Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-02 / 199. (647.) szám

r#RffÍR]gg Kedd, szeptember 2. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelési ünnepélye — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának jelentése — A rozsnyói kaszárnya ügye Négy millió kell az építkezésre — Állami jót- ' állás mellett sem lehet kölcsönt szerezni — A véderőbizottság Rozsnyón Rozsnyó, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Rozsnyó város vezetőségének nagy gondot okoz az odahe­lyezett nagyszámú katonaság, amely nem­csak a középületeket foglalta el, hanem le­foglalták a polgári lakások tekintélyes ré­szét is, a kaszárnya falain kívül lakó kato­nai személyek részére. Hogy ezen a város vezetősége segítsen és az elrekvirált helyi­ségeket felszabadítsa, elhatározta egy lakta­nya, tisztilakások és raktárak építését és egy gyakorlótér kijelölését. Mindez azonban hor­ribilis pénzbe kerül. Az állam úgy szeretné ezt a kérdést elintézni, hogy építsen kaszár­nyát a város s az állam azért majd bért fog fizetni. A városnak az. iban nincs egyáltalán pénze, a városi kassza üres, a polgárság pe­dig 700 százalékos adóteher alatt görnyed. Az építkezés tehát csak kölcsönpénzzel vol­na foganatosítható. Hosszas utánjárás után kitűnt, hogy a város vezetősége nem képes a laktanya épitéséhez szükséges négy millió kölcsönt még az állam jótállásával sem megsze­rezni. Augusztus hó 29-én délután fél 4 órakor érkezett meg Rozsnyóra a szenátus és a nemzetgyűlés véderőbizottsága. A bizottság 19 tagból áll s előzetesen Dobsinára mentek, hogy ott a tüzérkaszárnya és a Dobsina-de- dinkai vasút építése ügyében a város veze­tőségével tárgyaljanak. Rozsnyóra csak egy estére jöttek s ez alkalommal a város veze­tősége memorandumot nyújtott be a bizott­ságnak, a Rozsnyón felépítendő kaszárnya ügyében. Rozsnyó város közönsége kíváncsian várja a bizottság válaszát a benyújtott me­morandumra s követeli, hogy a négymilliós terhet az állam vegye a nyakába s építtes­sen, ha szüksége van a katonaságra, kaszár­nyát a saját pénzéből és hogy mielőbb sza­badítsák föl s adják vissza az elrekvirált közintézményeket rendeltetésüknek. Por egy halott kezeirása miatt Rimaszombat, szeptember 1. (Saját tudósítónktól) Érdekes pörber. hozott ítéletet a; giu.zhis 28-ín a rimaszom­bati törvényszék. Arról volt szó, hogy egy 48.000 koronás elismervény, melyen az 1922 november hó 25-án elhalt Héregi János pel- sőczi vasúti vendéglős aláírása látható, va­lódi-e, vagy hamisítvány? Héregi János ha­lála után néhány nappal, december 8-án este megjelent özvegy Héregi Jánosnénál Schind- íer Rudolf özörényi papírgyári könyvelő és hosszas titkolódzás után előállt kérdésével, van-e tudomása róla, hogy férje 48.000 ko­ronái vett tőle kölcsön kamatra? Özvegy Héreginé kijelentette, hogy ilyen kölcsönről nem tud. Schindler erre felmuta­tott egy nyugtát. Az özvegy kétségbe vonta, hogy az aláírás férjétől származnék. Schind­ler megindította a pert, melynek folyamán özvegy Héreginé képviselője, Rárossy dr. ri­maszombati ügyvéd bemutatott több okira­tot Héregi kétségtelen valódi aláírásával és kérte Írásszakértő meghallgatását a nyugta aláírásának valódiságára vonatko­zóan. A törvényszék akkoriban igy is hatá­rozott és kiadta az iratokat Weszely rima- szombati polgári iskolai igazgató, Írásszakér­tőnek azzal, hogy véleményét Írásban ter­jessze be. Az augusztus hó 28-iki fötárgyaláson a bíróság meghallgatta Weszely Írásszakértő vallomását és döntő befolyásnak vette azt a körülményt, hogy a követelt összegnél nyugtaképpen szolgá­ló cédulákra Héregi János sajátkezű alá­írása hamisítva került rá. Másrészt pedig bebizonyosodott, hogy ugyanabban az időben, amikor Héreginek Schindler állítólag ezt a pénzt adta volna. Schindler maga 6000 koronás kölcsön után szaladgált. Ezen oknál fogva a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint Schindler Rudolfot keresetével elutasította. Komárom, szeptember 1. Az Országos Magyar Kisgazda, Eoldmí­ves, és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelése fényes ünnepségek kereté­ben zajlott le. Komárom utcáit kora reggel ellepték a vidékről érkező küldöttségek tömegei. A du- naparti Horváth-vendéglő előtt gyülekező vidéki kiküldöttek tarkasága festői képet nyújtott a szemlélőnek. Szebbnél-szebb ma­gyarruhás lányok piros pruszlikban és hófe­hér szoknyákban állva szorongatták a szép zöld szalagjaikat, melyekkel földiszitik majd a fölszentelt zászlókat. A komáromi szekeresgazdák lovasban­dériuma, mely hosszú évtizedek óta nagy hír­névnek örvend, méltán érdemli meg hírét. Gyönyörű szál legények sötétkék ruhában, feketezsinóros, ezüstgombos mentében dél­cegen ülték meg az ötágú koronával és Ko­márom város monogramjával díszített, vörös posztótakaróval takart tüzesvérü, ficánkoló lovaikat. Pöttömnyi kisfiúk árvaleányhajas süvegben, sarkantyus csizmában és csi­kósviseletben kis fokosokat szorongattak kezükben. A tömegből a környék számos népviselete közül érdekesen váltak ;ki a szentpéteri lányok és asszonyok sokszok- nyáju és szokatlanul szép fejdiszii népvise­letükkel. Az ünnepség programszerűen kilenc óra­kor kezdődött. A Horváth-vendéglőtől a tíz­ezer főnyi hatalmas tömeg Kossuth-térre vo­nult fel. A menet elején Sebestyén Ferenc kapitány vezetésével a komáromi szekeres­gazdák lovasbandériuma haladt a fölszente­lésre váró zászlóval. A bandérium mögött Szent-Ivány Józsefné zászlóanya kocsija kö­vetkezett. A diszmagyarba öltözött Szent- Ivány Józsefné panyókára vetett, barna prémmel szegett csodaszép zöld bársony­mentét viselt, melyet aranysujtás ékesített. A &ászlóanya balján Fiissy Kálmán nemzet- gyűlési képviselő ült. A következő kocsiban Füssy Kálmán neje és Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő foglaltak helyet. Füssy Kálmánná, ki szintén diszmagyart öl­tött erre az ünnepélyes alkalomra, fehér prémmel szegett aranysujtással díszített bí­borvörös mentét viselt. A sastollas lovasok által vezetett menet az utakat ellepő, ezrekre menő nézőközönség miatt csak lépésben tudott haladni. A vége­láthatatlan hosszú kocsisor után a nyolctagú ruszinszkói küldöttség következett. A küldöttség, melynek tagjai Egry Fe­renc szenátor, Korláth Endre dr. nemzet­gyűlési képviselő, Bakó Gábor dr., R. Vo- záry Aladár, Kurmay Bertalan, Kurmay Jó­zsef, Imre Sándor, Hordonka Péter és ifjabb Sípos József voltak, magával hozta a ruszin­szkói körzet gyönyörű zöld selyemzászlaját. A küldöttség után a komáromi magyar leányok az Országos Magyar Kisgazda, Föld­mives és Kisiparos Párt komáromi körzeté­nek uj zászlaját vitték a fölszentelésre. Utá­nuk a vidéki küldöttségek, a párttagok szem­mel beláthatatlan hosszú sora haladt. A menet a hatalmas Kossuth-térre vo­nult, amely óriási méretei ellenére is szűknek bizonyult, hogy a fölületes becslés alapján legalább tizezer főt kitévő óriási tömeget be­fogadja. A tér közepén álló Rozália-kápolna elétti tágas emelvényen helyezték el az ün­nepi oltárt. Az emelvényen a képviselőkön és szenátorokon kívül a zászlóanyák és a küldöttségek foglaltak helyet. Az oltár előtt magyarruhás leányok alkottak sorfalat Né­hány perccel tiz óra után Mayer Imre dr. apátplébános fényes segédlettel csöndes mi­sét celebrált. Utána Gálffy Géza alsógelléri református lelkész és Jánossy Lajos evangé­likus esperes áldották meg a zászlókat. Az alkalmi dalárda, amelyet erre az alkalomra Polóny Béla dr. tanított be, Endrődy-Révfy „Áldás14 cimü dalát énekelte el. Ezután Füssy Kálmánná a következő szavakkal adta át a körzeti zászlót, amelyet nemesszivü áldozat- készséggel ő ajándékozott a pártnak:----------------------------------------------- .. —-t-------------------­— Elárvult és porbasujtott magyar -test /é- reúnn'ek, Jdk nemzetünk legszentebb ügyéért tö­mörültek egy táborba, lelkesítő szent jelvényt óhajtottam álitani, mely hirdesse a testvéri ösz- szetartást, az igaz hűséget, a magyar becsületet és a törhetetlen hitet. — Boldognak érzem magam, hogy e szent eszméket hirdető lobogót a magyar nők lelkese­désével fölajánlhatom az Országos Magyar Kis­gazda, Földmives és Kisiiparospárt komáromi körzetének, arra kérve a körzet vezetőségét hogy őrizze meg azt tisztaságban, ragyogásban és lobogtassa a magyarság dicsőségére! — Álljon őrt e zászló a magyarság felett! Lengő szárnyai alatt legyen boldog, legyen erős, legyen egységes a magyar! A beszédet követő lelkes és viharos él­jenzés lecsillapodtával Bartal Ferenc körzeti elnök átvette a zászlót. Az átvétel után Szent-Ivány Józ ciné megkoszorúzta a körzet zászlaját s általános lelkesedés és éljenzés közben a következő­ket mondotta: Zászló! Te zöld lobogója a magyar föld magyar népének! Amikor ős Komárom soha még nem vívott sán­cai között megszülettél — Áldásommal köszöntlek! Téged a vészterhes időkben megnövekedett lé­lek, a súlyos, nagy napokban megedzett szív adott marékünk! g A magyar asszony lelke! A magyar asszony szive! Lélek, mely 'sírni nem akar és elfelejtett csüg­gedni kiosiny-Jkis otthona buján-baján! Szív, amelynek szerelme mind, egy egész nagy lesújtott nemzeté! Köszönjük neked lelked ajándékát! Ez a zászló a békesség, a szeretet és a munka Zászlaja! Vezetni fog az igazak békéje or­szágába! Az ember szer etet krisztusi vilá­gába! A becsületes munka szentsége^ ta­nyájára. Kövessétek! És ha talán uttalan utakon át — lehet, verejtékes vérszinü barázdákon vezetné népét: Gaz, aki veszni engedi! Hitvány, aki elhagyja! Kövessétek! Anyai áldásom a zászlónak! Tinektek pedig, alkik e pillanattól őrzői vagytok, adjon erőt a Teremtő! És ha csüggedés száll Íja meg a lelked, magyar népem, akkor megtalálod a hitet ebben a lobogóban, melyre oda írom az ért szentéges nagy hitem: Lesz még egyszer ünnep a világon! A szűnni nem akaró lelkes éljenzés el- csöndesedésével, Füssy Kálmánná koszo- ruzta meg a komáromi bandérium zászlaját. Ezután Szent-Ivány József mondott rö­vid beszédei. — Az emberszeretet — mondotta a többi között — egyértelmű a tökéletes egyéni szabadsággal. — Visszapillantást vetett az utóbbi esztendők mindent elsöprő hatalmas viharára, amelynek következté­ben nemzetek, társadalmi osztályok kerül­tek elnyomás alá sokszor azért, mert kife­jezést mertek adni nemzeti érzületük soha meg nem szűnő mélységének. Kifejtette, hogy a szlovenszkói magyarság küzdelme a keresztény emberszeretet jegyében folyik. Egry Ferenc szenátor a ruszinszkói magyarság testvéri szeretetét és ragaszko­dását tolmácsolta, amelynek szimbóluma gyanánt hozták magukkal Ruszinszkóból a kisgazdák zöld lobogóját. Nagyhatásu be­szédét a következő szavakkal fejezte be: „Ma még sötét van, de Komárom felől lát­juk már a hajnalt derengeni.4' A beszédek elhangzása után a zászló- szögek beverése következett, Elsőnek a zászlóanyák helyezték el szögeiket, majd egymásután vonultak föl Rimaszombat. Lo­sonc, Érsekújvár, Vágfarkasd, Felsőgellér, Bagota, Ógyalla. Udvard, Bucs. Ekei, Guta, Garamlök, Hetény, Szentpéter, Perbete, Deáki, Izsa és számos más község leányai, hogy rövidebb, hosszabb beszéd kíséretében pártszervezeteik szalagjaival díszítsék föl az uj lobogókat. Ki kell emelnünk, hogy Körmendy- Ékes Lajos keresztényszociális nemzetgyű­lési képviselő Szent-Ivány József nemzet­gyűlési képviselővel helyettesittette magát az ünnepségen, aki a zászlószög elhelyezé­sénél Körmendy-Ékes Lajos nevében is hangsúlyozta a magyar egység szükségét. Palkovics Viktor és Jabloniczky János ke- resztényszociálls nemzetgyűlési képviselő­ket Alapy Gyula dr. helyettesítette, aki ne­vükben „Összetartásban az erö“ és . Éljen a magyar egység" jelmondatokat mondotta. A német gazdák szövetsége is képvisel­tette magát az ünnepségen, amelyen a Prágai Magyar Hírlap zászlószögét Flachbarth Ernő di. felelő szerkesztő helyezte el. A zászlószögek beverése után Révész Jónás, a kisgazdapárt garamszentgyörgyi al- elnöke nagy hatással szavalta el „A mi zász­lónk44 cimü sajátszerzeményü költeményét. Végül a dalárda elénekelte a „Föl a zász­lót44 cimü dalt, amellyel az ünnepség befeje­ződött. Délben a Horváth-vendéglőben tár­sasebéd volt, amelyen a többi között Korláth Endre dr., Füssy Kálmán, Szent-Ivány Jó­zsef nemzetgyűlési képviselők, Egry Ferenc szenátor, R. Vozáry Aladár, Szakái Balázs, Bartal Ferenc, Jaross Andor, Kurmay József és Boldoghy Gsmla mondottak pohárko- szöntő't. Délután három órakor a komáromi foot- ballklub gazdautcai sportkertjében „Magyar búcsú44 volt, amelyen könnyüatlétikai verse­nyek folytak le. (A versenyeredményeket sportrovatunkban közöljük. A szerk.) A ver­seny lezajlása után a közönség vidám ci­gányzene mellett a késő éjjeli órákig roppta a csárdást. A megjelent notabilitásokat este Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő látta ven­dégül. Ternyei László. A magyar kisgazdapárt körzeti választmányának ülése A zászlószentelést megelőzd szombati napon a magyar kisgazdapárt komáromi körzeti választmánya tartott gyűlést, ame­lyen Bartal Ferenc körzeti elnök üdvözlő szavai után Szent-Ivány József, a párt ve­zére beszélt és újból kifejtette azokat a gon­dolatokat, amelyeket rimaszombati beszédé­ben fölvetett. Ismertette azt az akciót, amely az Intéző Bizottság megalakítása ér­dekében megindult és fölkérte a választ­mány tagjait, hogy őszintén juttassák kife­jezésre véleményüket politikájának program­járól és taktikájáról. Hosszabb vita indult meg, amelynek során ifjabb Koczor Gyula* Révész Jónás, Czike Dénes, Egry .Ferenc szenátor, Jaross Andor, Lubkovich Ferenc és Mohácsy János dr. szólaltak föl. Utóbbi tiltakozott az A Reggel-ben megjelent és neki tulajdonitott nyilatkozat ellen, kijelent­vén, hogy A Reggel ellen a törvényes lépé­seket megteszi. Szent-Ivány zárószavában joggal megállapíthatta, hogy a választmány álláspontja a vita tanúsága szerint minden­ben fedi azt, amit beszédében kifejtett­A nagyhatalmak a kinai polgárháború ellen Washington, szeptember 1. A Pekingben székelő és a nagyhatalmakat képviselő köve­tek tegnapelőtt jegyzéket nyújtottak át a ki­nai kormánynak, amelyben bejelentik, hogy a nagyhatalmak elhatározták, hogy beleavat­koznak a kinai belviszonyokba, hogy meg­akadályozzák a polgárháborút. A párisi lapok hong-kongi jelentése szerint tegnap Kanton közelében súlyos harcok voltak. (Prasek és a burgonyaszállitások.) A Ceské SIovo tegnapi számában azzal vádolja meg Prásek szenátort, hogy a háború alatt, mikor Csehországban a legnagyobb bur­gonyaszükség mutatkozott, vagonszámra szállíttatta el Csehországból a burgonyát Grázba. A lap azt köve.teli, hogy Prásek ellen indítsanak vizsgálatot é^ ez állapítsa meg azt, mily határig terjed Prásek hazafisága. I MIS£®MKm¥ Vulk 401 IM l'VEGNYIET J filwíBgS, és <gMssKHV&&H«ks*é&a<űiaz, ScéMpSceretfezés és égitttletf üvegezés, a l«arlsl>a«At „Jinoii ] és /iilerahata etfész ^xíovenschó és Podkarpaislca Russ részére. — fiSfU ©18©S. teljes B*éiwéBh*«»zI és éihterml berendezések. EN DEIAI1. 1 = ütfwSScc - **«<■*»« = Fő-flco |-8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents