Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-09 / 230. (678.) szám

üdítsen az iítM-isiigföí cgpcitnénQrőg A tegnapi viharos ülés — Rakovszky Macdonald ingyenrészvényeiről tápot nyertok és erős agitáció indult meg a zsidópárt érdekében. A Polgári Párt, amely tagjait a zsidóság köréből toborozta, szinte tehetetlenül áll ezzel az akcióval szemben és valós zlnüleg meg sem kísérli, hogy a legközelebbi kép­viselőtestületi választáson önállóan lép­jen lel. Jövője tehát kétféleképpen alakulhat: vagy a választásban résztvevő kormánypár­tokkal kooperál, vagy — felhagyva a mai kormányzat iránti indokolatlan lojalitásával — az ellenzéki pártok táborát fogja felke­resni. Ami a zsidóság különválását illeti, az nem jelenti az ungvári összzsidóság egységes akaratát, mert az Ellenzéki Magyar Pártok­nak, illetve a Jogpártnak és Autonóm Párt­nak még mindig tekintélyes számú zsidó tag­jai vannak. Az angol válasz Németország népszövetségi memorandumára előzékeny London, október S. A Daily Telegraph jelenti: A német memorandumra adandó an­gol válasz, mely még nincs véglegesen meg- formulázva, bár ugyanazokat a célokat fogja követni, mint a francia válaszjegyzék, mégis Németországnak a népszövetségbe való föl­vételének kérdésében bizonyos német kíván­ságokkal szemben sokkal előzékenyebb lesz, mint a francia. $ Valószínűleg csütörtökön indul a Zeppelin Berlin, október 8. Minden valószínűség szerint, ha az idő kedvező, a Z. P. Hí. csütörtökön indul utolsó nagy próbautjára az Óceánon keresztül. Az előkészületeket megtették, benzin, víz, olaj, ballaszt, sőt minden élelmiszer is a hajón van már. Valószínűleg délelőtt 11 órakor lesz az indulás és most, hogy a Fra/noiaország fölötti átrepülésié is engedély van, az útirány Észaíkíranciaországon keresztül vezet. Ha a Zeppelin szerencsésen éri el Lacehourstot, több európai állam, igy Anglia és Spanyol- ország hasonló léghajókat szándékozik épí­teni, sőt Anglia állítólag a London—Bombay— Singapure—Sidney-i ut lebonyolítására 200 ezer köbméter ürtartalmu, 3500 lóerős, óriás Zeppelineket tervez. Uj, könnyű, nagy akció- rádiusu, kevés anyagot igénylő lághajómóto­rokat máris építenek Angliában s ha a Z. R. III. beválik, rögtön megkezdik a nagy lég­ii a jócsarnokoif építését. A posta és az utas- közlekedés Ausztráliáig igy kiválóan lenne megoldható, mert a 16—18 ezer kilométer­nyi utat hat leszállással egy hét alatt tennék meg az uj légi titánok. A franciák is kezdik figyelemmel kisérni a Z. R. III. sorsát. Az a láz, mely először Né­metországot, majd Amerikát, végül az egész világot áthatotta, most elérkezett Franciaor­szágba is, ahol csak az keseríti a „Zepp“ fö­lötti osztatlan örömet, hogy német találmány és német gyártmány. A „Journal** már napok óta vezető helyen hosszú, képeis cikkekben számol be a Z. R. III.-ról s a Friedrichsha- fenbe küldött külön tudósító nem tagadhatja le elragadtatását. Csak a gépekkel, a híres Maybach-mótorokkal nincsenek megelégedve Parisban. Biztosra veszik, hogy csődöt fog­nak mondani s a „Matin“ szerint az ameri­kai ellenőrző bizottság szkeptikusan, a német mérnökök pedig aggodalommal Ítélik meg a motorok helyzetét. Nagyon gyanús ugyanis az a sok alapos revízió, amelyeknek minden egyes fölszáliás után a motorokat alá kell vetni. De azéi;t: az egész világ érdeklődése és lelkesedése kíséri utján a büszke léghajót. Budapest, október 