Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-27 / 220. (668.) szám
Koldusbot, téboly, öngyilkosság (ti.) Prága, szeptember 26. „Az erdélyi 'kincstári jogügyi igazgatók a legutóbbi napokban erélyes rend el etet kaptak a bukaresti belügyminisztériumtól, amely azt az utasítást taftalimazza, hogy a jogügyi igazgatók azonnal lássanak hozzá az átkot- jrtány törvény tizennyolcad i k szakaszának végrehajtásához.'1 Szatmári tudósítónk tegnap közölt jelentésének. a rövid foglalatát alkotják a föníídé- -zett sorok, amelyek oly ártatlanul hangzanak, a valóságban pedig egyelőre még beláthatatlan szánni egyént létkérdésében támadnak meg. Románia demokratikus (?) alkotmány- törvényének tizennyolcadik szakasza ugyanis azt tartalmazza, hogy az idegen állampolgár. aki Románia területén kívül tartózkodik, Nagyrománia területén sem vásárlás, sem öröklés és semmiféle jogutódlás elmén ingatlant nem szerezhet, sőt az alkotmánytörvény megalkotása előtt birtokába jutott ingatlanokat sem tarthatja meg, mert azokat elárverezik. Ezzel a békeszerződésekkel homlok- egyenest ellenkező román allkotmánytarvény- nyel nem elsőizben találkozunk itt. A téesői cseh-szlovák állampolgároknak nagy■ szélűiét 'számtalanszor közöltük lapunk hasábjain. amidőn arról is beszámoltunk, hogy a k ül ügy m i ni sz té r ium'unk tehet ette írnek j el e n- tette ki önmagát a román területen fekvő, de cseh-szlovák állampolgárok tulajdonában lévő ingatlanok védelme ügyében. Külügyminisztériumunk. illetékes osztályának vezetője ugyanis kijelentette, hogy a cseh-szlovák kormány semmit sem tehet ama állampolgárai érdekében., akiknek három-öt holdat kitevő ingatlanjuk a határon túl fekszik, mivel Románia alkotmány törvényének idézett szakasza, valamint ezen a szakaszon alapuló földreform törvény követeli az idegen — s ezek sorában a cseh-szlovák állampolgárok — vagyonának az elkobzását. Másodízben Korlátú képviselőnk egy interpellációja alkalmából találkoztunk a román alkotmány- és földreform törvénnyel. Ez az interpelláció két ruszinszkói őslakos szerencsétlenségét adta elő, akik még 1919-ben ingatlant vásároltak Románia területén, majd a kettős megadóztatás gyönyörein estek át, végül birtokuk elkobozhatott s egy hosszú élet fáradságos munkájának eredményeként azt érték ei. hogy csekély vagyonkájuk közprédára került. Emellett pedig a kettős adók elviselhetetlen terhe szakadt a nyakukba, amelyet az interpellációban megnevezett személyek egyike képtelen volt elviselni: megörült, felesége pedig — a kiállótt izgalmak következtében — öngyilkosságot követett el. Téboly, koldusbot, öngyilkosság. Erre vezetett a világháborúból győztesként kikerüli „eszme". A saintgermuini, versaillesi, trianoni és az összes többi békeszerződések mind, kölcsönösen biztosítják az összes európai államok polgárai számára azt a jogot, hogy ezek teljes vagyonbiztonsággal rendelkeznek ama államban is, amely nem a hazájuk. És ime, itt egy „győztes" állam — Románia —, amely a békeszerződéseknek oly világos rendelkezését egyszerűen oldalba rúgta s oly alkőtmánytörvényt hozott, amely számtalan egyént a tébolyba és öngyilkosságba kergetett és akik bírták idegzettel, azokat koldusbotra juttatta. Pillanatnyilag igazán bajos volna megmondani, hogy hány cseh-szlovák állampolgárnak van Romániában iirgatlanérdekeít- sége, annyi azonban bizonyos, hogy igen soknak van, vagy helyesebben: igen soknak volt, mivel ma Romániában idegen állampolgár már nem tulajdonosa a tulajdonának, tekintve, hogy ingatlanát a román hatóságok tragikomikusán csekély árért román kézre juttatták. Szomorú, vigasztalan kép. Bármerre is tekintünk, .segítséget sehol sem találunk. — A téesőiek ismert panasza kapcsán a csehszlovák külügyminisztérium kijelentette, hogy nem tud segíteni, űrivel a hágai döntőbíróság néhány magyar állampolgár e tárgyra vonatkozó panaszát is elutasította azzal, hogy minden államnak a belső ügye, hogy miként rendezi be a földreformot, így tehát a románoknak joguk van arra. hogy a határmenti — idegen állampolgárok tulajdonában lévő — egy-két holdas birtokokat is kisajátítsák. A szegény, szerencsétlen embernek, akinek egy holdas kertjét a nagyhatalmak által megállapított határ kettészelte, nincs keresnivalója a nagyhatalmak itélőszéke előtt, ott A német néppárt Siaiiizeneíe a szpcMMemobratölínak