Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-12 / 233. (681.) szám

MmifitttM: j§ Szí&vzmsxSeóS és íftuszinszkói Setntailt fwíír ár. Szövetkezeti itSemzéM (Smet&ft potiiikai raapifapja ífeletós sxerftesxtö. <ráf 'Jístvém Bűnbakok (fi.) Prága, október 11. A ko rmán y lapok egyhaugu jelentései szerint a kereskedelemügyi miniszter a les- közelebbi jövőben beterjeszti régen-beharan­gozott javaslatait a tisztességtelen verseny­ről és ezzel a javaslattal néhány fontos sajtó­jogi újítást ks óhajt bevezetni. Az újságírók már régen megszokták, hogy a kormányok nekik osztották ki a PrügeSkmaibe szerepet. Amikor a közvélemény a fölburjánzó kor­rupció hatása alatt a törvényihozótestületek erkölcsi megtisztítását követelte, akkor Svehla miniszterelnök ur egy sanda oldal- vágással a sajtó ellen támadt és egy olyan sajtótörvényt szavaztatott meg mamelukjai- val, amely szigorúság tekintetében veteke­dett a rendtörvénnyel, sőt talán le is pipálta azt. Most, hogy a tisztességtelen versenyt akarják korlátok közé szorítani, a kormány, amelynek újságíró-tagjai — úgy látszik ... nem valami fanatikus védelmezői a sajtósza­badságnak, ismét fölhasználja az alkalmat arra, hogy még nehezebbé tegye a szerkesz­tőknek amúgy sem könnyű helyzetét. Magá­tól értetődik, hogy a kormány főként az el­lenzéki sajtó újabb megrendszábályozására törekszik. Kitűnik ez már abból a jellemző körülményből is, hogy a készülő törvény ter­vezetét csak a cseh újságírók testületének adják ki véleményezés céljából, míg a né­met, szlovák és magyar hírlapírók vélemé­nyére ^raitaíábajt néni kiváncsiak... ,,t ­Szio sínek róla, van a javaslatiéin né ­hány élv, 'amelynek megvalóshlását a tisz­tességes sajtó csak örömmel üdvözölheti. Az a sájtőérkölcs; amelyet Amerikáiban a sárga sajtó fogalmával kapcsolnak össze, ijesztő méreteket öltött mfnál-unk is és a becsületes újság Írásnak semmi oka sincsen rá, hogy a dzsungel léc sípolását a maiga részéről meg­akadályozni törekedjék. Ha egyes lapok ab­ból a célból, hogy a konkurrenciát Időzzék, csak a holdban létező tudósítókat szerepel­tetnék hasábjaikon, ha ollózásaikat San- Franciskóbói, vagy Bombayből 'keltezik, ahol sohasem volt és sohasem lesz levelezőjük, há minden lelkiismereti furdalés nélkül lefor­dítják és közlik világnagysá-goknak másfitt cóprígbtoít cikkeit, ha a forrás megnevezése nélkül, szemérmetlenül kiollózzák más lapok . drága pénzen ve rí riportjait, úgy ez olyan tisztességtelen eljárás, amelyet védelmezni nem lehet. Ez az eljárás bűncselekmény a szellemi tulajdon és a sajtóerkölcs ellen és azért helyesen cselekszik a kormány, ami­dőn azt elnyomni igyekszik. Hasonlóképpen nem lehet kifogásunk az ellen sem, ha a ké­szülő javaslat gátat kíván vetni egyes hir­detési .ügynökök visszaéléseinek cs meg alkarja akadályozni, hogy azok valótlan ada­tok bemondásával tévesszék meg ügyfeleiket és ilyen módon igyekezzenek azoktól hirde­tést kicsikarni. Mondanunk sem kell, hogy mindezeknek a visszaéléseknek megakadályozását mi is; kívánatosnak tartjuk, főleg azért, mert csak ilyen módon szerezheti vissza a sajtó régi jóhimevét, amelyet egyes koiiílotíieriknek alaposan megtépázni sikerült. De már az el­len a leghatározottabban tiltakoznunk kell, hogy a sajtót olyasmiért is felelőssé tegyék, amiről a legnagyobb gondosság föltételezése mellett sem tehet. Ha a hirdető fél valótlan­ságokat kürtői ki a világba, hogy magának minél nagyobb reklámot szerezzen, lehet-c ezért felelőssé tenni a szerkesztőt, akinek nem is áll módjában, hogy meggyőződjék X. vagy Y, kereskedő üzleti viszonyairól és aki a legtöbb esetben nem is gyakorol befolyást a hirdetési üzlet megkötésénél? Ahogy nem lehet felelősségre vonni azt a nyomdatul-ajdo- nöst, akinek nyomdájából valótlanságokat tartalmazó reklámcédulák kerültek ki, úgy lehetetlenség eljárást indítani ama szerkesz­tő, vagy lapkiadó ellen, akinek lapjában a valósággal talán homlokegyenest ellenkező hirdetések jelentek meg. Ezért egyedül az il­lető kereskedő felelős, hiszen a tisztességte­len 'verseny tőle indult ki és ö volt az aki tisztességtelen eszközökkel akart magának reklámot szerezni, de ne-m a lap. amely ugyanolyan technikai közvetítője a ke­reskedői reklámnak, mint a cégtábla, az ár­jegyzék. vagy a plakát. Nem tudjuk elkép­zelni, hogy egy törvényhozónak valaha is eszébe jusson büntetéssel fenyegetni a má­zaiét, vagy plakátfestői, mert a kereskedő megrendelésére a közönséget megtévesztő cégtáblát, vagy reklámplakátot festett, avagy pedig a nyomdászt, mert a nála nyom­tatott árjegyzék nyilvánvaló valótlanságokat tartalmaz. De hát akkor hogyan lehet büntet­ni. egy hírlapot, amelynek egyik legfontosabb jövedelmi forrása éppen a hirdetési üzlet, mert egy megrendelésnek pontosan és úgy tett eleget, amint azt a fél kívánta?! Egy előkelő cseh folyóiratban nemrégi­ben egy budapesti levelet olvastunk, amely­nek írója Összehasonlítja a cseh-szlovákiai és a magyarországi sajtóviszonyokat, a cen­zúra működését és az elkobzási gyakorlatot s ez az összehasonlítás úgy ütött ki, hogy a Budapesten élő cseh megfigyelő bizony „a reakciós Magyarország"-oo uralkodó viszo­nyokat sokkal kedvezőbbeknek vn’.r -kényte­lén elismerni, mint azokat, amelyek Cseh­szlovákiában, a „demokrácia búzájában" uralkodnak. A cseh cenzor árgusszemekkel ti gyei minden sor írásra, amely Budapestről érkezik; Magyarországon a cabinet tioirnak ez a fajtája már régen megszűnt. Prágában alig van nap amikor lapot el nem kobozná­nak és még a kormánypárti lapok sem ke­rülik ki a sorsukat; Budapesten ellenben fél- esztendő óta nem volt elkobzás, akármit is Írtak a fajvédő, vagy a vörös lapok. A rend­iörvény és az uj sajtótörvény óta a cseh­szlovákiai sajtópolitikának antflrberális ten­denciái eléggé ismertek mindenfelé, ügy halljuk, hogy mostanában az igazságügyrni- mszter az elkobzási gyakorlat újabb megszi­gorítására törekszik, mintha a cenzor eddig i nem működött volna elég derekasan. Ai kormány azonban mindezekkel nem elégszik meg. hanem uj babérokra vágyik és megint egy. raffinált és komplikált szájpecket készít elő a sajtó szamára. Lehetnek a készülő ja- • - slatnak egyes intézkedései bármily üd­vösek, mindezek eltörpülnek a javaslatnak a mellett a nagy hátránya mellett, hogy a óióeilenes törekvésektől vezettetve, újabb •korlátokat állít a tisztességes sajtó szabad mozgása elé is, amidőn a szerkesztőket má­sok bűneiért állítja oda bűnbakok gyanánt. Félünk tőle, hogy ez a veszedelem elsősor­ban az ellenzéki újságírást fenyegeti és ezért a legnagyobb bizalmatlansággal várjuk e ja- j \aslat betörjeszféséí. Mscdtonald választási prosramia London, október 11. Az összes politikai pártok élénk tevé­kenységet fejtenek ki, mivel a választásig csak tizenkilenc nap áll rendelkezésükre. Tegnap kabinéjtíanácsi ülés volt, amely le­tárgyalta a munkáspárt választási fölhívását, amely ma jelenik meg. A liberális párt vá­lasztási fölhívása is ma kerül nyilvánosságra. Tegnap az a hír terjedt el, hogy a konzerva­tív és liberális párt között választási együtt­működés létesül, e hírt azonban nem erősítet­ték meg. A munkáspárt választási program­ját m« kidolgozta Maedoriald. Tartalmazni fogja mindazon pontokat, amelyeket a párt­kongresszuson eiíogadtak, igy: i. A bányák racionalizálását. 