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti foly­tatólagos ülésén Bethlen István gróf minisz­terelnök emelkedett az ellenzék fülsiketítő lármája között szólásra és nagy. zajban be­szélt. Fckhardt Tibornak válaszolva csodál­kozik azon, hogy miért kivánja, hogy a nemzetgyűlés az orosz-magyar szerződésről tárgyaljon. Ez a javaslat még nincsen nem­zetgyűlés előtt, tehát még nem is lehet na­pirendre tűzni. Mihelyst aktuális lesz, a kormány elő fogja terjeszteni és a bizott­ságokban, valamint a plénumban módjában lesz a nemzetgyűlésnek a javaslatot elfo­gadni, vagy visszautasítani. Teljesen érthetetlen előtte az a nagy felháborodás, amely a szerződés körül keletkezett, mikor senidsem tudja, hogy mit tartalmaz. Hozzá van szokva, hogy a túloldalról megjósolják a kormány szán­dékait, kitalálnak vak gyűlöletükben bi­zonyos dolgokat és a képzelt veszedelem ellen hadakoznak. Nyugodtan bízza a köz­vélemény megítélésére, hogy kinek van igaza. Itt csak egyszerű egyezményről van szó és a túloldalon már szövetségről beszélnek. (Nagy zaj.) Megengedethetlen, hogy szavainak jelentőségét és értelmét állandóan kiforgassák. Magyarország nem az első, amelyik Oroszországgal felveszi a diplomáciai összeköttetést. Közismert do­log, hogy huszonnyolc állam már diplomá­cia? viszonyban áll Oroszországgal. Né­metország és Olaszország, a fascisia állam már érintkezésben van Oroszor­szággal, pedig az olasz fascistákat, akik vannak legalább is annyira nacionalisták, mint a magyar fajvédők, aligha lehetne azzal a váddal illetni, hogy elárulták ha­zájukat. Újabban Anglia is felvette Orosz­országgal a diplomáciai viszonyt, csak a szerződés megkötése van még hátra. (Fckhardt közbe kiált: De ott feloszlat­ják a parlamentet, tessék elrendelni az uj választásokat.) Fckhardt szavaival félre akarja vezetni a közvéleményt. Sokkal fontosabb elvi jelentőségű kér­dések miatt lehetne feloszlatni a nemzet­gyűlést és elrendelni az uj választásokat, mint az orosz szerződés. Eckhardt borzalmas részleteket mondott el az oroszországi' viszonyokról, erre azt válaszolom, hogy nekünk mindehhez semmi közünk, mint ahogy az a huszonnyolc állam sem törődött Oroszország belső politikájá­val, amely elismerte a szovjetet. (A zaj egyre növekszik a Házban. ) A külpolitikában sohasem lehet irány­adó a szentimentalizmus, mert ha ez irány­adó lett volna, akkor a francia köztársaság sohasem kötött volna szerződést a cári Oroszországgal. (Eckhardt, Zsirkay és Lendvai állandóan közbeszólnak, úgy hogy az elnök kény­telen őket rendreutasitani.) A napirendi vitát nem tartja alkalmasnak arra, hogy kifejtse azokat a politikai okokat, amelyek az Oroszországgal való diplomáciai viszony felvételét szükségessé tették. A nemzetgyű­lésnek alkalma lesz arra, hogy rövidesen tisztán lásson ebben a kérdésben és ki­mondja véleményét. Teljesen megérti, hogy egyesek olyan érzelmi non possumus előtt állanak, amely lehetetlenné teszi számukra az egyezmény elfogadását, de a kormánynak nem szabad szentimentalizmustól irányit- íatnia magát. A kormány nem volna méltó erre a helyre, ha szentimentális érzelmek vezetnék Magyarország külpolitikájának intézésében és nem reális politikát foly­tatna. Óriási lárma tört ki ekkor, amely cUitiyiar fokozódott, hogy az elnök kény­telen volt az ülést felfüggeszteni. Több kép­viselőt rendre utasított, sőt kettőt a mentel­mi bizottság elé is utasított. Szünet után Bethlen újból nagy zajban folytatta beszé­dét, és időnként a lárma annyira fokozódott, hogy a miniszterelnök szavai a nagy zajban elvesztek. — Arról is beszélnek — folytatta Beth­len — hogy a szovjetdiplomácia képviselete propagandát fog űzni és veszélyezteti az ország közbiztonságát. — A legnagyobb szegénységi bizonyít­ványt állítanék ki az országról, ha egy diplomáciai képviseletet, amely csak cse­kély számú tagból állhat, olyannak tün­tetnünk fel, amely egy olyan országot, amely már átesett a bolsevizmuson, poli­tikai felfogásától el tud tántorítani. A kor­mány természetesen a legszigorúbban fogja ellenőriztetni, hogy kommunista propagandát ebben az országban ne űz­hessenek. Végül a leghatározottabban visszautasította azt az állítást, hogy a szerződést tőzsdei körök intervenciójára akarnák megkötni. (Taps a kormánypár­ton, nagy zaj az ellenzékben.) Rakovszky Iván belügyminiszter: Kijelenti* hogy közbekiáltását, amelyben azt mondotta, hogy Macdonald is kapott részvényeket, félreértették. Távol állott tőle az a szándék, hogy Macdonaldot meg­sértse, mert korrekt becsületes úriembernek tartja, csak irigyl'i őt, mert Angliában nem akadt senki, aki ezért követ dobott reá. Nagy Viiicze: Tiltakozik az ellen, hogy a belügyminiszter saját magát Macdonalddal hasonlítja össze, mert ezzel megsérti a Ház tekintélyét. Bethlen István gróf miniszterelnök újból felszólal: A túloldal a tőle megszokott módszerekkel egy világos ügyet el akar homály ositani. A cél nem más, mint a bel­ügyminiszter befeketitése és nem Macdonald megvédése. Ha valaki illetlen kifejezést használ, akkor a túloldalon tették azt (óriási zaj, 4 miniszterelnök nem tudja folytatni beszédét és karbafont kezekkel várja, amíg a zaj elül) . . . — Meg akarják vádolni a belügy­minisztert, holott a vádnak semmi alapja nincsen. Ez a módszer nem egyéb, mint hogy a közvéleményt megtévesszék azzal, hogy a belügyminiszterre szórt vádak igazak. Ez az az perfid politika, amelyet a túloldal részéről igyekeznek meghono­sítani. A miniszterelnöknek erre a szavaira fülsi­ketítő zaj tört ki és az ellenzék kórusban kiáltott az elnök felé: „Rendre, rendre, ad­dig nem lehet tárgyalni, amig a miniszterel­nököt rendre nem utasítják.*4 Tíz percig tartó küzdelem után az elnök nagy nehezen helyreállítja a rendet és beje­lenti, hogy a belügyminiszter nem vétett a házszabályok ellen. Több képviselőt rendre- utasit, a miniszterelnököt pedig felkéri, hogy az inparlamentáris kifejezésektől tartóz­kodjék. Több felszólalás után Eckhardt vissza­vonta napirendi indítványát, mivel a minisz­terelnök beszédéből meggyőződött arról, hogy az orosz-magyar szerződést a Ház elé fogják terjeszteni. A nemzetgyűlés nagy többsége ezután az elnök napirendi indít­ványát fogadta el és .ezzel az ülés rend­kívül izgatott hangulatban, a késő esti órák­ban véget ért. Negyvenegy interpelláció a mai ülésen Nagytakarítás a cseh agráriusoknál. A cseh agrárius párt nagyfáik árit ást rendez a soraiban, a párt morvaországi csoportjának elnökségié százhat helyi bizalmiférfiut föl­mentett azért, mivel ezek ellen az a gyanú merült 'föl, hogy a bankpanamákból ismert nevű Kubiéek volt agrárius képviselővel vol­tak érintkezésiben s annak vezetése alatt egy uj agrárpártot akartak szervezni. ===; Cipői = CSAK NAL VEGYEN KASSA, FQ-UTCA 25, 177D A nemzetgyules mai ülését szinten nagy érdeklődés