Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-02 / 199. (647.) szám
Kedd, szeptember 2. i# MMül ez ősszel összeül a leszerelési Konferencia London, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) A mai lapok közük, hogy úgy Macdo- nald, mint Herriot nyilatkozatot fognak kiadni arról, hogy egybehívnak egy leszerelési konferenciát, amely még ezen az öszön összeül. Ezen a konferencián azok az országok is résztvesznek, amelyek nem tartoznak a népszövetségbe. A két miniszterelnök közös tervet dolgoz ki a fegyverkezések általános korlátozása tekintetében. Elnyomott ellenforradalmi felkelések Oroszországban MacdonaM uj választásokra készü London, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben úgy tudják, hogy Macdonald uj választásokra készül, amelyek azonban nem az ir kérdés miatt lesznek. A konzervatívok szintén nem kívánják az ir kérdést választási jelszónak felhasználni. Az a céljuk, hogy az Oroszországgal kötött szerződés vitájánál a kormányt leszavazzák és ezen az alapon provokálják ki az uj választásokat. Rabíógyilkosság Gömörhen Rimaszombat, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Régebb idő óta három garázda legény tartja rettegésben Balogtamási, Bátka és Rakottyás gömörme- gyei községeket és azok vidékének lakosságát, akik eleinte csak baromfiak lopásával foglalkoztak, azonban most már lakásokat törnek föl és a járókelőket is megtámadják és kirabolják. Egy ilyen eset fordult elő augusztus 27-émamikor is Gálik József rimaszécsi nap- szárifos ember, két gyermek apja, Uzapa- nyitra indult apósához, hogy majd a magával hozott 2500 koronát az apósa kiegészíti egy telién árára, amelyből azután a jövő télen családját eltarthatja- Útközben betért a balogtamási korcsmába, ahol már ott ittak Torna István, Torna József csukapusztai ro- vottmultu juhászfiuk, továbbá Nyifor János csordásíiu és ifj. Fejes János. Ezek, mikor Gáilk az elfogyasztott italért fizetett, látták nála a sok pénzt s elhatározták, hogy Gáli- kot megtámadják és kirabolják. Gálik, mintha sejtette volna végzetét, felkérte Fejes Jánost, hogy kisérje őt el. Fejes el is kísért® egy darabon Gálikot, azonban Nyifer hívására visszajött társaihoz. Erre a két Torna- testvér és Nyifor Gálik elé szaladtak és a sötétségben a gyanútlanul haladó Gálikot hátulról leütötték, összeszurkálták, pénzét elvették és a teljesen összevert és összeszurkált embert a helyszínen hagyták. Gálik később magához tért, felkelt s tovább akart menni, ezt azonban észrevette a három rabló és újból nekiestek Gáliknak s addig ütötték, amíg Gálik eszméletlenül terült el a földön s miután maguk a rablóik is azt hitték, hogy áldozatuk kiszenvedett, nem törődve vele, otthagyták. Jóval később Gálik újból magához tért és bevánszorgott Balogtamási községbe s a bakterrel együtt felköltötte a község biráját, aki csendőrökért. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást és sikerült a rablóikat kézrekeriteni a kapott sze- mélyleirás alapján. A két Torna-testvér bevallotta bűnét, az ólmosbotot és késeket, amivel Gálikot megtámadták, előadták, úgyszintén a nekik jutott és elásott pénzt is. Nyifor a pénzt nem tudta mind előadni, mert a vásáron jó részét már elköltötte. A súlyosan sérült Gálikot beszállították a rimaszombati közkórházba, ahol élet-halál között van. A három rablót letartóztatták és beszállították a rimaszombati államügyészség fogházába. — (Készül a cölibátus törvénye.) A Rude Právo megbízható helyről arról értesül, hogy a női állami alkalmazottak cölibátusára vonatkozó törvényjavaslat már elkészült és rövidesen a parlament elé kerül. laSSSE