2. Az élelmezoipar naciona- fixálását. 3. A munkanélküliek helyzetének újabb orvoslását. 4, Uj terveket lakások épí­tésére vonatkozóan, 5. Minden régi indít­ványt a villamos- és vízmüvek nacionalizá- lísáliak kérdésében. A tornaiul fftrgualnl akar m elfónzlhkel U? politikai orientáció az ellenzékkel és a kisebb­ségekkel szemben — Benesnek értésére adták Géniben, hogy a belpolitikát konszolidálni kell Miről tanácskoznak Kistapolcsányban? Prága, október 11. A kormánykoalíció politikai irányait jól ismerő helyről, ahonnan már több ízben kap­tunk a bekövetkezett események által iga­zolt információkat, vesszük azt a hirt. hogy a kormányzás politikájában uj irányokat keresnek, inért az események uj irányok keresésére késztetik a kormányt. Arról van szó, hogy Svehía kormánya az ellen­zékkel szemben és különösen a nemzeti kisebbségi ellenzékkel szemben változtatni akar eddigi politikáján és a közeledés szá­lait keresi. Azok a tárgyalások, amelyek Kistapolcsányban Masaryk köztársasági elnök és a szlovák miniszterek, de különö­sen Kálláy dr. szlovenszkói miniszter között folytak, legnagyobbrészt arra irányultak, hogy utat keressenek a Híinka-párttal és a magyar ellenzékkel történő reális politikai kiegyezésre. E tanácskozások eredménye­ként nem lehetetlen az, hogy a közel jö­vőben a tárgyalásra és az ellenzéki vezé­rekkel való eszmecserére keres módot a kormány. Amint a köztársasági elnök visz- szatér Prágába, megindulnak a cseh—né­met politikai viszony tisztázására irányuló tárgyalások is. amelyek a kora nyári hó­napokban már megkezdődtek, de amelyeket a kormánynak a törvényhozásnál tanúsí­tott változásán politikája érthető módon megszakított. Abban a helyzetben va­gyunk, hogy a mai viszonyok között kissé fantasztikusnak látszó hír belső rugóit is íölíedhetjük és beszámolhatunk arról, hogy ez az nj orientációkeresés nem a minisz­terelnöktől és nem is a szlovenszkói kor- mányexponensektöl indul ki, hanem egy­részt a köztársasági elnök kívánságára tör­ténik, másrészt Benes látja ennek föltétlen szükségességét. Benes genfi tartózkodása alatt meggyőződött arról, hogy az antant vezetői kitünően vannak informálva a cseh­szlovák köztársaság valódi belső politiká­járól és érthető módon tudomására adták, hogy népszövetségi pozíciója tekintetében conditio síné qua non az, hogy a köztársa­ság belső konszolidációja megtörténjék. Benes, mini rendesen, egy pszichológiai momentumot vél fölfedezni és úgy gondol­kodik, hogy a legutóbbi nemzetközi ese­mények meggyőzhették a nemzeti kisebb­ségeket arról, hogy politikájukat csak az állam keretén beiül és csak reális alapon folytathatják és ezt az állítólagos pszicho­lógiai szituációt akarja kihasználni annál is inkább, mert látja azt, hogy a koalíció végnapjait éli és igv tehát a poziciótvesztö pártvezérek sokkal engedékenyebbek le­hetnek, mint azelőtt, amikor a koalíció szi­lárdabb alapokon áilott. Mindezek a kér­dések szóba kerülnek holnap Kisíapol- csányban, amikor Benes jelentést tesz a köztársasági elnöknek genfi működéséről. E tanácskozás után fölvetődik majd az uj választások kérdése is. amelyeket a jövő év tavaszán, még az aratás előtt szeretné­nek megtartani. (-----) A választási bíróság és a ruszinszkói választások Prága, október 11. A választási biróság október 25-én ülé­sezik. Az eddigi diszpozíciók szerint a válasz­tási biróság folyó hó huszonötödiken iil ösz- sze; a biróság már az uj törvény szerint fog megalakulni. Tárgyalásra kerül elsősorban Kaderka esete, akinek mandátumát a cseli néppárt támad ;ia meg. A ruszinszkói törvény­hozói választások ellen beadott petíciók tár­gyalását állítólag ismét elhalasztották. Az őszi ülésszak elébe Prága, október 11. A nemzetgyűlés őszi ülésszakában, mely október utolsó napjaiban fog kezdődni, az állami költségvetésen kívül a következő ja­vaslatokkal foglalkozik: Felhatalmazási tör­vény, melynek alapján a kormány kereske­delmi szerződéseket köthet idegen ál amok­kal; a talajjavitási munkálatok segélyezése és az elektrizáció; a földhivatal átszervezé­se, a szociális biztosítás második része: az önálló főg'alkozást üzö személyek köteles biztosításáról. Szó van továbbá arról is, hogy a nemzetgyűlés a választási törvényt is módosítani fogja oly értelemben, hogy a jövőben a teljesen kis választási csopor­tok, a jelentéktelen pártok ne crvényesiil- liesseH^'. Végül a minisztériumuk leszállításának kérdésével is foglalkozik a kormány oly ér­telemben, mint azt rmr több ízben közöttük. Nehezen indul el a Z. R. III. Friedrichshafen, október 11. Az amerikajáró Zeppelin útja körül a kedveződen időjárás következtében nehéz­ségek mutatkoznak. A inai indulást hivatalo­san lemondták, mert a hőmérséklet annyira emelkedett, hogy lényegesen befolyásolta a léghajó teherbiróképességét. Egyelőre úgy tervezik, hogy holnap koránt reggel indulnak el. A döntést ma este 6 órakor hozzák meg. Az Atlanti Óceán déli részeiről kedvező időjárási jelentések érkeznek, úgy, hogy a Zeppelin valószínűen ezt a déli irányt fogja választani és Délfranciaországon, a Biskájai öblön, a Kanári-Szigeteken, az északi Azoro- kon és az északi Bcrmunda-szigefcekeffi át röpülve fogja elérni az amerikai partot. A legénység 28 emberből áll, amelyhez még hozzá kell számítani a Steen kapitány pa­rancsnoksága alatt álló amerikai ellenőrző bizottság négy tagját. A léghajó nyolc napra visz magával élelmet. A motorok számára. 30.000 liter benzin és 2000 liter olaj van a fedélzetén és ballasztként 4000 liter víz. A podgyász súlya 600 kílograni, a postáé pedig 150 kiiograrn. A spanyolok beszüntették a marokkói offenzivát Madrid, október 11. A direktórium he­lyettes elnöke kijelentette, hogy a marokkói: spanyol offenzívat egyelőre beszüntették. Több állást kiürítették. A szkupstina összeült Belgrád, Október 11. A szkupstina ma összeült. Napirend előtt az elnökség bejelen­tette, hogy három volt radikális miniszter ellen vádat nyújtottak be visszaélések miatt. Vonatrablás Mexikóban Mexikó, október 11. Egy rablóbanda Calendrio közelében kisfklatott egy vonatot és azt kirabolta. Három utast megöltek, köz­tük két amerikait, A banditákat katonai osz­tagok üldözik. M Prága, vasárnap, 1924 október 12 Jm KI6flx/rté»l árak belföldön; Cgés* erre Kr., nTTn—MuMimiiiii—r’nn -rnrfn—m -------h-tt-im~~nrr-1 ^mmí7 , 11—r .............. ■ - --TMi^niiinr-mrimiir-nr-*-— iimnmr r»niwrnii»'-mr--rmn-miriiiMHnnn i

Next

/
Thumbnails
Contents