Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-02 / 199. (647.) szám

Kedd, szeptember 2. amely a nemzeLközi gabonapiacon a búza áralaku­lását befolyásolta és a kanadai óriási búzatermé­sek voltak-mindig azok, amelyok az európai pia­con hosszú éveken keresztül lenyomták a búza árát Minthogy pedig ez az exportmennyiség az Idén hiányozni lóg az európai piacon, előreláthatólag a búzaárak magasak lesznek akkor is, ha időröl-időre némi visszaesés következik is be. A kukoricatermés is kedvezőtlen az Egyesült Államokban. Tavaly három milliárd bushel tengeri termett és az Egyesült Államok mégsem voltaik képesek kukoricát exportálni Európába. Annál ke- vésíbé lesznek képesek az idén, amikor ötszáz millió bushellel kevesebb lesz a kuko­ricatermésük. De óriási kukoricatermés volt Argentínában s több mint egymillió tonna kukorica úszik most a tengerem Argentínából Európa fellé és azonkívül La-Platában három millió tonna ku­koricakészlet van a tavalyi termésből. Az európai búza- és kukoricaárakat tehát, úgy mint az előbbi években, az Idén is Észak- és Dél* amerika fogja irányítani. = Romániában erős gabonaexportra készül­nek. A CFR vezérigazgatóságának jelentése sze­rint a romániai gabonaexportőrök tömegesen kér­ték szeptember és október hónapokra vasúti ko­csik kiállítását. Az exportőrök erős kampányra készülnek. Nagyarányú exportot készítenek elő fő­leg zabban és a régi termésű tengeriben. + Szilárd a bécsi tőzsde. (Pragoradio.) A mai tőzsde szilárdan nyitott. Különösei élénk üzlet volt egyes kulisszértékekben s főképpen magyar és cseh értékek iránt mu­tatkozott érdeklődés. A beruházási piac szi- ’4rd. Záróirányzat: nyugodt. Előfordult kötések: ix/1. vmm Macry. aranyiAradéb.... 6*700 71000 Matry. koronajárad. .... 9300 12000 Bankvereln Wr. .................. 123500 123000 Bo denkredit . . . ..... 286000 286000 Kreditanstalt......................... 172000 176500 Un*. Kredit......................... 520000 528000 An trlobank............................ 170000 190000 L& nderbank........................ 262000 265000 Lo mbard . .......................... — — Me rkúr ............................... 11500? 115000 Os itr.-Mafryar Bank .... — — Union Bank Wr................... 153000 153000 Cs eh Union........................ . 80*000 — Zi vnostenská Banka.... — — Dnnagőzhajózás.................. 1100000 1080000 FerdinandsNordb.................. 12320000 12180000 Kassa-Oderbergi ...... 312000 310000 St&atsbahn................ **6000 **0500 Sü dbahn............................... 56100 5*000 Sü dbahn prioritát • • • • . — — Alpine ................................... *07000 *0*000 Cobarg....................... **000 *0900 Kr upp....................... 212000 205000 Po lai ............ — — Prager Eisen ........................ — — Ri ma...................................... 1*2500 126000 Skoda ...................................... 1385000 1350000 In wald ........... — — Salgó...................................... 539000 527000 Urikány ............................... — — Ri aghofler ............................ — — Ma gyar onkor..................... 2370000 2360000 + A cukortőzsde változatlan. 