Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-05 / 202. (650.) szám

Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Most vagy soha! (g.) Prága, szeptember 4. Az a nagy likvidáció, amely a londoni Konferencián megkezdődött és ami a háború utáni normalitás akadályait igyekszik elhá- rilani, elérkezett a háború utáni helyzet ren­dezésére hivatott szervhez: a népszövet­séghez. A népszövetségnek most folyó ülé­sei nemcsak az aktualitás nézőpontjából, de a történelmi megérzések távlatából nézve is, a legjelentősebb tanácskozások a háború be­fejezése óta. London csak nyitánya volt egy nagy politikai akciónak, amit a múltkor revízió­nak, vagy ha úgy tetszik, realizációnak ne­veztünk, London csak az utat nyitotta meg a kibontakozás felé azzal, hogy eltakarította az útból azt a megkövesedni látszó problé­mát, amit jóvátételi kérdésnek neveztek. Az ut meg van nyitva s következhetnek az egyes állomások, ahol meg kell állania és cselekednie kell ennek a hatalmas, világot- átgyuró akciónak. A genfi népszövetségi ülés egy ilyen állomás. Az ut hosszú és súlyos problémák teszik nehézzé a rajta való járást. A súlyos problémák legsulyosabbikait kell a genfi ta­nácskozásnak megoldania. A biztonság és a leszerelés kérdése: ez a két legkeményebb probléma, amelyről Hymuns, a belga kül­ügyminiszter is elismerte a Géniben mondott megnyitójában, hogy nehezebb és komplikál­tabb, mint a jóvátételi kérdés volt. A jóvátételi kérdés elpolitizált gazdasági probléma volt, aminél csak a politikai kötelé­keket kellett megoldani és kialakult önmagá­tól a gazdasági kérdések komplexuma, ame­lyeknél régen bevált és kétszerkettős szá­mítással lehet operálni. A biztonság és lesze­relés már tisztán politikai kérdés, ahol a nehezebben összeegyeztethető politikai ér­dekek játszák a főszerepet. Itt már nem szá­mok és realitások dolgoznak, de elvek és fölfogások ütköznek össze és vívják meg harcukat. Ez az összeütközés meg van és meg lesz. Pertinax, a francia publicisztika nagy pesszimistája szerint kemény és viharos lesz. A konferencia optimistái szerint az idejeko­rán alkalmazott s a világpolitika uj fázisá­ban a kiegyenlítés szerepét oly gyakran kreáló amerikai fölfogásból fakadó kompro­misszum alapján elveszti ez az összeütközés erejét és megtalálja a megegyezést, a ki­bontakozást. Az összeütközés két frontja: az angol és francia álláspont. Macdonald és Herriot. Az egyik a politikailag észszerűbb, reálisabb megoldás hive: a leszerelést a világ összes népeinek összekoníerenciázott akaratából kívánja kisajtolni s a biztonság kérdését a politika intézményének kezéből a jog döntő­bírósági fórumához akarja utalni. A másik, a kevésbé radikális s a háború utáni politika tradícióihoz ragaszkodó francia fölfogás kép­viselője, aki nem tudja a leszerelés kérdését a biztonsági kérdéstől elkülöníteni s aki a két .probléma szoros egybekapcsolásával a kölcsönös segélynyuitás szerződésében akarja megvédeni a békét, a háború eszkö­zeinek opportunus lemérséklésével. Mondhatnánk azt is, hogy az egyik Hága kezébe akarja lehelyezni a béke fölötti döntés jogát, a másik Genfet tartja illetékes faktor­nak. Mondhatnánk azt is, hogy Macdonald a döntőbiróságoé a népszövetség fölé akarja helyezni, Herriot a népszövetséget a legki­terjedtebb politikai hatalomal