Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-23 / 242. (690.) szám

Sfösxer^ussxiü: A fzfov&mss&ftói és StusxtMisxfoói Petvagatiíi €szfáár ér. következett íffemméfci @úirÉ®fe poDli^ai napifupja Jeíefős s*ertzesxtib; Gát Jstván Föderációs program (fi.) Prága, október 22. Rohamosan közeledik a parlament őszi ülésszakának megnyitása. A kormány, mi­ntán az elmúlt hónapban 'tető alá hozta a szociális biztosítást, váltig azt hangoztatja, hogy 1926 tavasza előtt semmiesetre sem kerül sor uj választásokra. Meg vagyunk győződve róla, hogy a koalíció minden tag­jában meg van az elszánt akarat a végsőkig való kitartásra, hiszen a husosfaizéktól meg­válni nem oly könnyű. Igaz, hogy apró- cseprő csete-patékban most sincs hiány. Do- lánslky iga-zságügyrainisztér elkoboz tat t a a Ceské Siovóit és ez elegendő ok arra, hogy a szocialista pártok a miniszter haladéktalan távozását követeljék. De ez a esete-paté ne tévesszen meg senkit. A koalíció ugyanis magától felrobbanni nem fog, mert a koalí­ció uralmát nekünk keli fölrobbamtanenk. A német demokrata pártnak vasárnap Karlisbadbam tartott gyűlésén Kaffka Brúnó dr. igen találóan jelölte meg nemcsak párt­jának és a német munkaközösségnek, de — agy hisszük — az egész ellenzéknek fölada­tát is. „A jelenlegi rendszert — mondotta — minden rendelkezésre- álló eszközzel meg kell rendíteni nagyon előrehaladott bomlási processzusát siettetni kell és olyan alaku­lásra kell itörekedni, amely nemzeti tekintet­ben már nem vallja a magáénak az erőszak és elnyomás eddigi maximáit.4’ Ma • \ •gén széles népié legekben eleven az a tuda t, hogy a következő választások el.fogják söpörni a koalíció uralmát, ezért mindenki a választá­sok kikényszerítését várja az ellenzéktől, ami az egyedüli módja a mái rendszer hala- dékfcailian megbuktatásának, igaz, hogy a mos­tani ciklus leteltétől csak másfél esztendő választ el 'bennünket, de másfél esztendő elég hosszú idő ahhoz, hogy a legnagyobb türel­me felséggel várjuk elmúlását és inkább ma kívánjuk annak beteljesedését, amiben ak­korára rei n é nyked iink. Vessük föl újból a'kérdést, csakugyan lehetetlenség-e ma a kormány megbufota- tása, amint azt egyes kétkedők hiszik. Min­den ellenzéki pántnak, ha komolyam fogja föl ■kötelességét, a kormány megbuktatása a föl­adata. Nem szabad kételkednünk abban, hogy a maii parlament valamennyi ellenzéki pártja, amelyeket egy világ választ el a koa­líciótól, 'komolyan veszik hivatásukat. Ha eddig nem érteik célt, úgy ennek oka csak az lehet, hogy nem választották meg jól a célhoz vezető. utakat, azaz nem választották meg helyesen a taktikájukat. Nem fogtak Össze és arra tekintettek, ami elválasztja őket, nem pediglen az összekötő kapocsra. Ez az összekötő kapocs a mai rendszer föl- robbantására irányuló törekvés, amelyben egységes az egész ellenzék. Azt szokták mondani a pesszimis­ták, hogy az ellenzéknek nincs közös programja a jövőre, igy tehát kilátás­talan minden kooperáció. Hadd bizonyít­suk be az ellenkezőt! A szlovák nép­párt velünk együtt — ugy-e bár? — Szlo- venszkó autonómiáját kívánja megvalósítani. A német munkaközösség pártjai a szudéta- németek autonómiájáért küzdenek. Ugyanezt a célt tűzték ki maguk elé a német szociál­demokraták és a nemzeti szocialistáik is. A német nemzetiek Lodgman vezetése alatt nem követelhetnek kevesebbet az auto­nómiánál, de lényegesen többet és igy az önkormányzat — még ha annak megvaló­sulási lehetőségeit igen szkeptikusan is íté­lik meg- — mindenesetre rokonszenvesebb nekik, mint a mai állapot A ruszin ellenzék minden rendelkezésére álló eszközzel küzd szülőföldjének autonómiájáért. Végül pedig a kommunisták is azt az utasítást kapták a moszkvai inte macid Pálétól, hogy a cseh-szlo- vák köztársaság autón ami z Alá s á ér t harcolja­nak. Mindegyük ellenzéki párt programjában benne van tehát az 1920. évi alkotmány meg­változtatása, mindegyik foederációs alapon áll. Az ellenzék győzelme után ná­lunk is ugyanaz a helyzet állhatna elő, mint Jugoszláviában, ahol a horvátok, szlovének, a boszniai mohamedánok, a bácskai magya­rok és svábok a szerbek megfontoltabb ele­meivel együtt az S. H. S.-királyság födera- lizásáért küzdenek a siker igen nagy kilátá­sával. Efliképzeilbatetlen-e, hogy a győzedel­mes ellenzék nálunk is hasonló célt; tűzzön ki maga elé? Meg vagyunk győződve róla, hogy a cseh nép egy részében is derengeni kezd ez a fölismerés: a nemzeti állam utó­piája a romlásba taszíthatja magát a cseh nemzetet is, amely a többi néppel1 szemben i mégis csak kisebbség ebben az állaimban'. Ha Csehországban egy mostanában megalakulni készülő párt „nemzeti munkapárt44 névvel egyesíteni akarja.a cseh értelmiségnek föde­ratív gondolkozáisu elemeit, úgy talán még sincs messze az az idő, amikor egy cseh Davi'dovics hajlandó lesz együttműködni az ellenzékkel egy szövetségi alkotmány kiépí­tésén ! Az őszi ülésszak rohamos közeledése új­ból megérleli bennünk azt a reményt, hogy az ellenzék végre mégis csiak megtalálja ön­magát. Üljenek össze az ellenzék vezérel és beszéljék meg a közös roham előkészületeit! Hogy kd kezdeményezi ezt a megbeszélést, ez nekünk mindegy, a mi részünkön hiúsági kérdések nem léteznek. Akármilyen célszerű útban állapodnak meg a vezérek, mi követni fogjuk őket, még ha a legélesebb obstrukció: is választanák. Hz ellenzék a kormány widaláhelyezését indítványozza Prága, október 22. Megbízható értesüléseink szerint a parlamenti ellenzék az első őszi ülésen indítványt lóg beter- Ísíszteni a kormány vád alá helyezésére az alkot­mány törvény 79. szakasza alapján* Eme törvé­nyes intézkedés ugyanis kimondja, hogy a kor­mányéinak s a kormány tagjai vád alá helyezhe­tők az esetben, ba a saját hivatalos hatáskörük­ben az alkotmány- vagy más törvényt szántszán­dékkal vagy durva nemtörődömség folytán meg­szegnek. A vadata helyezés? indítványra az t- j okot, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság I 10956-24. számú döntvényében kimondotta, mi­szerint a kormánynak 171-923. száma rendeleté a ruszinszkói községi közigazgatás megszervezésé­ről az alkotmánytörvénnyel ellenkezik s azt sérti. Minthogy elképzelhetetlen, hogy a kormány szán­dékosság nélkül adott volna lei ilyen rendeletet, az alkotmány megsértésének tényálladcka fenn­áll. Ez indítvánnyal egyidejűleg az alkotmány tör­vény 75. szakasza értelmében bizalmatlansági fai* i ditványt is beterjeszt az ellenzék. Mon 'szüntetni meg «t szlovénodtól fellfeafalmu mlniszlOlnmof Prága, október 22. A Nár. Listy pozsonyi forrásból megcáfolja a Nár. Osv. ama hírét, hogy a kormány a miniszté­riumok számának redukciója kapcsán a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumot is likvidálná. A lap szerint ezek a híresztelések teljesen alaptalanok. Angol flottademonsfráció Angora ellen Róma, október 22. A Földközi tenger angol flottájának ötödik osztálya, amely két cirkálóból áll, Máltából tegnap Pont Said. felé indult, ahonnét tovább megy a Perzsa öböl­be. Konstantinápolyi jelentések szerint Angora elleni ílottademonstráciőró! van szó a mossuli események következtében. Az olasz lapok úgy vélik, hogy az októ­ber 27-é;re Brüsszelbe összehívott népszövet­ségi tanácsülés, amelynek tárgya egyedül a Mossul-iigy lesz, mindkét fél megelégedésére fogja megoldani a kérdést. Mirfeacfe Oszkár gráf halálos esőnakszereacséflenség áldozata Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése,) Tegnap éjjel súlyos szerencsétlen­ség történt Pócsmegyérnél, amely két em­beréletet követelt áldozatul. Tegnap délután Mirbach Oszkár gróf, Pollák Emil tanár és Ples György biró társaságában vadászkirán­duláson volt Pőesmegyeren és a késő esti órákban egy csónakot bérelt ki a társaság, hogy azzal még az éjszaka visszatérjen a fővárosba. Velük együtt ült a csónakon egy halász is, akinek az lett volna a feladata, hogy evezzen. Csónakba­száüás után Pollák vadászkutyája vadka= csákat vett észre és utánuk ugrott a vízbe. Pollák a kutya után kapott, miközben a csónak megbillent és Pollák a vízbe esett, A következő pillanatban a csónak fölborult és valamennyien kifordultak belőle. Plesnek és a halásznak sikerült a partra vergődni, Alirbach Oszkár gróf és Pollák azonban a vízben lelték halálukat. Holttestüket eddig nem sikerült kifogni. A szerencsétlenül járt gróf egyike volt a budapesti előkelő társaság legkedveltebb tagjainak. Froreich megőrül? Az Egyedi-család tagai nem bűnrészesek Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jríentése.) A soproni vizsgálóbíró az Egyedi­gyilkosság ügyében folytatja a nyomozást. Tegnap délután és ma délelőtt a vizs­gálóbíró az Egyedi-család tagjait hall­gatta ki és a vallomásokból kétségtelenül megállapította, hogy ezeknek semmiféle tudomásuk nem lehetett a gyilkosságról és írnak megtörténtéről csakis utólag szerez­ettek tudomást. Az pedig, hogy erről nem tettek jelentést a hatóságoknak, a büntetötörvényköny értel­mében nem büntethető, mert családtagokról van szó* Froreich előtt a vizsgálóbiró ma délben hirdette ki a végleges vizsgálati fogságba való helyezéséről szóló végzést. Froreich a börtönben állandóan abnor­málisán viselkedik, az egyik pillanatban cinikus és apatikus, a következő percben pedig izgatottan jár fel és alá cellájában és szeméből különös tűz csap ki. A ható­ságok attól tartanak, hogy elméje meg fog háborodni. Az elbocsátott vasutasok ügyeimébe (tj.) Prága, október 22. A múlt hetekben jelentettük, hogy a kas­sai járásbíróság több konkrét esetben ha­tály haltamnak nyilvánította a vasutigazgató- ságnak úgynevezett elbocsátási okmányát és kötelezte a vasúti kincstárt, hogy az elbo­csátottaknak a beszüntetett fizetését vissza­menőiéin a kamatokkal együtt térítse meg. Négy-ötévi kínszenvedés árán tehát mégis győzött az igazság. Mivel azonban még igen sokan vannak ma is, akik a legsö­tétebb kétségbeeséssel tekintenek a jövő elé s ügyüket már elveszettnek tekintik, célsze­rűnek tartjuk azoknak az Ítéleteknek részle­tesebb ismertetéséit, amelyekkel a megkin- zottakat jogaikba visszahelyeztek. Előre 'kell bocsátanunk, hogy az állami vasutügyi igaz­gatás csakis azoknak az „elbocsátottaknak44 adja meg a fizetést, akiknek erre való jogát a bíróság 'is megállapítja. Az volna ugyan az észszerű, hogy a vasutügyi minisztérium most már késlekedés nélkül valamennyi alkalmazottját visszahelyezze jogaiba, annál is inkább, mivel ha ezt nem teszi, csak a sa­ját kiadásait szaporítja az ügyvédi költségek­kel, amelyeket természetesen a pervesztes államnak kell fizetnie. Hat év alatt hozzá­szoktunk azonban ahhoz, hogy az állam csu­pán azokat a bírósági döntvényeket fogadja 'el .;Uu >únos érvényű törvényoiagyarrázafitak, amelyek neki kedvezőek, mig az államra kedvezőtlen bírósági ítéleteken a hatóságok csendesen odább csúsznak. ÍAz alábbiakban az elbocsátott vasutasok ügyében hozott két Ítéletet ismertetünk, még pedig nem a bíróság jogi érveinek alapos figyelembevételével, hanem inkább azokra a körülményekre fektetjük a fősulyt. ame­lyek szerint minden egyén, nagy jogi szak­tudás nélkül is fölülbírálhatja a saját ügyét és ha esete azonos az ismertetett példával úgy haladéktalanul indítsa meg a pert, mivel csak ezen az utón szerezheti meg jogait. G. A. vasúti ellenőr, kassai lakos a régi M. Á. V. végleges alkalmazottja volt. 1919 januárjában az első föHszólitásra letette a hüségfogadalmat uj kenyéradójának. Ugyan­ezen év júliusában katonai hüségesküt köve­teltek tőle, ennek letevését azonban megta­gadta, mire a vasutigazgatóság „elbocsá­totta44. G. A. erre a közigazgatási bírósághoz beadott panasszal támadta meg az elbocsátó határozatot, ez a bíróság azonban a panaszt — érdemleges tárgyalás nélkül — elutasí­totta azzal a megokolással, hogy az ügy el­bírálása a polgári bíróságok hatáskörébe1 tartozik. Az elbocsátott ellenőr ekkor a kassai já­rásbírósághoz fordult és keresetében előadta, hogy a vasúti rendtartásban előirt szolgálati fogadalmat letette, a hivatalos eskü letételére mindenkor készen volt, katonai esküt azon­ban nem tett, mivel ezt megkövetelni nem állott a vasúti hatóságok jogában; katonai esküt csakis katonától lehet megkívánni, fel­perest azonban nem hívták be katonai szol­gálattételre. Mindezek alapján kérte az el­bocsátás érvénytelenné nyilvánítását s en­nek folyományaként az állásába való vissza­helyezését és az időközi tényleges illetmé­nyeinek kifizeittetését. A járásbíróság a keresetnek helyt adott. A terjedelmes megokolás első része megál­lapítja azt, hogy az államvasutaknak — mint ■kereskedelmi vállalatnak — az alkalmazott ja ICO cseti-szl horonéérl fizettek ma, október 22-én: Zürichben 15.5125 svájci frankot Budapesten —magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát BeFlinbeQ 12 510 QQO 03Ö 900.— német márkát J ÜI IpT* évfolyam 242. (690.) szám Éj[ Prága, csütörtök, 1924 október 23

Next

/
Thumbnails
Contents