLYI NAGY GÉZA: Pásztor tűz. (Vers.) — NEUBAUER PÁL: A halott napja. Miiem himnusza Az én álmom a legmerészebb Az én hitem a boldog, büszke, Lekopott rólam villanó, S elmúló lángok bűzös iiszke. Már tisztán érzem: én vagyok, Aki kiállt az élet-utra És szent hitét hatalmasan A nyüzsgő földbe belezúgja. Halljátok: vagyok a vihar! Vagyok a tűz, a fény, a távol! És én vágyóit az őserö, Fajtám kimúló csapatából! Az én álmom a merészebb S az én erőm az ősök álma — Az én talpam zuhogva már, Uj, szent határok szélit járja. Az én fütem az óriások Hite fölött zug az egekbe — S igéim, mint az ércmagok Pattognak a siket fülekbe. Segesdy László. London, november 8. Tegnap reggel a Buckin.gham-paloíá'ban megtörtént a hivata­los ceremónia, amelyen a lemondott minisz­terek átadták a hivatalos pecsétet. A király nivga, november 8. Minthogy az ellenzék már tegnapelőtt elhagyta a költségvetési bizottságot, ennek táigyalásai nagy mértékben leegyszérüsit- tettek: az egyes fejezetekhez a hivatalos előadókon kívül csupán a miniszterek szólal­nak fel, a kormánypárti mamelukoknak sem­mi mondanivalójuk nincs az ily fontos tárgy­hoz. A miniszter urak expozéi azonban szin­tén semmitmondóak, mivel az ellenzék tá­vollétében nincs senki, aki kérdéseivel az ál­lami közigazgatás elevenére tapintana. Stribrny vasutügyi miniszter expozéjá­ban előadta, hogy a kisebbségi nemzetekhez tartozó vasutasok hetven százaléka sikerrel tette le a nyelvvizsgát, az elbukottak har­minc százaléka újabb vizsgaterminust kapott A vasutak vilianyositását a minisztérium a folyó évben megkezdte a prágai állomásokon s a jövő évben a Prága—pardubitzi vonalon rendes villany-mozdonyos járatok fognak közlekedni. A magánvasutak államosítása legnagyobbrészt megtörtént; Budapest, november 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Ma délben a miniszterelnökség bu­dai palotájának csöndjét hat revolverlövés zaja verte föl. Kevéssel tizenkét óra előtt fölkereste Bársy miniszteri tanácsost Pál Lajos hat­vanéves nyugdíjas tisztviselő, aki annak­idején Kossuth Lajos Tódor hamvainak Olaszországból való hazaszállítását intézte. Pál azt követelte, hogy Kossuth Lajos Tó­dor hagyatékából nyomban utaljon ki ré­szére valamely Összeget. A miniszteri ía­A lakodalom — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája ~ Irta: Nyáry Andor. Szabó Vica szép, sudár termetű leány volt, a szeme versenyt ragyogott a nyakán feszülő kétsoros kék kalárissal, az apja pedig első gazda volt a faluban. Nem csoda hát, ha a legények úgy sürögtek-forogtak körülötte, mint a darazsak a méz körül. Annyi kérője volt, hogy egy ujjára három is jutott volna, De Vica kaláris szeme csak egy legényen akadt meg, csak egyet látott, Török Ferkét, a szintén jómódú, porgebajszu legényt. Szerették egymást, mint virág a napsu­garat, mint éjszaka a csillagokat, mint bolon­dos kis madár a párját. Mondták is az emberek: — Olyan pár lesz ezekből, amilyent az Isten csak jókedvében teremt! . Már arról gondolkoztak, Hogy beiratkoz­nak a papnál s három hét múlva megtartják a lakodalmat. A falu csintalan, báránybőrslpkás kis Ku­pidója azonban kilőtte nyilát s a nyíl bo’on- dos kavarodást csinált, hogy aztán a kibé­külés annál édesebb szerelmet hozzon a két szerelmes szívbe. Úgy történt, hogy Vica a Szentháromság vasárnapi vásáron vett egy parányi babos selyem keszkenőt s amikor Ferkóna'k meg­mutatta s a térdére kiterítette, hogy a legény jobban szemügyre vehesse, így szólt hozzá: — Ezzel kötöm be a fejem a menyecske- táncnál. A lakodalom napján ugyanis éjfélkor a menyasszony fejét bekötik s ezzel jelzik, hogy a leányból asszony lett. Ferkónak nem nagyon tetszett a kendő. A babos kendő helyett piros selyem kendőt sze­fogadta az összes lemondott munkáspárti mi­nisztereket. Ezután az uj miniiszfetek tetették az esküt az uralkodónak. a hátralévő magánvasutak államosítá­sánál inkább politikai kérdések játszanak nagy szerepei — nem gazdaságiak. A vasút- és posatügyi minisztérium egy­ségesítésére vonatkozólag a miniszter meg­jegyezte, hogy a kormány a kellő pillanat­ban fogja benyújtani a ház elé a minisztériu­mok számának apasztásáról szóló törvény ja­vaslatát. Habrman népjóléti miniszter beszédjében rámutatott arra, hogy a kivándorlásnál nem a cseh-szlovák kormány támaszt nehézségeket hanem kizárólag az Egyesült Államok, a kor­mánynak tehát nem áll módjában a kiván­dorlási előmozdítani. A minisztérium Össze­sen 120 millió Kcs-t fizetett ki a munkanélkü­liek támogatására. Franké közellátásiigyi miniszter az álta­lános vita során személye ellen irányított tá­madásokat utasította el felszólalásában. Srámek közegészségügyi miniszter a folyó évben felépített állami kórházak hely­zetéről adott rövid ismertetést. nácsos fölvilágosította Fáit, hogy Kossuth Lajos Tódor örökség nélkül hunyt el. Ek­kor Pál hirtelen előrántotta revolverét és hatszor egymásután a miniszteri tanácsos felé lőtt, aki elugrott a golyók elöl és nem sebesült meg. A merénylőt beszállították a főkapitány­ságra, ahol rendkívül zavarosan viselkedett. Azzal védekezik, hogy semmiről sem tud semmit, azt sem tudja, hogyan került a mi­niszterelnökségre és a rendőrségre. Valószínű, hogy pillanatnyi elmezava­rában követte el tettét. retett volna. Vica a babost védte s azt állította, hogy a babos neki jobban áll, mint a piros. Ferkó viszont azt állította hogy a piros sokkal job­ban illik az arcához, de meg a menyecske- séghez is. — Ki látott már babos kendőt az uj me­nyecske fején! A kifakadás Vica tüzes vérét fellobban- totta: — Akinek nem tetszik, ne nézzen rá! — mondta foghegyről s elfordult a legénytől. Ferkó sem hagyta magát, a szeme meg­villant. — Hát nekem se tetszik! — mondta kur­tán. A leány vállatvont: — Keress másikat. Ferkó lelkét megrázta az indulat: — Hát keresek! — mondta büszkén s a babos kendőnek az lett a vége, hogy a két szerelmes közvetlen a kihirdetés előtt úgy összeveszett, hogy — kicsibe múlt — hogy meg nem ölték egymást. Ferkó kiment a kapun s bevágta maga után az ajtót, csak úgy puffant. Vica bement a szobába és hangos mé­reggel rázta a kendőt: — Nem kell, ha egymaga lesz is a vilá­gon. Ferkó dohogva ballagott: — Inkább elveszem az öreganyámat, mint ezt a boszorkánypalántát. Kupidó mosolygott s felült a kapufélfára. Meleg nyári délután volt. A nap pörkölt mintha fel akarta volna gyújtani a világot. Szabóék szőleje tikkadtan sárgult a hegyoldalban. Vica kötözött. A kassai reálgimnázium ma­gyar osztályaiban december 1-től megszűnik a délutáni előadás Fleischman Gyula eredményes intervenciója — Saját tudósítónktól — Kassa, november 8. Évek óta sérelmezik a kassai magyar szülők és a tanügyi hatóságok azt a viszás helyzetet, amely a kassai reálgimnáziumban uralkodik, mert a tantermek hiánya miatt a magyar osztályok délutáni oktatásban része­sülnek. Több mint egy év óta tartják felszínen ezt a panaszt a kassai szülők és politikai pár­tok. A sok sürgetés után úgy látszott, hogy ezt a kérdést megoldják. Nyár folyamán Kas­sán járt Neuman miniszteri tanácsos, aki az összehívott iskolaügyi ankéton megígérte az orvoslást s kilátásba helyezte, hogy a Ko­vács-utcai szlovák elemi iskolában kapnak helyet a reálgimnázium magyar osztályai. A szlovák elemit az Orsolya apácák női gazda­sági tanintézetében óhajtja elhelyezni az isko­laügyi minisztérium. Az Orsolyák bizonyos feltételek mellett készeknek nyilatkoztak a kérdéses tanhelyi­ségek átengedéséhez. A szerződést jóváha­gyás végett felterjesztették az iskolaügyi re- ferátushoz még augusztus havában, de annak jóváhagyásáról a mai napig nem kaptak ér­tesítést. Három héttel ezelőtt a kassai állam- épitészeti hivatal megbízást kapott a női gaz­dasági intézetben lévő helyiségek elemi iskola céljaira való átalakítására, amelyhez azonnal hozzáfogott. Az újabb tervek szerint azonban még több helyiségre volt szükség s ezért az Orsolyák főnöknője, miután erről hivatalos részről vele nem tárgyaltak, a további átala­kítási munkálatokat betiltotta. Amint Fleischman Gyula dr., a keresz­tényszociális párt főtitkára a munkálatok be­tiltásáról értesült, azonnal fölkereste Ruman János kassai nagyzsupánt s kérte, hogy le­gyen segítségére a nehézségek elhárításánál s a kérdés végleges s mielőbbi megoldásánál Ruman megbízta Fleischman Gyulát, hogy járjon el az apácáknál s az illetékes hatósá­goknál eme kérdésben. Fleischman fölkereste az állami építészeti hivatal kikiüdöttjével az Orsolyák főnöknőjét, akivel megállapodtak a további építkezésekre vonatkozólag s igy az átalakítási munkálatokhoz a mai napon újra hozzáfogtak. Fleischman dr. egyben felkérte a zsupánt, hogy legyen segítségére a női gazdasági intézetben lakó vasutas családok elhelyezése körül s sürgesse meg a közokta­tásügyi minisztériumban az apácákkal meg­kötött szerződés jóváhagyását, hogy a ma­gyar reálgimnázium délelőtti oktatását de­cember elsejétől megkezdhessék. A zsupán kedvező Ígéretet tett mindenre vonatkozólag Fleischmannak s igy meg van a remény, hogy a magyar tanulók délutáni iskolakálváriája mielőbb véget ér. Vasárnap, november 9. A présház nyitott ajtaja unottan ásított a hüsön. Ferkó a maguk szőlejében dolgozott. A két szőlő szomszédos volt s mióta ösz- szevesztek, mindig a szőlőbe jártak. Sohase volt ott még annyi dolog, mint most. A sze­ntek egymásra lopott, a, kezük gyorsan járt Ha Vica észrevette a legény tekintetét, büsz­kén kihúzta magát: — Nézhetsz! — gondolta magában. — Nekem ugyan nem kellesz többet! Ferkó ugyanakkor igy gondolkozott: — Hiába jársz a szőlőbe. Engem ugyan nem fogsz meg többet, — de mérgesen hoz­zátette: — Babos! Mellesleg pedig majd meghaltak egy­másért. Kupidó megállt a szőlőbarázdában: — No, megálljatok! Felszállt a magasba s megkavarta a le­vegőt. Dél felől nehéz, fekete felhő kóválygott, pillanat alatt betakarózott vele az ég s mi­előtt még a két szerelmes észretérhetett vol­na, olyan csattogós, villámlás vihar kereke­dett, hogy még a karókat is döntögette. Vica összekapta a szoknyáját, azzal fu­tóra. Majd elsodorta a szél, mire a présházba ért. Most már rendben van! Ferkó állta a vihart, mint villámhárító a villámot. Az ö szőlőjükben nem volt présház, de a közelben sem. Most mit csináljon? Haza nem mehet. Mire haza érne. na- lálra ázna. De talán az árvíz is elvinné. Sza­bóék présházába mehetne, de oda nem megy. ha addig él is. Alig gondolta el a gondolatát, rettentő villám hasított keresztül az égen, nyomban rá Z vari last miniszteri előzék »»»»»»»»»»»»»»♦♦»♦♦»♦♦»»♦»»»» Egy őrült merénylete Bársy miniszteri tanácsos ellen Hat revolverlövés a budapesti miniszterelnökségi palotában 2

Next

/
Thumbnails
Contents