Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-05 / 202. (650.) szám
rAR%mm A marokkói szálfán gyémántja Prága, szeptember 4. A romantikus korokba illő gyémántlopásról számolnak be a newyorki lapok. Stefiin József, az Egyesült Államok egyik legügyesebb pilótája a napokban megbízást kapott egy newyórki bankcég tői,- hogy a „Sul- tana“ nevű 143 karátos gyémántot Marokkóból a cég számára elhozza. A gyémánt ugyan szabályszerűen ki volt fizetve, de a marokkóiak hallani sem akartak átadásáról, mert a kőnek fétisszerü tisztelettel adóztak. Azt tartották, ha elhagyja az országot, pestis és döghalál szakad a lakosságra. Stehlin, (ki már a háború alatt híres pilóta volt, majd a lengyel és a let hadseregben szolgált, hol a tábornoki rangig vitte, repülőgépen indult útjára. Sikerült is Marokkóba jutnia, hol dervisnek öltözve, két bizalmas kísérőjével csakhamar bejutott Muley Hafid exszultán El Kebiri palotájába. A szultán nem gördített akadályokat a gyémánt elszállítása elé, csaik környezetének nem volt szabad tudnia a rablásról. így hát úgy oldották meg a kérdést, hogy a „Sultana“ helyébe kitűnő utánzásokat csempésztek, az eredeti kővel pedig Stehlin, még mielőtt kilétét fölfedezték volna, ugyancsak repülőgépen megszökött. íjabT haladás^ a képtelegráfia terén Prága, szeptember 4. A képtelegráfia körül nagy mozgalmasság uralkodik régóta a tudományban. Elvben ugyanis már régen rájöttek a fényátvitel titkaira, de a praktikus igénybevétel még mindig késett. Sorozatos fölfedezések tették lehetővé most végre a német Kora Arthur tanár számára, hogy újabb lépéssel vigye előre a rég vajúdó problémát. Tőke hiányában a tanár mindmáig várni volt kénytelen, de most sikerült az amerikai Telephoné and Te- legraph Companyval oly egyezségre lépnie, melynek értelmében fölfedezése végre a praktikus megvalósulás felé közeledhet. A munkálatok annyira előrehaladtak már, hogy eredményesen, egyszerűen és olcsón sikerült 13X18 centiméter nagyságú fényképeket öt perc alatt a távolba továbbítani. A képet a leadóállomáson film alakjában egy forgó tengely köré csavarják. A felvevő állomáson ugyanilyen sebességgel forog egy ugyanilyen tengely, melyen' egy sötétben tartott üres film van elhelyezve. Erre a használatlan filmre fotografálódik le pontszerűen a villamosáram segítségével a távoli kép. A legnagyobb nehézséget a fénykép egyes árnyalatainak továbbítása alkotja, E problémát végre úgy oldották meg. hogy az eredeti képet a feladó-állomáson egy vékony, hány lakót s azok segítségével nagynehezen sikerült lefogni szegény nagyságos urat. Revolver is volt nála, alig bírtuk elvenni tőle, jó hogy agyon nem lőtt valamelyikünket... Reggel azután bevitték a bolondok házába, Akkor is egyre azt ordította: — Mindnyájatokkal megcsalt a feleségem; az egész házzal, az egész világgal . . . — Mikor kimentem szegény Lorándot meglátogatni, az orvos csak két ápoló kíséretében engedett be hozzá: — Meg ne tévessze, ha eleinte kedves és. szives lesz önhöz. Az efajta őrültek valóságos ravasz fortélyokkal dolgoznak. Az a mániája a szerencsétlennek, hogy a felesége mindenkivel megcsalta s épp ezért minden férfit halálosan gyűlöl. Önt is majd legjobban szeretné megölni. Vigyázzon s közel ne menjen hozzá, mert az őrülteknek óriási erejük van. Mikor az ápolók kiséretében beléptem a szobájába megismert. — Te vagy az? Szervusz! Ce hozzátette vigyorgó nevetéssel: — Tán féltél egyedül velem találkozni? No. gyere csak ide, hogy öleljelek meg! Én hozzá akartam lépni, de az ápolók visszatartottak s közénk álltak. Szerencsémre, mert a következő pillanatban már tigrisugrással felém ugrott s úgy üvöltötte: — Ugye félsz tőlem te kutya? De van is okod rá! Megöllek! Téged is, a többieket is, mind. mind. akinek szeretője volt a feleségem, Mert mindenki kellett neki, ahogy nekem mindenki kellett , . Talán büntetsz te Isten! Kissé lecsillapult s halkan motyogta: — Isten, Isten, hát igy? Hát büntetsz? Aztán megint felorditott:-r Én nem tehettem róla, hogy mindenki kellett! A vérem kivá: meg mindenkit! A komisz,ronda vérem! kieresztem magamból ezt az aljas vért! S körmeivel, fogaival marcangolni kezdte a kezét, karját. A két hatalmas ápoló alig bírta lefogni s ráhúzni a kényszerzubbonyt.., de intenzív fénysugárral világították át, mely a sötét eb tr pontokon kevésbé, a világosabbakon inkább hatol keresztül. Ezeket a fénykülönbözeteket azután villamos hullámkülönbözetekké alakítják át, még pedig úgy, hogy a fénysugarat egy fényérzékeny lemezre vezették, melyben a villamos hullám a fény erőssége szerint fokozatosan változott. A hullámkülönbségeket már egyszerű a telefondrót segítségével a távolba vinni. A leadó-állomás feladata ezt a műveletet megfordítani, azaz a hullámokat fénnyé alakítani. Ez a folyamat az úgynevezett fényventilek segítségével történik. Kedvező Prága, szeptember 4. A képviselőiház ma délután megkezdte őszi ülésszakát. Az ülést 4 óra 25 perckor nyitotta meg Tomasek elnök telt padsorok előtt. A Házban nagy moraj volt, úgy hogy mindössze húsz percig tartott és külsőségekben merült ki. Ezután az elnök az ülést berekesztette, majd öt perc múlva megnyitotta a második ülést. Ez csak öt percig tartott. Mindenekelőtt Sajdl cseh nemzeti szocialista képviselő utóda. Mondry Károly tette le a fogadalmat, majd a beérkezett korBiidapest, szeptember 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter Genfben fogadta a Pesti Hírlap munkatársát. Az újságíró azt kérdezte a minisztertől, hogy nyugodt lélekkel várja-e, hogy a népszövetség ítéletet mondjon a szanálás terén eddig történt lépések fölött és megvan-e elégedve a szanálás eddigi eredményével. A pénzügyminiszter határozott hangon ezeket mondotta a többi között: — Az eddigi eredménye! feltétlenül meg vagyok elégedve. Természetesen nem lehetett azt várni, hogy öt hónap alatt egy tízéves csődöt likvidáljunk és országunknak minden károsultját száz százalékban elégítsünk ki. A szanálás azonban programszerűen halad előre a maga utján, amit az is igazol, hogy a népszövetség tagjai a legnagyobb elismeréssel vannak munkánk iránt. Herriot Magyarországról Herriot francia miniszterelnök Genfben Prága, szeptember 4. A nemzetgyűlés mai. ülésén a szloven- szkói és ruszinszkói ipartörvény javaslatához KorlátSa Endre ár. A jelenleg Szlovenszkón és Ruszinszkói! érvényben levő ipartörvénynek reformja nem uj kérdés. Már a régebbi magyar kormányok átlátták az ujiíás szükségességét s az iparügynek modern alapokra való fektetését. Ezt a körülményt a cseh kormány is megértette s elhatározta az ipartörvény módosítását. Sajnos, hogy a kormánynak eme munkáját éppen iparos és kereskedeosztályunk igazán nem fogja megköszönni, mivel — ha az előttünk elfekvő javaslat törvénnyé válik —nem találja meg iparosunk és kereskedőnk benne azt, amit a reformtól várt. Mi, akik Szlovenszkó és Ruszinszkó iparosai között élünk, halijuk panaszszavukat, látjuk, miként pusziit az adóvégrehajtó a kereskedőknél, az iparosoknál, mi tudjuk csak, hogy Szlovenszkónak és Ruszinszkónak szüksége van ugyan egy uj ipartörvényre, azonban ez a törvény nem fogja megadni iparosainknak azt, amire elsősorban vártak: nem fogja meghozni az ipar és kereskedelem fellendülését, felvirágzását, sőt ellenkezőleg: az ehiyomoritott iparosokra még uj csapásokat mér. A cseh-szlovák kormányhatalom ötévi működése alatt minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó iparát elnyomja, megölje. Csupán Hotovetz, volt kereskedelmi miniszter emlékezetes hirhedt kijelentését idézem itt, mellyel nyíltan beismerte, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó súlyos válsággal küzdő iparának nincs mit várnia a kormányhatalom részéről, a gazdasági krízisben elbukik egy csomó ipari időjárás esetén sikerült ily módon drótnélküli utón is továbbítani a képet, hisz az egész képtelegráfiában csak egy nehézség volt: a fénysugaraiknak átalakítása villamoshuilá- mokká s ezt problémát oldotta meg éppen Kora tanár. — A képíotografia haladását illusztrálja a következő eset: Délután 3 óra 38 perckor. Clevelandban az utcán egy pillanatfelvételt készítettek. 3 óra 58 perckor a kép elő volt hiva és a forgó tengelyre téve. öt perc múlva Newyorkban volt a felvétel, hol öt további perc alatt teljesen elkészítették és a szerkesztőség ablakában közszemlére ki- tehették. mányjavaslatokat osztották ki a bizottságoknak. Az ülést ekkor az elnök hat óráig felfüggesztette. Este öt és hat óra között a házban a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. A koalíció lázasan tanácskozik. A szocialisták azt követelik, hogy Franké közélelmezésügyi miniszter nyilatkozzék a drágaságról. Az agráriusok nem tudnak megegyezni a válasz tartalmá- j bán. Ha a szocialisták kívánsága teljesül, úgy az ülés bele fog nyúlni az éjszakai órákba. Lapzártakor az ülést megnyitották. A drágaságról az interpellációt benyújtották és Franké megkezdte beszédét. kihallgatáson fogadta a magyar újságírókat. Kijelentette, hogy ismeri Magyarországot. Hangoztatta, hogy rendkívül becsüli a magyar népet és őszintén kívánja, hogy a szanálási akció révén Magyarország elfoglalja azt a helyet az európai népek társadalmában, amely megilleti. A maga részéröl a legmelegebben fogja támogatni Magyarország ügyét. Tudatában van annak, hogy Magyarország gazdasági megújhodása milyen sokat jelent Európa konszolidációja terén és cselekvéseiben is ez a tudat fogja vezetni. Bethlen érintkezésbe lépett a nyugati politikusokkal Bethlen István gróf miniszterelnök érintkezésbe lépett a nyugati államok politikusaival. Bemutatkozó látogatást tett a többi közöt Herriot és Macdonald miniszterelnöknél, akikkel hosszabb tárgyalást folytait a Magyarországot érdeklő kérdésekről. nagyszabású beszédet fog mondani Korláth Endre dr. ruszinszkói és Fíissy Kálmán magyar kisgazdapárti képviselő. az iparpolitikáról vállalat, azonban hadd bukjék, amelyik megmarad, az igazán életképes lesz. A segédkezet nyújtó „felszabadító11 testvér ily cinikus szavai nyíltan elárulják, hogy mit várhat a szlovenszkói iparos és kereskedő a cseh kormánytól. A hatalmon levő cseh kormánykörök nagyon jól tudják azt, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának felvirágoztatása céljából nem törvényekre van szüksége, hanem az ipar létalapjának, a munkaalkalmaknak megteremtésére. A történelmi országok virágzó iparral rendelkeznek ma is. A kormánykörök — akik eme cseh ipar megteremtésében egykor résztvettek —igen jól tudják az egészséges, életerős jpar létrehozásának kellékeit, mc íye:k között első helyen kell, hogy szerepeljen a már meglevő ipar és kereskedelem is- tápolása. Ehelyett azonban azt kell látnunk, hogy a kormányhatalom nemcsak, hogy nem támogatja a válsággal küzdő szlovenszkói és ruszinszkói ipart, nemcsak, hogy közömbösen nézi annak pusztulását, hanem a történelmi országok iparának előnyére azt kifejezetten elnyomja, tudatosan tönkreteszi. Lehet, sőt valószínű, hogy szavaim a pusztában kiáltónak a szavai maradnak, mivel az ellenzéki padsorok s a kormány tagjainak bársonyszéke között oly nagy a távolság, hogy a mi szavunk nem hallatszik el odáig, emlékezetükbe idézem tehát Stodola Kornél dr. cseh agrárpárti képviselő esetét, aki a szlovenszkói és ruszinszkói iparosoknak Pozsonyban legutóbb megtartott kongresszusán kénytelen volt a saját kormányának helytelen közgazdasági politikáját támadni. Hogy ugyanez az ur ma minden fen- tartás nélkül en block elfogadja azt a javaslatot, mely a szlovenszkói és ruszinszkói iparosok újabb megnyomoritásá.t célozza, azon — ismerve a koalíciós erkölcsöket — nem ütközöm meg. Iparosaink nagyon jól tudják, hogy Stodolának a pozsonyi iparoskongresszuson elhangzott szavai üres szóbeszéd maradnak. A kormánytényezők nyilatkozatainál nem hagyhatom szó nélkül Novák kereskedelmi miniszter ur legutóbbi kőrútján előadódott eseményt. Ekkor ugyanis egy ungvári ösla- * kos ama kívánságának adott kifejezést, hogy a miniszter ur az Ígéreteit nocsak szóval mondja el, hanem tettekkel segitse a nagy nyomorban levő iparosságot. A miniszter ur erre kijelentté, hogy 5 becsületes ember, aki ígéretét, adott szavát okvetlenül beváltja. Alaposan utánanéztem, hogy mi mindent ígért a miniszter ur és rájöttem arra, hogy könnyű neki becsületesnek maradnia, mivel — nem Ígért semmit. Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának számtalan sérelme közül csupán a legnagyobbaknak megemlítésére szorítkozom. Ha a kormányhatalom tényleg segíteni akar, úgy először ezeket orvosolja: Mindenekelőtt szüntesse meg a csehországi nagy cipőgyáraknak nyújtott kedvezményeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a Prága vidékén olcsó munkával gyártott cipő Ungváron jelentékenyen olcsóbb, mint az Ungváron, Kassán készített lábbeli.. Szomorú dolog az, ami az állami hivataloknak bútorokkal való ellátása körül történik- A Verchovinán, az erdörengetegek közepén felállított fináncőrházak felszerelését Prágából hozatják Ruszinszkőba. Fát hordanak az erdőbe, vizet a tengerbe, akkor, amidőn a kisasztalosok s az ungvári bútorgyár válsággal küzdenek. Megengedem még azt is, hogy a Ruszinszkóba helyezett cseh fináncőrmester urak igényét nem elégíti ki az Ungváron készített Íróasztal, igazán nem tudom felfogni azonban azt, hogy az állami építkezésekhez miért kell csehországi hand- lágereket hozatni. Vagy a csehországi tégla és malteradogatónak oly extra műveltsége van, amellyel ezt a legegyszerűbb munkát jobban tudja elvégezni? Kétlem, hogy úgy volna. És ha már az építkezéseknél vagyok, ismételten rá kell mutatnom arra a régi sérelemre, mely vállakozóinkat a közmunkák kiadásánál az árlejtéseknél érik. Igaz, hogy a kereskedelmi minisztérium kiadta nagylelkűségre valló ama rendelkezését, amely az őslakos vállalkozó részére biztosítja a munkát az esetben is, ha ajánlata a cseh vállalkozó ajánlatánál 5 százalékkal drágább, azonban érdekes, hogy ezek a cseh ajánlatok, amelyek ezelőtt 1—1 é:s fél százalékkal voltak olcsóbbak, mint a szlovenszkóiak, most pont 6 százalékkal alacsonyabbak, vagyis ismét a cseh vállakozó kapja azokat. Hogy mi az eredmény, azt fényesen igazolja a kassai pénzügyi palota épitése. Minden nagyobb városban van államnyomda a kormánylapok ingyennyomására és ezek minden magánmunkát magukhoz ragadnak és ezzel tönkreteszik a nyomdaiparosokat és mégis horribilis deficiteket mutatnak ki, amelyek a mi adófilléreinkből fedeztetnek. A borbély, cukrász, pékiparosainkat egyformán sújtja a kormány ama intézkedése, hogy Szlovenszkói és Ruszinszkói eme szakmabeli telepesekkel árasztja el. Az ipartörvény módosításánál sokkal égetőbb szükséglete iparunkak" az adótörvények uniíikációja. Csak egy rövid példa ebből is. Szioven- szkón és Ruszinszkóban a harmadik osztályú kereseti adó 10 százalékot tesz ki, a történelmi országokban pedig ennél sokkal, de sokkal kevesebbet. Gondoskodjék a kormány kellő hitelről s lássa el a pénzpiacot kellőképpen. A három éve tartó teljes pénzhiány már méhében megszüntet minden “ fakadó ipari vállalkozást, mivel a 20 és ennél magasabb k-.matlábra felvett kölcsönnel nem lehet ipart űzni. Rendezze a kormány a hadkölcsönkér- dést és adja vissza a pénzíebéíyegz^snél visszatartott összegeket, mert eme követelések jogosultságához kétség nem fér s ezzel is nagyot lendíthetne vergődő iparunkon. Mindezek a dolgok iparunk és kereskedelmünk oly sérelmei, melyeket nem fog orvosolni az uj törvény, mivel azokat a kormány tényleges jóakarata hozhatja helyre. Sajnos, hogy ezt a jóakaratot nélkülöznünk kell. Ji parlisíiie^l ©ücadáSyokBcs! Bethlen me^lczdte leül iárgijalásaif Tárgyalt Macdonaiddal és Memottal — Korányi bizalommal tekint a tanácskozások elé I€®srS®Stfii IPilssii Péntek, szeptember §„ a*
