Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-22 / 266. (714.) szám

Szombat november 22. 3 Izsán mégis csak osztják a földet Csak magyar kisgazdáknak nem adnak belőle Komárom, november 21. (Saját tudósítónktól.) Az izsai földosz­tásról már többször is volt szó azokkal a pa­namákkal kapcsolatban, amelyek ott meges­tek: a magyar gazdák beszedett 175.000 ko­ronájáról, mellyel egy szélhámos clszelelt. Most azután a földet mégis osztani fogják Izsán, de úgy, hogy abban kevés lesz a kö­szönet. Györky Viktorné grófnőnek Izsa határá­ban 500 kataszteri hold birtoka van, a Kor- csás-puszta. A birtok bérbe van adva és azt Lauffer Samu nevű bérlő még két évig bírja szerződése szerint. Annak ellenére, hogy a földhivatal érdemlegesen intézkedett volna e birtok jgyében, az érsekujvári kirendeltség a birtokot át akarta venni és azt Lengsfeld nevű komáromi dúsgazdag terménykeres­kedő, volt légionárius, Kujan légionárius, a tiszti kaszinó vendéglőiének bérlője és egy Homola nevű harmadik légionárius részé­re átadni. Az 500 hold birtokból négy cseh-szlovák telepes is részesülne egyenként 25 holddal és a birtok két cselédje egyik 10 holdat, a másik 3 holdat kapna egy közös épülettel együtt. A tulajdonos tiltakozott az átadás ellen és bírói e'járást kért, amire az átadás eljárását felfüggesztette az érsekujvári földhivatali kirendeltség. Az izsai magyar gazdák teljesen mellőz­ve vannak a földosztásnál, holott az igénylés­nél idejekorán jelentkeztek. Az izsai házhely- igénylőknek a birtokból 30 holdat belsőség­nek és házhelynek eladott a tulajdonos már ezelőtt másfél évvel; a földhivatal tekintettel, hogy mind teljesen szegény földmunkásról van szó, a szerződéseket és az eladásokat jóváhagyja. így fest az izsai földosztás, amely most a biróság.elé kerül. A prágai részvénycsalót a Bécs melletti Badenben letartóztatták A prágai rendőrség letartóztatott egy magyar nőt. Prága, november 21. A Cseh CuKoriparí rt. hamisított rész­vényei ügyében szenzációs fordulat állott be. A prágai rendőrség Bécsbe kiküldött titkos rendőrei a bécsi rendőrség segítsé­gévei megtalálták a banda fejének nyo­mait. A Prágában letartóztatásban lévő Weisz Lili vallomása alapján az ál Széchényi grófot a Bécs mellett: Bádenben kinyomozták és letartóztatták. A. szélhámos a Guttenbrunfl-Szanaió- riumban Dúschan név alatt lakott. A rendőr­ségnek még nem sikerült a valódi nevét megállapítani. Annyi bizonyos, hogy a sok- nevü álgróf egy többszörösen büntetett és körözött gonosztevővel azonos. , A prágai rendőrség letartóztatta a budapesti illetőségű 32 esztendős Jávor Miklósnét, akinél a motozás során 4400 cseh-szlovák koronát és magyar nyelvű jegyzeteket ta­láltak. A Jáváménál talált cédulákon utasi­Prúga, november 21. A képviselőház ma a legteljesebb rész­vétlenség jegyében ült össze. Amikor a leg­többen voltak együtt, akkor tizenkét kép­viselő szorongott a teremben, de az ülés legnagyobb részében a szónokkal és az el­nökkel együtt négy öten beszélgettek cuspán egymással. Az ülésről így tudósítunk; Tíz óra öt perckor nyitotta meg Toma- sek elnök az ülést. Folytatták a költségvetési javaslat részletes vitáját. Bergmann Rudolf (nemzeti demo­krata) a földreform hibáiról és arról beszél, hogy a német vidékeken megnyomorítják a cseh kisebbségeket (?). B e n d a (cseh szociáldemokrata): Szó- váteszi, hogy a belügyminiszter nem tesz semmi olyan intézkedést, amellyel megakadályozná, hogy idegen állampolgárok munkába áll­janak Cseh-Szlovákiában. Magyarorszá­gon kiutasították a cseh-szlovák állam­polgárokat, hogy a magyarok részére biztositsonak munkát. Követeli, hogy a bel­ügyminiszter utasítsa ki az idegen állam­polgárokat és helyükre cseh-szlovák állampolgárokat tegyenek. Ezután a szlovenszkói viszonyokról be­szél és megállapítja, hogy Szlovenszkóban három politikai irány van: Hlinkizmus, kom­munizmus és hungariztnus. A hivatalok és a hatóságok azonban érthetetlen okokból ezt a három államellenes irányzatot támogatják. Az összes szlovenszkói jegyzők magyaró­nok. Tud olyan jegyzőről, aki felszólította a népet, hogy ne fizessen adót, mert nem­sokára jönnek a magyarok és majd azoknak fizessenek. Ezután éles támadást intéz egy képviselőtársa ellen, akit nem nevez meg és aki szerinte állandóan izgat a tisztviselők ellen. (Taussik kommunista képviselőről van szó.) Jamalik (cseh néppárti) fölszólalása után Kaminszky (ruszinszkói cseh agrá­rius) szórakoztatta a két főnyi hallgatóságot beszédével. Nem lát semmi okot arra, hogy ruszinszkói képviselőtársai miért ne vegye­nek tészt a költségvetés tárgyalásában. A kormány mindig teljesítette Ruszinszkóval szemben kötelességét (?). A magyar éra alatt nem volt egyetlen ruszin képviselő sem. Helyesnek tartja Egan volt magyar képviselőnek Ruszinszkóra vonatkozó lások voltak arra nézve, hogy az egyes pénzintézeteknél a részvényekre mennyi pénzt vegyen föl. Jávorné tagad és azt állítja, hogy bátyja megbízásából jár'4 Prágában, de a részvényhamisitásról sem­mit sem tud. tervét, sajnálja, hogy nem hajtották végre és kéri a kormányt, hogy most valósítsa meg Egan tervét. Autonómiát követelni nincs joga a magyar lakosságnak (?), csak a ruszinoknak , mivel a békekonferencián csakis a ruszin nép volt képviselve. Az autonómiára irányuló követelést nem ír­hatja alá, mert a ruszin népnek nem kell az autonómia, amelynek követelése ma­gyar, zsidó és kommunista eredetű. A ruszin nép nem is fogadná szívesen az autonómiát, mivel tudja, hogy ezzel gyen­gülne a pánszláv gondolat és saját po­zíciója. h'ummelhans (cseh szociáldemo­krata) a hadsereg reformjával foglalkozott, majd H a c k e n (kommunista) a leszerelésről beszélt, amit komédiának tart. A véderőtör- tény reformja után sokkal több katonája lesz Cseh-Szloválnának, mit eddig volt. Beszédét a vörös hadsereg éltetésével fejezte be. M y s 1 i v e c (cseh néppárti): örül, hogy a kommunisták megmutatták igazi arcukat. Eddig mindig a militarizmus ellen beszéltek, most pedig nyílt ülésen éltetik a vörös hadsereget. Eljön még az idő, amikor a cseh-szlovák hadsereget is éltetni fogják. (Burián közbeszól: Jósol a csodagyerek.) Ezután a takarékoskodást és a minisztériu­mok létszámának leszállítását követelte. Ezután éles támadást intéz a koalíciós politika ellen, amely kiszorította a szlovák néppártot a költségvetés tárgyalásából. A koalíció az oka annak, hogy a csehek és a szlovákok között egyenetlenség van. Gáti dir. (ruszinszkói kommunista) cseh nyelvű beszédében a centralizmust ostorozta. Ezzel véget ért >a politikai rész vitája és áttértek a pénzügyi fejezet tárgyalására. Navratil (nemzeti demokrata) a tisztviselő- kérdés megoldását sürgette, Bezdek (cseh néppárti) pedig tiltakozott az állampolgárok túlságos megterhelése ellen. Cseh-Szlovákiá- ban minden csecsemőre is 1260 korona adó esik évente. Majd támadja az adóhivatali tisztviselőket. E beszéd után a mai ülés háromnegyedöt óraikor véget ért. A legközelebbi ülés hétfőn délután három órakor lesz. A pénzügyi feje­zethez még két szónok van föl iratkozva, így ezzel rövidesen végeznek. Ezután már csak a kulturális fejezet vitája és a szavazás van hátra. Egészen bizonyos, hogy a magára ma­radt koalíció még szerdán tető alá hozza az egész javaslatot. Németországban óriási a fölháborodás Nathusms elítélése miatt Berlin, november 21. A német-francia békés atmoszférát fran­cia részről ismét sajnálatraméltó incidens za­varta meg. Az eset maga alapjában véve je­lentéktelen, de következményei és az a íöl- háborodás, melyet kiváltott, veszélyeztethet­nek minden már megtörtént megegyezési kí­sérletet. Strescmann külügyminiszter dortmundi be­szédében a Nathusius esetei, mint a német- francia megegyezés próbakövét állította be, s a líllei francia haditörvényszék Ítélete most tényleg halomra látszik dönteni az eddig kivívott eredményeket. Lega'ább is a német sajtó egyhangú és óriási fölháborodása, mely Nathusius tábor­nok esetéből nemzeti ügyet csinál, mint an­nak idején Schlagetter esetcből, ezt látszik bizonyítani. A Iillei hadbíróság november 20-án dél­után másfélórai tárgyalás után hat hanggal egy ellen egy évi fogházbüntetésre Ítélte Nathusius német tábornokot, mert igaznak ta­lálta azokat a vádakat, melyek szerint a tá­bornok a háború folyamán Motto roubaixi polgár villájában 8118 frank értékben búto­rokat, szőnyegeket és egyéb ingóságokat lo­pott. A tábornokot tudvalevőleg az utóbbi napok folyamán fogták el abból az alkalom­ból, hogy halottak napján rokonainak sírját ment meglátogatná a franciáktól akkor még megszállt területre. Ámbár a lopást igazoló tanuk igen megtámadhatóan bizonyítottak csak és az állítólagos főtanuk mind meghaltak már, a francia haditörvényszék ezekre a ké­tes bizonyítékokra, ámbár Nathusius folyton tagadott, mégis meghozta a szigorú Ítéletet. A mai berlini lapok nagy elkeseredéssel tárgyalják az ügyet. Pártállás nélkül mind a francia hadbíróság ellen fordulnak és az utób­bi idők lecsillapodása után a gyűlöletnek újabb rohamát diktálják. A A Deutsche Zeitung követeli a német kor­mánytól, hogy minden áron, még repre- száliák árán is hasson oda, hogy a franciák szabadon bocsássák az agg tábornokot. A Kreuz-Zeitung ugyanezt követeli és kiemeli, hogy az ítéletet teljesen bizonytalan régi kijelentések nyomán hozták meg. Ez a tendenciózus ítélet is mutatja, hogy Franciaországban még mindig a régi gyű­lölet uralkodik Németországgal szemben. A Berliner Tageblatt infámiának nevezi az esetet és kérdezi, vájjon ez-e Herriot hí­res békeprogramja. A katonai gondolkozás- mód összeegyeztethetetlen a modern jogér­zéssel. Herriot most megmutathatja, hogy vájjon a javuló nemzetközi atmoszférát a haditör­vényszék egy pártos ítéletével tönkretéte- ti-e. A Vossische Zeitung szerint ez az alá- '■aló eset csak a bosszú müve lehetett. Még a Vorwárts is kiemeli, hogy Nathusius elítélése mindent tönkre tehet, ami eddig a német-francia megegyezést elősegítette. A francia bíróság Ítélete újra a gyűlö­letet szítja mindkét részen. Amerika nem lárgpa! nemzetközi adósságokról Paris, november 21. A Petit Párisién jelentése szerint washingtoni magas államhivatalnokok ki­jelentették, hogy az eljövendő nemzetközi pénzügyi konferencián az amerikai delegáltak nem haj­landók beleelegyedni a nemzetközi adósságok vitájába. A koalíció ggorsan rcicz a költségvetéssel a szinpad és mozi egymástól eltérő lét­feltételeit újból Igazolja. Mert ez a hamis nyomon elindult kísérlet mindennél világosab­ban igazolta, hogy a kifej. ' mód — a stí­lus — megváltoztatása még nem elegendő ahho^, hogy K myos tört. et a színpad­ról a film világába lehesse átültetni. Más szóval: miként a színpadnak, úgy a filmnek is vannak .g^sz..' lu tör myei. '.et nem szeghet meg anélkül, hogy kárát ne vallja. Azonban ezt a különbözőség"f aen szabad annyira hangsúlyozni, hogy ellette figyel­mei kívül maradjanak . két ..úivészet közös vonásai. A filmnek ~.np Inak célja eg0 ..ránt az eml . ábrázolása De vájjon ugyanazt az embert ábr:_ Ija-e mozi, nt a szinp"J? A ros.s filn igen. Sőt a rossz hím az iroda­lom berkeibe is elcsata igol és meglopja a könyvek kincses kamráját. A rossz film Nem i?y a jó, vagyis az, amelyik már felismerte az önmagában rejlő törvényeket igazi film­művészet ember.-át ázolása nem a gondolati elemre fekteti a fősulyt. hiszen nem áll ren­delkezésére a gondolatok közlésének egyet­len teljesértékii eszköze: a szó. Ehelyett az ember életének olyan mozzanatait ragadja meg, amiket a szinpad egyáltalában nem. vagy csak tökéletlenül tud bemutatni és ezt a tar­talmat sajátszerii technikájának megfelelő stí­lusba öltözteti Ha a színpadot h o m o sá­pién' birodalmán., tekintjük, kkor a film­művészet tárává u ajdoik' ho : emotionabilis, az érzések és indulatok sodrába került ember. A ket^ M' >-/• wályt tenni, az elválasztó mesgyét kicövekel­ni ma még n mi lehet, talán soha sem lesz lehetséges. Hamlet és Brutus mellett ott lát­juk Shakespeare színpadán Othellot, a gon­dolkodás bajnokai mellett a féktelen indíllatok Uagikim hős-í. Nem is a határokat akarjuk megjelölni, ha­nem a két művészet irányát és ebben az ér­telemben az Othello-motivum a film-míivc- szet irányáb mutat. (A mot i v u m, nem p.- dig maga a shakespearei Otbello. melynek adaequat kifejezője csakis az élő szó lehet.) A filmjáték tehát érz' imeket tárgyal és érzel­meket \..i. ki. Ébben áll a filr liraisága. E ismét eszünkb jutt ... a táncművé­szetek melyről azt mondottuk, hog^ Vn+ntt“ formáival gondolkozás köréa idvtil eső tar­' ..át feje. ki. Mmden ozi ájog fn^- hogy a stílfáit, a mindennapitól eltérő test- m izgások h .zátartoznal a film játékhoz, ahol h: ~onló szerepük van, int a metaforá­nak a költői nyelvben. De a tánc díkciója csu­pa ilyen szóképböl áll, iszont a fi’m egyik íőerős?cm . ér mi a természetes testmozgá­sok végnélküli lehetőségében van. Balázs Béla, ki nemrégiben könyvet irt a film kul­túrájáról, (Dér sichtbare Mensch, oder die Kultur des Films, Wien-Leipzig, 1924.) na­gyon világos meghatározását adía a minüká- nak, amikor külön! égcJ tesz a tánc deko­ratív mozgása, a film beszédes mozgása és a beszélő zinész járuléké, taglejt sei között. Ez a beszédes mozgás a filmművészet lé­nyege és ec 'rt a jó film aagyitólencséje c’yankor hozza közelebb ez beszédes mi­mikát közönséghez, amikor a cselekmény jelentős eiyzether jutott. A fim saiáflaeos technikája lehetővé ’ieszi, hogy az arcjátékot és a taglejtéseket az eddigit neghaladó ala­pé Sággal vegyük szemügyre és Azáltal a testmozgásoknak olyan gazdagságára terelte a figyelmet, amilyenig a .zinkúzbam gondolni sem mertünk. Érdekes, hogy éppen ez a hangtalan művészet fedezte fel b szelő aj­kak varázsát. Mert a színpadon a szó a fon­tos, nem a száj; a hang, nem pedig a mozgási mely létrehozta. A moziban ellenben semmi sem tereli figyelmünket a hangfal .súgók­ban is oly beszé 'es .ajkakról és a beszéd, mint kifejező mozgás, uj hangulati velejárót kap. Ez a hangtalanság más tekintetben is uj, rendkívül erős hatásokat idéz elő. A film vilá­gában hallgat az ember és hallgatnak a tár­gyak. hallgat a vihar és hallgat a hullámförés, minden egyformán hangtalan és ez 'az egyfor­maság élőt és élettelent egyaránt sajátszerii egyetemességbe zár. Mi több: emberek, tár- g- ak. állatok, az egész föld kereksége egyet­len anyag, — fény és árnv És ezér a fvi­lágiban emberek és tárgyak valami titkos eté..-sben élnek Uj kozmikus élmény l 1etc: muta'' ’x’rn. Mert ne feledjük, hogy film-művészet még a kezdet nehézségeivel küzd, lényegétől idegen í'nyezők állnak útjában és a nagyipari termelés rohamos tempójában még nem ért rá önmagára eszmélni. De már cletkezőben van a fiimjátszás elmélete, melynek első fel­adata .t filmszerűség fogalmának meg­határozása lesz. Az elmélet azonban még nem minden. Az irodalmi színházakhoz hason­ló fii nházakra van . nlikség, ..hol csak jó, azaz filmszerű képek kerüln *k bemutatásra és ahol Jyan özönség nevelődnék, amely a filmet önmagáért szereti és fejlett Ízléssel ér­'•íU.li ?C fn I Igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Bevásárlók! >jj JÍ legjo&fi s&áva £i PIOIROE Sürgönyeim: t . < l Telefon szám: 8 í össsead I X Witjon r~lkd^T \ &SGO. 8 I osanf | ~ jji I fiffiráwwin l ówőfeöf róni a géjoetf uérfevfeáhnajsaser nétSzűit. meéfóivásca SemutoHa WSEIPS «£ CIÜS, @va$ue 11., £>!o£«ié7S4Í 5, | OOOOOOOCöüCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXMQQOononfwvv^w^——

Next

/
Thumbnails
Contents