kívánja föl­ruházni. A^ összeütközés talán elkerülhető. Ez a ma reggel és tegnap délután Iefob/t. s Her­riot és Macdonald közötti bizalmas tanács­kozástól függ. Macdonald mai beszéde már adni fogja Herriot holnapi beszédének perspektíváját. Bármint is alakul ma és holnap a genfi helyzet, az mindenesetre bizonyos marad, hogy a népszövetség ötéves vegetálás után kezd lélekkel és egészséges akciókkal meg­töltött intézmény lenni és bizonyos az, hogy a legégetőbb európai problémák számára a Ai aj hafikff Prága, szeptember 4. A nemzetgyűlés elé terjesztett pénzügyi javaslatok között szerepel a a hadikölcsönröl szóló javaslat is. A hadikölcsönröl szóló törvényjavaslat a hadikö'lcsönkérdést végleg szabályozza. A hadikölcsönöknek hitellevelekre való becse­rélésének az 1920. évi július 24-én kelt tör­vény rendelkezésein kívül az a körülmény is feltétele, hogy a hadikölcsön tulajdonosának legalább 1924 január elseje óta a cseh-szlovák köztársa­ság területén kell laknia, vagyonának nem szábad túlhaladnia a 25.000 koronát és nem szabad több becserélendő hadlkölcsönköí- vényének lennie, mint 100.000 korona össz­értékűnek. A vagyoni állapotra nézve a vagyon- dézsma irányadó; ahol ez nem jön számításba, ott másképpen kell a vagyoni állapotot bizonyítani. Azok. akik nem tóit élesek vagyondézsmát fizetni, vagyoni állapotukat a hadikölcsön lététékor tartoznak igazolni- A vagyondézsina fizetése alól fölmentetteknek: vagyoni ' helyzetüktől függetlenül joguk van a becserélésre, melyre tartományoknak, megyéknek, járásoknak, községeknek, közintézményeknek is joguk van. A 25.000, illetve a 100.G00 korona meg­állapításakor a háztartáshoz tartozók va­gyonát is beleszámítják. Azok, akik e feltételeknek megfelelnek, 100 korona névértékű hadikölcsönért 75 korona névértékű 3 százalékos nem kisor­solható járadékhltellevelet kapnak, mely 1925 január 1-iöl fog kamatozni. Amennyiben e kölcsön aláírására kitű­zött határidő nem rövidebb az 1924 decem­ber 31-ig terjedő határidőnél, úgy a kölcsön jegyzésének határideje ez év végén lejár. A hadikölcsön becserélésére az 1920. évi julius 24-én kelt törvény is mérvadó, de bi­zonyos'tekintetben az uj törvény kárpótlást nyújt azokért a hadikölcsönökért, melyek az összeirás idején külföldön voltak, ha azokat megoldás légköre teremtődött meg. Igaza van a Daily Chroniclenek, amikor azt mondja, vagy most oldják meg a lesze­relést és a biztonságot, vagy soha! csii-mncif a prágai postacsekkhivatal vagy egy belföldi részvénybank, vagy egy országos pénzinté­zet az 1920. évi 633. rendelet 1. szakasza értelmében kezelte, vagy ha a kötvényeket ezeknél az intézeteknél letétbe helyezték­A negyedik államkölcsön Negyedik államköicsönt a volt osztrák és magyar postatakarékpénztáraknál elhe­lyezett járadékikönyvekkel is lehet jegyezni. A kormányt ezenkívül a javaslat fölhatal­mazza, hogy a pénzintézeteknek ,a volt osz­trák és magyar postatakarékpénztáraknál hadiköicsönre elhelyezett hitelleveleit olyan IV. államkölcsönre cserélje be, melynek 1921 julius 1-i ikeletii szelvénye van. A javaslat további rendelkezései olykép­pen módosítják a IV. államkölcsönről szóló törvényt, hogy a pénzügyminiszternek jogá­ban áll a nosztrifikált vagy valóban a cseh­szlovák köztársaság területén működő vál­lalatok és intézetek jegyzéseit elfogadni és jogában áll a IV. államkölcsönre hadikölcsön­kötvényeket is elfogadni olyképpen, hogy a volt osztrák és magyar postatakarékpénztá­rak járadékkönyveit leadják­A javaslat hatályon kívül helyezi a IV. államkölcsönről szóló törvény ama rendel­kezését, hogy a valuíáris nyereséget az ál­lamnak le kell adni és amely korlátozza a tartozásátirások lefoglalhatatlanságát. Becserélik azokat a hadikölcsönkötvé- nyeket is, melyeket a külföldről ruháztak át, ha a tulajdonosa bebizonyítja, hogy a kötvények 1920 junius 2-án nem voltak lombardirozva, illetve, ha ebben az esetben a valuíáris nyereséget az államra ruházta át. A becserélés egyi^ további föltétele az, hogy a hadikölcsöntulajdonos megszakítás nélkül legyen 1918 október 28 óta tulajdo­nosa a kötvénynek egészen a becserélés céljából való letétbehelyezésig. Az öröklés nem zárja ki a cserét, ha úgy az örökhagyó, mint az örökös cseh-szlovák állampolgár. A feltételekben foglaltakat a ké­relmezőknek bizonyítania kell. A lombardiimatt hadikölcsönkötvények A -jelzáloghitelezö köteles az adós utasí­tására a hadikölcsönkötvényeket becserélés céljából benyújtani és a kapott hitelleveleket az elzálogosított hadikölcsönkötvények he­lyébe zálogul elfogadni és az adós kérésére a lombardzálogot a kereskedelmi fedezet nagyságára akkor is leszállítani, ha az ellen­tétben lenne az előzetes megegyezéssel. Ha az adós a IV. államkölcsönről szóló törvény 3. szakasza szerinti privilegizált egyén, akkor a hitelezőnek a hadikölcsön becserélése céljából való letétbehelyezésétől számított egy éven belül nem áll jogában a lombardhitelt fölmondani s nem áll jogában az 1924 január 1-re megállapított kamatlábat fölemelni, ha az adós a hitelezővel való jog­viszonyából származó kötelezettségeinek eleget tesz. A lombardhitelezőnek kötelessége ab­ban az esetben, ha a hadikölcsönt a IV. ál­lamkölcsönről szóló törvény, vagy az uj tör­vény 23. szakasza értelmében nem vette át. a becserélésre adott kártalanítási adósság- jóváirást bizonyos adósoktól az adósság tel­jes kielégítése gyanánt elfogadni abban az esetben, ha az adósságot a hadikölcsön fede­zi és ha a hadikölcsönkötvények összege nem tesz ki 20.000 koronánál többet és a tulajdo­nos megadózható évi jövedelme az 1923. adó­évben nem haladta túl a 30.000 koronát. A lombardkamatok leírása Abban az esetben, ha az adós csupán 10.000 korona névértékű hadikölcsönkötvény tulajdonosa és ha a megadózható jövedelme az 1923. évben nem múlta fölül a 15.000 ko­ronát, akkor a hitelező köteles ezenkívül úgy a kamatot, mint a hadikölcsönkötvények lom- bardirozásából származó egyéb illetékeket leírni. A hadikölcsönkötvényeknek a vagyondézsma és a vagyonnö­vekedés! adó szempontjából való értékelése A hadikölcsönkötvényeket a vagyon­dézsma és a vagyonnövekedési adó szem­pontjából a névértékűk 40 százalékával ér­tékelik. Azokat a hadikölcsönkötvényeket, amelyeket nem fordítottak a IV. államköl­csön fizetésére és amelyeket nem nyújtottak be a jelen javaslat szerinti kártalanítási cím­letekre való becserélésre, egyáltalán nem számitják be a vagyondézsmába és a va­gyonnövekedési adóba. Az összeirás után a hadikölcsönökkel kö­tött üzletek nem fognak jogérvénnyel bir *- ni és nem lesznek perelhetők. Kor mfiny rckonslrokti ó • Prága, szeptember 4. Koalíciós körökben úgy tudják, hogy Be- cliyné közoktatásügyi miniszter távozása be­fejezett dolog. Habrman szociálisügyi minisz­ter is benyújtja lemondását, mihelyst a szociá­lis biztosítási javaslat törvényerőre emelke­dik, amikor is a szociális biztosítás által léte­sített központi szociális biztositó intézet igaz­gatói tisztségét foglalja el. Helyébe Winter Leó dr. kerül a szociálisügyi miniszteri székbe. A nemzetvédelmi miniszter beismeri, hogy a P. M. H.-t kitiltották a kaszárnyákból Prága, szeptember 4. A képviselőházban ma osztottak ki egy csomó miniszteri választ a benyújtott inter­pellációkra. A többi között most osztották ki Udr£al nemzetvédelmi miniszternek Szent- Ivány József magyar kisgazdapárti képviselő interpellációjára adott válaszát, amelyben a Prágai Magyar Hírlapnak a kaszárnyákból való kitiltását tette szóvá. A miniszter vá­lasza így hangzik: — A katonai kormányzat nem helyesli, hogy a katonaság és a katonai különítmé­nyek olyan áílamellenes irányú lapokat já­rassanak, amelyek a köztársaságot állan­dóan támadják. Minthogy a Prágai Magyar Hírlap ilyen irányt követ, hadseregebe való járatása betiltatott. Meddig még? ... Prága, szeptember 4­A Tribuna vezércikke a parlamenti sze­zon megnyitásával kapcsolatosan kellő pá- thosszal teszi fel azt a kérdést, hogy meddig fog még visszaélni az állompolgárok jóhisze­műségével a petka. Quo usque tandem Stribrny..., quo us- que Kramár etc.... Meddig fogják áltatni ezek az urak a kö­zönséget azzal, hogy dolgoznak, pedig sem­mit sem csinálnak. A parlamenti ülések ma kezdődnek s egy „elkészített" javaslat van, a szlovenszkói ipartörvény, amely szintén olyan, hogy jobb volna, ha egyáltalán eltűnne a programról. Senki sem sajnálná. Rómának egykor ugyan felmentést hozott a késedel- mezés, a cunctátorkodás, amely azonban Prá­gára végveszélyt jelenthet. A parlament tár­gyalni fogja a drágaság ügyét s nagyon félő, hogy valami könyelmü lépésre szánja el ma­gát, mivel a gazdasági miniszterek egyike sem tudja megmutatni a helyes utat. A leg­közelebbi parlamenti ülések jelentősége nem abban van, hogy mit intéz el a plénum, hanem abban, hogy a koalíciós pártok egymás kö­zött tisztázzák végül azt a kérdést, hogy al­kalmasak-e a kormányzásra, vagy nem. Összeesküvést fedeztek föl Chartumhan London, szeptember 4. Charturnból jelentik: A kormány több olyan házban, melynek lakói ab­ban a gyanúban állottak, hogy a „Fehér Zászló Társaság" tagjai, házkutatásokat tartatott és sok letartóztatást eszközölt. A Fehér Zászló Társasá­got azzal vádolják, hogy a kormány és az uralko­dó állapotok megdöntésére összeesküvést szőttek. 100 cseti-szl. herendin fizettek ma, szeptember 4-én: Zürichben 15.90 svájci frankot Budapesten 231000.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák koronát Berlinben 125750QQQÖ0 Q00>—német márkát W m. évfolyam 202. (650.) szám Prága, péntek, 1924 szeptember 5 ffffB /jgSr Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300 Ki.. flfPv ÚíÉ wfflj a. m m iiiiii JÉ&f CM'Jj:- tJ félévre 130 Ké., negyedévre 76 Ké„ egy hónap­# /&%& jö wmíwm # ff m*/ m, ff J&r iW És &£? x-i,:,,,h.r,-k- . s,o­t .Jz / W $ H Jff «***”s^y Prága 1„ LUlová ullce 18.szám. Telefon: 6797. teissi&.&Sp-Sürgönyeim: Hírlap, Praha.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents