Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-09 / 255. (703.) szám

Nemzeti önvédelmünk harmóniája (fi.) Prága, november 8. A eseti-szlovákiai magyarság mai hely­zetének megítélésénél neon szabad figyelmen kiviil hagyni azt, hogy politikailag napról- mapna tért nyerünk, de ezzel szemben kultu­rális, gazdasági és társadalmi tekintetben ál­landóan tért veszítünk. Politikailag minden okunk meg van arra, hogy optimisták le­gyünk: az idő, ez a hatalmas szövetséges mellettünk dolgozik, a oseh-szlovákiai közál­lapotok elfajulása a mi malmunkra hajtja a vizet, ennek következtében szervezeteink ál­landó erősödést mutatnak föd és a múlt évi választásokon nem kevesebb, mint egy ne­gyedmillió választó helyeselte a mi törekvé­seinket, jeléül annak, hogy a nemzet túl­nyomó többsége mögöttünk áll. Amidé annál nagyobb pesszimizmussal kell szemlélnünlk azokat az iszonyú veszteségleket, amelyeket a kulimra, a közgazdaság és a társadalmi élet területén kellett elszenvednünk. A kormány hatalmas ostroma egymás­után döntötte le régi erősségeinket és alig van hónap, sőt alig van hét, amikor egy-egy uiabb veszteségről ne kellene beszámolnunk. Ez az ostrom -.nnyira tervszerű és annyira ádáz, hogy szinte elkerülhetetlenek voltak a veszteségek. De legyünk őszinték önma­gunkkal szemben és feleljünk arra a 'kér­désre : megtett ünk-e mindent, amit tenni önmagunk iránit való kötelességünk volt? Elég tervszerű volt-e a mi önvédelmi har­cunk, áldozatkészségben mindig elmentünk-e a legvégső határig, erőnk teljes megfeszíté­sével védelmez tűk-e miniden pozíciónkat, nem kellett-e az egyes embernek, vagy in­tézménynek az egyenlőtlen harcban elbuknia azért, mert nem é-rezt) maga mögött az ösz- szesség teljes hatalmát? Bizony, bizony be kell vallanunk, hogy a mi részünkön is előfordultak hibák. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha c hibákra nem találnánk mentséget. Ilyen mentségül szolgálhat először is az, hogy a politikai küz­delem annyira igénybe vette minden erőn­ket és legjobb embereinket, hogy nagyon sok esetben szinte képtelenség lett volna fölmentő csapatokat dobni mindenüvé, ahol a teljes vértezed tel föl vonuló ellenfél táma­dásra indult kulturális, gazdasági és társa­dalmi szervezeteink ellen. Azonkívül pedig föl sem voltunk készülve az önvédelemre, mert annyira hirtelen sújtott reánk a ka­tasztrófa, mint derült égből a cikkázó vil­lámcsapás. Amig például a szudétanémetek hosszú évtizedek óta állottáik szemben a csehekkel, ezalatt kiismerték taktikájukat és ehhez képest válás tották meg az önvéde­lem módszereit, addig mi a kiegyezés óta nyugodtan szőttük szép álmainkat a har- mincmiiliiós magyar nemzetről és csak keve­sen közülünk sejtették, hogy egész nemzeti exisztenciámk alá van aknázva és az állami hatalom támogatását élvezve, eszünkbe sem jutott, hogy egyszer olyan idő is szakadhat reánk, araikor minden iskolát, minden ka­szinót, minden takarékpénztárt, sőt minden magyar kézen lévő ügyvédi irodát, minden üzlethelyiséget, minden munkahelyet úgy kell majd tekintenünk, mint amelynek elvesz­tése által kitől thetetlen rés támadhat nem­zeti életünk teljességében. Az önvédelmi harc módszereit nekünk tehát még meg keli tanulnunk más nemzeti kisebbségektől, amelyek már beletanultak az önvédelembe. Ez történhet akár úgy, hogy közvetlen tapasztalatból megismerjük más nemzeti kisebbségek Önvédelmi intézményeit és azokat a mi viszonyainkhoz alkalmazott módosításokkal vesszük át, akár pedig úgy, hogy a nemzeti kisebbségek életével foglal­kozó irodalom utjain igyekszünk tanulmá­nyozni és értékesíteni azokat a módszereket, amelyek náluk alkalmasaiknak bizonyultak a .veszélyeztetett 'kulturális és gazdasági javak üu&onómia helyett katonai diktatúra Ruszinszkóban Vihar Kaminszky nyilatkozata körül — Hatalmas ellenzéki blokk van kiala­kulóban — Ruszinszkó egységesen foglal állást a kormány törekvései ellen — A P. M. H. eredeti tudósítása — Munkács, november 8. Ruszinszkó közvéleményében hatalmas vi­hart támasztott Kaminszky Józsefnek egy leg­utóbbi nyilatkozata, amely szerint a kormány el van arra tökélve, hogy Ruszinszkó politikai kilengéseit katonai dik­tatúrával fogja letörni, amelynek életbelép­tetése mindennap várható. Kaminszky szerint az autonómia megadása lehetetlen, mert a szóim kommunista többséget kapna. A nyilatkozatból világos, hogy a kormány tüzzeí-vassal fe akarja törni az autonómista moz­galmat azon ürügy alatt, hogy a kommunistákkal csinálnak rendet. Elképzelhető, hogy milyen felháborodást keltett Ruszinszkóban a katonai diktatúra kilátásba helyezése. Nagyon valószínű, hogy a Kaminszky által beharangozott diktatúra csak jámbor óhaj ma­rad. Az összes politikai pártok egységes ellen­állásán ugyanis meg fog hiúsulni ez a „jó szán­dék", amely valóban igazi képében mutatná meg a cseh-szlovák demokráciát az egész világ színe előtt. Csak természetes, hogy a kormány erősza­kos törekvései erősitik az ellenzéki frontot. A Kurtyák-párt segítséget kap a Volosin-párttóí, amely szintén a legélesebben foglal állást az el­nyomó törekvések ellen. Sőt maga a ruszinszkói cseh agrárpárt is könnyen felbomolhatik a dol­gok ilyetén való kifejlődésén, mivel a párt több­sége szintén elutasítja az erőszak ilyen kímélet­len alkalmazását. Hatalmas ellenzéki blokk van most Ruszinszkóban kialakulófélben, arai egy cseppet sem lesz Ínyére a prágai kormánynak. Koalíciós kormány lön Selpelék helyébe Becs, november 8. A kormány és a vasutasok közti tár­gyalások nem vezettek eredményre. Güntber dr., a szövetségi vasutak igazgatója, a vSfflá- lat Üzletszerűségét tartva szem előtt, nem ment bele a vasúti alkalmazottak béremelési kérelmébe s beadta lemondását. Seipel kan­cellár kijelentette, hogy a kormány szolidari­tást vállal vele és lemond s lemondását a szö­vetségi elnökkel is tudatta. Bécs, november 8. Pontban éjféli 12 órakor minden vonalon megálltra forgalom. Csak az éielmiszervo na tokát engedték to­vább, valamint a messze külföldről érkező expresszieket. Az orientexpressz azonban már nem hagyhatta el Ausztria területét. Mia délelőtt nem voltak tárgyalások a kormány és a sztrájkolok között. Politikai körökben azt hangoztatják, hogy ha a vasutasok politikumot csinálnak a sztrájkból, akkor a többségi pártok csak még inkább Seipel kancellár köré csopor­tosulnának, ami a helyzetet még jobban sulyosbbitaná. Újabb hirek szerint koalí­ciós kormány jön Seipelék helyébe. Mejer János nem vállalta a tftldmiveiésflggt tárcái? Schandl Károly lesz az uj magyar földmivelésügyi miniszter Budapest, november 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentóse.) A politikai helyzet még nem tisztá­zódott, mindössze annyi történt, hogy a-z úgynevezett nadrágos és csizmás kisgazdák 'különváltak. Az előbbiek minden korlátozás nélküli beléptek az egységes pártba, míg az utóbbiak, mintegy tizemnégy-tizemhatan, az­zal foglalkoznak, hogy életre keltik a régi kisgazdapártot. Egyelőre a kormányt akarják támogatni. A földmivelésügyi tárcát rövide­sen be fogják tölteni. Állítólag Majer János nem fogja el­vállalni a tárca vezetését és ha ez a hir valónak bizonyul, akkor minden bizonnyal Schandl Károly kerül a minisztérium élére és egy úgynevezett csizmás kisgazdát ne­veznek ki melléje politikai államtitkárnak. megoltailimazására, föotartásána és fejleszté­sére. Egyik legfontosabb alapelve keli, hogy legyen ez közeljövőnk programjának, miért is e helyen gyakrabban kell miajd foglalkoz­nunk vele. Most csak egyetlenegy példaképre sze­retnek fölhívni a figyelmet. Mi volt a nyitja annak, hogy az alig negyedmillió leiket szám­láló erdélyi szász nép, messze az anyanem­zettől, fönn tudta magát tartani a magyar és román tengerben? Azt olvassuk a többi kö­zött, hogy a szász pénzintézetek tiszta nye­reségeiket nem arra használták föl, hogy a részvényesek osztalékait minél magasabbra emeljék, hanem iskolák létesítésére s fönn­tartására, valamint más kulturális és jóté­kony célok előmozditására. A román Albiná- ról is tudjuk, hogy ez a hatalmas intézet tő­kéit a nemzeti birtokpolitika céljaira fordí­totta. Az erdélyi román és szász bankok tehát alá tudták rendelni kapitalista érdekeiket a nemzet jövőjének és jólétének s áldozatkész­ségükkel biztosították annak nemcsak fönn­maradását, de állandó gyarapodását is. (Ez az igazi jelentősége a szász és román pénzinté­zetiek valóban nemzetgazdasági tevékenysé­gének, nem pedig azok a kiseb’b-nagyobb pénzesszeglek, amelyeket a nemzeti óéira for­di tották.) Hiába szentelik törvényhozóink minden képességüket a nemzet ügyének és hiába teszik kockára politikusaink egész lé­tüket nemzetük érdekében: szorongatott kul­túránkat, veszélyeztetett munkahelyeinket és az idegeneknek szánt földünket mindaddig eredményesen meg nem oltalmazhatjuk, amíg a nemzet minden szervezete, intézménye és osztálya, a munlkásoszitáíytál a nagytőkése­kig nem ébred tudatára kötelességeinek, nem olvad össze a nemzeti célok fölséges harmó­niájában, nem rendeli alá minden tevékeny­ségét e nagy ideálnak és nem követi azok­nak példáját, akik vagyonukat eddi gélé is nem öncélnak, de nemzetük által gondozá­sukra bízott és javának előmozdítására hiva­tott eszközöknek tekintették. Jaj annak a nemzetnek, amelynek fiai saját érdeküket többre tartják a nemzet ér­dekeinél! Jaj annak a nemzetnek, amely el­vesztette a kapcsolatot a politika és a kul­túra, gazdaság s társadalom között! Nincsen veszteni való időnk és ezért sietnünk kell, hogy ezt az egy célban összpontosuló, egy ritmusban összedobbanó, egy egységben összeolvadó harmóniát minél1 előbb megte­remtsük, mert különben legértékesebb ja­vainkat elsodorja a reánk zúdult áradat. A költségvetés számiengereböl Hadügyi tárca (t. j.) Prága, november 8. Az állami költségvetés — noha csupa tárgymegjeiölést és számot tartalmaz — igen érdekes olvasmány a köztársaság minden polgára számára. Ebből megtudhatja ugyan­is mindenki, hogy mire fizeti a magas adó­kat és miként gazdálkodik az állam az adók címén befolyt jövedelmekkel. Az áilam kiadásai között vezető szere­pet játszik a köztársaság adósságainak tő­ke- és kamattörlesztése, kétmilliárd és egy­millió koronával- A második helyen áll a hadügyminisztérium, melynek összes kiadá­sa 1.815,435.710 koronát tesz ki. Ebből az összegbői 34,898.380 korona fedezve van eme tárca bevételeivel, vagyis a polgárok adófilléreiböl 1.780,537.330 korona forditta- ti'k a hadsereg céljaira. Ha a köztársaság összes lakosainak számát kereken 14 millió­nak vesszük, úgy az állam minden polgára, tehát a ma született csecsemő is évi 130 koronával járul hadseregünk fentartásához. Kétség sem fér ahhoz, hogy ez az összeg tulmagas. Minthogy a hadügyminisztérium bevé­teled aránylag igen szerények és a sok köte­tet számláló költségvetéstervezetben csupán két és fél oldalon vannak felsorolva, előbb ezeket intézzük el röviden- A hadügyminisz- teri közlöny eladásából 7000 korona folyik be; a cseh-szlovákiai francia katonai misz- szió költségei címén évenként 2,200-000 ko­rona lesz jóvá írva a francia jóvátétel szárh- láján. A hadügyi tárca egyéb bevételed 28.897.000 korona összegben a következő címletekből folynak be: trágyaeladás, hasz­nálhatatlan lőszerek eladása, ócskavas gya­nánt eladott ágyuk és automobilok, kaszár­nyái kantinok bárbeadása, kiszuperáit lovak és szekerek eladási ára stb. A katonai keze­lés alatt álló „jövedelmező*1 kereskedelmi vállalatok tiszta haszna 2,254.000 koronára van előirányozva; eme kereskedelmi válla­latok: a katonai repülőgépgyár, a hadügy­minisztérium nyomdái és a nagylevártól ka­tonai fatelep. A hadügyi tárca kiadásainak első cím­lete: a központi kiadások 44,352.610 koroná­val, melyeknek négyötöd része személyi ki­adás. Csupán a francia katonai misszióra kerek tízmilliót költ az állam s ebből csupán 2.200.000 korona iratik a köztársaság javára, vagyis a Prágában s egyéb más két-három nagyobb városban üdülő néhány francia ka­tonatiszt 7,800-000 koronába kerül a köztár­saságnak, egyáltalán nem mondható tehát, hogy a franciák barátságból adnák katonai tudományukat, sajnos, méregdrága áron kell azt megvásárolni. A második címlet a nemzetvédelem 1.778,658.330 korona kiadással, melyből a zsold és a katonatisztek fizetése 845,407.190 koronát, a lőszer, tankok, ágyuk vételára és fentartási költsége 933,253.140 koronát tesz ki. A jövő évben rendezendő hadgyakorla­tok céljaira 87,000.000 koronát szándékozik fordítani a kormány, vagyis 22 millióval töb­bet, mint a folyó évben; ez a tétel kivált­képpen dicséri Benes békeszerető politikáját és az általános leszerelés körül kifejtett nagy érdemeit. Ha a leszerelés, valamint az általános miliciarendszer felé a jövőben is ilyen lépésekben haladunk, úgy szép kilátá­saink vannak arra, hogy csupán egy-egy nyári hadgyakorlat költségei megütik az egy müiárdot. A somzási költségekre, miként a múlt évben is, másfélmillió van előirányozva, mig a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirok­kantak eltartására 2,310.000 koronát fordít az állam, vagyis 350-000 koronával keveseb­bet, mint a múlt évben. Minthogy háború utáni — úgynevezett átmeneti — időben élünk, ez a jogcím ele-­JM y in. évfolyam 255. (703.) szám Prága, vasárnap, 1924 november 9 Eí.6Bxctótí árak belföldön évre 300 Ki., Scsstcir fö&s&iö : & #3sf©i>©ia sx&óiés ^usxiiuxftói ffe#roé©ííí Csatádé de. "Szivet fiezettffferaséSéi (Fánéop napifapja MKBA..U .............................................. .. lllilillll "I ....1 'M™8—M*”1—— Kr itikus helyzet Bécsben a vasutassztrájk miatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents