Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-16 / 210. (658.) szám
‘3 ára 30—40 százalékkal olcsóbb, maga a város fogja intézni kilograilionként 12 koronás árban. — A kanadai dollárt is jegyzik a prágai tőzsdén. A prágai értéktőzsdén szeptember 22-től kezdődően jegyezni fogják a montreali (kanadai dollár) kábelkifizetését. — Béremelést követelnek a cipögyári munkások. Az utóbbi időben a cipögyári munkások körében béremelési mozgalom indult meg. A Brünni Cipőgyár rt. munkásai 10—12 százalékos béremelést követeltek és mivel a vállalat a követelést nem teljesítette/ sztrájkba léptek. Brünnben eddig 500 munkás sztrájkol. Mivel a béremelési követelés általános jelleget kezd ölteni, a cipőgyárosok a Národni Listy értesülése szerint végső esetben ki fogják zárni a munkásokat. — A Foresta cseh-szlovák tranzakciói. Budapestről jelentik: A Banca Comerciale Italiana koncernjéhez tartozó Foresta rt. a minap tartotta közgyűlését. A vállalat nem fizet osztalékot. Magyar gazdasági körökben részletesen tárgyalják a részvénytársaság ügyét, mivel a tőzsdén érdekelt közönség nagy részét közelről érinti ez a kérdés. Sokan azt a vádat hangoztatják, hogy a vállalatot könnyelműen vezették és hogy e vezetésnek tulajdonítható a vállalatot az utóbbi észtéíiQŐkibeu ért veszteségek sorozata. A Foresta legtöbbet egy cseh-szlovák vállalkozáson veszített. A vállalat ugyanis 6 millió cseh-szlovák koronáért megvásárolta a Ga- ramvölgyi Fakitermelő részvénytársaságot és két esztendő alatt 50 millió cseh-szlovák koronát fektetett ebbe a vállalatba. A Ga- ramvölgyi részvénytársaságot a Kóburg- féle erdők kitermelése céljából alapították, de a birtokot lefoglalták, ami több per megindítását vonta maga után. A Foresta a befektetett 50 millió koronából 40 milliót elveszített és a Garamvölgyi Fakitermelő részvénytársaságnak is fel kellett számolnia. — A Libochowitzi Uvegmüvek veszteséges mérlege. A Ubodhowltzi Üvegmüvek rt. tegnap tartotta közgyűlését. A vállalat mérlege az elmúlt esztendőre 142.550 korona veszteséget mutat ki. — Megnyílt a kölni mlotavásár. Kölnből jelentik: A mintavásárt szeptember 14-én ünnepélyes keretek között megnyitották. A vásár minden tekintetben jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi volt s különösen a kiállított műszaki újdonságok 'tarthatnak igényt nagy érdeklődésre. — Drágul az ezüst. A nemesíéinpiacon az •utóbbi időben az ezüst drágulása tapasztalható. Egy uncia ezüstért januárban 62.75 centet fizettek. Azóta az ezüst 10 százalékkal emelkedett. A drágulás oka az élénk kereslet, amennyiben egyre nagyobb mennyiségben használnak föl ezüstöt pénzverésre. A világpiacot 87 százalékban Amerika látja el ezüstté!. — Ozemredukcló a cseh textiliparban. Röviddel ezelőtt jelentettük, hogy Prágában és Prága környékén néhány textilgyár korlátozta az üzemét. Keletcsehországból érkező jelentések szerint a náchodi textilüzemek közül az egyik a heti 48 órai munkaidőt 40-re, a másik 38.5-rc és a harmadik 32 órára szállította le. — Az egyezségi eljárás reformja. Az elmúlt esztendőben az egyezségi eljárás reformja kérdésében több elvi jelentőségű döntés történt. Az érdekeltek ujaibban több módosító indítványt tettek, melyek lényege a következő: A csődönkivüli egyezségi eljárás sok esetben lehetővé teszi az 'adásnak, hogy kötelezettségeitől könyebben szabaduljon meg, mint a csődeljárás során. Az egyezségi eljárással sok esetben visszaéltek és ezért az a követelés merült föl, hogy bizonyos esetekben a kényszeregyezségi eljárást a csődeljárás keretében kell Lefolytatni. A kiegyezés legkisebb kvótáját 35 százalékról 50 százalékra kell fölemelni. Egyes indítványozók az adós büntetőjogi felelősségére vonatkozó rendelkezések •szigorítását követelik. Továbbá követelik, hogy az adós minden alkalommal köteles legyen esküt tenni. Végül indítványozzák, hogy tegyék vizsgálat tárgyává azt, hogy egyes hitelezők miképpen jutnak nagyobb kvótához, mint a többiek. — Bőfaukcló. A tábori mészárosok és hentesek eladási szövetkezete bőraukciót rendezett melyen a következő árakat érték el: Üszőbőr 24.5 fcg 13.50, 29.5 kg 13.60, 39.5 kg 13.40, 40 kgon felül 13.40; ökörbőr: 24.5 kg 11.30, 29.5 kg 11.30, 39.5 kg 11.70, 49.5 kg 11.80, 59.5 kg 10.90, 60 kgon fülül 10.90; tehénbőr: 24.5 kg 11.20, 29.5 kg 11.10, ■39.5 kg 10.90, 40 kgon felül 10.90; bikabőr: 24.5 kg 11.60, 29.5 kg 11.10, 39.5 kg 10, 49.5 kg 9, 59.5 kg 6.90, 60 kgon felül 6.90; borjubőr 4 kgig 20, 5 kg 21.6G, 6 kg 20.80; lóbőr 7.30. — Iparvasutat építenek az uj pozsonyi vágóiadhoz. Pozsonyból jelentőik: A városi tanács az 'uj vágóhídihoz iparvasutat szándékszik építtetni. •A terveket már kidolgozták. Két eshetőség van: Fia a Danubius-gyár iparvágányát veszik igénybe, akkor azt 440 méterről kell meghosszabbítani; ‘vagy pedig egy 810 méter hosszú egészen uj vá- •gányit építenek. Az első esetben a költség 250.000 az utóbbi esetben 350.000 koTonát fog kitenni. A •városi tanács a teljesen külön vágány lefektetése mellett döntött. noocmxmxjoococimxxmmxmxicooemmxmmxxxxscxoooooooi Igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Bevásárlók! g G> Jt te£$&f»b amem&ai foig&emtuiis sszéimoI&gé& a ö X Sürgönyeim: , .. ■ m™—— Telefon szám: X K __________________* összead___________ X jj jj THfitlj&n (jPreMf* POSÚO. g ci n Ci 3 fiqitpánnos gy&fáöt w&mi g £j a gé&ei véteí/kéYesjissz&T ilétftiii. meg ifkiv&sw a bemutat ja Q | WIEIPf <£ Cl IS, Ííra^sic II., !Díazá. éná 5, | iCXXXXXJaCSíOCXXXXXXXXJOOOOOOfXKXXXXXXXXXXXSOOOCOOCOOOOOCOÍXXXXXXXXXXXJ Ötszázhuszezer hektoliter lesz a szeszkontingens Prága, szeptember 15. A küszöbön álló szeszkampány kontingensét ma kellett volna megállapítani. A kontingens megállapítására kitűzött határidői azonban szeptember 20-ig meghosszabbították. A szeszipar időközben kínos helyzetbe jutott, amennyiben elérkezett az ideje annak, hogy az uj kampány számára ellássa magát nyersanyaggal, főképpen burgonyával. A szeszipar képviselői, amint jelentettük, abbeli kérésüknek adtak kifejezést, hogy a kontingenst 550.000 hektoliterben állapítsák meg, de a kormány csupán 520.000 hektoli-! tért volt hajlandó engedélyezni. A közélcl-' me zés ügyi miniszter, hivatkozva a burgonya- hiányra, újabban már ennek a mennyiségnek az engedélyezéséhez sem hajlandó hozzája- : rulni. Szeszipari körök szerint a burgonya- hiányra való hivatkozás helytelen, mert ha burgonyahiány lenne, akkor sóikkal magasabb árat kellene a burgonyáért fizetni. 80— 100 koronás burgonyaár mellett a szeszgyárak nem gyárthatnának árut, amikor egy hektoliter szesz elkészítéséhez 9—10 méter- mázsa burgonyára van szükség és amikor egy hektoliterért a gyár csupán 561 koronát kap. A gyártási rezsi hektoliterenként 260 koronát tesz ki. Ebből az következik, hogy a nyersanyag és a gyártási költség hektoliterenként túlhaladná az ezer koronát, amíg a szesz ára ennek az összegnek alig a felét tenné ki. A kormány kedden minisztertanácsot tart, amelyen teljesen megbízható értesülésünk szerint 520.000 hektoliterben fogják a szeszkontingenst megáll api tani. = A ruszinszkói szőlőtermés. Ungváriéi jelenti tudósítónk: Ruszinszikóban a szüret a termelők szerint október első hetében fog lefolyni, A szőlő szépen érik. Jó termésre van kilátás, ha az eső nem fog kárt okozni. Az idén a szőlő héjjá rendkívül vastag s igy megőrzésre alkalmasnak látszik. Az ötkoronás ár szilárdnak minősíthető, noha a Szőlészeti és Borászati Szövetkezet nagyarányú exportja következtében rövidesen áremelkedésre lehet számítani. (T. I. dr.) = Saazi komlóárak. A saazi komlópiac irányzata szilárd, ötven kilogramonként 1S00—2000 koronát fizetnek forgalmi adón kívül. Saazban az idény kezdete óta 70.000 mázsa komlót adtak el. = Gyapot haíáridöüzlet a chicagói tőzsdén. Néhány héttel ezelőtt már irtunk arról, hogy chicagói tőzsdén külön gyapottőzsde fog megnyílni. A chicagói Kereskedelmi Kamara óriási többséggel most elhatározta, hogy a tőzsdén bevezeti a gyapot határidőüzeletet. Kedd, szeptember lo. A magyar és osztrák postatakarékpénztáraknál levő követelések Prága, szeptember 15. A cseh-szlovák állampolgároknak a budapesti magyar postatakarékpénztárral szemben fönnálló követelései ügyét az elmúlt ülésszakban törvénnyel szabályozták. A törvény a követelések összeírásáról intézkedik, de az összeírást addig nem lehet végrehajtani, amíg a magyar postatakarékpénztárról szóló egyezményt, melyet valamennyi utódállam aláirt, nem ratifikálják. A bécsi osztrák postatakarékpénztárral szemben fönnálló követelésekről holnap kellene ismét tárgyalni Becsben; még pedig azón az alapon, hogy az osztrák postatakarékpénztár a santgermaini békeszerződés értelmében uj címleteket ad a hitelezőknek azokért a címletekért, amelyeket az osztrák postatakarékpénztár külföldön, főképpen Franciaországban, Angliában és Belgiumban szekvesztrált. Az utódállamok delegátusainak holnapra kitűzött bécsi értekezletét azonban elhalasztották, mert osztrák részről anyagtorlódás miatt nem voltak képesek elkészülni az előkészítő munkálatokkal. A cseh-szlovák állampolgároknak a bécsi postatakarékpénztárnál lévő követelése mintegy 150 millió koronát tesz ki. Érthető, hogy cseh-szlovák részről szorgalmazzák a kérdés végleges rendezését, mert ez az összeg hiányzik a forgalomból. A kérdés rendezésének halasztását elsősorban Franciaország, Anglia és Belgium okozza. Ezek az államok ugyanis azon az állásponton vannak, hogy az osztrák postatakarékpénztár osztrák vállalat, amiig az utódállamok fölfogása szerint az osztrák postatakarékpénztár az utódállamok valamennyi betevőjének tulajdona. — Pardubitz tiltakozik a betevők védelméről szóló törvényjavaslat ellen. Pardubitzból jelentik: A városi tanács tiltakozását jelentette be a betevők védelméről szóló törvényjavaslat törvényerőre való emelése ellen. A tiltakozás szerint a javaslat törvény- erőre való emelkedése esetén a pénzintézetek leszállítanák a betétek kamatlábát, megdrágulna a hite! és elértéktelenedne a pénz- A pardub.itzi városi tanács tiltakozik az ellen is, hogy a javaslatot a városok és takarék- pénztárak szövetségének véleményezése nélkül tárgyalják le. — Pozsony argentínai fagyasztott húst kap. Pozsonyból jelentik: A városi tanács nem képes a húsárakat leszorítani, mert ezek még mindig 16—18 korona között ingadoznak. A városi tanács ezért Okánik főpolgármester indítványára elhatározta, hogy megengedi az argentínai fagyasztott hús behozatalát. A fagyasztott hús eladását, melynek A világbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (33) íme, mindezt pár perc alatt meglátta Asája, míg az édesanyja, Razima asszony nem letett egyebet, mint hogy Ogli talán megingott lojalitásában. Amikor Kund egyedül maradt, magára zárta az ajtót. Aztán Íróasztalához mént. Egy dobozból cigarettát vett ki. Rágyújtott egy kicsike szerszámmal, amelynek folyékony tartalma a levegőn azonnal lángot vetett. Majd egy pamlagra dűlt és újra elgondolkozott. Legjobban bántotta a kétórai késés, ezt már nem lehetett visszacsinálni. Még szerencse, hogy akarata épp abban a pillanatban érte utó! Ogiit, amikor ez a rettenetes komorói fegyver titkát akarta elmondani és a többi titkot is, amelyek komoréi utjának eredményei voltak. Minő eredmények voltak ezek! A világuralmat biztosítók Tiburország- ra nézve és megsemmisítők a Mars összes többi államára. Titkai olyan fegyvereknek és hadiszereknek, amelyerői nem tudott a Marson senki, csak ő. Fegyverek, amelyekkel le lehet gázolni, meg lehet semmisíteni; ki lehet irtani egy százszoros túlerőben lévő ellenséget Hadiszerek, amelyek egész országokat pusztítatlak, söpörnek el... Kund megborzongott, ha ezeknek némelyikére gondolt. Például a gázbombákra, amelyeket ötezer kilométer távolságból az ellenséges ország közepébe lehetett lőni s amelyek mindegyikéből százezer négyszög- kilométernyi területek fölött terpeszkedett el a halál. Vagy a szintén ezer és ezer kilométerekre ható tiizszóró. amely annyira izzóvá teszi a levegőt a legnagyobb hegyek magasságáig, hogy minden tüdővel létező lény szélhüdést kap tőle s amely ellen minden álarc hiábavaló. Vagy a földalatti torpedó, mely alagutat váj a talajban, hasonlóan egy óriás vakondokhoz, anélkül, hogy ezt a föld felszínén észre lehetne venni, mert ez a pokoli hadigép komprimálja a földet és egyúttal olyan erős falakat présel az alagútnak, mint a legszilárdabb sziklából épült bolthajtás ... De még az ilyen és hasonló hadiszerszámok is semmiséggé törpültek egy szédítő terv előtt, amelyet a Komorón egy csillagász: maga Beramusz dolgozott ki, ugyanaz a Beramusz, akit Ogli rabul ejtett. Ogli természetesen birtokába jutott a tervnek, melynek méretei valóban méltók voltak az óriások világához! A terv ebben állt: egy üstököst, amelynek nemsokára a Komoró közelében kellett elhaladnia, kényszeríteni, hogy magjával su- j rolja az ellenséges országot és halálos gázaival ott mindent elpusztítson! Beramusz a terv kivitelét úgy eszelte ki, hogy színképelemzés által megállapította az üstökös magjának anyagát és meghatározta, hogy a Komorén minő anyagok vonzzák azt? Ezekből az ütökösvonzó anyagokból aztán óriási mennyiséget az ellenséges ország fővárosában akart fölhalmöztatni, amely több, mint ötvenezer kilométerre volt. Idáig még a legnagyobb komorói ágyuk lövegei sem hatottak. A komoróiak még idegen világtesteket is mozgósítani akartak a háborúhoz! Miután a Komoró szédítő gyorsasággal forog a saját tengelye körül, Beramusz bizonyosra vette, hogy az üstökös magja inkább kitér egy kicsit útja irányából, csakhogy a neki rokonszenves komoréi anyagteleppel érintkezhessen. A halálos gázok, igaz, elpusztították volna a Komoró felületének legalább ötvenedrészét, de mit törődött ezzel Beramusz és mit törődtek ezzel az államférfiak, akiket tervébe beavatott? A fődölog az volt, hogy a rettentő katasztrófa után könnyen birtokba lehetett venni az a területet, amelyen kihalt minden tüdővel lélegző lény, de megmaradt minden, ami érték. Mindaz, amit Ogli Radamesz a Komoron tapasztalt, egytől-egyig a harcot, a háborút, az öldöklést, az emberirtást szolgálta! És ezekről most neki, Kundnak kell beszámolnia, miután ő foglalja el Ogli helyét! Reá, aki abban a hitben jött a Marsra’, hogy itt már rég megvalósították az örök békét, reá, aki ennek az örök békének isteni ajándékával akarta a Földet meglepni: reá vár a Marson az a föladat, hogy olyan háborút segítsen itt elő, amely mellett minden eddigi háború nem volt más, csak gyermek- játék ! 'Kund fölidézte öntudatában azt is, amit Ogli tanult, tudott és tapasztalt. És ekkor előtte állt a lesújtó tény, hogy bár a Mars emberisége csakugyan több, mint huszonöt- ezeréves múltra tekinthet vissza, ebben a múltban nem volt egyetlen évszázad sem, amely ne lett volna tele véres háborúkkal! Hogyan? hát a marsbeli emberiség közt nem volt békemozgalom soha? Oh, volt, hisz. erről egy óra előtt már mondott egyet-mást a miniszternek, de csak akadémikus fejtegetéseket, hogy teljen az idő. Most ezeken kívül egyéb dolgok is föítámadtak emlékezetében. Az utolsó ötezer év alatt, a háborúk vége felé, a vér; a könny hullásának, a gyásznak és nyomornak időszakaiban igen ki-kitört a szivek forró vágya a Mars egész kerekségén: békét, békét nekünk,, békét az egész világnak, olyan békét, amelyet többé senki meg ne zavarhasson! Legyen vége a népek, nemzetek, faiok közt minden gyűlölködésnek! Legyen vége annak, hogy hitvány, kapzsi államférfiaktól, félkegyelmű uralkodóktól. dicsvágyó tábornokoktól, megfizetett sajtótól és föluszitotí csőcseléktől függjön országok sorsa! Igen, ötezer év óta minden háború azzal ért véget, hogy ne legyen többé háború. Ne legyenek hadseregek. Hadianyagot és harci- eszközöket ne legyen szabad többé gyártani. Ha a népek közt bármilyen vitás ügy támad, azt ne fegyverrel intézzék el, hanem intézze el az igazság. Minden nép kiküldötteiből alakult bíróság Ítéljen, ha egy népnek a másikon bárminő követelése van, vagy valamelyiken sérelem esett. És ne legyen az Ítélet ellen föllebbezés. Amely nép nem nyugszik meg és mégis háborút kezd, azt a többiek egyesült erővel tegyék ártalmatlanná, éppen úgy, mint az egyes gonosztévőt. Kund, mint Ogli, ismerte ezeknek a „vi- lágbéke“-mozgalma,knak történetét. Tudta, hogy eddig még egyetlen ilyen mozgalom sem ért el semmi eredményt. A kormányok mindig találtak módot, hogy a békebiróságot meghiúsítsák. A lefegyverzést mindegyik helyeselte, de mindegyik azt kívánta, hogy előbb a többiek mind hajtsák végre azt. így történt, hogy az örök béke ügye ötezer év alatt nem tett meg soha többet az első, egyetlenegy lépésnél. Amikor pedig elmúlt néhány évtized és kihalt a nemzedék, amely az utolsó háború borzalmait a harctéren túlélte, otthon pedig elszenvedte, az uj nemzedék éppen oly könnyű szívvel kezdett ismét háborút, mint a régi. A történelemből senki, de senki nem merített tanulságot. (Folyt, köv.)
