Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-22 / 266. (714.) szám
2 . ePRMilAÜ(?fAÍpfTRTf1P Szombat, november 22. Magyar tanítók parlamentje A Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesület közgyűlése Komárom, november 21. (Saját tudósítónktól-) Szlovenszkó magyar tanítósága csütörtökön tartotta Komáromban közgyűlését. Az ülést Kovács Alajos negyed} igazgató tanító, az egyesület elnöke nyitja meg. Elparentálja a tanítóság ha- loítait, majd áttérnek a napirendre és: V á s á r h e 1 y i Károly főtitkár számol be az egyesület tevékenységéről; az elnökség a tanítók állampolgársága és fizetése és a nem állami tanítók nyugdíjügye érdekében bárom ízben járt személyesen közbe a miniszteri.él. 27 tanító állampolgárságát kedvezően intézték el, körülbelül 20—25 azoiiban nem számíthat kedvező elintézésre. Árendás József pénztáros a számadásokról tett jelentést. Dinnyés Károly igazgató a nemi állami tanítók nyugdíjügyét ismerteti és azt a szomorú helyzetet, melyben évek óta sínylődnek. A közgyűlés felír érdekükben a miniszterhez. A közgyűlés végén I v a n i e s Andor igazgatótanitó (Csánki-pérti) azt fejtegeti, hogy a tanítóság térjem a radikális irányra át. Azt kell támogatni, aki a fizetést adja. (Általános zugás: Ne politizáljon, nem ide való!) Az elnök is félbeszakítja és felhívna, hogy magyarázza meg, milyen az a köztársasisgi irány? (Ivanios nem tudja megmagyarázni.) Az indítványok során a Pozsonymegyei Tanítók Egyesülete indítványait a radikális irány követése és az egyesület lapjának racionálisabb színezetűvé tétele iránt a közgyűlés elveti. Végül 18 tanító kérvénye kerül tárgyalás alá, kik a tanítóságnak a tanfelügyelői túlkapások ellen való megvédését kérik a központtól. A közgyűlés ez ügyben felír a miniszterhez. Követelik a kisebbségi jog respektálását és a magyar iskolákkal a magyar nyelven való levelezést is. A legközelebbi gyűlés Rozsnyón lesz jövő év júliusában. A ruszinszkói zsidóság politikai eMdliönitéséért A kormánypolitika újabb térhódítást remél Ungvár, november 21. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A tavaszi parlamenti választások idején a prágai kormány kitűnő sakkhuzást követett el azzal, hegy a zsidóságot kivonta az ellenzéki pártok kötelékéből, de egyben gondoskodott arról, hogy ne tömörülhessen egy táborba és igy képviselői mandátumhoz ne jusson. E téren nagy szolgálatot tett a kormánynak az a néhány sajtóorgánum, amely a zsidóságot általában liberális és konzervatív részre igyekzett osztani, amellyel hathatós segítségére volt a zsidóság bukásának. A következő parlamenti választások határidejét még senki sem tudja, de a zsidóság körében máris élénk mozgolódás észlelhető, amelyet szintén a prágai kormány készíttet elő azon az alapon, hogy a zsidóság már társadalmi és gazdasági elhelyezkedésénél fogva sem követhet mást, mint kormánypárti politikát. A zsidó tömegeket eddig is összetartó vezetőelemek ezt nem is titkolják és éppen ezért nyilvánvaló féltékenykedéssel nézik, hogy azok a zsidó elemek, amelyek eddig teljesen iá volt ártották magukat a zsidóságtól és annak mozgalmaiban nem vettek tevékeny részt, most hirtelen a zsidóság élére törekszenek jutni. Ez az uj tájékozódás az ellenzéki őslakos pártokat érint5 elsősorban, de korántsem olyan mértékben, hogy abból messzemenő következtetéseket lehetne levonni, mert az ilyen, újra orientálódó elemek nagyon csekély számban vannak. Igazolják ezt a zsidó pártok i-s, amikor a fontiekkel szemben a legnagyobb óvatossággal járnak el és csupán a közkatona szerepet juttatják nekik. Megcáfolják coolidge leszerelési konlerencioferfét Washington, november 21. Az áílamdeparteineip erélyesen megcáfolja azokat a Géniben elterjedt faireket, melyek szerint az amerikai kormány lépéseket leit volna egy európai leszerelés! konferencia összehívására* Programot adott az aj maggar pftizogvoilotezfer Bejelentette az adórendszer reformját Budapest, november 21. (Budapesti szerkesztőségünk teiffopjelentése.) Az egységes párt tegnap este értekezletet tartóit, amelyen Mayer János föld- mivelésiigyi miniszter hangoztatta, hogy fontos föladatát csak akkor tudja teljesítem, lra a párt szilárdan sorakozik a kormány mögött. Utána Búd János, az uj pénzügyminiszter beszélt, aki kijelentette, hogy a pénzügyi politika alapja csakis az értékálló, egészséges pénz lehet. A pénzérték biztosítását tartja legfőbb föladatának. A gazdasági életben a teljes szabadság érvényesülésének a híve. A hitelélet korlátáit el szándékozik távolítani. Fontosnak tartja az adórendszer revízióját olyképpen, hogy a fogyasztók terheit megkönnyítse. Az uj osztrák Ramsk-kormány csak tavaszig; vezeti az ügyeket Miért kellett távoznia Seipelnek? — Pártja ejtette el egy titkos genfi paktum miatt — Seipel kardinális lesz, fiainisch marad a köztársaság elnöke — Az osztrák politikai helyzet Bécs, november 21. (A P. M. H, bécsi tudósítójától.) Szürkébb kormánya már rég nem volt az államnak, mint a most hivatalba lépett osztrák Ramieik-niiinisztérium. Az összes miniszterek közül csak Mataja Henriik dr. külügyiminiszter az az egyéniség, aki a jelenlegi nehéz viszonyok közepette betöltheti misszióját. Kétségtelen, hogy egyénisége erősen rá fogja nyomni bélyegét az uj kormányra. A többiek szürke emberek, akik normális viszonyok közepette legföljebb os-ztálytanácsosi rangban szolgálhatnák az államot. Ramek dr., a kancellár, homo novus a nagy politikában, ugyan egyizben már volt államtitkár és legutóbb tartományi önökként működött, azonban sokkal, kevésbbé tájékozott a világpolitikában, semhogy kezdeményezés eket, nagystílű akciókat válhatnánk tőle. Ramek mögött minden bizonnyal Mataja dr. fogja a kormány politikáját irányítani, Nem kétséges, hogy az egész alakulásnak átmeneti jellege van. Ba a szociáldemokraták nem támasztanak nagy nehézségeket, úgy Ramek talán a tavaszig elkormányozhat, akkor azonban okvetlenül uj választásokra kerül a sor, amelyekből föltétlenül eigy keresztényszociaüsta—szociáldemokrata koalíció fog kialakulni. Az osztrák politika fejlődése nyílegyenes vonalban, erre tendál, annál inkább, mivel a nagynéniét néppárt addigra teljesen el fog tűnni. Az uj kormány nagyjában Seipel kancellár politkáját fogja folytatni. Miért kellett tehát álékor Seipelnek távoznia? Ennek igen érdekes és eddig nem szellőztetett okai vannak. SeipeJ Géniben a nemzetközi kölcsön felvétele előtt lekötötte magát a szanálási program végrehajtására. A nyilvánosságra hozott és a parlament által is szankcionált szanálási programon kívül azonban Seipel egyéb tartalmú ígéreteket is tett Géniben a legutóbbi népszövetségi ülésezés alkalmával- Ezt a paktumot azonban mindeddig titokban tartotta, csak azt közölte híveivel, hogy Ausztriának még a programban vállaltakon kívül egyéb kötelességei Is vannak a kölcsönt garantáló hatalmakkal szemben. Ezt az úgynevezett titkos paktumot, amelynek részletei mindmáig nem kerültek nyilvánosságra, a keresztényszociális párt nem akarja elismerni és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a R am ek-ko rmá nyn ak ehhez semmi köze, Seipel priváíigéretei nem kötelezőek az uj kormányra nézve, az osztrák nemzetgyűlésnek törekednie kell arra, hogy a népszövetségi kontroll minél előbb véget érjen és megszűnjön a kölcsönt garantált államok beavatkozása Ausztria belpolitikájába. Kétségtelen, hogy e titkos paktum ügye még számos nemzetközi bonyodalmat fog okozni egyrészt a népszövetség vezető államai és szervei, másrészt az osztrák kormány között. Seipel terveiről ellentmondó hírek keringenek. Egyik verzió szerint az osztrák köztársaság elnöki székébe vágyik és decemberben, amikor fiain isch dr. mandátuma lejár, őt fogják a polgári pártok a köztársaság' elnökévé választani. Egy másik verzió szerint a keresztény szocialista párt aktiv vezetését .akarja átvenni. Értesülésünk szerint egyik verzió sem felel meg a valóságnak; az osztrák köztársaság elnöke a következő négy esztendőre is Hainiisch marad, Seipel dr. csak forma szerint veszi át a keresztényszociaüsta párt vezetését, hogy azután fokozatosan visszavonuljon, mivel a politizálást megunta. A kancellárból ismét pap, a harcos politikusból és államférfiből ismét Isten szolgája lesz és a pápa az első alkalommal a kardjai álisi címet fogja Seipel preiátusnak érdemei elismerése gyanánt adományozni és egy nagyszabású egyházi missziót fog reá ruházni♦#******4-*4****»**»»***4*»**.»»*».*.»*.í-- ' ~ %kÁnfEmvÁmmm y&mímHem}SsűL Százegy kitépett oldal a magyar képviselők klubjának panaszkönyyéböf 57. B. S. .kövesügeti gyógyszerész hónapok előtt küldte be kérvényét a belügyminisztériumhoz. Minthogy semmi válasz sem jött, a postai küldeményt megreklamálta. A válasz is megjött annak rendje és módja szerint: a levelet a belügy áíyette. Itt azonban nyoma veszett a kérvénynek- Es ez abban a minisztériumban történt, melynek elismerten legjobb nyilvántartásai vannnfic. Mi lehet akkor a többiben? 58. Az állami földhivatal már ke. év előtt fejezne be a dunaszerdafaelyj járásban fekvő rényi puszta felosztását. A földet természetesen telepesek kapták s az ott alkalmazott földmunkások útilaput téphettek a birtokról s mehettek jobb hazát keTesni. Mégis kaptak valamit: ígéretet arra, hogy illáid Végkielégítésben vagy nyugdíjban lesz részűik. Szigeti János, Valasek János, Hornyaik Ferenc és Szávol Pál a niai napig is türelemmel várják a nyugdijat s az eddigiek után Ítélve bizpr r.yosra vehető, hogy hamarább fog elfogyni türelmük és életük fonala, min: hogy a nyugdíj megérkeznék. 59. Nemrégiben tárgyalt a nemzetgyűlés egy törvényt, mely — hihetetlenül hangzik — bizonyos adókedvezményekről szól. A törvény szerint a hatóságok az adóalany tartozását elengedhetik részben vagy egészben, ha a régi adóhátralék lefizetése az adófizetőt exiszíenciájában sújtaná! Ebben a köz-társaságban természetesnfdk kell vennünk, hogy ezt az adófizetési kedvezményt csak a köaűciós pártokhoz tartozó egyének kaphatják meg, miint ahogyan számtalan eset igazolja, hogy n törvény kedvezményeiből nem jut ki a magyar nemzetiségű polgárnak, ezt csafc a végrehajtó tiszteli meg látogatásával. A film dramaturgiája — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Fenyves Pál. Nem hiába nevezik macskakörömnek az idézőjelet, tud ám karmolni is Teszem azt, nemrég még igy irtuk volna: komoly ember nem beszélhet „film-müvészeidről. Azóta sok víz folyt le a Dunán (sok film pergett le a vásznon) és ma már az a komoly ember esnék áldozatul a macskakörmöknek, aki még mindig kétségbevonja a film művészetét. A mozi, korunk egyik legjellegzetesebb és nyilvánvalóan legnépszerűbb művészete, bevonult a kultúrtörténetembe és a széptan uj fejezetet nyitott a filmjátszás elméletének. Minden fejlődés elkülönülést jelent. A film-művészet fejlődését is az igazolja legjobban, hogy különvált a színjátszástól rneg az irodalomtól, melyek kezdetben szerettek gyámkodni felette. Hogy melyik több, melyik kevesebb, erről kár volna vitatkozni, amint hogy nem lehet eldönteni azt sem, melyik dicsőbb, melyik nagyobb: a tánc-e, vagy pedig a költészet. Különböző nemű mennyiségeket neon lehet összeadni, vagy kivonni. Sőt még egyetlen művészet közös síkján is milyen nagy különbség van például hegedű és orogona, hárfa és tárogató között! Nemcsak a kifejezés módja, — a megnyilvánulás formája, — különbözik itten, hanem maga a mondanivaló is és ezért végső fokon minden lelki tartalomnak más-más .művészei felel meg. Csakhogy ezek a lelki tartalmak nincsenek benniin' iskátulyákba rakva, hanem úgy, hogy a teremtő művész lelkének tartalmát g .kran több' művészet segítségével fejezi ki. De ilyenkor is egyetlen érzés, vagy gondolat határozza meg a mü alkotásának sulyp ját. Kétségtelen ho-y az pera ^ lélek irrationalis rétegében gyökerezik, tehát elsősorban zene és csak másodsorban színjáték. A színjáték lényege viszont a gondolat, melynek a színész kifejező testmozgása és a színpadi kép többé-kevésbé nélkülözhet tlen vek,; bója A rám-, .üvészet pedig egyrész' a zenével másrészt a filmjátszáe>sal tart rokonságot, mert szavakteil meg nem fogható élményeket fejez !:i -tilizált testmozgásokban. A film-művészet helyét ebben a viszonylatban a tánc és a színjáték között jelöljük ki és megkíséreljük kihámozni közös elemeiket. Az, ami ezeken kívül a filmnek sajátlagos tulaj- d. .ioága, mint szépiái kid .gória fog fejtegetéseink végén megmutatkozni. A filmnek a színjátékkal ellentétben az a megkülönböztető tulajdonsága van, hogy hang Jolán. Ennyiben egyezik a né.-.ajátekkal (pantomimé, mely más utakon jár, mint a üte. művészet. Mert o pa. . ..Íme ne. ak hang'. !an, hanem valóban néma is, mint neve mutatja; mondanivalóját taglejtések közvetítik, lg pedi sterséges, stilizált glejté- sek. A taglejtéseknek ezt a ,kötött*4 formáját ugyan a filmjáték sem nélkülözheti, de ezen kívül ..kötetlen14, természetei .ostmozg sok végtele: lehetősége is rendelkezésére áll. Hogy csak egyetlen példát említsek: ro* i .ás isi é! wiiyét e művészet sem tudja olyan bámulatos erővel érzékeltetni, mint a filmjátszás. Mit tesz ilyen c ben a színpad? Lihegő, porlepte küldöncöt mutat a közönségnek, .ki hirt hoz a végbement izgalmas eseményről. pccl színfalak nögött lejátsz történ t o/- lőttünk vő személyek* engedi hatni, úgy hogy az ő rémüli, reménykedő, vagy ujjongó arcukról olvassuk, le a küzdelem jzzanatait. A fi’ :ei maga a rohanó embert látjuk, az emberi test óriás erőfeszítését, az akarat lem -tét. a gyors lábak..., a ziháló mellett, az egész mozgás ha- tr*ii. . egymásrakövetkezését Ebből nem akarunk előnyt kovácsolni a fi. ámár oely kárpótolna bem.ünket a színpadról hangzó szóért. A színpadnak épp olyan ke .ess' jyzik testmozgások végtelen lehetősége, mint a filmnek az élőszó. T ír alaki szemrehám ' Rndin-. ak aljért, mert szobraiból hiányzik a perspektíva? Kétségtelen, hogy itt élesen megkülönböztethető megnyilvánulási formákkal van dolgu.ik, melyek máz és más lelki tartalmat közvetítenek Elől.' utóbb a f .játszá és színjátszás különbözősége is át fog menni a köztudatban és akkor talán megszibiduhmk a z filmek egy részétől, tudniillik azoktól, melyek ezt a különbözőséget szégyenkezve leplezni akarják. Nincs szánalmasabb látvány, mint a megfilmesített Hamlet. A film-művészetnek ez a fitalkori botlása csak arra volt jó, hogy mini—mi ll■lllnll^l■—i ii 11 wii—iiimwiiiiiih i uhiirmrinnninm' mi i n!»■■■—nwiwinimiiiiiiiiiihuh .... |í mwmww ie¥ Wall le lg|| raetarMviEY jl ikvesít, *®*®ír«:«eaBii&!ni «fe* ^assssanmtfft^liraBiBaáaae. *«<&is>l«<S5ir4ejö«x<fe® « Hqrifliada ..üínoll" liépmcíe^ <b» töi&ca&«xta isfovensxftd és Podlcarpadslca Kuss résxére. mm ?5kdaw«Shi<6aar.fi 4feas ^tfiSteranml to«r«*«í®»«l«aE«fe®«Kx. CM DCTWU. * 99 ■ :■= stj.1.—, fé-utfeo 99 ■fi
