Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-04 / 226. (674.) szám

I

őfy&GifJítiwkT&RME

Szombat, október 4.

A szovjeícsokoiádéban drágakő van

Prága, október 3.

A „Vecserna Vremja“, az orosz nionar- hísták Parisban megjelenő (napilapja közli az alábbi cikket:

Gyönyörű szép nyári nap van. A „Vecserna Vremja14 párisi orosz lap szerkesztőségében ülünk. Egyszerre csak megszólal a telefon. Egy velünk barátságos összeköttetésben álló francia lap szerkesztője kérdi:

— Tudnának önök mai esti lapjukban egy igen fontos hirt leközölni?

— Miről van szó?

— Az angol kormány és az orosz szovjet között folytatott tárgyalások végleg megszakadtak.

Lapunkat ugyan már nyomják, de valahogy még helyet szorítunk a fontos hírnek.

És a hirt ez év augusztus hó 7-én, a Vecserna Vrernja 89. számában még aznap este leközölte, mielőtt a többi lapok hozták volna.

Másnap, legnagyobb csodálkozásunkra, arról értesültünk, hogy a tárgyalások tovább folynak az Angolország és a szovjet közötti — amint a Morning Posí Írja — vörös szerződés már alá is van Írva.

Poncoubi ünnepélyes kijelentése után, hogy a szerződést sem Angolország, sem pedig a szovjet nem fogja aláírni, annak váratlan aláírása nemcsak mireánk, de az egész világ sajtójára igazán elképesztő benyomást tett, amelyet legjobban a francia „malaise“ szóval lehet kifejezni.

Ma már egy kissé fellebbenthetjük a fátyolt ez ellentétes diplomáciai közlemények keletkezéséről.

Az uj diplomáciára vonatkozó híreinket, oly feltétlen hiíeltérdemlö forrásból vettük, hogy egészen bátran megcáfolhatjuk a megvesztegetett európai bolsevista sajtó valótlan híreit.

Landberg szocialista és antimilitarista szerkesztő, Londonban lapot ad ki, amely már többször összeütközésbe került az angol bírósággal. Közismert dolog, hogy a lapot moszkvai pénzzel tartják fenn.

E lap szerkesztőségének, egy női tagja, Miss X. július hó elején Moszkvába utazott, hogy megerősödve a szovjet levegőjétől, ellássa magát azokkal az erkölcsi és egyéb kellékekkel, melyek egy lap fenntartásához szükségesek.

Jóegészségben tért vissza Londonba, értékes ajándékot hozva a szerkesztőség tagjai részére.

Itt kezdődik az uj diplomácia titokzatos története. Mindannyian emlékezünk azokra a londoni tárgyalásokra, melyek egy részről Rakovszki és delegált társai, másrészről pedig Pancoubi és az angol megbízottak között oly sokáig húzódtak.

Akkor érkezett vissza Moszkvából a fenntemlitett miss, mikor a tárgyalások a legtüzesebben folytak, anélkül, hogy valami megállapodásra tudtak volna jutni. Az ajándékok között, melyeket mgával hozott volt, több doboz csokoládécukorka volt, melyeket a Daily Héráid munkatársai között osztott szét.

Ez a megható figyelem váratlanul érkezett s első pillanatban azt a benyomást tette, hogy a Daily Héráid munkatársainak erre az ajándékra semmi szükségük sem volt. De hát a szovjet csokoládé nagyban különbözik minden más csokoládétól, sőt annyira, hogy Miss X. előre figyelmeztette a szerkesztőség tagjait, hogy a csokoládécukorkákat valahogy meg ne egyék. Természetes, hogy a tisztelt gentlemenek, részben a Il-ik és Ill-ik inter- nacionálé tagjai, hazaérkezve, azokat analizálni kezdték és kellemesen voltak meglepetve, mikor minden egyes cukorkában nagyértékii gyémánt, smaragd, vagy rubin drágakövet, vagy pedig egy szép keleti gyöngyöt találtak

Természetes azonban, hogy ezt a körülményt, zárkozott természetüknél fogva, senkivel sem közölték.

A tárgyalások ezalatt tovább folytak s már belé is unt az angol közönség, midőn egyszerre a „végleges szakítás11 „teljes ineg- cgyezéssé“ változott.

A dolog igy történi: Rakovszki látva,

hogy igy sehogy sem fog célt érni, a kommunisták kedvenc módszeréhez fordult. Eel- kereste Macdonald miniszterelnököt és elmondotta neki a csokoládécukorkák történetét, melyről a miniszterelnöknek fogalma sem volt, s megjegyezte azt is, hogy a Daily Héráid munkatársainak nevét a hírlapokban közölni fogják.