Berlin, szeptember 26. A latens válságokkal teljes német belpolitikai élet szintjén hatalmas hullámokat vert a német néppártnak tegnapi határozata, amely azt követeli, hogy a német kormány jobboldali elemekkel egészítse ki magát. Ez a határozat a centrum és a demokraták körében élénk ellenzésre talált. A Berliner Tageblatt kijelenti, hogy a demokrata párt nem hajlandó egy asztalhoz ülni a német nemzetiekkel, akik saját bevallásuk szerint a Dawes-törvények keresztülvitelét szabotálni akarják. A Vossischc Zeitung nem hiszi, hogy Marx a jövő hétre bejelentett kabiuetrekonsírukciót a néppárt határozatának megfelelően hajtsa végre. A Vorwárts a néppárt határozatát úgy fogja föl, nini a szociáldemokrácia elleni hadüzenetet. Kijelenti, hogy a szociáldemokraták fölveszik a szónokok odadobott keztyiiit. A Germaniában Wirth volt kancellár foglal állást a néppárt határozata ellen. A francia szocialisták elégedetlenek Herrioítai Paris, szeptember 26. A francia belpolitikában uralkodó szélcsend, amelyet Herriot- nak külpolitikai akciói váltottak ki. most, hogy a genfi tanácskozás végeidé halad, kezd megszűnni és erős kritika nyilatkozik meg a francia kormánynak belpolitikai akcióival szemben. A Journal de Debats vezércikkben kritizálja Herriotnak és munkatársainak a belpolitika tekintetében gyakorolt tartózkodó magatartását. Fölveti azt a kérdést, vájjon Her- riot teljesíteni fogja-e legjobb barátainak ama kívánságát/ amely a szocializálást követeli. A szocialisták körében bizonyos elege detlenség érezhető, mert Herriot nem vitte keresztül a választási programot és ez a körülmény a kormány számára is kellemetlen helyzetét teremtett. Radlcs oktéberben Ryszinszkóba ion A középeurópai pajasztszövetség terve — A ruszin földmivespárí tárgyalásai Radicesai — A P. M. H. eredeti értesülése — Munkács, szeptember 26. A ruszin röídmivespártot ma csaknem kizárólag az ellenzéki Kurtyák-párt reprezentálja, amelynek nagy tervei vannak Ru- szinszkó jövőjének kialakításában. A Kurtyák-párt erősen autonómista párt, főtitkára Denikó Mihály a közelmúltban Jugoszláviában tartózkodott, ahol érintkezést keresett Radiccsal, a liorvát autonómista parasztpárt nagynevű vezérével. Rádiós többször fogadta Demkót és a legmelegebben érdeklődött a rusziuszkói testvérpárt sorsa és célkitűzése iránt. Rádiósnak eltökélt terve, hogy szövetséget teremtsen meg a középeurópai és balkáni államok parasztpártjai között. A Kurtyák-párt főtitkárával folytatott tárgyalások alkalmával Radics kifejezte abbeli készségét, miszerint hajlandó segítséget nyújtani a ruszinszkói autonómista paraszípárínak. Érdekes, hogy Radics táborában nagyon sok a magyar földmives is, mivel az autonó- mista vezér a teljes nemzetiségi egyenjogúságot hirdeti; Radics a választások alkalmával is rengeteg magyar szavazatot kapott Jugoszláviában. Ugyancsak a többi ruszinszkói nemzetiségekkel való együttműködés fontosságára hívta fel Radics Denikó főtitkár figyelmét és megígérte, hogy október havában eljön Rusziiiszkóba az itteni viszonyok tanulmányozására. A legnagyobb ruszin ellenzéki párt. Ra- dicsékkal való kapcsolata nagyfontosságu lehet Ruszinszkó jövőbeli politikájára nézve. E tárgyban különben legközelebb a ..Ruszkij Disztvik“-ben Demkó főtitkár tollából egy alapos tanulmány fog megjelenni. Zselívay uxtgi zsupánt elejtették? Az ungvári Képviselőtestület feloszlatásának szenzációs következményei Ungvár, szeptember 26. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A minden oldalról keletkezett felháborodás, úgy látszik, az nngi zsupán állását alapjában renditette meg. A közvéleményben a zsupánnak eddig sohasem tapasztalt szokatlan esélyét kétféleképpen magyarázzák. Az egyik szerint a zsupán nem gondolva határozatának várható következményeivel, beugrott a fővárosi jegyzői hivatal javaslatának, hogy a •képviselő- testületet oszlassa íeL A másik verzió szerint Zseltvayt a kormány már régebben elejtette és pedig a cseh agrárok befolyása alatt és az a felsőbb utasítás, hogy a képviselőtestületei oszlassa fel, olyaniéie jellegű volt, mint mikor a középkorban a török porta valakinek seíyemzslnórt küldött. Hogy e két verzió közül melyik az igaz, azt a közeli napok várható eseményei fogják eldönteni. Megbízható hírforrásunk szerint Zselívay zsupán bukott embernek tekinthető, akit a kormány szépszerével