Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-05 / 202. (650.) szám
Péntek, szeptember 5. Ami magát a törvényjavaslatot illeti, annak bírálatát szakszerűen elvégezték már hónapokkal ezelőtt, amidőn a kormány^ megküldte véleményezés céljából a törvényjavaslat tervezetét. Sajnos a kormány ezekből a véleményekből. — legalább is a nagy- fontosságú elvi tárgyakból, amilyen, például az ipartestületckre vonatkozó rész — egyet sem tett magáévá s igy igazán nem is tudom, hogy miért kérte ki ezen véleményeket. A parlamenti bizottságok elintézték a javaslatot egy órás ülésekben, ugyanígy tesz, miként látszik, a jeles törvényhozásunk plénuma is. Ennek dacára nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy még az utolsó órában felhívjam az illetékes tényezők figyelmét a javaslat legdurvább hibáira. Eme javaslat törvényerőre emelkedése esetén az ipari és kereskedelmi élet gyökeresen meg fog változni, az iparigazolványok és iparjogositványok kiállítása ugyanis a közigazgatási hatóságok jóakaratától fog függni. Szlovenszkóban és Ruszinszkó- ban eddig teljes iparszabadság uralkodott, mert a magyar ipartörvény alapján az engedélyhez kötött iparokon kívül az úgynevezett szabad iparokat bárki szabadon űzhette. Az ilyen iparűzéshez nem kellett semmiíéle hatósági hozzájárulás. A kérvényező, ha három nap alatt nem kapta meg az elintézést, iparigazolvány nélkül is megkezdhette a bejelentett iparnak iizését. Az Iparhatóság senkinek sem tagadhatta meg az iparigazolvány kiszolgáltatását, ha a kérvényező beigazolta nagykorúságát. Ezzel szemben az uj ipartörvény szerint az ipari és rendőrhatóságok bizonyos egyéneket kizárhatnak az összes szabad iparok gyakorlásából. Megtagadhatják az iparigazolványoknak a kiadását, ha kifogás merül fel a kérvényező annak foglalkozása, vagy helyisége ellen. Az iparhatóságok megtagadhatják az igazolvány kiadását, ha a kérvényező valamilyen nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény, vagy a közerkölcs ellen elkövetett vétség, kihágás, vagy jövedéki kihágás miatt elítéltetettA magyar ipartörvény éppen abban különbözik a történelmi országokban érvényes osztrák iparíörvénytől, hogy a letört exisztenciáknak, pályájukon nem boldogunknak lehetőséget nyújt arra, hogy uj kenyérkereseti ágban próbáljanak szerencsét. E javaslat törvényerőre emelkedése esetén lehetetlenné teszi azt, hogy valaki ilyen formán pályát változtasson. Ha pedig valaki egyszer összütközésbe kerül a rendőrhatóságokkal, akkor veheti a vándorbotot, mert a rendőrség esetleg bármely ipar üzésétől örökre eltilthatja. Ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert nálunk nagyon könnyen lehet összeütközésbe kerülni a hatóságokkal. Akit jogerősen elitélték, nem kaphat iparigazolványt s igy — ha nem tud elhelyezkedni — kénytelen kivándorolni. A javaslat értelmében az egyes iparhatóságok területén minden szakmának külön ipartestületet kell létesítenie, ami óriási megterhelést jelent az amúgy is túlterhelt szlovenszkói és ruszifiszkói iparosokra és kereskedőkre. Szlovenszkó és Ruszinszkó érdekeltjeinek nem volt kifogásuk az ellen, hogy az úgynevezett kézműves iparoknál a képesítés megszerzésének feltételeit és igazolását az osztrák ipartörvény szerint szabályozzák. Nézetünk szerint helytelen a javaslatnak az a rendelkezése, amely a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban eddig szabad iparként kezelt kereskedések bizo^ A A A A «AAA A A a A A A A. A A A A A A A A A A A A A A A > | A legmegbízhatóbb ► t test- és szépségápolási í % cikkek, arckrémek, t í púderek, szappanok, ► i ‘ »«».» 1 Er PariaaerialMi 1 i KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ► 3 Valódi kö!ni vizek és francia illatszerek ► <j Postai szétküldés. £ nyos csoportját képesítéshez köti. A javaslat szerint a fűszer- és vegyeskerekedések- hez képesítés szükséges, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kisközségek elveszítik teljesen a szatócsokat, mert képzett kiskereskedő nem fog letelepedni 200—300 lakost számláló faluban s így a falu népének minden kicsiségért a városba kell szaladnia. A javaslat nem következetes azonban, mert ezeknek a cikkeknek a nagyban való árusításával képesítés nélkül is lehet foglalkozni. Az ezidőszerinti állapotokhoz viszonyítva viszaesést jelent a törvényjavaslatnak az engedélyhez kötött iparokra vonatkozó részé. A javaslat a könyvkereskedést és a könyvnyomdászati ipart engedélyhez kötött iparnak minősiti. A könyvkereskedést könyvnyomdái és a kölcsönkönyvtári iparengedélynek kiadását a hatóságok nemcsak széíri'élyi, hanem helyi okok alapján is megtilthatják. Ez annál feltűnőbb, mert a kormány benyújtott egy javaslatot, amely a könyvkereskedést és a könyvnyomdászatot képesítéshez kötött szabad iparnak nyilvánítja, de ez nem vonatkozna Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. A javaslat a magyar ipartörvény által elismert engedélyhez kötött tiz iparág számát harmincnyolcra emelte fel. Szlovenszkóban és Ruszinszkóban szinte humorosan hat, hogy a csatornatisztítási és gyepmesteripar és temetkezési vállalat vezetése iparengedélytől függ és hogy kölcsönkönyvtári, tüz- oltószerkereskedési és cselédközvetitési intézetek iparengedélyének kiállításához a képesítés igazolására van szükség. Érthetetlen a javaslatnak az a rendelkezése, hogy nyomdaipar csak azon a helyen gyakorolható, ahol szolgabiróság vagy államrendőrség van. Az ipartörvény átveszi a magyar ipartörvény rendelkezéseit ott, ahol a magyar törvény szigorúbb, mint az osztrák. így magyarázható meg. az a tény, hogy ■amíg. az osztrák ipartörvény a képesítéshez kötött iparnak csak 54 válfaját ismerte, addig a javaslat 70 ilyen iparágat sorol fel. A magyar törvény tiz, az osztrák ipartörvény 23 és a javaslat 38 engedélyhez kötött iparágat ismer. Érdekes az is, hogy a telepengedélyek számát a javaslat az osztrák ipartörvényben felsorolt 52-ről 102-re emelte, vagyis mindezekkel az intézkedésekkel a kormány az eddig független iparosokat tőle függő szavazógéppé akarja lealacsonyítani és az engedélyesekkel akarja a többséget a maga részére biztosítani. Egyébként az a tény, hogy a kormány ezt az ipartörvényt milyen módon és milyen körülmények között akarja életbeléptéim, igazolja azt, hogy az ipartörvény javítására irányuló .szándéka nem komoly. Amidőn a kormány egy képviselője is kénytelen beismerni, hogy a készülő törvény igen fogyatékos, gyatra munka és csupán kezdetnek jó, amidőn évtizedekig vártunk az ipartörvény kellő megújítására és modern alapokra való fektetésére s akkor a kormány egy ily tökéletlen alkotással akarja szemünket kiszúrni, amely nemcsak javulást nem hoz, de sok tekintetben reakciós, mely kizárólag a koalíciós politika eszméit van hivatva szolgálni s egyáltalán nem számol iparosaink igazi követelésével, Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági helyzetével, a javaslatnak törvényerőre emelkedését szavazatommal nem moz- dithatom elő s ezért ellene szavazni vagyok kénytelen. Fiissy Kálmán a magyar képviselők klubjának módosító javaslatairól F ü s s y Kálmán hosszabb beszéd kapcsán indokolja a keresztényszocialista és kisgazdapárti képviselők klubjának a törvény- javaslatra vonatkozó módosításait. A módosító javaslat szerint az 1. § 3. pontjához a kézműiparok megnevezésénél, mint rokoniparok föl veendők a hálókészitő és csizrmadiafelsőrészkészitő, a 43. számnál „a ruhákészitők" elnevezés precizirandó és férfiszabó, nőszabó, szürszabó elnevezésekkel helyettesítendő. Ugyancsak fölveendők a kézműiparokhoz a molnár, kertész, puskamüves, hajóács és betonipar is, valamint az engedélyhez kötött iparoknál fölsorolt kőműves, ácsmesteri, gázcsővezeték, világítási berendezések és vízvezetékek készítését szolgáló iparok, valamint a gözkazánjavitó-, patkóié kovácsipar, szikvizgyártás és temetkezési vállalkozás, mert ezen iparoknak engedélyhez kötésének semmi szükségszerűsége nem áll fönt és csak arra alkalmas, hogy a