Azt hinné az ember, hogy ez a magá- banvéve nem fontos körülmény Macdonald elhatározására nem fog befolyást gyakorolni, a szovjetdelegáció tagjainak azonban az a kijelentése, hogy a D. H. munkatársai között az angol kormánynak és a parlamentnek hat tagja is helyet foglal, villámcsapásként hatott

a miniszterelnökre, s ennek következtében Poncoulis delegációjának jelentését még egyszer átnézette — a szerződést aláírta és a szovjetkormánynak még egy nagyobb külföldi kölcsönt is kilátásba helyezett.

Így esett, hogy Miss X. ártatlan ajándékai az uj diplomáciát fényes győzelemre segítették. *

Azóta egy pár hét telt el, de hát nincsen olyan titok, amely idővel ki ne pattanna, és igy történt, hogy a csokoládékedvelők nagy titkolódzásának dacára is, ez a.kis diplomáciai történetke kipattant rejtekéből.

Úgy hírlik, hogy azóta Macdonald ideg- görcSöket kap, ha csokoládécukorkákat lát.

Magyarországot is bekapcsolják a keleti nagy békemozgaiomba

Pratap indiai herceg, a mozgalom vezetője tanulmányúton volt Magyarországon — Zajtó Ferenc hires magyar Zend-Aveszta^kuíató nyilatkozata az indus herceggel folytatott

megbeszéléséről

CSAK „RlAdlaW-** NAL VEGYEN HASSA, FQ-UTCA 25. 1770

Budapest, október 3.

(Saját tudósitónktól.) Ismeretes/ hogy angol jelentések alapján az egész világsajtót bejárták azok a hirek, amelyek az Indiából keletkezett ázsiai békemozgalomról szólnak. Élén egyrészt Rabindranath Tagore költő és Pratap hindu királyi herceg, másrészt Kemal Mustafa basa török köztársasági elnök áll és célja a mozgalomnak: megteremteni az igazi világbékét.

A mozgalom egyik főirányitója, Pratap hindu királyi herceg itt járt Magyarországon és azzal a szándékkal, hogy bekapcsolja az évezreddel idetelepüli ősz- szes turáni népeket, igy a magyarokat is az ázsiai békemozgaiomba.

Ez az esemény rendkívül jelentőségteljes, hiszen méhében hordja az összes ősturáni népek jövő szövetségét, olyan nép láncolatát, amely Indiától a Finn-tavakig terjed.

Magyarországon a központja és összekötője e mozgalomnak Zajtó Ferenc, a Zend- Aveszta tudós kutatója, aki Jivanji Jemsedji Módi B. A. parsz tudóssal, a bombayi egyetem világhírű professzorával áll állandó tudományos levelezésben és Pratap herceg itt végzett tanulmányai során is őt látogatta meg legelsőbb. Zajtó Ferenc nagy szeretettel beszélt az ősturáni seythák mai egymáskereséséről/ a herceg magyarországi missziójáról és a magyarok bekapcsolódásáról a keleti béke mozg aló mba.

— A közelidők nagy problémájának megoldásánál — kezdte komolyan — fontos szerep jut Keleteurópa és Ázsia népeinek, ezek keretéből különösen a turánság népkomplexumának. Olyan egységes világnézet és ér- zülethasonlóságról van szó, amely őserejénél fogva mindenen keresztül rövidesen utat tör egymás felé magának.

— Ma látszólag sok minden áll útjában a turáni népek eszmeszövetségének, főként az azóta alakult vallási különbségek miatt. De az a közösség, amely századokon át állott fenn Túrán seythái és India árja lakossága között, teszi emberi fejlődésszabadság

kikövetelését. Ennek a vallásnak prófétája már itt járt Pratap indiai királyi herceg személyében. Szerencsés voltam öt otthonomban fogadni, ahol

komoly tárgyalást folytattunk le a magyar nép bekapcsolásáról a mozgalomba és az aveszta*nemzetek nagy szövetségéről. Tárgyalásunk anyaga nem érintett politikumot, hiszen a népegyesiíés célja nem újabb vüágíelforgatás, hanem ieíegyverezni az európai romboló kultúrát az egyedek és nemzetek teljes kulturszabadsága érdekében.

— Az eszmemozgalom másik vezére Rabindranath Tagore, a Nobel-dijjal koszoru- zott hindu poéta és a harmadik az extázisbán prófétáié japán O-Nao asszony, aki vá- rosról-városra járt Nippon népe közt és szénkrétával irta a házak falaira békeszólamait.