és feltűnés nélkül fog eltávolítani Ungmegye éléről. Mindenesetre sokban függ a zsupán sorsa attól, hogy a kommunista népgyüléseu elhangzott súlyos vádakat milyen mértékben tudja Gáti József kommunista képviselő igazolni. A zsupán ugyanis a vádakat közönséges rágalmaknak minősítette és megígérte, hogy Gátit e kijelentései miatt bíróság elé állítja. A szenzációs perceié most Ruszinszkó egész közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel néz. nem értik meg a panaszát, mert az uj Európa térképét készítőktől nem várhatjuk azt, hogy az egyes magános embereket az őrülettől, koldusbottól, öngyilkosságtól megvédjék, van azonban egy más nemzetközi alakulat, melytől méltán várhatná az egyén, hogy a béke- szerződésben is biztosított ioga méltánylást talál. . Ez a kisálltául. Ha nem élnénk Csehszlovákiában, hanem egy távoli világrészben, ahol'az újságok jelentéseiből szereznénk tudomást a kisantautbeü államok politikai és gazdasági kapcsolatairól, joggal fültétele/hel- nők, hogy a három államot oly szoros baráti kapcsolat fűzi össze, hogy azok egy test- egy lelket alkotnak. Mivel azonban Csehszlovákiában élünk, így közvetlen közelről van alkalmunk, látni azt, hogy Románia „demokratikus" törvényhozása éppen a csehszlovákiai állampolgárokat sújtja legjobban, amint azt a föntebb.említett példák igazolják. itt aztán önkéntelenül fölmerül az*a súlyos kérdés, hogy mi is az a kisálltaid, mire való ez az államszövetség, ha annak tagjai a saját állampolgáraik érdekeit sem tudják rendezni egymással szemben. Évenként k ét - szcr-hároinszor is összeülnek a „középeuró- pai szövetséges nagyhatalom" küliigyinmi- - terei, hogy biztosítsák egymást kölcsönös iába rútságukról, emellett figyelmen kívül hagyják azt, amit egy államszövetségtől elsősorban elvárhatunk, hogy biztosIttas sók tudniillik az,-miszerint egyik állam polgára a sző- ‘ vetségés társnál is otthon érezze magát. ■ Sajnos, ettől nagyon távol vagyunk még. A kisálltánt összes konferenciáival együtt ina csupán azt a célt szolgálja, hogy időnként mégcsörtesse rozsdás fegyvereit a „közös el- ; fenséggel", Magyarországgal szemben, ami azonban ezzel a kérdéssel nincs összefüggésben. az nem érdekli a Prágában, Sz majában. Belgrádban szoarézó küiügymiirszterckei. És ha a cseh-szlovák állam polgára a román túlkapások ellen a saját kormányánál keres menedéket, válaszul egy kézlegyintést kap: Románia a szövetségesünk, nem léphetünk föl erélyesen vele szemben. Gondoljuk el azonban azt, hogy mi volna annak a következménye, ha Magyarország is kisajátítaná a román, cseh-szlovák állampolgárok ingatlanait. — Nem. ilyenre gondolni sem lehet, mivel nem tudjuk elképzelni, hogy olyan magyar kormány is lehetne, amely politikai okokból ezer és ezer egyén létét tönkre tenné. Benes külügyminiszter úrhoz, a de- . mokrácia hirdetőiéhez egyetlen egy szavunk volna. Ha már hü szövetségese, Románia oly antidemokratikus törvényt hozott, mely sokezer cseh-szlovák állampolgárt exisztenciájá- 1 bán támadott meg, ne röstelje a fáradságot, ha- ' nem amidőn legközelebb összejön kisantaní- , beli barátaival, szenteljen egy reggeli, vagy , uzsonnaidőt arra, hogy román kollégáját ki- , oktassa egy kissé arról, hogy az, amit ők müveinek a földreformmal, nemcsak demokrácia-. hanem béke szer z ö désc íten e s is. A román kormány vagy mégha Ugatja az intő ' szót, vagy nem, mely utóbbi esetben levonhatja a következtetéseket a cseh-szlovák kormány is és retorzióval felel. — Ha azonban Benes külügyminiszter ur még egy fél- ' órát sem szentel ennek a kérdésnek a kisálltán t legközelebbi konferenciáján, ügy működéséért nemcsak a súlyos „reprezentációs" költségeket sem érdemli meg, hanem egy reggeli árát sem és a saját — Romániában érdekeltséggel biró —- állampolgárai számára nem marad más, mint a koldusbot, téboly és - öngyilkosság. t foo cselt-szi. K®r®nMrl fizettek ma, szeptember 26-án: Zürichben 15.70 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 212009,-— osztrák koronát Berlinben 12550000000000--^- német márkát Politikai főszerkesztő: A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkAr dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett kGenieki Partok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: irnli*ikai ^ ^ FLACHBARTH ERNŐ dr. pOIHlKai F adminisztratív főszerkesztő.