4- Megélénkült a berlini tőzsde. (Prago­radio.) Noha a tőzsde ei volt készülve arra, hogy a Reichstag megszavazza a londoni egyezmény elfogadását, a szavazás eredmé­nye mégis élénkitően hatott. A vezető ipari értékek árfolyama 3—6 billió százalékkal emelkedett. A devizapiac változatlan.-f Ismét ellanyhult a prágai tőzsde. A mai tőzsdén közvetlenül nyitás után a leg­több érték árfolyama esett. Később nem ala­kult ki egységes irányzat s mig az arbitrázs­értékek némelyike megszilárdult, addig a többi érték árfolyama továbbra is lemorzso­lódott. A belföldi bankok közül Anglo, Ipar, Zivno és Sporo gyöngült. Az Anglobank ké­sőbb a Lánderbankkal való fúziójáról szóló hírek nyomán 5 koronával emelkedett, de ár­folyamát nem volt képes tartani. Bécsi ban­kok gyöngék. Forgalmi értékek közül Dux— bodenbachi 16 koronával esett. A kulisszérté- kek közül Skoda és Danek javult, a többi gyönge. Ipari értékek gyöngék. Kölcsönköt- vények tartottak. A beruházási piacon az ál­lampapírok javultak. A tőzsdén nem jegy­zett értékek piacán a forgalom jelentéktelen. Záróirányzat: gyenge. A devizapiacon a for­galom szilárd irányzat mellett nyugodt. Pa­ris és a kisértéktí devizák gyöngék. Előfordult kötések: 11123. £▼! kíneslArl nlalvány 1924. évi kincstári utalvány Nvereraénvkölcsön ..... f>°/o-08 hernbázási kölcsön • 6%-os liszt kői csőn............... 6 % Államkölcsön .............. Mo rva orsz.-kölcs. 1911 41/, ®/q Morva oraz.-köios. 1917 5 . Práera város 191^ köles. 5 ®/n Práea város 1910 köles. 4 •/„ Briinn város 1921 köles R *>/,.. Pozsony város. líílOköles. 4®/< Prá<ra városi, takrpt. 4 ®/r . Osl. vörös koreszt sorslccrv Majryar Sfrtos vörös kereszt Masryar lelzáloe sorsiery. Budapesti Bazilika sorsletrv Aerrárbank ............................ Bo hemia............................ . Cs eh Union Bank • . . . . Leszámítoló............................ Cs eh Inarbank ....... Prásrai Hitelbank ..... Szlovák Bank..................... Zi vnostenska........................ An trot-Cslov. Bank..... Osztrák hitel......................... Bécsi Unionhank.................. Wi ener Bankv. ....... Jnproslovenska-bank .... Nordbahn.................. Cs eh Ónkor ......... Horvát énkor........ Kolini miitrágya.................. Ko lini kávé......................... Ko lini petróleum ..... Kolini szesz ........ Tejipar rt..................... El ső pilseni sörgyár .... Breltfeld-DanSk.................. La nrin és Klement .... Ringhoffer............................. Gs eb északi szén ...... Cseh nyugati szén ..... Alpine ................................... Po ldi...................................... Pr ágai vasipar ...... Skoda................. Po zsonyi kábel ..................... In wald ................................ Prágai oapir ......................... IX / 1 VI11/29. «9.55 99*50 80.— 80.25 82.90 82.90 79 10 78.50 72.75 72.­73.- 73 25 75.25 75.10 78.- 78.­66.- 65.75 9*75 60.- 59.50 8750 87.50 **75 *5.­382!- 38*!­39'+!50 39*!50 388.50 338.50 *1*.50 *16.50 700.50 701.50 135.— 137.50 *03.- *0*.­88.— 85.— 85.75 85.25 75.— 7*.50 59.- 59.­*7.50 * 7.37 5980.- 5995.­1135.- 1135.— **0.— *23.50 567.50 — 1*5.- 1*6.­180.— 175.— 1065.— 1065.­486*.- *85!75 275.— 275.­715.- 712.50 1705.— 1710.­*06.— *0*.50 195.- 193.50 299.50 300.­832.- 8*0.— 660.- 655.— 1515.— 1535.­268 — 268.­+ Barátságos a budapesti tőzsde. (Pra­goradio.) A mai tőzsde a péntekinél sokkal barátságosabb irányzat mellett nyitott s a legtöbb érték árfolyama emelkedett. A tőzs­déidé) további folyamán kedvezőtlen bécsi hí­rekre az irányzat ellanyhult s a papírok kez­deti nyereségüket elveszhették, de a pénte­kinél magasabb árfolyamon zárultak. A ku- lisszban Rima iránt volt nagy kereslet, mely­nek következtében 151 ezer koronára emel­Előfordult kötések: * IX/ 1. VIIl/29. An*.-Macyar ......................... u\nnn Ha zai ba nk.................. J**000 1*5000 Magyar Hitel J®0000 5,’?000 ■Telzálosr......................... 11*“5® ‘j^000 Le számítoló........................ . ^501 77*°_ Ma eryar-Olasz.............. 20000 ,20000 Os ztrák Hitel ■ ...... 188000 190000 Földhitelbank . •.... .„rt ..... Mn rkur .... 10000 10000 Kereskedelmi bank. :.. ! 123300 1225000 Egyesült takarékpt .... j2*003 H;!000 Mavv ált tkntt . 139009 119000 Első hazai tkp .................. 36200Ú0 3630000 Qo i°A P .................. 57200) 572000 rí* ? * : *.........................* 151000 136000 ITi5 £h * * .................................... 58300 59000 nAii“ »Vnt!:: *:.............. 6sooo 60000 Al lamvasiit I......................... *80000 *70000 Borsod-msknlci*.................. 133000 ,2i*000 Co ncordia • 38000 35000 Budanesti malkm.................. 129000 12*000 |°zÍ*rm.“Sr.::::: |«»»» BMCslní: 'I \ 950000 EszterKom^SzáeÉvár '. ! ! ! BS&t?.:::::::: 8SR m* MagyeálV kőszén' ! * ’ * * 3010000 2950000 ©Lányi .... . . ! t ! 90000^ *20000 (K.nTIK..................... 1<000 11750 Ma gyar F*egyy*ergyár’ .* .*.’ ilsoooo 2775000 §SSSü2J« SiSSSő ggn;ffi'US ’ISS ;:: •: *»«> líSSo Tendlotf-Ditriéh ****** *8000 68000 utrőti Ultnoh.................. 2300 2100 pa^ T ............................* * * 62000 61000 SS " * ::::*:::**•• 62000 26000 ríSf* :: •:......................... 675000 650000 P« nir Ilii!.**** *0000 39000 Gofdberger ! I *. ! ! ! I I ! 150000 125000 K"ontfldrÍ! * * * : 161^000 158000 Ao^ZSIi?Uk°r **;**•• 2210000 ^205000 Onmmi ............................... 280000 288000 :: :::: « « ‘t;<................................ 69000 65000 Telefon1. *. *. *. I *. *. I .' ! 1^ lW0^ EgyeasVfa 1 í *. t I I *. ! ! 20000 20000 orszmraQ.:::::::::: ^sooo 137000 Lignum-tröst ........ 5^000 Malomsoky ......... 8200 7200 • Neuschloss ......... *000 .,^250 Rézbányái............................ — 112992 Sz lavónia .......... 80000 .,?2000 Naschitzi ••••*••... 2100000 2225000 Zabolai . .......... 83000 81000 Adria...................................... 10*0000 1065000 Át lantika................ 29000 28000 Le vante .......... — 213000 Tröszt ................................... 135000 1*0000 Ll oyd bank — — Cipői CSAK ,NAOf<‘ NAL VEGYEN KASSA, FŐ-UTCA 25. 1779 Síremlékek, szobrok. Snlormárvánulapok. Márvány kapcsoló- táblák. Kaphatók: HORN LAJOS UTÓDA köipari gyártelepe, Banská Bystrica. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula, Igló. — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál, Ungvár. — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád, Buda­pest, VII, Damjaniich-irtca 25-a, telefon 174—21. Kiadja: FlachbarthErnödr. — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlea-GeseUschaft nyomdá jában Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. AAAAAAAálAAAlAlAAlAAAAiAiAAAAAAAiAlAA**AAAAAA*iáááiááááá*AAAAiAg ^\ Menyasszonyi kelengyék áruháza *^ 5^^ _ \ Saját készitményü önöm férfi ^ \ és nő! fehérnemű, asztal- m* ^ \ ^ térítők é* mindennemű lenáru £ \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben t «rtyTtm*yy*f wTTffytw»Twt»»»tMffwvyTt>vmftTff»mTtmmr A világbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (23) — Még három percem v&n, — folytatta. — Kisasszony, ugy-e nem kell kérnem arra, hogy ennek a két napnak titkát épp úgy őrizze meg, amint Mihály barátom már meg­ígérte amint azt én magammiail fogom visz- szahozni egy más világból. Zokogását Flóra még vissza tudta tar­tani, de könnyei lassú csorgását már nem. Mással, mint ezzel nem tudott felelni. Kund elhelyezkedett a teleszkóp alatt, aztán igy szólt: — Jöjjön egészen mellém, kisasszony. Jöjj ide te is, Mihály. — ó, szólítson legalább a nevemen en­gem is egyszer, mielőtt elhagy! — tört ki a leány, nem bírva többé magával. Kund mosolyogva szólt: — Flóra! Mihály! A leány olyannak érezte Kund mosoly­gását, mint a haldoklóét, akinek percei meg vannak számlálva a Földön, aki szenvedés nélkül készül elköltözni egy ismeretlen vi­lágba és búcsút vesz a körülötte zokogóktól. Kund odanyujtotta nekik jobbkezét. — Flóra, Mihály! — ismételte megindul­tam — Fogjá'^k meg kezemet és tartsátok gyöngéden. Ha majd megszűnik szorítása és ki fog hullani a tiétekből, akkor én már nem vagyok többé ezen a Földön ... Majd egy év múlva, pontosan ebben rz időben, visszatérek közétek. Nem szükséges, hogy ide hozzátok Ogli Radameszt, hogy ide ültessétek erre a helyre... Nem. Csak otthon várjatok en­gem ... Vissza fogok térni, ha az akaratnál is felsőbbrendü hatalmak másképp uem ha­tároznak. Igen, egy év múlva, szintén tiz óra, kilenc perc, harmincöt másodperckor lesz a viszontlátás. Akkor is a tiétek legyen első pillantásom, ajkam első üdvözlete, örömtől reszkető első kézszoritásom. Kund az órára nézett, aztán folytatta:*. — De most lett dél Fontana földjén, Ogli Radamesz háza fölött... Indulnom kell... Isten veletek. Kund nem késlekedett tovább. Még egy utolsó, gyöngéd, szeretettel teljes pillantást vetett Flórára és Tassra. Aztán elfordult tő­lük és belenézett a teleszkópba, amelyet a leány ma is pontosan beállított. Künn az éj sötét volt, de a levegő tiszta, az égbolt a csillagok drágaköveinek ragyo­gásától káprázatos. A Marsnak a teleszkópon át tányérnagyságu korongja elbűvölő látvány lett volna még “annak is, aki már megszokta. De Kund nem ebben a látványban gyönyör­ködött. Gondolata azonnal úgy kerengett Fontana földjének félszigete és Ogli Rada­mesz tegnap óta már ismert háza fölött, mint a saskeselyü, amely a felhők mag sságából meglátta prédáját. Most kellett Ogíi Radamesznek hazaér­keznie, Beramusznak pedig visszatérnie szü­lővilágába. Kund el volt készülve rá, hogy Oglival, az óriás Berampsz legyőzőjével ke­mény küzdelme lesz: az idegen bolygóról dia­dalmasan visszatérő nem fogja egykönnyen megadni magát. Kund akar tának minp-en erejét össze­szedte. A küzdelem csakugyan elkeseredett* volt. Már tiz perc is elmúlt és még mindig nem ért véget. Kund keze még mindig erő­teljesen szorongatta Flóra ésíTass kezeit. A leány most már szabadon engedte szive fájdalmát. Térdeire hullt Kund keze előtt... Tasst is annyira elfogta a pilLnat gyászos ünnepélyessége, hogy szintén oda­térdelt a leány mellé. Mind a ketten sirdo- gálva lesték, mikor fog Kund keze lehanyat- lani az övékéből. Kettőjük közül Flóra érezte meg hama­rább az utolsó pillanatot, amelyben Kund még Kund volt... És ajkához vonva kezét, fájdalmának ezen túláradó szenvedélyével 'megcsókolta. A következő pillanatban Kund keze már nem szorította többé Flóráét és Tassét, mert erőtlenül, lassan csúszott ki ezekéből. Ugyanakkor Kund sem nézett már a te­leszkópba, hanem hátradőlve ült a karszék­ben, behunyt szemekkel. Amikor ezek a sze­mek újra fölnyiltak, bennük cs:k egy szo­morú, ügyefogyott lény tekintetének gyönge mécsfénye pislákolt. Flóra és Tass fölkeltek és fölszáritották nedves orcáikat. Tass még mindig megilletődve, de elég nyugodtan szólt a leányhoz: — Kisasszony, azonnal elviszem Oglit. A kocsi a kapu előtt vár. — Csck vigye, — felelt Flóra közönyö­sen. Mert a Marsról jött ember hiába viselte Kund Pál alakját, olyan visszataszító lett neki egyszerre, mint valami idegen hulla. II. RÉSZ 1. fejezet A Marson Fontana földjének az a része, amely az Oudemann-tengerbe nyúlik, nem messze van az északi térítőtől. Az Oude- mann-tenger nem nagy: akkora körülbelül, mint a Földön a Fekete-tenger és többfelé ágazik, öt-hatszáz kilométer széles csatorná­kat alkotva. Ezek észak felé a Schroeter- tengerbe, dél felé a Maraldi-tengerbe vezet­nek. Persze, ezek a nevek ismeretlenek a Marson: ott nem tudják, hogy mi a Földön hogyan kereszteljük el az ő szárazföldeiket meg vizeiket. Van ezeknek nevük a mars- beliek földrajzában is. Az Oudemann-tengerbe nyúló félsziget talán legszebb vidéke a Marsnak. Éghajlata mind a négy évszakban enyhe, az ottani nö­vényzet örök, buja pompában díszeleg és be­tölti a levegőt édes illatokkal. Az eső ritka, de annál kiadósabb és többnyire mesterséges eső. A Mars lakói már évezredek óta urai a meteorológiai tudománynak is: akkor csinál­nak esőt, amikor akarják, óriás gépezetekkel páradús felhőket fejlesztve a levegőben. Ha­sonlóképp ura a szeleknek is, amelyekből a zordakat a Sarkok lakatlan vidékeire, az örök hó és jég birodalmába száműzték, hogy ott dühöngjék ki magukat, a viharszeleket pedig olyan magas régiókba, ahol kárt nem tehet­nek. A fontanai félsziget különösen el van látva mindenféle védelmező gépekkel a ter­mészet vad erői ellen. Hogy a dér, a fagy, a jégeső, az orkán, a szárazság és az árviz micsoda: ezt a ma élő nemzedék már csak a történelemben olvashatja. Olyan ez a vidék, mint a paradicsom, százszorta szebb még a Föld tündérországánál: Ceylon-szigeténél is. A félsziget déli csúcsán, keskeny föld­nyelvnek a végén van Tiburország egvík obszervatóriuma. Ennek igazgatója Ogli Ra­damesz. Nem fi:tál ember, de nem is idős. Mindössze tizenhétéves. De mert a Marson egy esztendő majdnem kétszerannyi napból áll, mint a Földön, itt körülbelül harminchá­roméves férfiszámba menne. A Mars lakói az év hosszúsága miatt hamarább fejlődnek, de viszont életük is rövídebb A negyven-negy- venötéves emberek már aggastyánok. (Folyt, köv.) . 3 ^€5zíd&c.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents