Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-26 / 245. (693.) szám
Van-e szükség pártprogramra és pártkeretekre? Irta: Fleischmann Gyula dr. Kassa, október 25. Nemcsak a szlovenszkói, de a többi utódállamokban élő magyarságra nézve is elsőrendű fontossággal bir az a kérdés, hogy van-e szükség pártprogramra és pártkereteikre. A inai egész társadalmi és állami életben olyan mélyreható változások történtek, amelyek mind a fenti kérdéssel szoros ösz- szefüggésben vannak. Főképpen fontos ez a magyarságra nézve, amelynek egyes rétegei nem- tulajdonítanak neki kellő fontosságot. Ma Európa s talán a világ minden kul- turállamában hol nyilt, hol burkolt harc folyik az államhatalom megszerzéséért. Mindenütt jelentkeznek az úgynevezett „forradalmi" erők, amelyek szakítani akarnak a történeti folytonossággal s a ma még uralkodó osztályokat félretolva, a keresztény- nemzeti kultúrát megsemmisítve, uj életfelfogással és uj rétegekkel egy szerintük „tökéletesebb és igazságosabb44 rendszert akarnak bevezetni minden országban. Ezek az erők mindenütt szervezetten lépnek föl és e forradalmi kisebbségeknek a szervezettség ad erőt és lendületet s juttatja őket sokszor meglepő sikerekhez. Nemcsak a kommunistákat, hanem a i«<. .•A állmoka£ is értem én c éáoráau mi44 kisebbségek alatt, amely utóbbiak tulajdonképpen csak előfutárai a zűrzavarnak, káosznak, felfordulásnak. Ez állításra klasszikus példa a francia forradalom, kicsiben pedig a Károlyi-forradalom és a magyar proletárdiktatúra bukása között lejátszódott események. E „forradalmi44 erőknek évtizedekre visszanyúló szervezkedése, amely kétségtelen előrelátásról és a viszonyok helyes felismeréséről tesz bizonyságot, szinte kényszeríti a keresztény világnézetű és nemzeti alapon álló polgári-, munkás- és fö dmivestömegeket, hogy hasonló módon szervezkedjenek gazdasági, politikai és társadalmi érdekeik, javaik védelméreEgy olyan népnél vagy társadalmi osztálynál. ame’y az államban az uralkodó szerepéi játsza és az államhatalom birtokosa s annak minden intézménye rendelkezésére áll, talán megbocsátható az e bizakodottság vagy a nemtörődömség. De a szervezettség egyenesen létkérdés-egy olyan nemzeti vagy társadalmi kisebbségnél amelynek az államhatalom nem nyújt védelmet s amey az uralkodó nép vagy osztály önkényének, kizsákmányolásának leüss n ki van szolgáltatva A módé n Mami él .ben a különböző társadalmi ré gck sz ,r. cseren igyekeznek befolyásit’-a; é, k i e ' ;ni s a modern . demokratikusnak" e'neveze't' de abszolutisztikus princípiumok á;:a’ w ... ett nemzetiségi államokban a kisebbség unck csupán egy lehetőségük v;tn és ez a szervezkedés. A nemzeti kisebb-' -geknek és :gv a magyarságnak is szüksége van egy keretre, amelyben elhelyezi' :dik. erőit összpontosítja és a cé'okna-!;. szükségle ./knek megfelelően szervezi Az 1! m keretein belül ez ma az a megengedett forma. amelyet a kisebbségek a maguk céljaira felhasználhatnak és sok esetben sikerre! alkalmazhatnak. A nemzeti egyiivétartozás érzése, az individuális törekvések rendszertelen sokasága nem elegendők a kisebbségek létfsntartásáért vívott harcukban. A bándahavc.ok, egyéni próbálkozások ideje lejárt. Tömegharcok és tömeg- mozgalmak iegvében folyik ma az élet és a magyar kis-ebbségek fönmaradásának egyetlen lehetősége.— a politikai szervezkedés.. Ezekben a pártkeretekben rendezkedünk be a véde'emre és a létünkért folytatandó harcra. Ezekben a pártkeretekben fejlesztjük ki nemzeti erőinket, ápoljuk kultúránkat, neveljük népünket és egyesítjük gazdasági javainkat. Ezekben a pártkeretekben szervezzük meg az ellenállást az elnyomó politikai rendszerekkel szemben s ilyen módon tudunk csak sikereket elérni egy olyan államban, amelyben kisebbség vagyunk. Hogy milyen iskola lehet a pártszervezet, azt megmutatta a munkásság, amely mint elnyomott kisebbség ma világhatalommá nőtte ki magát. A pártkeretiek mellett a második fontos tényező a pártprogram, amely nélkül az első élettelen, üres formává válhatiik. A pártprogram helyes fölállítása döntő fontosságú arra az osztályra vagy nemzeti kisebbségre, amelynek szól. A mai nagy pártprogramok főtételei a nemzeti, gazdasági és világnézeti kérdések, amelyek egyszersmind azon tömegek lélkületének, gazdasági és politikai helyzetének is kell, hogy megfeleljenek, amelyeknek szólnak. A pártkeretnek és pártprogramnak összhangban kell lennie és a szervezetek feladata ezt a programot bevinni a tömegekbe, hogy azok lelkesedjenek, ha rcoljainak érte. Nem a véletlen játéka volt például Szlo- venszkón ,a keresztényszocialista párt megalakítása, amelynek úgy világnézeti, mint gazdasági és nemzeti programja ma széles tömegeket vonz magához és erőt kölcsönöz úgy egyeseknek, minta tömegeknek az ellenálláshoz, nemzeti, gazdasági és világnézeti jogainkért való harcunkhoz. Nem lehet kiLondon, október 25. A Foreign Office jegyzéke Rakovsklhoz a nap szenzációját alkotja. A lapok egy Anglia eUeni szovjet- puccsról beszélnek, Rakovski pedig Sino- vjev állítólagos levelét durva hamisítványnak bélyegzi. A Daily Telegraph szerint lehetetlenség, hogy a Foreign Office a levelet nyilvánosságra hozta volna, ha nem lett volna meggyőződve annak valódiságáról. A Daily Express szerint a jegyzék nem egyéb, mint a külügyminisztérium választási propagandája. sebbségi életet élni, önvédelmi harcot folytatni és a magyar kisebbségek jövőjét biztosítani pártszervezetek és pártprogram nélkül. Azok közül, akik részéről eleinte csak közönyben és fölényes lekicsinylésben volt részünk, — ma már sokan belátják tévedésüket. De még mindig messze vagyunk a nemzeti erők egyesítésétől. So-k nehézség, előítéltet, érdekellentét és féltékenység áll utunkba. Az idő kényszere és az egyre rosz- szabbodó helyzetünk azonban rá fogja szorítani az utódállamokban élő magyarságot a cselekvésre. Ezt a munkát a vezéreknek és a sajtónak kell elvégezniük. A vezéreknek, akiknek nem szabad csak egy osztályból kikerülniük s akiknek hivatásszerűen egész életüket fel kell áldozniok ennek a munkának. És a sajtónak, amelynek nevelnie kell a tömegeket s nem szabad elfogultan Ítélkezni a különböző, de egy célt szolgáló törekvésekről. Van szükség pártkeretekre és van szükség pártprogramra, amelyek nélkül rend- szertelen guerillia-harccá, egyéni vállalkozásokká és sikertelen próbálkozásokká zsugorodik össze kisebbségi életünk, nemzeti ellenállásunk. S hogy ennek — a jól megszervezett államhatalommal szemben — nem lehet más eredménye, mint egy lassú felmorzsolódás, azzal azt hiszem, kisebbségi küzdelmünk hatodik évében mindenki tisztában van. A Daily Mail szerint Macdonald elárulta a nemzetet, mert Sinovjev levele után nem utasította ki azonnal a szovjetdelegációt és a londoni ellenséges propagandairodát. A Times igy ir: Macdonald most megragadja az alkalmat, hogy megkezdje visszavonu!ását az orosz kérdésben. Megbánása későn jön s a brit impérium nagy kérdéseit nem lehet többé egy emberre bízni, aki rászedette magát Anglia legádázabb ellenségeitől. A szociális biztosítási törvényt a köztársasági elnök tegnap, október 24-én irta alá. Személyes kérdésben... Sziklay Ferenc dr. Kassa, október 25. A Kassai Napló, a szlovenszkói magyar » közélet „eníant terriblc“-je a Kazinczy Tár-j saság jubileumi ünnepségeivel s az azok alkalmából megkísérelt országos irodalmi szervezkedéssel nincs megelégedve. Appre- hendál valamiért, de nem mondja ki világosan, hogy miért. Nagyhangon odavet egy pár súlyos vádat a Társaság vezetősége ellet) s ezzel a helyzetnek legnagyobbfoku meg nem értéséről tesz tanúságot Vádolja a Társaság vezetőségét olyan dolgokkal, amikért legföljebb magára, vagy a mögötte álló társadalmi osztályra vethetne. „Ez a jubileumi ünnepség nem volt az a határkő, melynek szerettük volna, melynek a magyar kisebbség kulturális életében lennie kellett volna. Az erők egyesítése nem történt meg, nem merült föl olyan kezdeményezés, amit vártunk s ami kultúránk fejlesztésére elhatározó jelentőségű volna.44 — írja a lap, majd igy folytatja: „A Kazinczy Társaság még mindig nem találta meg azt az alapot, melyen építeni és kultúránkat előbbre vinni lehet. Kulturéletünket még nem szabadította meg attól a kártékony szelekciótól, mely politikai és társadalmi életünket megbontotta. Kazinczy a forradalmi káté terjesztéséért martiriumol szenvedett, Kazinczy a kassai szabadkőművesek ősei között a leghatékonyabban küzdött azért, hogy magyar földön a szépség és bölcseség eszméi és vívmányai terjedjenek, Kazinczy a felvilágosodás és megértés apostola volt, ennek a szellemnek kell utat törnie abba a társaságba, mely az ő nevében vívja harcát Tehetség és érték szerint kell utat nyitni minden olyan törekvésnek, amely a kultúrát kívánja szolgálni, csak akkor érjük el a célunkat, különben a munka eredménytelen lesz." A súlyos kritika tenorja a „nem", a .negáció. Aki tagad valamit, annak meg kellene okolnia negatív álláspontját. Aki nem akar mindenáron gáncsolni valót találni a más meggyőzödéses, őszinte munkájában, annak igyekeznie kellene elkerültetni a szerinte káros, vagy nem helyes utakat „Piincipiis obsta", — mondja már a latin poéta. És ez nem történt meg, holott lett volna rá alkalom. A Kassai Napló főszerkesztője éppen úgy benne volt a jubileumi ünnepségek előkészítő bizottságában, mint jómagam, az ünnepségek előkészítésének és az irodalmi szervezkedésnek magárahagyott krónikus előadója. Lehet, hogy én reakciós vagyok-az ő szemében —, hogy azonban tőlem nem volt szándék a „szépség és bölcseség eszméinek és vívmányainak terjesztését" meggátolni, mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy az én javaslatomra a választmány az előkészítő bizottságba öt tag közül hármat delegált a Kazinczyt őséül tisztelő kassai szabadkőműves páholy tagjai közül. Kérdem, ha ez a bizottság, illetőleg annak haladóbb többsége előre látta, hogy mi fog történni, mért nem ragadta magához a vezetést — mint többség — a „reakciós" kisebbségtől, mért szelegálta magát a mun- • kában, mért nem adott egy — szerinte —• : egészséges eszmét sem a hosszú hónapokra visszanyúló előkészítő munkálatok során? De hagyni dolgozni egy embert öt helyett, minden intézkedését ab ovo helyeselni — mert hiszen az ünnepségek és az irodalmi szervezkedés egy hajszálnyi mozzanata nem maradt előterjesztés nélkül — és azután az eredményt kifogásolni — későn főzni az orvosságot, hogy Ovidius előbbi mondását folytassam — ez nem „fair play"! Emlékszem: Mint a Társaság főtitkára egyszer, hónapokkal ezelőtt egyenesen kabinetkérdést csináltam abból a kérdésből, a Japán beavatkozik a kínai polgárháborúba Tokió, október 24. A japán kormány elhatározta, hogy két torpedónaszádot küld Tincsinbe, hogy a shanhajkvani helyőrséget a port-arturi csapatok 200 emberével megerősítse. További haderők kiküldése a boxerjegyzökönyv szem előtt tartásával a kínai helyzet további fejleményeitől függ. ismét letartóztatták De Valérét London, október 25. Az ir republikánusok vezérét, De Vaíeráit az ulsteri Newy város városházának előcsarnokában, amint éppen egy választási gyűlést akart fölkeresni letartóztatták. Ma reggel De Vájárát a határra vitték és szabadon bocsátották. Hirtelen véget éri a kínai polgárisadon] Peking, október 25. A kabinet tegnap este lemondott, miután előbb aláírta az elnök rendeletét, amely az ellenségeskedések megszüntetésére vonatkozik. — Mükdeni jelentések szerint Feng-Yu-Hsiang korlátlan ur Peking vidékén. zovtefmatrózok forrádálmosifani akartak Angliát Éleshang'u angol egyzék a szövgeihez — A konzervatívok leplezték ie Sísaov'ev aknamunkáját — Macdonald politikáját csapás érte London, október 25. Gregory, az angol Foreign Office orosz osztályának főnöke tegnap Macdonald távol- létében igen éles hangú jegyzéket intézett PakovskühOíZ. Fölhívja az orosz követség íigye’mét arra a titkos levélre, amelyet Sinovjev az angol kommunista pártnak irt s amelyben fölszólítja a pártot., hogy igyekezzék forradalmasítaná Angliát s hasson oda, hogy a munkások, főleg a munkanélküliek, tagadják meg az engedelmességet a királynak. Páris, október 25. A Matin szerint az angol konzervatívok figyelmét az orosz propagandára vonatkozóan a talboli kikötőben horgonyzó „Tovarys44 nevű orosz gőzös hiv- ía föl. A hajó már néhány hétig volt a kikötőben s megfigyelték, hogy legénysége sűrűn érintkezik az angliai kommunistákkal A szovjetmatrózok a Labour Party helyi organizációival is tárgyaltak. A konzervatívok leleplezései vezették rá a rendőrséget Sinovjev titkos levelének fölfedezésére. „Macdonald elárulta a nemzetet44 ff ffl. évfolyam 245. (693.) szám ~ Prága, vasárnap, 1924 október 26 &&sxeT&eG!£±&: JS fztmenszfoói és ífluszinsz^úi &***&» »*«**<-***&: d*. $%föwetffoezett £ffenzéfot najpií&t&ja Jstváv* _______________________________________ - IN Iliin mm ii i n ■!! r min—‘ ' 11" i'i ’ii iii inii i» n in— WIIPWiEIIWilWI1 «IIIIIPMÜMWIP H i II i MIMIHWIT 1 iim i ............................ un——I