protekció virágzását elősegítse és visszaélésekre, jogtalan korlátozásokra alkalmat adjon. Helytelen a 2. § 1. pontjának azon rendelkezése, amely szerint önálló ipar üzéséhez rendszerint megkivántatik stb. A rendszerint szó törlendő, mert kivételekre ad módot. Az önálló iparűzés föltétlenül a nagykorúsághoz kötendő, mert korai önállósítással a fiatalok többnyire csak ártanak maguknak és amellett a fölszabadulástól számított nagykorúságig tartó 4—6 évre föltétlenül szükség van, hogy magukat alaposan kiképezhessék. A 2. § 2. pontja teljesen törlendő és csak a 77. § 4. pontja alapján, amely az özvegynek, vagy kiskorú utódnak üzletvezető tartása mellett engedi meg az iparűzést, engedhető az iparnak üzletvezetővel való folytatása. Ha a 2. § 2. pontja föntartatnék, úgy az eddigi visszaélések nem lennének megszüntethetek és az üzletvezetőkkel folytatott visszaélés tovább N gyakorlatban maradna. A 20. §-nak kereskedelmi vállalat iparűzése esetén egy képesítéssel biró társ szükségességének rendelkezése megszigorítandó azzal, hogy megkövetelendő, hogy ez a társ az üzemben tényleg állandóan közreműködjön, mert ellenkező esetben az ilyen társak csak névlegesen fognak szerepelni. Az 54. § megtiltja kereskedőknek iparcikkek előállítását, földolgozását, átalkitását, vagy javítását, de följogosítja, hogy a szállítandó árun változtatásokat eszközöljön a vevő igényeihez képest. A § 1. pontjának ez utóbbi része törlendő, mert az iparos munkakörét korlátozza és visszaélésekre ad módot. Ugyancsak ezen § 2. és 3. bekezdése, amely kereskedőnek megengedi, hogy az készítésre rendeléseket elfogadjon, ruha- és cipőáruknál ezen célból mértéket vegyen, elhagyandó, mert ez módot ad az eddigi állapot főn-tartására, amely szerint kereskedők anélkül, hogy ipari képesítésük lenne, ruha-, vagy cipőkereskedésük mellett ru!h.a-, vagy cipőipart űznek és a fölvete rendeléseket vagy maguk házilag készíttetik, vagy pedig iparjoggal nem biró segédeknek adják ki házi munkára. A 122. § 2. bekezdése szerint, ha az ipar valamely véletlen folytán megszűnik, a segédmunkások a fölmond ási időre kártalanitandók, megváltoztatandó és nem alkalmazható olyan esetre, ha az iparos üzemét valamely elemi csapás, például tűzvész folytán kénytelen beszüntetni. A 124. § a munkaadót följogosítja, hogy ha a munkás a munkaviszonyt törvényes ok nélkül idő előtt fölbontja, a munkaadó követelheti az elszenvedett kár megtérítését. Elvben jó, de a gyakorlatban nem alkalmazható. Szükséges volna az uj munkahelyére belépő segédmunkás bérére zálogolási jogot adni. A VII. főrész a 144. §-szal kezdődően az eddigi ipartestületek helyett iparos szövetségek, szövetkezetek fölállítását tárgyalja. Föltétlenül föntartandó a mai ipartestületi rendszer, sőt fejlesztendő, mert mai formájában nem rendelkezik elegendő hatáskörrel. A 150. § ezen intézmény céljával foglalkozik, amelyek közül fölveendő a munkakönyvek kiállítása és a munkaviszony igazolása. A 243. §-hoz fölveendő, hogy az 1884. évi XVII. t.-c. alapján kiadott mindazon rendeletek, amelyek e törvény rendelkezéseivel ellentétben nincsenek, mindadig hatályban maradnak. amíg azokat ellentétes, vagy másirány u kormányrendeletek meg nem változtatják, miután ezen rendelkezés elhagyása sok tekintetben bizonytalnságot teremtenek. Az iparkihágásokból és a tanonomulasz- tásokból eredő pénzbüntetések az iparosta- nonciskola céljaira és az iparosok rokkant- alapja javára fordittatnak. Szigorúan megtiltatik, hogy az iparosok és kereskedők a fogyasztó közönségnél akár személyesen, akár ügynök utján megrendeléseket gyűjtsenek. Aida burgonyalevessel és mákos metélttel — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától — Pozsony, szeptember 4. A Pressburger Zeitung mettörje ugyancsak megtréfálta szerdán reggel a lap olvasóközönségét és a szerkesztőséget. A csehszlovák nemzeti szinház műsorát a következőképpen adta le: „Szombaton, szeptember 6-án: „Aida44. Verdi-opera. Zalubova kisasszonnyal a címszerepben és Radan szerepében Hübner R.-el. Szerdán, szeptember 3-án: Burgonyaleves. Marhahús. Májas és véres hurka. Mákos metélt/4 Nyilvánvaló volt, hogy a tréfás mettőr a népkonyha készen álló szedéséi tördelte a nemzeti szinház kommünikéjébe. A Pressburger Zeitung kiadója szerdán reggel nem kis megrökönyödéssel látta az eltördelést, elküldte tehát szerkesztőjét Ned- bal Oszkár színigazgatóhoz, hogy kimagyarázza a tévedést. Nedbal, a bohém színigazgató megértette a jó tréfát, amelyen maga is jót mosolygott. A lap szerdai esti lapjában korrigálta a kis tévedést, amelyen egész Pozsony közönsége egyébként igen jól mulat. A kávéházakban a vendégek kivágták a humoros színházi műsort és szétküldtük ismerőseiknek a szélrózsa minden irányába. A Pressburger Zeitung szerdai összes példányai elfogytak, sőt felárt is Ígértek egy-egy példányért a jó viccet szerető pozsonyiak ... Magyarok a film Bábeljében Hogy él Huszár „Puífy" Várkonyi Mihály, Sugár Károly s a többiek Hollywoodban Budapest, szeptember 4. Egyik nagy budapesti íi lm vállalat vezér embere most jött meg Amerikából. Több napot töltött Los Angeles világhírű, hatalmas filmvárosában. Hollywoodban. A filmvárosban élő és dolgozó magyar színészekről a következőket mondotta el A Reggel számára: A magyarok között a legérdekesebb karriert Charles Ray futotta be. Az angol név mögött ugyanis Sugár Károly rejtőzik, aki pár év előtt ment ki Amerikába, előbb egy kabarétársulatnál •működött, majd kisebb szerepet játszott valami harmadrangú filmen. Egyszer játszott csak kisebb szerepet és rögtön fölfedezték, leszierződtették és ma már nemcsak egyik elsőrangú starja Charles Ray az amerikai filmeknek, hanem saját filmgyára van. Saját pénzével készít filmeket a Pathé Pictu- restől bérelt műtermében és filmjei „Charles Ray Productions, Inc.“ védjeggyel kerülnek forgalomba. Első két filmje után nagyon szép jövőt jósolnak Vi-ctor Varconinak, aki nem más, mint Várkonyi Mihály. Nagy vezetőszerepeiket játszik és különösen a Paramount világhírű rendezőjének, Cecil B. de Miilenek „Triumph" cirnü filmjében volt sikere. Várkonyinak jól megy a sorsa: vásárolt egy autót, egy 10 holdas kis farmot és Hollywoodban külön villát építtetett magának részletfizetésre. Mert a részletfizetés itt nagyon divatos, ugyanúgy, mint az építkezés. Hollywood a fejlődő város: itt mindenki építtet. Most készült el Pola Negri uj villája, melynek lapos tetején strandfürdő van; a művésznő hálószobájából van a bejárat. Homokkal, medencével, körülkerítve, elzárva minden zavaró, fölösleges és kiváncsi szem elől. mért ebben a házi strandfürdőben csak Pola Negri fürdik. — Az Unlversalnál filmezik Huszár Pufi, aki összecsókol, megölel mindenkit, aki csak egy magyar szót mond. Azt mondta, meghal Budapest után, rettenetes honvágy kínozza, éppen azért, mert tudja, hogy olyan messze van tőlünk. Puffy (ez a „hivatalos11 neve) egyelőre kétfelvonásos burleszken dolgozik, de örömmel mondta,, hogy a próba fényesen sikerült és az Universal most készít elő számára egy nagy, hatfölvonásos vígjátékot, amelyben a csöppnyi csodagyerekkel, Baby Peggyvel fog együtt játszani. — Találkoztam azonban Hollywoodban magyarokkal, akik nem tudtak szerencsésen elhelyezkedni. Sokan vannak itt, akik filmszínészek szerettek volna lenni, azért vándoroltak ki és most éppen csak tengetik az életüket. Egy oesti fiúval találkoztam: a Warner Brothers kantinjában dolgozik, szívesen hazajönne, de nem mer. Karriérről álmodozott és szüleitől megszökött, igy jött ki Amerikába. Azt mondja, amióta a kantinban van, legalább akad mit ennie. — Bizony, rengeteg ember kel fői Los-A.nge- lesben úgy, hogy nemcsak azt nem tudja, mit hoz számára a jövő, de még azt sem tudja, fog-e ma ebédelni? . . . .......... nU EONVIET fűik m n ”EaNimT és ilveilexés, «a ■canrlsO»ai«lft ..jfínoik' és/ö a f*lo®cn«*lió és V»c»«aft««arK»«»*»Ac«u **«»» Fmúw a?*] éM<erml berendezések. Efk DEIAIL. ===== M©$i«e - Kassa = fő-uica B—MOBOamBB