kisérte. A Ház ugyanis ma iníerpellációs napot tart és az interpel- lációs könyvbe nem kevesebb, mint negy­venegy interpellációt jegyeztek be. Ezek közül több a szolnoki ítélettel foglalkozik. Ilir szerint az interpellációra Bethlen gróf miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter és Pesíhy Pál igaz- ságiigyrainiszíer fognak válaszolni. Az orosz-magyar egyezmény ügyében, valamint a legutóbbi egyetemi incidensekről, a kormány külső és belső politikájáról is elhangzanak interpellációk, a bírói függet­lenség kérdését is szóvá teszik, szocialista részről pedig felvetik az emigráció kérdését, a köztársasági propagandát, valamint a pár­bajmániát. Több interpelláció számos idő­szerű szociális problémával foglalkozik. Az ülést tizenegy óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök és bejelentette, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Ezután folytatták a fővárosi választásokról szóló törvényjavaslat vitáját. Petrovácz Gyula keresztény egység­párti képviselő a szocialisták nagy zajon­gása közepette a fővárosi keresztény köz­ségi párt működését védelmezte és hangoz­tatta, hogy amikor 'a párt átvette a főváros vezetését, az utcák le voltak rombolva, az iskolák rettenetes állapotban voltak, a tan­erők nagyrésze szökésben volt, vagy fegyel­mi alatt állt, most pedig mindenütt teljes rend uralkodik. Az interpellációkra áttérve, Nagy Vince Bethlennek genfi kijelentései ügyében tett kérdést s kifogásolta, hogy a miniszterelnök a külföldön a demokráciát hirdeti s odahaza a demokráciáról szó sincs. Az ülés lapzártaikor tart s az éjjeli órá­kig fog tartani. Csütörtök, október 9. .. :áÉfáÍR£K luftom már, hová rejtőzött cl az- Ősz, hol ütötte fel titkos bázi­sát addig, mis döntő támadást intézhet.a Nyár el­len, melyet most, hogy búcsúzik, még reménytelc- nebbül. szeretünk. Viharlámpával vágtam neki a fenyvesnek. A lámpa mellé jobban 'illett volna egy tengerész és egy vihar, de igy is jó volt. Alázatos társául sze­gődtem a lámpának, ki sokkal fontosabb személyi­ség volt az éjszakában,, mint én magam. Nexusa volt az összes sötétségekkel és jóakaratukig egyengette azon szándékom útját, hogy az , éjj,ei különösen zárkózott fenyves titkaiba beleselked­jem. Barátságos fénykévéket küldözött előre -hír­nökül s diszkrét homályba borított mindent, ami­hez nem volt közünk. Az erdő testébe ágyazott mély utóm halad­tam- Mögöttem maradt a nyaralók életének sok- huru vidámsága, a tarka társaság villanyfénnyel kivilágított magabizása. Engem már nyugtalanított a levegő fanyar ize, az aranypénzek, melyeket egy kicsi hársfa — észre sem vettem eddig, hogy van — az útra szórt, halott leveleivel fizetve az átélt nyár gyönyörűségéért. A föld1 szlve-dobbanását akartam kihallgatni: forrón lüktet-e még, vagy halkulni kezd? Öreg viharlámpásom, gyökereket emelt ki a sötétségből. íme: az élet erei. Ezeken fut a föld parancsa a fenyők csúcsáig: zöídeljetek, virulja­tok. Vagy — készüljetek a nagy, bosszú álomra. Ha érteném a némaságot, mely a megvilágított törzsek tőlem hátrafutó árnyékaiban bujkálni lát­szik előlem! Kitárul az ut, akkora tisztás nyűik, melyet lámpám be sem világit. A tisztás pázsitján •szivárványosan csillog a dús harmat. A háttérben minden elgondoláson tuiszökkenö íenyőóriásoik. S hirtelen: egy villa. Egy lezárt, lakatlan villa­Zsalui szorosan betéve, az ajtók keresztvasakkal elreteszelve, verandája bedeszkázva. Körűié szo­rongó csend, a küszöbön már ütközik a gyom, tá­volabb, szanaszét, a nyár derekán beszüntetett háztartás nyomai: hasogatott apróía, baromfietető. Letettem a lámpát, teljes sötétben kerültem át a villa másik oldalára. Az a front. Az éjszakába vakon révedő ablakok felett bagoly-szemmel meg­láttam a villa nevét, nyirkéreg-betükből. Denevér rebbent el mellettem s amint a villa tornyát mére­gettem tekintetemmel s a kihűlt erkélyt, melyről nemrég bájos menyasszony kacagása gyöngyözött, fenn az égen egy hullócsillag indult sziporkázó ha­lálába s úgy látszott, mintha egyenest belezuhan­na a villába. Vagy — egy nagy felkiáltójel? Mu­tató ujj: ide nézz, itt kutass. Itt van, amit keresel. Élesen, bántóan csikóidul! valami. Összerez­zentem. Majd újra hallom- Hangtalan -szól jő, kö­rül dl de rget s őszembeTiózza a szélkakast. Az csi­korgóit a tornyon. Élettelen, elhagyott villán, mélységes-mély éjszakában aki nem hallotta, an­nak le nem Írhatom, milyen hang ez. S milyen ké­pek rajzanak a nyomában. Gyűlölni kezdtem a lezárt villát: gyűlölnöm kellett, mert borzadtam tőle. Tunyán bedeszkázott szemhéjái mögött gonoszság és baljós indulatok laknak bizonyosan. Itt, bizonyosan itt áll lesben az ősz, itt tartja láncon sivitó, ólmos fellegeket űző szeleit, az első dér hidegét, tnely zsenge, pompás kinyílást álmodó bimbókat fog feketére perzselni. Itt ül valamelyik rideg sarokban az őszi bánat, mely a mellünkre ül és fojtogat s előle nincs me­nekvés, ellene nincs orvosság. Itt, ezelk mögött a bezárt, lelakatolt, néha megroppanó deszkáik mö­gött lakik mindaz a szürkeség, fájdalom, nyúlós köd, undok, fekete sár, amit reánk szabadit maid könyörtelen vezérük, az Ősz. Innen indulnak a szelek kopaszra korbácsolni a jaiongó fák ágait s innen a csalódások, téli takaró alá görnyeszteni nyárhoz szabott s véle együtt haló reményeinket. Egy fejszét adjatok — feltöröm a villát s agyonvágom az Őszt. Megölöm . . . Gyilkolni fo­gok. Kéjelegve, habzó, vad örömmel. Vagy rágyúj­tom a tetőt! Nem? Hogy akkor kiszabadul s még előbb ellepi a földet? Lehet. Mit tegyek hát? Végtelen magasból, a szinte fekete-kék égre tűzdelt csillagok gyémántsziporkás legelőjéről köl­töző madarak hangja szólt a nyomasztó csendbe. S akkor éreztem: már elkéstem. Ma ők mennek, már mindéin hiába . . . Kioltott lámpával mentem vissza. Nem akar­tam látni semmit . . - Tyn. — (A köztársasági elnök egyelőre még Kistapolcsányban maradó) Masaryk köztársa­sági elnök a Veee.r értesülése szerint egye­lőre még Kistapolcsányban marad. Az elnök szlovenszkói tartózkodása a kedvező időjá­rás további tartamáitól függ. — Svehla mi­niszterelnök csütörtökön érkezik Szlovcn­szkóból Prágába. — (Benes hazaérkezése.) Benes külügy­miniszter ma este hét órakor érkezik Prágá­ba. A Wilson-pályaudvaron a légionáriusok, a szokolisták és nemzeti szocialisták nagy ünnepségek között várják. — (Bratíanu Prágába érkezett.) Bra- tianu ma reggel Becsből Prágába érkezett. Este Karlsbadba utazott. — (Masaryk elnökrö! tr portré készül.) Po­zsonyból jelenti tudósítónk: Zsabota, ismert szlo­venszkói portréfestő a kistapolcsányi kastélyban már két hét óta hatalmas portrét fest Masaryk köztársasági elnökről egy pozsonyi szlovák egye­sület megbízásából. Az elnök már kilencszer ült a festőművésznek, aki a képet még e héten be­fejezi.

Next

/
Thumbnails
Contents