Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-23 / 242. (690.) szám
C síi törtök, október 23. 1 IClllCil Sl®£lilisláií Kl€sséi€!li a esett néppártot a istallclűttol ama fí^yd-niiez-tetés. kapcsán, hogy ugyanez lesz a szocialista frakciók sorsa is, ha a néppárt a koalicióbóil eltávozik. Az uj választások után szó sem lehet arról, hogy a szocialista csoportok képviseletei kapjanak a kormányban, mivel úgy megfogyatkoznak, hogy lélegzethez sem juthatnak s legfeljebb a sarokban fognak fohászkodni s elmélkedni az ©hmüt nagyságukról, hogy: „volt, nincs... Prága, október 22* A cseh nemzeti szocialisták az utóbbi időben—a Ceské-Slövo elkobzása óta állandó támadásban részesítik a cseh néppártot s egymásután jelennek meg olyan cikkek, amelyek a cseh néppártnak a koalícióból való ©Rávo- íitását sürgetik. A néppárt hivatalos lapja, a Lidővé Listy a felfúvódott és megrepedt békáról szóló aesopusi mesét juttatja a szocialisták eszébe A német nénid üráíssiü mmM’m: m hí parlament Berlin, október 22. A német nemzet ezidei karácsonyi ajándéka az új parlament lesz. A weimari alkotmány 25-ik paragrafusa azt irja elő, hogy a ház fölosztetása után az uj választásoknak 60 napom belül kell megtörtéuniök. Alkotmány- szer üen az uj választások végső határideje igy december 14-i'ke lenne, de mivel ez a nap igen közel esik inár a 'karácsonyi ünnepekhez,' december 7-ikére tűzték ki a nagy papot. Úgy hogy karácsonykor már teljesen készen és fölkészülve kezdheti meg a munkát az uj parlament. Ugyancsak december 7-én lesznek a porosz országgyűlési, valamint a hesseni és a badeni választások is. A parlament feloszlatását minden párt, kivéve a szociáldemokratákat, nagy csapásnak vette s íöíeg Bajorországban félnek, mert az uj választásokból a baloldali pártok erősödését várják. A szociáldemokraták nem mennek az „osztályharc44 jelszóval a küzdelembe, hiszen főellenségük a hatvan tagot számláló kommunista párt, ellenben a republikánus blokk megvalósitásán fáradoznak, a baloldali, köz- társasági pártok erős egyesítésén. A kiadott jelszó: íekete-plros-arany a fekeíe-fehér-piros ellen! Az egyes pártok választási felhívásaiban világosan kitűnik ez az ellentét a köztársaságiak és monarcbisták között. Elsőnek a német nemzetiek bocsátották ki választási felhívásaikat, hangoztatván, hogy undorral fordulnak eil a feloszlatott parlament áldemokráciájától, mely nem szolgált egyébre, mint a németség külföldi megaláztatására. A demokraták a republikánus blokk fekete-vörös- arany jeiiszóit hirdetik felhívásukban s főleg a néppárt ellen fordulnák élesen, mert ez szerintük titokban elárulta a demokráciát és a német nemzetiekkel dolgozik együtt. A centrum magatartását az október 27—28-iki párt- naptól teszi függővé. A szociáldemokraták ujjongnak és december 7.-ét mint a leszámolás nagy napját ünnepük. A birodalmi kormány felhívása figyelmezteti a népet, hogy ne aprózza el 'erejét és teremtsen döntő többséget, mert különben minden munka megbénul. Egyáltalában minden' újság, minden politikus csak azért könyörög, hogy az uj választás valamilyen többséget teremtsen. Mert olyan parlament, ahol a jobboldali pártok 142, a közép 168, a baloldal pedig 162 tagot számlált s a kormány csak 137 szavazatra (néppárt és demokratáik) számíthatott 472 közül, mindenképpen munkaképtelen. Abban egyek a pártok, hogy többséget kell teremteni, csak persze ott oszlanak meg a vélemények, hogy milyen többséget. Stresemann külügyminiszter az 8 Uhr Abendblatt előtt kijelentette, hogy üdvös csak egy lehet: erős középkormányt teremteni. Más körökben viszont úgy tartják, hogy csak a megerősödött német nemzetiek és néppártiak kormánya mentheti meg a szituációt. A szociáldemokraták külpolitikai orientációjuk bebizonyosodott helyessége miatt szintén nagy sikerre számítanak, úgy hogy a demokratákkal karöltve egy akció- képes baloldali kormány eljöttét remélik. Hogy hogy lesz: qui vivera verra! A német választások döntik el az európai kérdést Páris, október 22. A lapok egyhangúan azon a véleményen vannak, hogy az eljövendő német választások döntik cl az európai kérdést. Ha lojális, mérsékelt kormány jön, akkor a nemzetközi viszonylatban kivívott sikerek megkezdik üdvös hatásukat, ha nem és a nacionalisták erősödnek meg, akkor minden ismét illuzórikussá válik. Mindenesetre a helyzet tisztázódni fog, jegyzi meg a Temps. Berlin, október 22. A német nemzeti párt tegnap pártnapot tartott, melyben állást foglal az elkövetkező választásokhoz. A Deutsche Zeitung szerint Hergt pártelnök olyan célzásokat tett, melyek arra engednek következtetni;, hogy hamarosan lemond tisztségéről. § jogosan fordult keresetével a járásbírósághoz. amit .egyébként a közigazgatási bíróság is helyesnek mondott ki. — A helyzeten semmit ,sem változtat az a körülmény, hogy a- munkaadó az állam, mivel mindennek ellenére az állainvasut és az alkalmazottja között kizárólagosan magánjogi viszony áll fönn. Vitán kívül álló ténynek ismerte el a járásbíróság, amit egyébként az alperes vasut- igazgatóság. sem vont kétségbe, hogy a felperes ellenőr tényleges és végleges alkalmazott volt, továbbá, hogy a szolgálati fogadalmait letette. Az alperes egyetlen ellenérve az. hogy az ellenőr a megkívánt katonai fogadalmat nem akarta letenni, ez az érv azonban nem állja meg a helyét, mivel egyrészt katonai esküt egyáltalán nem követelhet alkalmazottaitól az állam vasul, másrészt ebben az adoítt esetben a katonai eskü megkövetelesénél nem. cselekedett a kassai üzletvezető,ség felsőbb utasításra, hanem teljesen önkényesen. A vasúti szolgálati rendtartás sehol sem inja elő, hogy az alkalmazottak katonai eskü letételére is kötelezhetők, de a katonai eskü fogalma már eleve kizárja, hogy akár a polgári hatóságok, akár egy állami kereskedelmi vállalat — amilyen a vasút is — alkalmazottait erre kény szépíthetné. A bíróság nem fogadhatta el az alperesnek azt a nézetét sem, hogy a kérdéses időben, 1919 julius 5-,én, hadiállapot volt Szlovenszkóban, mivel a vörös csapatok már julius 4-én teljesen kiürítették egész SzlovenSzkót, még pedig önként, Clemenoeauval való megegyezés alapján,' vagyis hadjáratról nem lehet beszélni. A kassai vasutigazgatóságnak nem volt joga megkövetelni a katonai esküt azért sem, mivel a trencséni katonai diktátor által kiadott rendelkezés csupán azt az utasítást tartalmazta, hogy a katonai esküt csupán azoktól a vasutasoktól keli kivenni, akik a szolgálati fogadalmat nem tették le; akik pedig a katonai eskü letételét megtagadják, azok íöiíüggesztendök. Vagyis a katonai diktátor sem követelte, mivel nem is követelhette az elbocsátást. Mindezek alapján a bíróság a keresetnek helyt adott, az elbocsátási okmányt hald iyt alarm ak nyilvánította s a vasutügyi kincstárt a jogtalanul visszatartott fizetés azonnali kiutalására s felperesnek állásába való visszahelyezésére kötelezte. A fentiek alapján tehát a kedvező eredményre való biztos 'kilátással perelhetik az állam-vasutat' visszatartott illetményeik s visszahelyezésük iránt azok az elbocsátott vasutasok, akik egyrészt véglegesen voltak alkalmazva már a régi M. Á. V.-nál, másrészt a cseh-szlovák szolgálati fogadalmat letették s állásukból később bármilyen mondvacsinált okból el bocsáttattak. Az állami költségvetést a minisztertanács jóváhagyta. A minisztertanács tegnapi ülésén az állami költségvetéstervezettel foglalkozott s azt véglegesen jóváhagyta. A költségvetés a mai napon már a képviselő- ház elnökségéhez került, mely annak kinyo- matása iránt a szükséges lépéseket megtette. Szombat: PÉCHY-HORVÁTH REZSŐ: A becsületszó. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: A rokoni szeretet hintáján. (Vers) — GREGORIÁN: Az éjjeli szem. Emlékek Anatole Francéról Beszélgetés Jean Jaques Broussau-nal — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Gesziessy Gyula. Szent Lajos szigetén a régi Páris szivében, ahol minden kőhöz egy emlék és minden bolthajtáshoz történelem fűződik, lakik Jean Jaques Brousson, aki éveken keresztül Anatole Erance titkára volt. Egész Páris tud arról, hogy Brousson egy érdekes könyvet tartogat, emlékeit Anatole Francéról. Most. hogy a költő meghalt, a könyv is el fogja hagyni a sajtót. Az előszobában egy múzeum fogad. „Ez ti gót kandalló az övé volt“, mondja Brousson és úgy látszik, mintha az egész lakás a nagy francia iró szellemét lehelné. A kandallón Krisztus, apostolok és szentek szobrai. Alázatos Máriák és gömbölyű kis angyalkák, régi olasz metszetek: csupa áhítat ez az előszoba. Kora jfjirágátói kezdve ti keresztény művészet emlékei között nőtt fel és ezek az ereklyék úgy végigkísérték az életéi, mint a könyvek. Látja ezt a kis szobrot: dzent Pált, a mester nagyon szerette. Különben Szent Pál miatt egy ízben majdnem összeütközésbe került — Amerikával. Mikor az Angyalok lázadásán dolgozott, részleteket közölt könyvéből a New-York Héráidban Gordon-Benett, a lap kiadója egy ideig szó nélkül közölte a világhírű sorokat, de végül meg kellett kérnie Anatole France-ot, hogy a mennyei lázadás képei között különösen ke- gyeletesen bánjon Szent Pál alakjával, mert ennek a szentnek a protestáns Amerikában különösen sok híve van- Miután azonban megírta Jean d‘Arc történetét, nem szívlelhette többé ezt az egyházias környezetet. Különösen rneghasonlott püspökeivel, angyalaival, ürdögképü oszlopfejeivel, amióta a Dieyfus ügyben tanúsított magatartása miatt a katolikus egyház részéröl igen heves támadásban volt része. Ezeket a támadásokat ostobáknak és igazságtalanoknak tartotta s úgy állt bosszút rajtuk, hogy felmondott a szobájában lévő egyházatyáknak, Mária szobroknak, gömbölyű kis angyalkáknak és az egész gót stílusnak. Ekkor ajándékozta nekem ezt a gót kandallót. Az Avenue de Bois de Boulogne mellett lévő Villa Saidot egészen újonnan rendeztette be XVI. Lajos és directoire stílusban. Ez a korszak felelt meg legjobban a mester szellemének: ez a tulfi- nomodott, fölényes, szkeptikus és a törésig megért korszak, amelynek stílusát ettől kezdve mindenüvé magával vis'zi. A Tours melletti kastélya Béchellerie is igy van berendezve. Az az ágy, amelyben a nagy haldokló elszunnyadt, szintén XVI. Lajos korából való, mint a halottas háznak különben egész bútorzata. Anatole Francé ezek között a régiségek között született. Sohasem szabad elfelejteni, hogy nem messze innen született a quai Ma- laquais egyik antikvárius boltjában és az első találkozása az élettel a könyvek és per- gamentek voltak, a természetből az Ecole des beux árts épületét pillantotta meg először, az emberek közül pedig az akadémikusokat, akik édesapjának boltjában gyakran filozofáltak elvont kérdésekről a kis fin előtt. Ezek az elemek már eleve kiképezték a kis fin ragyogó szellemi tehetségeit, még mielőtt az élettel igazán érintkezést talált volna. Anatole Francé Írónak'született még mielőtt ember lett volna. Ifjúsága abban a régi világban folyt le, amelyet nála jobban kevés szaktudós ismert. Ez a világ állandóan táplálta képzeletét, amely elszakithatatlanul hozzátapadt. A Ludláb királyné hőseit, Nyársforgató Jakab, Bergeret és Sylvester Bonnard alakjait mind innen hozta. Képzelete könyvszerü volt és csak azért nem tűnik fel, mert még soha senki sem tudta magát annyira visszavarázsolni elmúlt korszakokba, janiit Anatole Erance. Innen van, hogy állandóan a múltban él és a jelent csak szimbólumokon, vagy a jövő képein keresztül tudja megfigyelni. .Az élettől teljesen el tud vonatkozni. A természet ismeretlen előtte, nem érti és nem látja meg. Jean Jaques Rousseaut, akinek a modern természetszemlélet olyan sokat köszönhet, nem szenvedheti. Bejárja az egész világot és a városokban csak a kulturliisíória érdekli és a nők, de azok is a régi keresztmetszetben és egy tnüvészvonal és harmóniaérzé- ke,n keresztül. Szinérzéke már igen fogyatékos. Barátnője férjének jachtján és azok társaságában behajózza a Földközi tengert. A nápolyi öböl megpillantásakor egyetlen szaA demokrata vezérek otthagyták pártjukat Berlin, október 22. Mimién lap csak a választásokkal foglalkozik. A nem nacionalista lapok élesen elitélük a német nemzetiek fölhívását s az augusztus 29-iki politika teljes diezavHálásának tekintik mi. A nacionalista' lapok viszont nagy örömmel könyvelik el egyes demokrata vezetőférfiaknak kiválását a demokrata pártból s a baloldali pártok teljes fölbomlására következtetnek ebből a lépésből. Különösen a Lokaí-Anzieiger diadalmaskodik a demokratapár ti események miatt, 'kifejtvén, hogy ha olyan vezetők, mint Schiffer, Rematih és Domimciis hagyják ölt a pártot, az csak .a belső szétesést jelentheti. A Vossische Zeitung ellenben kijelenti, hogy a nem odavaló elemeik leválásávaí csak tisztul a párt helyzete. A baloldali biokból azonban aligha lesz valami, tekintve, hogy a demokratáik és a néppárt között az ellenségeskedés egészen nyílttá vált már. „A németekkel nem bákülünk ki“ Prága, október 22. A cseh nemzeti szocialisták prágai gyűlésén tartott beszédében B. Nerncc dr. szenátor kifejtette, hogy a cseh nép bár a győzőkhöz tartozik, valójában legyőzött nép. „Ausztriától átvettük a rossz papírpénzt, a leromlott ipart és gazdaságot, a hadiköl- csöntD .Azután rámutatott arra, hogy Rasin pénzügyi politikája milyen szerencséje volt az országnak, mert csak igy lehetett a cseh koronát megszilárdítani. Végre azonban most elérkezett annak az ideje, hogy megszüntessük azokat az áldozatokat, amelyeket a nép, a hivatalnokok és kereskedőosztály eddig hozott és levegyük róla a nagy terheket. „A németekkel nem békülünk ki“, folytatta Ne- mec, „mert nincs rá szükségünk.44 Ha megtörténne a kibékülés, a németek azonnal a területi integritás ellen küzdenének és é szaki tanúk területeiket az ország egységétől. A csehek még mindig szenvednek ott, ahol a németek varrnak többségben. Értjük. Előbb arról beszél Nemec, hogy az adókat le kell szállítani és ezzel akarja megfogni a cseheket, akik bármennyire is szerethetik a nemzeti politikát, nem szívesen fizetnek adót és szívesebben élnek a hazáért, mintsem szenvednének érte. Emberileg ez nagyon is érthető és Nemec demagógiája nyitott kapukat dönget. Ha a kis patkány- fogó az adóleszállitás lépvesszejére csalta a cseheket, megteszi hamar a másik lépést: a németek el'eni izgatás sóját hinti a farkukra. Adófcszállitás és a kisebbségek teljes eln3ro- miása —, ez olyan program, amely feltétlenül beválik, ha kimarad be'öle sok más tétel, mint például: a cseh militarizmus drága volta és a francia barátság, amely az állampénztárból nagyon sokat von el. Minden megoldott problémának van legalább egy megoldatlan .sarka, de erre nem jó ráhágni 'és ha Nemec szenátor beszél, nem erre a sarkára áll, mert itt könyen halálosan megsebezhető. va sincs a természet páratlan szinpompájá- nak látványára, de órákon keresztül ünnepli a hely kultúrtörténeti emlékeit. Páratlanul gazdag ismeretei és páratlanul friss emlékezőtehetsége volt. Valóságos zsarnoki emlékezőtehetség, amely alól nem tudott szabadulni. Az élettől való elvonatkozását elősegíti nevető szkepticizmusa. Olvasmányai és tanulmányai révén eljut oda, ahova ennek a sokoldalu gazdag egyéniségnek kikerülhetetlenül el kellett jutnia: egy fölényes, majdnem közömbös, játszi szkepticizmushoz. Nem hisz sem az emberekben, sem az eszmékben. A klerikálisokat voltaképpen épp úgy kineveti és ironizálja, mint a szocialistákat. Az élet apró szenvedélyei, küzdelmei alig érdeklik, vagy legfeljebb, mint letűnt századok alakjainak és küzdelmeinek folytatása. A k' Harsaiban csupa Coignard Abbéit s Nyárs- forgató Jakabot lát. A szkepticizmusa nem nyúlik le az emberi élet mélységeihez. Nem hordóból nézi a világot, mint Diogenes, hanem kényelmes karosszékből az ember által teremtett szépség ezer művészi emlékeitől körülvéve. Mert egy dologban mégis hisz: a szépségben. A szépség az igazság és az erkölcs. Filozófiáját az alábbiakban foglalta ösz- sze önmaga egyik beszélgetésünk alkalmával. A Bacon híres mondásából indult ki: nihil est in intellectu quod non fuerit in sensu. Ez az ö alapigazsága is: értelmünk és szemléletünk az emberi életről, akaratunk és elhatározásunk mind-mind külső érzékléseken alapulnak. Aí-összes emberi érzések közül azonban a leghatalmasabb a szerelmi érzés, ami a vágyat, az élvezetet és a szépérzéket te-