— A nagy szervezkedésben, amely a legnyugatibb finn területektől Törökországon, Kínán, Indián át Japán túlsó partjáig terjed, millió és millió szem tekint ránk, magyarokra, mert törhetelen erőnk és felépített szilárd kultúránkat fogva központja és kovácsa lehetünk a jövő népalakulatnak.

—- A mozgalmat kezdeményező indiai parszok, akik a felbomlott seytha nép egy odaszakadt maradéka és akik az ősturánság csudálatos mágusának, Zafathusírának törvénykönyvét, a Zend-Avesztát örökölték és megőrizték, tudós professzoruk, Jivandji Jemsedji Módi utján testvéri jobbjukat hűségesen nyújtják a magyaroknak. A profesz- szorról már régen tud a világ: a magyar- hun és aveszta népek szoros kapcsolatát, tárgyaló munkái alapján tagjává választották a francia Akadémiának, a svéd egyetem diszdoktora és 1877 óta tanára a bombayi angol-hindu egyetemnek. Ürüljünk tehát a kinyújtott testvérkéznek, azután kezdjük el együtt azokat a munkálatokat, amiket kultúránk erejével az eszmeszövetség javára a népek szabadsága és fejlődése érdekében végeznünk kell.

Radnay Oszkár.

Eösj mrHi siisáigír® Roszinszhöröl

Érdekes megfigyelések — „Ezek az alíapoío k taríhatatlanok“ — Ami egy idegennek

hihetetlen

— A P. M. H. eredeti tudósítása —

Munkács, október 2.

L. Field norvég újságíró, aki több előkelő norvég és angol lapnak munkatársa. Ruszinszkóba érkezett, hogy az itteni viszonyokat alaposan tanulmányozza. L. Field teljesen objektív, tisztán csak az emberi szempontok által vezérelt ujságiró, akinek csodálatosan éles megfigyelése van. Mindenről személyesen akar meggyőződni és csupán a tényeknek hisz. L. Field sok időt szentelt az éhező ruszin nép nyomorának megismerésére, szinte hihetetlen munkát végezvén. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni a rokonszenves norvég újságíróval, aki Ruszinszkóban szerzett tapasztalatairól többek között a következőkben számolt be:

— Magam sem gondoltam, hogy ilyen különös és sokszor megdöbbentő állapotokat fogok itt találni, noha eleve fölhívták rá a figyelmemet, hogy Ruszinszkóban semmin ne lepődjek meg. Meg kell állapítanom, hogy a szegény nép egyes helyeken olyan életet él, ami megszégyenítő az emberi méltóságra. A Madagaszkár-sziget őslakóinak életstandard- ia össze sem hasonlítható a ruszinokéval, akiknek helyzete valóban példátlan. A kultúra áldásai közül ez a szegény nép jóformán csak az alkoholt és a vérbajt ismeri.

Legkomolyabb nézetem, hogy Ruszinszkóban

ezek az állapotok tarthatatíanok.

— Érdekesnek találom, hogy Ruszinszkóban, amint hallom, -jelenleg a cseh a hivatalos nyelv, noha a produktív foglalkozást üzö emberek legnagyobb részének a szájából alig lehet más szót, mint magyart hallani. Az intelligencia pedig talán csekély kivétellel egészen magyarnyelvű. Azt hiszem, hogy az itteni népszámlálás adatai közé valami alapos hiba csúszhatott bele. Az igaz, hogy a felső vidékeken mindenki ruszinul beszél. Ez a nyelv azonban még sok fejlesztésre szorul, aminek nem kellene maga után vonni a magyar kulturális fejlődés meggát- lását.

— Ruszinszkő züllött anyagi és szomorú kulturális helyzetét az ország viszonyaiból kifolyóan nem látom megindokoltnak. Ru~ szinszkó népe jóakarata és az ország sok értékes természeti kinccsel bír. A föhlba, hogy nagyon el van hanyagolva. Minden tapasztalatom arra mutat, hogy semmit sem törődnek ezzel az országgal, hiszen

a hihetetlen esetek egész sorát láttam.

— Holnap Bécsen keresztül visszautazom Krisztiánjába és remélem, sok érdekes dologról számolhatok be lapjaim olvasóközönségének. Azt hiszem, hogy nem egészen hiába jöttem Ruszinszkóba...

Nem állítják vissza a szlovenszkói betegsegélyzők autonómiáját

Svenda igazgató nyilatkozata az orvosok elbocsátásáról, az orvosok elleni panaszokról és az igazgatói állások betöltéséről

Szlovenszkó, október 3(Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói munkásbiztositó és betegsegélyző pénztár pozsonyi központja diktatórikus hatalommal intézi a pénztárak ügyeit azóta, amióta a minisztérium sorra feloszlatta azok autonómiáját és kormánybiztost nevezett ki az igazgatóság helyett. Megkezdődött a „tisztogatási művelet44, ami aból állott, hogy 10—20 év óta alkalmazott tisztviselőket dobtak ki csak azért, hogy helyet csináljanak olyanok részére, kiknek legnagyobb része iparos-és kereskedősegédből avanzsált „pán uradnikká44. Nem csoda, ha felmerült az a jogos aggodalom, hogy e tisztogatási művelet után az orvosi karra kerül a sor, hiszen van a történelmi országrészekben elég fiatal orvos, akiknek képzettségét született megbízhatóságuk pótolja. Munkatársunk éppen ezért felkereste Svendát, a Zemsky Urad igazgatóját, aki ellenőrző körúton van és többek között ez iránt is kérdést intézett hozzá. Svenda a következőket mondotta:

— Az orvosok elbocsájtására vonatkozólag semmit sem mondhatok, mert azt sem tudom, hogy ez milyen alapon került szóba. Általános elbocsájtásról nem tudunk.

— Igaz, hogy az orvosok ellen nagyon sok panasz jut el hozzánk, amelyeknek egy része megokoltnak mondható. Mi minden panaszt külön megvizsgálunk és igyekszünk objektíve megítélni. Természetesen a panaszok legnagyobb része abból keletkezik, hogy a munkanélküliség folytán a tagok igy igyekeznek jövedelemhez jutni és a táppénzért beteget jelentenek. Az orvosoknak ily esetekben kötelességük megvédeni a tényleg segélyre szorulók érdekeit az álbetegekkel szemben. A tagok természetesen agresszíve lépnek fel, hiszen kenyerükről van szó, gyakran terrorizálják az orvost és az orvosok korrekt eljárása ellen panaszokkal állnak elő. Azt mindenesetre örömmel látjuk, ha a tagok fokozottabb mértékben veszik igénybe az orvosokat, mert ezáltal az általános közegészség javulása remélhető. Itt említhető meg az is, hogy a felül vizsgálatok' eredménye sok esetben lesújtó egyes orvosokra nézve és annak a gyanúnak adnak tápot, hogy egyes orvosok — különösen a recept- irás alkalmával — nem csupán a beteg érdekeit tartják szem előtt. Ezzel magyarázható, hogy ugyanakkor, midőn a történelmi országrészekben egy pénztári recept ára átlagosan 5 korona, nálunk a 13—14 koronát is eléri.

Ami az egyes igazgatói állásoknak exponált politikai személyekkel való betöltésének a lehetőségét illeti, erre vonatkozólag határozottan cáfolatot mondhatok. A központ ugyanis minden igazgatói állást szakemberekkel kíván betölteni, a politikus pedig nem szakember.

A kassai és eperjesi pénztárak igazgatói jelenleg csupán szabadságolva vannak, állásuk nem vár betöltésre, minthogy nincs is megüresedve. A kérdés tehát egyáltalán nem aktuális. A zempléni pénztár igazgatói állása — melynek székhelye Homonnán van — Székely Áron igazgató távozása után Gabo- rik István személyében véglegesen betöltetett és igy az ehhez kötött kombinációk szintén nem aktuálisak.

Eddig Svenda igazgató információja. Beavatott hegről még azt a felvilágosítást nyertük, hogy

a Zemsky Uradnak eszeágában sincs a pénztáraknak visszaadni autonómiájukat és igy diktátora marad a helyzetnek mindaddig, amíg az uj munkásbiztositási törvény életbe nem lép.

A szociális minisztérium eme intézkedése oda sorozható a demokratikus kormány hasonlóan „demokratikus44 intézkedései mellé.

Csangsolin előnyomulását jelentik

London, október 3. Mukdemből jelentik hivatalosan: Csangsolin második és harmadik hadserege Csietiping városát elfoglalta. Az ellenség 150 halottat, 1000 sebesültet, 300 foglyot, 12 ágyút és 20 gépfegyvert veszített. Az előnyomulás tovább tart. A mand- zsuriai repülők bombázzák Wu-Pei-Fu csapatait. A pekingi kormány seregében nagy elégedetlenség uralkodik. — A Daily Mail tudósítója jelentést közöl a Shanghai—Kuang körüli harcokról (200 mérföldnyire Pcking- tÖl). A pekingi kormány csapatait 140.000 emberre becsülik. A pekingi hivatalnokok három hónapi fizetését visszatartották, hogy a katonai kiadásokat fedezhessék.

i