Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-05 / 202. (650.) szám

rAR%mm A marokkói szálfán gyémántja Prága, szeptember 4. A romantikus korokba illő gyémántlo­pásról számolnak be a newyorki lapok. Stef­iin József, az Egyesült Államok egyik leg­ügyesebb pilótája a napokban megbízást ka­pott egy newyórki bankcég tői,- hogy a „Sul- tana“ nevű 143 karátos gyémántot Marokkó­ból a cég számára elhozza. A gyémánt ugyan szabályszerűen ki volt fizetve, de a marok­kóiak hallani sem akartak átadásáról, mert a kőnek fétisszerü tisztelettel adóztak. Azt tartották, ha elhagyja az országot, pestis és döghalál szakad a lakosságra. Stehlin, (ki már a háború alatt híres pilóta volt, majd a len­gyel és a let hadseregben szolgált, hol a tá­bornoki rangig vitte, repülőgépen indult út­jára. Sikerült is Marokkóba jutnia, hol der­visnek öltözve, két bizalmas kísérőjével csakhamar bejutott Muley Hafid exszultán El Kebiri palotájába. A szultán nem gördített akadályokat a gyémánt elszállítása elé, csaik környezetének nem volt szabad tudnia a rablásról. így hát úgy oldották meg a kér­dést, hogy a „Sultana“ helyébe kitűnő után­zásokat csempésztek, az eredeti kővel pedig Stehlin, még mielőtt kilétét fölfedezték vol­na, ugyancsak repülőgépen megszökött. íjabT haladás^ a képtelegráfia terén Prága, szeptember 4. A képtelegráfia körül nagy mozgalmas­ság uralkodik régóta a tudományban. Elvben ugyanis már régen rájöttek a fényátvitel tit­kaira, de a praktikus igénybevétel még min­dig késett. Sorozatos fölfedezések tették le­hetővé most végre a német Kora Arthur ta­nár számára, hogy újabb lépéssel vigye elő­re a rég vajúdó problémát. Tőke hiányában a tanár mindmáig várni volt kénytelen, de most sikerült az amerikai Telephoné and Te- legraph Companyval oly egyezségre lépnie, melynek értelmében fölfedezése végre a praktikus megvalósulás felé közeledhet. A munkálatok annyira előrehaladtak már, hogy eredményesen, egyszerűen és olcsón sikerült 13X18 centiméter nagyságú fényképeket öt perc alatt a távolba továbbítani. A képet a leadóállomáson film alakjában egy forgó tengely köré csavarják. A felvevő állomáson ugyanilyen sebességgel forog egy ugyanilyen tengely, melyen' egy sötétben tartott üres film van elhelyezve. Erre a hasz­nálatlan filmre fotografálódik le pontszerűen a villamosáram segítségével a távoli kép. A legnagyobb nehézséget a fénykép egyes árnyalatainak továbbítása alkotja, E problé­mát végre úgy oldották meg. hogy az ere­deti képet a feladó-állomáson egy vékony, hány lakót s azok segítségével nagynehezen sikerült lefogni szegény nagyságos urat. Re­volver is volt nála, alig bírtuk elvenni tőle, jó hogy agyon nem lőtt valamelyikünket... Reggel azután bevitték a bolondok házába, Akkor is egyre azt ordította: — Mindnyája­tokkal megcsalt a feleségem; az egész ház­zal, az egész világgal . . . — Mikor kimentem szegény Lorándot meglátogatni, az orvos csak két ápoló kísé­retében engedett be hozzá: — Meg ne tévessze, ha eleinte kedves és. szives lesz önhöz. Az efajta őrültek va­lóságos ravasz fortélyokkal dolgoznak. Az a mániája a szerencsétlennek, hogy a fele­sége mindenkivel megcsalta s épp ezért minden férfit halálosan gyűlöl. Önt is majd legjobban szeretné megölni. Vigyázzon s kö­zel ne menjen hozzá, mert az őrülteknek óriási erejük van. Mikor az ápolók kiséretében beléptem a szobájába megismert. — Te vagy az? Szervusz! Ce hozzátette vigyorgó nevetéssel: — Tán féltél egyedül velem találkozni? No. gyere csak ide, hogy öleljelek meg! Én hozzá akartam lépni, de az ápolók visszatartottak s közénk álltak. Szerencsém­re, mert a következő pillanatban már tigris­ugrással felém ugrott s úgy üvöltötte: — Ugye félsz tőlem te kutya? De van is okod rá! Megöllek! Téged is, a többieket is, mind. mind. akinek szeretője volt a fele­ségem, Mert mindenki kellett neki, ahogy nekem mindenki kellett , . Talán büntetsz te Isten! Kissé lecsillapult s halkan motyogta: — Isten, Isten, hát igy? Hát büntetsz? Aztán megint felorditott:-r Én nem tehettem róla, hogy mindenki kellett! A vérem kivá: meg mindenkit! A komisz,ronda vérem! kieresztem magam­ból ezt az aljas vért! S körmeivel, fogaival marcangolni kezd­te a kezét, karját. A két hatalmas ápoló alig bírta lefogni s ráhúzni a kényszerzubbonyt.., de intenzív fénysugárral világították át, mely a sötét eb tr pontokon kevésbé, a világosab­bakon inkább hatol keresztül. Ezeket a fény­különbözeteket azután villamos hullámkülön­bözetekké alakítják át, még pedig úgy, hogy a fénysugarat egy fényérzékeny lemezre vezették, melyben a villamos hullám a fény erőssége szerint fokozatosan változott. A hullámkülönbségeket már egyszerű a telefon­drót segítségével a távolba vinni. A leadó-állomás feladata ezt a művele­tet megfordítani, azaz a hullámokat fénnyé alakítani. Ez a folyamat az úgynevezett fényventilek segítségével történik. Kedvező Prága, szeptember 4. A képviselőiház ma délután megkezdte őszi ülésszakát. Az ülést 4 óra 25 perckor nyitotta meg Tomasek elnök telt padsorok előtt. A Házban nagy moraj volt, úgy hogy mindössze húsz percig tartott és külsőségek­ben merült ki. Ezután az elnök az ülést berekesztette, majd öt perc múlva megnyitotta a második ülést. Ez csak öt percig tartott. Mindenekelőtt Sajdl cseh nemzeti szo­cialista képviselő utóda. Mondry Károly tette le a fogadalmat, majd a beérkezett kor­Biidapest, szeptember 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter Genfben fogadta a Pesti Hírlap mun­katársát. Az újságíró azt kérdezte a minisz­tertől, hogy nyugodt lélekkel várja-e, hogy a népszövetség ítéletet mondjon a szanálás terén eddig történt lépések fölött és meg­van-e elégedve a szanálás eddigi eredményé­vel. A pénzügyminiszter határozott hangon ezeket mondotta a többi között: — Az eddigi eredménye! feltétlenül meg vagyok elégedve. Természetesen nem le­hetett azt várni, hogy öt hónap alatt egy tízéves csődöt likvidáljunk és országunk­nak minden károsultját száz százalékban elégítsünk ki. A szanálás azonban pro­gramszerűen halad előre a maga utján, amit az is igazol, hogy a népszövetség tagjai a legnagyobb elismeréssel vannak munkánk iránt. Herriot Magyarországról Herriot francia miniszterelnök Genfben Prága, szeptember 4. A nemzetgyűlés mai. ülésén a szloven- szkói és ruszinszkói ipartörvény javaslatához KorlátSa Endre ár. A jelenleg Szlovenszkón és Ruszinszkói! érvényben levő ipartörvénynek reformja nem uj kérdés. Már a régebbi magyar kormányok átlátták az ujiíás szükségességét s az ipar­ügynek modern alapokra való fektetését. Ezt a körülményt a cseh kormány is megér­tette s elhatározta az ipartörvény módosítá­sát. Sajnos, hogy a kormánynak eme mun­káját éppen iparos és kereskedeosztályunk igazán nem fogja megköszönni, mivel — ha az előttünk elfekvő javaslat törvénnyé válik —nem találja meg iparosunk és kereskedőnk benne azt, amit a reformtól várt. Mi, akik Szlovenszkó és Ruszinszkó ipa­rosai között élünk, halijuk panaszszavukat, látjuk, miként pusziit az adóvégrehajtó a ke­reskedőknél, az iparosoknál, mi tudjuk csak, hogy Szlovenszkónak és Ruszinszkónak szüksége van ugyan egy uj ipartörvényre, azonban ez a törvény nem fogja megadni iparosainknak azt, amire elsősorban vártak: nem fogja meghozni az ipar és kereskede­lem fellendülését, felvirágzását, sőt ellen­kezőleg: az ehiyomoritott iparosokra még uj csapásokat mér. A cseh-szlovák kormányhatalom ötévi működése alatt minden lehetőt elkövetett ar­ra nézve, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó iparát elnyomja, megölje. Csupán Hotovetz, volt kereskedelmi miniszter emlékezetes hirhedt kijelentését idézem itt, mellyel nyíl­tan beismerte, hogy Szlovenszkó és Ruszin­szkó súlyos válsággal küzdő iparának nincs mit várnia a kormányhatalom részéről, a gazdasági krízisben elbukik egy csomó ipari időjárás esetén sikerült ily módon drótnélküli utón is továbbítani a képet, hisz az egész képtelegráfiában csak egy nehézség volt: a fénysugaraiknak átalakítása villamoshuilá- mokká s ezt problémát oldotta meg éppen Kora tanár. — A képíotografia haladását il­lusztrálja a következő eset: Délután 3 óra 38 perckor. Clevelandban az utcán egy pilla­natfelvételt készítettek. 3 óra 58 perckor a kép elő volt hiva és a forgó tengelyre téve. öt perc múlva Newyorkban volt a felvétel, hol öt további perc alatt teljesen elkészítették és a szerkesztőség ablakában közszemlére ki- tehették. mányjavaslatokat osztották ki a bizottságok­nak. Az ülést ekkor az elnök hat óráig fel­függesztette. Este öt és hat óra között a házban a leg­nagyobb bizonytalanság uralkodik. A koalíció lázasan tanácskozik. A szocialisták azt köve­telik, hogy Franké közélelmezésügyi minisz­ter nyilatkozzék a drágaságról. Az agráriusok nem tudnak megegyezni a válasz tartalmá- j bán. Ha a szocialisták kívánsága teljesül, úgy az ülés bele fog nyúlni az éjszakai órákba. Lapzártakor az ülést megnyitották. A drágaságról az interpellációt benyújtották és Franké megkezdte beszédét. kihallgatáson fogadta a magyar újságírókat. Kijelentette, hogy ismeri Magyarországot. Hangoztatta, hogy rendkívül becsüli a magyar népet és őszin­tén kívánja, hogy a szanálási akció révén Magyarország elfoglalja azt a helyet az európai népek társadalmában, amely meg­illeti. A maga részéröl a legmelegebben fogja támogatni Magyarország ügyét. Tu­datában van annak, hogy Magyarország gazdasági megújhodása milyen sokat jelent Európa konszolidációja terén és cselekvé­seiben is ez a tudat fogja vezetni. Bethlen érintkezésbe lépett a nyugati politikusokkal Bethlen István gróf miniszterelnök érintkezésbe lépett a nyugati államok po­litikusaival. Bemutatkozó látogatást tett a többi közöt Herriot és Macdonald minisz­terelnöknél, akikkel hosszabb tárgyalást folytait a Magyarországot érdeklő kérdé­sekről. nagyszabású beszédet fog mondani Korláth Endre dr. ruszinszkói és Fíissy Kálmán ma­gyar kisgazdapárti képviselő. az iparpolitikáról vállalat, azonban hadd bukjék, amelyik meg­marad, az igazán életképes lesz. A segédke­zet nyújtó „felszabadító11 testvér ily cinikus szavai nyíltan elárulják, hogy mit várhat a szlovenszkói iparos és kereskedő a cseh kor­mánytól. A hatalmon levő cseh kormánykörök nagyon jól tudják azt, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának felvirágoztatása céljá­ból nem törvényekre van szüksége, hanem az ipar létalapjának, a munkaalkalmaknak megteremtésére. A történelmi országok virágzó iparral rendelkeznek ma is. A kormánykörök — akik eme cseh ipar megteremtésében egykor résztvettek —igen jól tudják az egészséges, életerős jpar létrehozásának kellékeit, mc íye:k között első helyen kell, hogy szerepel­jen a már meglevő ipar és kereskedelem is- tápolása. Ehelyett azonban azt kell látnunk, hogy a kormányhatalom nemcsak, hogy nem támogatja a válsággal küzdő szlovenszkói és ruszinszkói ipart, nemcsak, hogy közöm­bösen nézi annak pusztulását, hanem a törté­nelmi országok iparának előnyére azt kifeje­zetten elnyomja, tudatosan tönkreteszi. Lehet, sőt valószínű, hogy szavaim a pusztában kiáltónak a szavai maradnak, mi­vel az ellenzéki padsorok s a kormány tag­jainak bársonyszéke között oly nagy a távol­ság, hogy a mi szavunk nem hallatszik el odáig, emlékezetükbe idézem tehát Stodola Kornél dr. cseh agrárpárti képviselő esetét, aki a szlovenszkói és ruszinszkói iparosok­nak Pozsonyban legutóbb megtartott kon­gresszusán kénytelen volt a saját kormányá­nak helytelen közgazdasági politikáját tá­madni. Hogy ugyanez az ur ma minden fen- tartás nélkül en block elfogadja azt a javas­latot, mely a szlovenszkói és ruszinszkói iparosok újabb megnyomoritásá.t célozza, azon — ismerve a koalíciós erkölcsöket — nem ütközöm meg. Iparosaink nagyon jól tudják, hogy Stodolának a pozsonyi iparos­kongresszuson elhangzott szavai üres szóbe­széd maradnak. A kormánytényezők nyilatkozatainál nem hagyhatom szó nélkül Novák kereskedelmi miniszter ur legutóbbi kőrútján előadódott eseményt. Ekkor ugyanis egy ungvári ösla- * kos ama kívánságának adott kifejezést, hogy a miniszter ur az Ígéreteit nocsak szóval mondja el, hanem tettekkel segitse a nagy nyomorban levő iparosságot. A miniszter ur erre kijelentté, hogy 5 becsületes ember, aki ígéretét, adott szavát okvetlenül beváltja. Alaposan utánanéztem, hogy mi mindent ígért a miniszter ur és rájöttem arra, hogy könnyű neki becsületesnek maradnia, mivel — nem Ígért semmit. Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának számtalan sérelme közül csupán a legna­gyobbaknak megemlítésére szorítkozom. Ha a kormányhatalom tényleg segíteni akar, úgy először ezeket orvosolja: Mindenekelőtt szüntesse meg a csehor­szági nagy cipőgyáraknak nyújtott kedvez­ményeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a Prága vidékén olcsó munkával gyártott cipő Ungváron jelentékenyen olcsóbb, mint az Ungváron, Kassán készített lábbeli.. Szomorú dolog az, ami az állami hivata­loknak bútorokkal való ellátása körül törté­nik- A Verchovinán, az erdörengetegek kö­zepén felállított fináncőrházak felszerelését Prágából hozatják Ruszinszkőba. Fát horda­nak az erdőbe, vizet a tengerbe, akkor, ami­dőn a kisasztalosok s az ungvári bútorgyár válsággal küzdenek. Megengedem még azt is, hogy a Ruszinszkóba helyezett cseh fi­náncőrmester urak igényét nem elégíti ki az Ungváron készített Íróasztal, igazán nem tu­dom felfogni azonban azt, hogy az állami építkezésekhez miért kell csehországi hand- lágereket hozatni. Vagy a csehországi tégla és malteradogatónak oly extra műveltsége van, amellyel ezt a legegyszerűbb munkát jobban tudja elvégezni? Kétlem, hogy úgy volna. És ha már az építkezéseknél vagyok, is­mételten rá kell mutatnom arra a régi sére­lemre, mely vállakozóinkat a közmunkák kiadásánál az árlejtéseknél érik. Igaz, hogy a kereskedelmi minisztérium kiadta nagylel­kűségre valló ama rendelkezését, amely az őslakos vállalkozó részére biztosítja a mun­kát az esetben is, ha ajánlata a cseh vállal­kozó ajánlatánál 5 százalékkal drágább, azonban érdekes, hogy ezek a cseh ajánla­tok, amelyek ezelőtt 1—1 é:s fél százalékkal voltak olcsóbbak, mint a szlovenszkóiak, most pont 6 százalékkal alacsonyabbak, va­gyis ismét a cseh vállakozó kapja azokat. Hogy mi az eredmény, azt fényesen igazolja a kassai pénzügyi palota épitése. Minden nagyobb városban van állam­nyomda a kormánylapok ingyennyomására és ezek minden magánmunkát magukhoz ragadnak és ezzel tönkreteszik a nyomda­iparosokat és mégis horribilis deficiteket mu­tatnak ki, amelyek a mi adófilléreinkből fe­deztetnek. A borbély, cukrász, pékiparosainkat egy­formán sújtja a kormány ama intézkedése, hogy Szlovenszkói és Ruszinszkói eme szak­mabeli telepesekkel árasztja el. Az ipartör­vény módosításánál sokkal égetőbb szükség­lete iparunkak" az adótörvények uniíikációja. Csak egy rövid példa ebből is. Szioven- szkón és Ruszinszkóban a harmadik osztá­lyú kereseti adó 10 százalékot tesz ki, a tör­ténelmi országokban pedig ennél sokkal, de sokkal kevesebbet. Gondoskodjék a kormány kellő hitel­ről s lássa el a pénzpiacot kellőképpen. A három éve tartó teljes pénzhiány már méhében megszüntet minden “ fakadó ipari vállalkozást, mivel a 20 és ennél magasabb k-.matlábra felvett kölcsönnel nem lehet ipart űzni. Rendezze a kormány a hadkölcsönkér- dést és adja vissza a pénzíebéíyegz^snél visszatartott összegeket, mert eme követelések jogosultságához két­ség nem fér s ezzel is nagyot lendíthetne vergődő iparunkon. Mindezek a dolgok iparunk és kereske­delmünk oly sérelmei, melyeket nem fog or­vosolni az uj törvény, mivel azokat a kor­mány tényleges jóakarata hozhatja helyre. Sajnos, hogy ezt a jóakaratot nélkülöznünk kell. Ji parlisíiie^l ©ücadáSyokBcs! Bethlen me^lczdte leül iárgijalásaif Tárgyalt Macdonaiddal és Memottal — Korányi bizalommal tekint a tanácskozások elé I€®srS®Stfii IPilssii Péntek, szeptember §„ a*

Next

/
Thumbnails
Contents