Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-25 / 268. (716.) szám
Kedd, november 25. A nemzetközi Danabizottság döntött a Bégacsatorna kérdésében A Béga nem nemzetközi folyó Belgrád, november 24. (A P. M. H* belgrádi tudósítójától.) A béke szerződések megkötése óta állandó vita tárgyát képezte a Béga-csatorna használatának kérdése. Románia azon az állásponton volt. hogy a trianoni békeszerződés értelmében a Béga nemzetközi csatorna, mig az S. H. S. királyság a csatornának saját területére eső részei fölött a rendelkezési jogot saját részére vindikálta. A csatorna intenzív felhasználása elsősorban Románia érdeke, mert a román Bánátból Bécs felé irányuló gabonaszállitmáuyoknál a fuvarmegtakaritás a vasúti szállítással szemben 5—600 leit tesz ki. A háború előtt a Béga-csatornán Temesvár és Becskerek között évente kétmillió métermátzsa gabona és mintegy egymillió miétermázsa egyéb ára szállítása került lebonyolításira. A békekötések után a Bégán áfc a háború előtti forgalomnak csak elenyészően csekély részét lehetett lebonyolítani; ma naponta átlag 60 vagon áru kerül ezen a vonalon száilitsára* Temesváron a két állaim delegációi már több ízben tárgyaltak a Béga-hajózás intenzivebbé tételéről. Az S. H. S. királyság és Románia közötti vitában most elvi döntést hozott a Duna-bizottsáig, amely döntésben a jugoszláv álláspontot tette magáévá és kimondotta, hogy a Béga-csatorna nem nemzetközi viziut és a vonal felett a rendelkezési jog azokat az államokat illeti meg. amelyeknek területén a csatorna fekszik. Az elvi döntés után a két állam delegációi most már intenziven folytathatják a tárgyalásokat a bégai hajózás végleges rendezésére. »♦♦♦♦»»»»•»->»♦»»»»»♦»» ♦ ♦ »♦»»»♦♦»»»♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦ Ez én Filmem Az élet drámái Prága, november 24. Az író felhalmozza magában a külső világ történeteit és ha teremtő ereje megrostálta őket, megszületik a mü. A művészet müve mesterségesen jön létre és mig a természet az okszerűség törvényének hódol, addig a művészet a szabadság birodalmában alkot. Aki a szabadságot önkénnyel téveszti össze, rossz iró, akire az élet szükségszerűsége rácáfol. Az élet, ha alkot, azaz ha olyan egyéniségeiket hoz össze, akik erősen hatnak egymásra, nagyobb a művésznél, mert a szabadság birodalmából felkapott elemeket a szükségszerűség megélésébe kényszeríti bele: ezek az élet drámai alkotásai. Newyorkban a rendőrség Sránts generális fiát, John Smiuts kapitányt tátongó sebbel haldokolva találta lakásán. Az orvos megmondta neki, hogy meg kell halnia, de a kapitány nem vallott. Egy szóval sem árulta el, hogy öngyilkosságot követett-e el, vagy valaki megtámadta volt-e. Az ágyfejnél egy magas termetű, gyönyörű nő áll: May Johe, ünnepelt színésznő. A másik oldalon a kapitány felesége. A két nő hallgat. Dacosan, keményen a színésznő, fájdalmas megkövesült- ségben a feleség. Egy asztalkán írás: a kapitány irta. Azt, hogy saját akaratból öngyilkosságot fog elkövetni, mert nem szereti a feleségét és mert nem jól bánik vele. A kapitány kezeirása. Tagadhatatlan. Mégis, mindenki tudja, hogy a színésznő ölte meg a kapitányt. Senki sem tudja bizonyítani és a kapitány meredt tekintete nem árulja eh Utolsót lélegzik... Aztán nincs többé. Tudta, hogy soha. minden idők végtelenségéig soha sem lesz többé, de nem árulta el a nőt, akit szeretett. A szerelem nagyobb, erősebb volt, mint maga a végtelenség. Két halottvirrasztó gyertya a halottaságy két oldalán, égbe- meredten, félelmetes némaságban: a szerető és a feleség. A kettős szenvedély vihara elült. A kapitány és a két gyertyaláng nem mozdul. Ez a mozdulatlanság nagyobb dráma minden művészi drámánál. A művész anyaga az élet. Az élet mozgás, mozdulat. A művész drámája múlandóság, mert a mozgás változás, halál Az élet drámája a halál mozdu- 1 atlansga, örökkévaló megmásithatatlanság: Egyszeríség. idő- és térfeletti egyszeri ség, aitnely körül elült minden mozdulat, mert benne futott össze az élet végtelen szála, végtelen sokszeriisége. fis ott. abban a magasságban, ahol fiiét és Halál egy, ott vau a teljesülés: a legtökéletesebb dráma. Neubauer Pál. Esküit nfkül megtagadta a vallomást Védője végleg lemondott védelméről — Az Eskütt-pör mai tárgyalása Budapest, november 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Esküitt-pör mai tárgyalásán Esküit Latos védője, Weisz Ödön eh. bejelentette az elnöknek, hogy végleg lemond védence védelméről, mert Esküit Lajos gyerekességével, idegességével és tájékozatlanságával csak rontja helyzetéi. Legutóbb is kijelentette neki, hogy nem bízik benne. Az elnök a bejelentést elfogadta és a jelenlévő ügyvédek közül az önként jelentkező Kern Aurél dr.-t bízta meg a védelemmel. Ma a Brezina-féle ügyet tárgyalták, Eskütt Lajos megtagadta a vallomást és lefoglalt iratai visszaadását követelte. Kijelentette, hogy amiig azokat meg nem kapja, nem vall. Az elnök azt mondotta, hogy abban jelentéktelen magánlevelezések vannak, amelyek nem gyakorolnak befolyást a pörre. A Nagyatáditól ellopott magánlevelek is közöttük vannak. Eskütt újból megtagadta a vallomást, amire az elnök fölolvastatta a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt fölvett vallomásokat, majd Brezina Gyulát hallgatta ki. Brezina Gyula nagy vágó kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Elmondotta, hogy egy Feidmanné nevű ismerőse szerzett néki kiviteli engedély és 125.000 koronát vett föl tőle azzal, hogy ezt a pénzt Tankovics Miklós nemzetgyűlési képviselőnek. Nagyatádi Szabó István veiének kell átadni. Az engedélyi nem használta föl. Amikor másodszor kért kiviteli engedélyt, akkor Eskütt 100.000 koronát kért tőle azzal, hogy ezt a pénzt a kisgazdapárt kasszájába kell befizetni. Eskütt kijelentette előtte, hogy pénz nélkül az engedélyeket nem adja ki és rendkívül aggressziven viselkedett. Miután ezt az engedélyt sem használta föl, Esküttöl visszakérte a pénzt, aki vissza is adta neki. Hangsúlyozza, hogy teljesen jóhiszeműen járt el. Az elnök fölszólítja Esküttet, hogy tegye meg megjegyzéseit a vallomásra, Esküit azonban kijelenti, hogy nem hajlandó vallani. Elkészült a magyar választójogi törvény Csak Budapesten és a törvényhatósági jog gal felruházott városokban lesz titkos szavazás (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Rakovszky Iván belügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy a kormány választójogi javaslata elkészült és rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. A javaslat alapját a kormány 1922. évi választói rendelete képezi. Budapesten és környékén titkos lesz a szavazás lajstroraos rendszer alapján, a törvényhatósági városokban is titkosan szavaznak, mig a többi kerületben, ide értve a rendezett tanácsú városokat is, nyílt lesz a szavazás. A cseh fascisták még ma is sajnálják, hogy 1918-ban nem folyt vér — Benes azonnal hagyja el he lyét. — Fascista diktatúrát! — Prága, november 24. A prágai fascisták tegnap délután nagy népgyülést rendeztek a smichovi Národní Durnban. A gyűlésen elhangzott szónoklatok élesen támadták a köztársasági elnököt, Benes külügyminisztert és a kormány többi tagjait. Mach főtitkár, mint főelőadó, a fascista programot vázolta. Beszédét az 1918. évi foradalommal kezdette, ahol szerinte ott történt a legnagyobb hiba, hogy a forradalom alkalmával nem folyt patakokban a vér. A szónok azt állította, hogy a cseheknek a szabadság az ölükbe esett anélkül, hogy valami áldozatot is hoztak volna érette. Mach főtitkár ezután valamennyi, a forradalom óta szerepelt kormány bírálatára tért át. Azt mondotta, hogy a köztársasági elnökről ez alkalommal nem akar beszélni, de föltétlenül követeli, hogy Benes külügyminiszter azonnal hagyja el a helyét. Jaj annak, aki a cseh-szlovák köztársaságból uj Ausztriát akar csinálni. Ebben az esetben a fascista tömegek, mint egy ember kilépnek a porondra és nem állanak meg, még a Petiin előtt sem. A szónok szerint a fascista tömegek oly nagyok, hogy már- már attól kell tartani, hogy a tömeg nagysága miatt nem lehet azt kormányozni (?). A szónok követelte a fascista diktatúra mielőbbi megvalósítását és a szocialistákkal való erélyes leszámolást. A gyűlésen számos nem-íascista közönség is megjelent. Ezek annyira megijedtek az elhangzott beszédektől, hogy elhagyták a termet és a fascisták magukra maradva látták, hogy hogyan fest a hatalmas tömeg a félig üres teremben. itusiinszltó inltmémiála a fai# zenéje Mik a kormány tervei — Készül a ruszinszkói alkotmánytörvény — Kaminszky nem mondott igazat a képviselőházban — A P. M. H. eredeti tudósítása. — Prága, november 24. Alkalmam volt egy igen előkelő ruszinszkói közfunkcionáriussal hosszabb beszélgetést folytatni, aki igen jól ismeri a kormánynak Ruszinszkóra vonatkozó terveit, sőt maga is aktív részt vesz Ruszinszkó kormányzásában. Az igen érdekes beszélgetésből a nagy nyilvánosságot is több részlet érdekli. Ezeket a következőkben igyekszem összefoglalni: — Ruszinszkóban mindaddig nem lesz rend és konszolidáció, amig a vallási téren nem tudnak kielégítő megoldást találni. Én azon a véleményen vagyok, hogy a pravo- szlavizmusnak igenis van talaja a ruszin nép között, de nem olyan eszközökkel, ahogy most terjesztik. A legnagyobb hiba az, hogy ebbe a kérdésbe mindenki bele akar szólni, pedig azt sem tudják, hogy mi is tulajdon- déppen az egész. Tudomásom szerint Beszkid Antal dr. kormányzó ez ügyben egy elaborátumot dolgozott ki, amely alkalmas lenne arra, hogy az ellentéteket elsimítsa. Ez az elaborátum már hosszabb ideje a kormány előtt fekszik, de érdemleges döntés még nem történt. — Azt elhiszem — mondotta informátorom —, hogy a magyaroknak nem kedves a pravoszlávizmus, de a kormány nem lehet tekintettel csak a magyarok érdekeire. Arra a megjegyzésemre, hogy a Kurtyák-párt, amely tudvalévőén a ruszinság igazi tömegeit egyesíti, egészen más véleményen van e kérdésben, informátorom vállvonogaíással felelt és ismét hangoztatta, hogy a pravo- szlávia kérdését közmegelégedésre kell megoldani. — A kormányzó sok kérdést meg szeretne oldani a megértés jegyében, de nem tehet semmit, mert egyáltalában alig van valami hatásköre. Minden dologban meg van kötve a keze és a fontosabb dolgokban még csak a véleményét sem kérik ki. így például a kormányzó elitélte az ungvári képviselőtestület feloszlatását is és nagyon fájt neki, hogy ebben a fontos kérdésben a zsupán nem tartotta szükségesnek, hogy az ő véleményét is kikérje. A feloszlatást — mondotta informátorom — a zsupán a maga hatáskörében hajtotta végre, de már megtörtént és emiatt nem lehetett a zsupánt dezavuálni. Majd kiírják az uj választásokat és akkor minden rendben lesz. Közbevetettem, hogy ez nagyon cinikus gondolkodás, mert fontos alkotmányjogi kérdéseket nem lehet egyszerű megjegyzésekkel elintézni. Informátorom adós maradt a válasszal. Az autonómia kérdése is szóbakerült és ekkor informátorom azt mondotta, hogy a kormány nem zárkózik el az autonómia megadása elöl, de azt csak fokozatosan akarja életbeléptetni. Kaminszky nem mondott igazat, amikor azt mondotta, hogy a ruszin nép nem akarja az autonómiát. De azt figyelembe kell venni, hogy a ruszin nép ma még nem érett meg eléggé az autonómiára és ha ezt most megadnák, akkor ez csak a kommunisták malmára hajtaná a vizet. A magyaroknak nincs joguk autonómiát követelni, mert a béke- szerződés azt nem az ő, hanem a ruszinság részére biztosította. A ruszinok pedig még hajlandók várni (?). — A kormány egyébként most dolgozik a ruszinszkói alkotmánytervezeten, amely majd fokozatosan fogja az autonómiát életbeléptetni. Majd akkor, amikor erre az idő alkalmasnak fog mutatkozni és amikor a konszolidáció helyreállott, tiat esztendő kevés volt erre, lehet hogy ez az időpont hetek, de lehet hogy csak hónanok vagy évek múlva íog elkövetkezni. A kisebbségi helyzetről is beszélgettünk, de informátorom, aki azelőtt nem volt ennyire elfogult, olyan hangokat kezdett pengetni, amelyek megvilágították a kormány eln^m- zetlenitő és kisebbségellenes tendenciáját. A nyelvtörvény végrehajtási utasításának késése ellen informátoromnak az volt az egyetlen kifogása, hogy a régi Magyar- országban sem siettek a nyelvtörvény végrehajtásával. (b. 1.) Mexikói igazságszolgáltatás Mexikó, november 24. Gonzalesz tábornok a tabaskói katonai operációk parancsnoka hivatalosan tudatja, hogy 17 trztet, köztük 3 tábornokot és 4 ezredest kivégeztetett. A kivégzettek resztvettek a Huerta által vezetett lázadásban, majd kegyelmet nyertek, újabb időben azonban ismét a kormány ellen agitáltak. A hadsereg- és f lőtt a mélktlli Dánia Kopenhága, november 24. (A P. M. H. kópénk ágai levelezőjétől.) A dán országgyűlés legközelebb foglalkozni fog a lefegyverkezési törvényjavaslattal. A törvényjavaslat szerint a hadsereg és a flotta fekszlana, ugyanekkor a hadügy- és tenge- részetügyi minisztériumok megszűnnek. Ezzel egyidejűén Dánia az erősségeket és flottabázisokat is leépíti* Az ország védelmét egy csendőrhadtest fogja ellátni, amely állandóan Dánia határain fog állomásozni. Ennek a hadtestnek tagjai rendőruniformist fognak viselni és feladatuk az lesz, hovgy a tengerparton, határokon és szükség esetén az ország belsejében is fen tartsák a rendet. Az egész hadtest tisztekkel együtt 7000 emberből fog állam, akikből évente 800 leváltásra, illetőleg kicserélésre kerül. A törvényjavaslat egy úgynevezett rendőrflotta létesítését is előírja, amely állandóan dán vizeken tartózkodik, felügyel a hajóforgalomra és halászatra, egyszóval a vizen tartja fenn a rendet. A védelmi flottát repülőgépek fogják kiegészíteni* A flotta tagjainak létszáma nem haladhatja meg a hatszázat. A törvényjavaslat indokolásában Ras- mussen hadügyminiszter a következőket állapítja meg: — Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, úgy Dánia évenként negyvenmillió koronát takarít meg. Ha azt hinnők. hogy ez a negyven millió korona vagy akár nagyobb összeg is megvédhetné Dániát egy jövendő háborútól, úgy nem haboznánk ezt az összeget előteremteni és a haza védelmiére fordítani. Mivel azonban ilyen eredményre nem számíthatunk, helyesebbnek tartjuk, ha Dánia teljesen leszerel. Ha a parlamenti ellenzék a hadügyminiszter javaslatának törvényerőre való emelését megakadályozná, úgy a király a parlamentet feloszlatja, uj választásokat ir kies a leszerelés problémájának eldöntésére a választásokkal egyidejűén népszavazást rendel el. k\AAA AAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> A legmegbizhatóbb | test- és szépségápolás? cikkek, arckrémek, púderek, szappanok, stb. a jCorso Pariimnál | KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. j Valódi kölni vizek és francia illatszerek Postai szétküldés. VTTTTTTyTVTVTTVVTTYYTTTTTVTTTT1 ► ► ► ► SS