Moszkva, szeptember 1. Az orosz távirati ügynökség a legfelsőbb népbiztosság kormányjelentését közli. Eszerint augusztus 29-én reggel Georgiában ellenforradalmárok és pedig volt tisztek és nagykereskedők megtámadták Cziaturi várost. A támadást a leggyorsabban visszaverték és az ellenforradalom vezetőit letartóztatták. A támadást a menseviki segélybizottság tagjai és az Budapest, szeptember 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Nagyatádi Szabó István földmive- lésiigyi miniszternek tegnap a nagyatádi hősök emlékünnepén mondott beszéde a legutóbbi napok eseményei miatt a politikai érdeklődés homlokterében áll. Nagyatádi Szabó a kormányzó, a honvédelmi és kultuszminiszterek képviselőinek Idséretében érkezett meg s a felköszöntőkre válaszolva először a kisgazdapárt nézeteit fejti ki, hangsúlyozva, hogy az nem folytat osztálypolitikát. Figyelmezteti a magyar közvéleményt hogy a lflsgazdapárt mindent megtett a magyar társadalom minden rétegének közös munkára való egyesítésére. Ha vannak, akik meg akarják bontani az összetartást és ez a megbontás sikerülne, a kisgazdapártnak meg Konopist, szeptember 1. Vonattal nem jutsz el ide. Prágától Be- neschauig még szabad az ut a technikai civilizáció számára, de innen gyalog kell neki- kényszerednek, ha látni akarod a rejtélyes kastélyt, Ferenc Ferdinándnak, a hajdani monarchia meggyilkolt trónörökösének rezidenciáját. Beneschauból még ideérzétl a festék- és kocsikenőcsgyárak kénes füstjét, még teli vagy a tipikus kisváros fejfájditó unalmával, mikor nekiindulsz az útnak, amely visszafelé vezet az időben ... A gyalogút nagyon rövid, pár lépés mindössze s máris kitárul a nagyszerű, több négyszögkilométerre terjedő konopisti park. Ferenc Ferdinánd szerette a művésziesen rendezett kerteket; kacskaringós utak játszanak bujócskát az évszázados erdei fenyők, píniák és tuják között. Néhány lépéssel tovább erdőszeríi angol parkká bővül ki minden; izmos tölgyek szegélyezik az utakat s a dombok hullámain ölnyi magas a buja, kaszálatlan fü. Néhány száz méter — s az angolkert délszaki üvegház lesz: elvirág- zott magnóliák, láthatatlanul a földbe rejtett cserepekből előszökkenő öles datolyapálúgynevezett paritásos bizottság organizálták, amelynek vezére Andronikoff herceg, aki már többször nyilatkozott oly értelemben, hogy a szovjetellenes fölkelésekben részt fog venni. Más helységekben szintén megkísérelték a mensevikik a fölkelést, de mindenhol elnyomták azt. A kormány megtett minden intézkedést, hogy a lakosság békéjét és nyugalmát biztosítsa. van az eszköze arra is, hogy önállóan keresse eredetileg kitűzött céljait. Majd áttérve a földreform kérdéseire hangsulyozza, hogy a szegény népet, a háború áldozatait akarja földhöz juttatni. Kéri a magyar társadalmat, hogr igyekezzék ezt a fontos kérdést köz- megelégedésre mielőbb megoldani, mert ha az később más formában kerül megoldásra, sokan megbánnák, hogy azt jelenleg megakadályozzák, akik sokalják, hogy van egy kisgazda miniszter, vigyázzanak, nehogy csupa munkásminiszter legyen az országban Hangoztatta az intelligencia és a gazdatársadalom együttműködésének szükségességét és beszédét az Eskütt-ügyre célozva igy fejezte be: Mint szegény ember lettem miniszter és mint szegény ember fogok meghalni. mák, gazdag borostyán a fák törzsem, apró, üveges lugasok az egymásbafutó utacs- káik keresztezésénél... Ebben a parkban sétált Ferenc Ferdi- nánd Bülow herceggel, Hötzendorfi Conrád- dal és néha Vilmos császárral is. A fenyők erős illatával teli a levegő, amely a múlt millió emlékével terhes. Ma beneschaui sétálók rójják a magános utakat — némák a kertek és a fák a természet örök muzsikáját susogják a szélben •.. II. A kastély körül csendes és kihalt minden. A barokk-kapun nem hajtanak be az udvari fogatok s a kapufélfán prózai szöveg hirdeti, hogy a kastély termeit ekkor és eleikor lehet három korona lefizetése ellenében megtekinteni. A fegyvertermet, ahol Ferenc Ferdinánd hires gyűjteményét tartotta, a könyvtárat számos nagyértékíi inkunábu- lummal, a kápolnát, a Lobkowitz-termet s végül a börtönt, ahová Vencel király volt bezárva. De a kastély körül álomszerű csend terpeszkedik. Üresek a nagyszerű terraszok, — a gyönyörű függőkertek franciásan nyirt bokrai között senkisein jár, — komor, bezárt ajtók védik a halott kastélyt, amely felett megkövesedett az idő. A harangjátékos zengőszavu óra hiába veri el a negyed, fél és egész órákat, — délben nem Szaladnak livrés inasok ezüsttálaikkal tizméteres, üveges verandára, vendégek nem gyűlnek ragyogó szoárékra a Lobkowitz-terembe, — Konopistban mindig éjfél van, mindig kisértetek zuhannak az utakon, mindig a véres múlt árnyéka fekszik a lágyritmusu barokk- oszlopokra, amelyek mintha meghajlanának a nagy-nagy súly alatt. Konopistban 1914 óta megállt az idő; Európában ugyancsak 1914 óta megkettőztc rohanását... 111. Egy öreg kertész igazgatja a pompázó krizantémokat. Beszédbe elegyedünk vele: régóta van-e már itt a kastélyban? — Igen, már vagy tizenöt esztendeje! — Es ki ismerte őket?-.. Az öreg leteszi az ollót és elnéz valamerre. — Ismertem őket, hogyne ismertein volna! — mondja csendes hangon. — Akkor hangosabb élet volt itt; a trónörökösék itt töltötték a nyár és ősz nagyobb részét. Sok vendégük ugyan nem volt, de a gyerekek sokat szaladgáltak és bizony, a virágokat sem nagyon kímélték! Újból nekiáll a kötözésnek és nyírásnak. — Akkor több dolgom volt — jegyzi meg fontoskodva — de fiatalabb is voltam! A többi cselédség elszéledt, egy-két ember maradt csak itt, akiknek családjuk van és nehezebben váltják a helyüket! Visszatér a krizantémjaihoz és nem vesz többé tudomást rólunk. Hatvanöt szobája van a kastélynak — ma az alkalmazottak lakásait leszámítva, üresen áll valamennyi. A zsalugáteres ablakok betámasztva, évek óta nem nyitották ki őket s talán nem nyitják ki soha többé... A kastély körül néhány szobor; Weinert hires „Sarkutazója“, egy renaissance Pál apostol s a főkapun az Estei cimer... A borostyán befutotta a déli szárnyat, az ablakokat talán már ki sem lehetne nyitni a kúszónövényeik erős indáitól. Szélcsend van, a lenyugvó nap szikrázva verődik vissza a nyugodtan álló szélvitorláról. A kastély órája nyolcat üt, de ajtó, ablak nem nyílik ki sehol. Konopistban áll a csend. IV. Ezek a ma elhagyott termek többet láttak, mint úgynevezett történelmet, amely hozzánk amugyis csak érdekak és vélemények nem éppen objektív rostáján átesve jut. Sorsok éltek és harcoltak e falak között, — politikáért, szerelemért, sikerért .. -. és sorsok buktak abban a harcban, amelynek szörnyű markában minden efemer nagyságuk mellett ők is csak játékszerek voltak. Gregorián. — (Benes expozét fog mondani ) A Pra- vo Lidu közlése szerint Benes külügyminiszter, aki szeptember végén vagy október elején tér vissza Prágába, visszaérkezése után expozét fog mondani a külpolitikai helyzetről. A londoni megegyezés, a Dawes-törvé- nyek és a szovjet elismerésének kérdése alkotják azokat a kérdéseket, melyek fölött a külügyi vita le fog folyni. Nagyatádi %mMIstván beszéde Egy kastélyban, ahol sorsok éltek és harcoltak — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának riportja a konopisti kastélyból — Rózsika a pajtásom volt, de most nem sokat törődtem vele. A kislány úgy látszik érezte, min gondolkodom s váratlanul azt mondta: — Különb csigád lesz neked. Most az egész világot odaadtam volna egy csigárét. Egy kicsi kis színes/ megcifrázott csigáért, meg egy ostorért, hogy én is odamehessek ^s játszhassak. Esteledett. Fagyos hideg volt a föld. A Rosta György bácsi jött szekerével az utcán és már messziről kiáltott a gyerekekre: — Ki gyün velem kocsikázni? Egyszerre förperződött az egész gyerekhad. A György bácsi legényesen belevágott a rossz gebébe. — Gyi te Ráró,... ne te, ne ... és nevetett a gyerekekkel együtt. Minden este egy szekérderék aprósággal érkezett haza. Az utcán fejcsóválva nevetett rajt egy sovány néni: — Ez a bolond Gyuri igazán bolond. Ebben a pillanatban, ahogy ott álltam a hüvösödő késő délutánban, kinézett az utcára a nénim: — Kisfiam — kiáltott rám. Oda futottam hozzá. Figyelő, nagy szemmel végigvágott rajtam. — Hát te mért nem játszol? —• kérdezte, —• Nincsen csigám — mondtam bátortalanul, keserűen. — Jesszusom, az is nagy baj ám, — mondta a néném — és két szép aran3ros krajcárt nyomott a markomba. Lehajolt hozzám. — Megfázol, — aggodalmaskodott és megkérdezte nem vagyok-e éhes. Már kapálóztam. Futni szerettem volna. — Nohát csak szaladj — mondta rám- mosolyodva. Mint a nyíl, úgy repültem a boltba. A boltos egy öreg néni, a Mári néni volt, akivel állandóan baj volt, ha hozzája küldtek valamiért, mert vagy többet, vagy kevesebbet adott vissza a pénzből. Másképpen áldott szivü, jó asszony volt. A futástól alig tudtam neki megmondani, mii akarok, A Mári néni 'éppen lámpát tisztogatott az ajtóban, letette a füstös cilindert. — Csigát gyöngyöm — kapta el a szavamat — meg ostornak valót? No, mindjárt. S elém tette az asztalra. Én vigyázva, el ne guruljanak, egymás mellé raktam a két fényes krajcárt. — Nem köll pénz fiam — mondta Mári néni. — Kapsz még cukrot is és a kezembe nyomott néhány szemet. Azt se tudtam, hova rakjam a cukrot, a pénzt, a csigát. Rohantam kifelé s gyorsan ostort csináltam. Futok a játszóhelyre, de a gyerekeket már nem találtam ott. Elszomordva forgattam, nézegettem a csigát. Elövettem a cukrot, de nem Ízlett. A két fényes krajcárt a markomba tettem egymás mellé szépen és nézegettem őket. Ballagtam hazafelé. Már sötétedett. A toronyban megkondult a harang. A templom felől lassú, finom andal- gással ringott erre a harangszó, a templom felől, ahol az egyik öregapámnak városias, nagy orgonát csináltattak, mert olyan szép hangja volt. Erről sokat beszéltek otthon. Én most félve rágondoltam s ahogy az utcaajtót betettem, odanéztem a kapualjba, hátha ott guggol penészes, sápadt másvilági arccal. Azóta sok év elmúlt s én messze, sok városba jártam erre, arra. Sok minden baj, öröm, szomorúság ért. A sok-sok mindent el-elfeledtem, megint elővettem néha, a csigára azonban mindig emlékeztem. Mindig gondoltam rá, hogy egyszer el fogom mesélni. Most már nem fáj, hát itt van. A két fényes krajcárt bizony elvesztettem valahol az utón, de most, amikor igy üres kézzel elgondolkozom, mintha itt ragyognának a tenyeremen. Látjátok, milyen szépek, gyönyörűek? 'o©©©®©©©©©®©©©©©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®?^????©©®©®©©©©©©©©©©©©©©©®©©®©©©®©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®©©©©©©©©©©®©©©©©©©©© > j —s* = Valódi Schroil-féle '' Kassa,^Fő-u! 76. S 3 . Sctnffonok, vasznak, cretonok es damasztoM. nagy választékban ® | minden Damaszl-asztalnemüek.* Kész nöifeliérnemüek. Szent-háromság | szélességben Schioll-SCMÍÍOII 7, VÁSZOH 6 korona szoborra! szemben |
