Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-27 / 220. (668.) szám

£ Szombat, szeptember 27. *7rfeA(TAlJii!?M£7frRZtP melyben a hírlapoknak eddig meg nem cáfolt közlései szerint a következőket mondta: „A Csallóköznek a mi megbízható . telepeseink kezében kell lenni. Az állam által lefoglalt bir­tokokra szlovákokat és cseheket kell tele­píteni és ha nem lesz elég igénylő itthon, te­lepítenünk kell idegenből ■ visszatérő szlo-; vákokat.“ —• A fentiek alapján kérdezem az üssz- kormányt: 1. Fedi-e a valóságot a földmi-1 A földreform dzsungel)éből j Füssy Kálmán interpellációja a kormányhoz Prága, szeptember 26. Füssy Kálmán magyar kisgazdapárti | képviselő és társai interpellációt nyújtottak be az összkormányhoz. amelyben a földre-1 form végrehajtása körüli visszaéléseket tét-1 lék szóvá. Az interpelláció szószerint igy hangzik: — A földbirtokreformtörvény végrehaj­tásának kapcsán sajnálattal tapasztaljuk, hogy a felosztásra kerülő nagybirtokot majd­nem kivétel nélkül telepítésié használják fel s csakis a telepesek által helyenkint esetleg már nem igényelt néhány holdat juttatják a helyi lakosságnak. Tekintettel arra, hogy ezek a telepek, amint azt a Csallóközben Ga- dóc, Margit, Tőröm, Zsemlékes, Rakottyás, Füzes. Millenium, Vörös-major és Anna-major pusztáknál, valamint a galántai járásban a taksonyi telepítésnél, Nyitramegyében Szá­las, Kővágó, Zöldállás, Ujmájor, valamint a volt Barsmegyében Sctétkut-major, Fajkürt és még több más telepítésnél látjuk, a tele­pesek kivétel nélkül cseh-szlovák nemzetisé­gűek, megállapíthatjuk, hogy a földbirtokre­form jelenlegi formájában a magyarlakta vi­dékeknek elnemzetlenitését célozza. — Különösen szembeszökő ez a tenden­cia a Csallóköz területén. Legutóbb Csalló- közcsütörtök. Bélvatta. Vajasvatta és Csenke községekben a felosztásra kerülő nagybirto­kok cselédségének sem elégítik ki föídigé- nyét, hanem azoknak, akik némi pénzzel is rendelkeznek s igy könnyebb boldogulásuk­ra több garanciát nyújtanak, végkielégítést, azoknak pedig, akik semminemű készpénzzel nem rendelkeznek, a forma kedvéért végki­elégítésképpen holdankint 1300—1600 korona árban földet akarnak nyújtani, holott jól tud­ják. hogy ezek a földet el sem fogadhatják, mert még a fejüket sem tudják hova lehajta­ni. Fz az eljárás nem egyéb, mint a föld­igénylők teljes kijátszása, nem beszélve ar­ról. hogy a nevezett földeket kb. 600 koro­náért veszi át a földhivatal, és igy holdan­ként 700—1000 koronát akar azon keresni, ami a legközönségesebb uzsoraüzletnek nevezhető. — E mellett a földhivatal az érdekelt községekben levő . igénylőket a. legridegqb- ben elutasítja és hallani sem akar arról, hogy ezek földet kapjanak, holott nagyon jól tud­ja, hogy e nélkül a jövőben nyomor és ki­vándorlás lehet csak az osztályrészük. —• A fö'ldb’rtokreformtörvénv ielenlegi. a magyarság gazdasági meggyengítését és a magyarlakta vidékek elnemzetlenitését cél­zó végrehajtásának határozott tervszerűsé­gét látszik bizonyítani a földmivelésügyi mi­niszternek Budweisbaii tartott felolvasása is. Prága, szeptember 26. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Svehla a jövő hónap közepén, amikor a köztársíisági elnök visszajön Szlovenszkó- ból, rekonstruálni fogja a kormányt. Habr­Kassa, szeptember 26. Tegnap este a keresztéuyszocialista párt hatalmas munkás gyűlés keretében csatla­kozott ahhoz a mozgalomhoz, melyet az egyre fokozódó drágaság ellen indított a cseh-.szlovákiai munkástársadalom. A gyű­lésnek kiemelkedő eseménye volt Fleisch- mann Gyula dr. főtitkár beszéde. Fleischmanu Gyula dr. beszédében ki­fejtette, hogy az' egyre rosszabbodó gazda­sági helyzetben a munkásság csak önmagán segíthet s hogy a keresztényszocialista szer­vezett munkásságnak is kötelessége bizonyos fokig szolidaritást vállalni az összmunkás- sággal e munkáskérdésben. Fz a lépés nem hozza szembe a munkásságot a többi keresz­tény szocialista alapon álló osztállyal, mert a munkásság csak a saját jussát követeli s mert az erőszakos, telhetetlen nacionalizmustól és fiatal imperializmustól elvakult cseh­szlovák kapitalizmus nem csak a munkást, de mindenkit le akar gázolni. A rohamos szegényedés és pusztulás kell, hogy egymáshoz hozza az osztályokat, hogy egységes frontot teremtsenek a cseh­szlovák imperialista kapitalizmus, az azt támogató kormányzati rendszer, a kétszínű liberalizmus s a demokratizmus köpenyébe burkolózó erőszak ellen. Hogy a mai helyzet kialakult, hogy a drágaság nő és a kapita­lizmus erősödik, e tekintetben a íegmegbocsáthatatlanabb bűnei a szociál­demokrata pártnak vannak, amely a miniszteri székek és egyéb stabil- in ok kedvéért a kapitalista, imperialista maiin szociális miniszter a szociális biztosí­ts keresztülvitelének bizottsági’ fi; lesz, ahonnan a központi biztosító intézet elnöki 'Hasába fog átmenni. Habrmann utóda Win- íer dr. képviselő lesz. rendszer szolgálatába szegődött. Ez a párt keserűen fogja érezni a következő választá­sokon e lépésének következményeit. Bár szükséges lenne a munkásság egységes fel­lépése, de ez a kommurfista pártnak forra­dalmi radikalizmusa, szélsőséges kilengései miatt nehezen valósítható meg. A kommu­nista párt programja sem nem igazságos, sem meg nem valósítható. Hogy ma sok hive van, az az általános szegénységnek és elke­seredésnek tudható be, és a szerte uralkodó kapitalizmusnak, amely állandóan- tápot ad a forradalmi mozgalmaknak. Amíg a gazdasági és politikai viszo­nyok meg nem változnak, addig a munkás- mozgalom természetszerűleg radikális és forradalmi jellegű marad és e hatások alól a keresztényszocialista munkásmozgalom sem fogja magát kivonhatni. Amikor a keresztény szocialista munkás­mozgalom támpontjait keresi, Macdonaldra kell tekintenie. Ismerve munkáit és az angol munkáspárt programját, a keresztényszo­cialista munkásság nyugodtan elfogadhatja ugyanazt a programot, mert ez a program áll legközelebb a keresztényszocialista miun- kásprogramhoz. Szólt arról, hogy a szlo- vqnszkói munkásság sokkal súlyosabb hely­zetben van, mint a csehországi, hogy a gaz­dasági helyzet az iparban lényegesen rosz- szabbodott és kifejtette, hogy ha Német­ország mint konkurrens jelenik meg az európai piacon, akkor Cseh-Szlovákia nem lesz képes versenyre kelni, mert az adó­terhek, a pénzhiány, a hitelek megszorítása és a tulmagas költségvetés bénitóíag hat a gazdasági életre. Hangoztatta azt, hogy a szociális biztosítási törvény megszavazása folytán a kér. szoc. munkásságnak arra kell törekednie, hogy a munkásbiztositó válasz­tásoknál megfelelő képviseletet kapjon az igazgatóságban. Szólt a munkanélküli se­gélyezés ügyében várható változásokról s ki­fogásolta azt, hogy a munkanélküli segélye­zés terhének egy részét a kormány át akarja hárítani a szakszervezetekre. Kijelentette, hogy úgy a szociális biztosítás, mint a munka- nélküli segélyezés megváltoztatása a szg- ciáldemokraták ravasz fogása, akik egy­részt a munkásbiztositókban akarnak el­helyezkedni, másrészt a genti rendszerrel a munkanélküli segélyeket a maguk szer­vezeteinek akarják lefoglalni. így akarnak hozzáférközni a munkássághoz. Kifejtette azt, hogy a munkásság gazda­sági jólétének emelése mellett a kulturális művelésre is súlyt kell helyezni, mert gazda­ságba g érvényesülni, politikai jogokat gya­korolni, nemzetiségünket megvédeni csak müveit és öntudatos munkássággal lehet. A műveletlen, tanulatlan, szervezetlen munkás mindig a kizsákmányolás, agyon- dolgoztatás nyomorult páriája. Ismertette a párt kulturális programját, majd lelkes szavakkal hívta fel az egységre és a munkára a munkásokat. Váltásos érzés a léleknek, anyagi jólét a testnek-, keresztény világnézet és szo­ciális gazdálkodás, ebben fejezte ki a küz­delem nagy célját. A nagyhatású beszéd után Schuszter János főtitkár és Fedor Miklós titkár mon­dottak beszédet, és a gazdasági helyzetből folyó kötelességekre figyelmeztették a mun­kásokat. Felmentő ítélet a csongrádi pörbesi Budapest, szeptember 26. A csongrádi pör valamennyi vádlottját fölmentették. A fajankók A Lidové Noviny, egy koalíciós lap, igy látja a cseh-szlovák parlament jövőjét. Fleischmanra íiyula dr. a keresstényszoclslista mynkásprogramró! A Prágai Magyar Hírlap kassai tudósítójának telefonjelentése. Francia sportregények — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — írta: Szvatkó Pál dr. Nem mintha a lezajlott olimpiász terem­tette volna őket. Valami láthatatlan kény­szer parancsolt, amikor a leheletfinom lélek- analízisek cs az éles értelmi sziporkák hazá­jában a darabos test kultuszának epikája tá­madt. Mi volt az. ami elvezetett Bourgettől és Anatole Francétól, mi volt az, ami elejtette Romain Róllandot és .Proíístot, mi volt az. ami boxbajnokokról két kötetes,'száz kiadás­ban megjelent regényeket Íratott? Nem a dekadencia és nem az elégedet­lenség, hanem a szellemiség csődje. Az a zsákuícábafutás, mely a pusztán dekoratív regényeknek egymásra halmozásából kelet­kezett. Az az unalom, mely az örökké egy­formán élettől elvonatkoztatott lelki kon­strukciók agvonjel'emzé' e nvomán lépett föl A romanticizniíistöl mindmáig megmaradt az a tan mely az ember tidkomplíkáltságáról szólt. Ennek a tulkompliká’tságiiak hite te­remtette meg a vég’etekig csigázott belső életet, melynek leirata jellemezte az elmúlt évtizedek francia regényirodalmát Lelki be- lemagyarázások, sz les rapszodikus szelle­mi skálák, lrrkozó értelmek és érzelmek, musseti finomkodások, flauberti röntgenezé- sek, bourgeti önváikáULok alkották a re­gényirodalom kizárólagos és szentesített té­máit. De jött a háború és megmutatta mi a nyers testiség. Megmutatta mi az ember, aki születik, él, meghal és más semmi. Az erős test, az akaratbirás minden, ez tetszik állam­nak, nőnek, fórumának s ami tönkretesz az a \ ,dlá.si gyökerektől megfosztott metafizika. Valahogy az emberek kezdtek minden rosz­szat a gondolkodásból levezetni és a szenti­mentális típus helyébe léptették a naiv tí­pust az ártatlan egészséges gondoíattalan embert, ki ugyan csinál művészetet, de nem átgondolva, liánéin ösztönösen. Mennyiben helyesek ezek a gondolatok mennyiben lehet a szellemi tudatosság he­lyébe a testi ösztönösséget helyezni, nem tárgyalhatok itt. Csak annyi tény, hogy Fran­ciaországban, mely mindig hajlott a testből fakadó ösztönös értelmesség felé, a háború nyomán az irodalomba is behatoltak a belső konstruálás elleni tendenciák. A szellemi irók ugyan teljes érvényben vannak, de életük csak az irodalommal belsőleg foglalkozók kö­zött morzsolódik le (ami ritkaság Franciaor­szágban), míg az igazán populáris művészek behódoltak a tömegek uj Ízlésének és áttér­tek a sportregények, azaz a testkultusz egyedül üdvözítőnek tartó könyvek írására. Szó sincs arról, hogy ezek az uj regé­nyek művészi tökéletesség dolgában verse­nyezhetnének a szellemiség kereteiben meg­maradt irók alkotásaival. De feltűnésük annyira jellemző, módszerük annyira más és sikerük annyua egyöntetű, hogy már a fran­cia tömegpszihében beköszöntött változások szempontjából is érdemes velük foglalkozni Franciaországban szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik, minden számottevő iro­dalmi fórum foglalkozik velük és ha a leg­többen cl is ítélik őket, mint műalkotáso­kat, mint ni kifejezési atitudők megragadták a kritikusok figyelmét. Ma kizárólagosan minden uíógondolat nélkül szinte !‘art pour Fart szerűen „spor- tiv“-ok az emberek De azt nem kell hinni, hogy a nagyarányú sportszerűség tényleg az idegek és az izmok kifejlesztésében nyilvá­nul meg mindenkinél. Van egy-két atléta, aki tényleg edzi a testét, de a sportemberek 95 százaléka csak elméletileg sportol, csak sportélvező, nem aktivan sportot űző. A most lezajlott Vili. olimpiász is mutatja, hogy amint komoly sportolásról van szó, az ér­deklődés rögtön megcsappan s a francia sajtó nem győz eleget panaszkodni az olimpiász kudarcáról. Ez az utóbbi tény is mutatja, hogy a mai sportszenvedély nem gyakorlati hanem elméleti s az elmúlt évtizedek túlzó és megunt szellemiségének reakciójaként ke­letkezett. Dominique Braga volt az első francia író, aki a tömegpszihében véghezment válto­zásokat irodalmi utón kamatoztatta. Sok sportregényt irt már s uj könyve, melynek cime „5000“, egy ötezer méteres távfűtés történetét mondja el. A francia kritika azt tartja a műiről, hogy megirt mozifilm, ka­landokkal és kalandorokkal, testi teljesítmé­nyekkel, némi szerelemmel és a sport apo- theozisával. Dominique Bragának nagy gya­korlata van a közönség Ízlésének kielégíté­sében, s ezt a regényét is úgy kell fölfogni mint pusztán a sportrajongók, mohóságának szánt történetanyagot. Sokkal jelentősebb Marcel Berger regénye, a „Tizenöt férfi tör- ténete“. Berger optimista, aki hisz az ember­fajnak regenerációjában és a regeneráció egyedüli eszközének éppen a sportot tekinti. Ez ad harmóniát, ez ad egyensúlyt, A mű tiszta tendencia, az esemény csak szimbó- htm. Egy délfraiiciaországi futbalegyesületről van benne szó, mely számtalan akadály le­küzdése után a sportba vetett nagy biza­lom következtében az ország egyik legelső futbalcsapatává válik és diadalt diadalra arát. A nő. mint „Fausse sportivc“ van beál­lítva, az álsportoló, aki csak snobságból gya­korolja testét és aki örök ellensége marad az edzett férfinemnek. A regény igy való­ságos aszkétikus hangokban csendül ki, ami természetes következménye annak a miszti­kus rajongásnak, mely az irót a sportok iránt eltölti. Henry de Montherland regénye: „Tizen­egyen az aranykapu előtt" tiszta epika, gyö­nyörűen gördülő sorokban megirt heroikus történettel. Montherlandban van valami az antik görög lelkek sportszerűségéből, akik vallási kultuszt teremtettek a testi játékok­ból, van valami Banvilleből, aki szívesen néz­te az olajozott erős férfitagök csillogását a napfényben és Cellini renaissance stílű naiv kegyetlenségéből, amint fitogtatóan hangoz­tatja testi erejének fölényét gyáva tudósok­kal és elpuhult papokkal szemben. Ez a re­gény, mely szintén egy futbalcsapat fejlődé­sének történetét adja, parnasszista stílusával a leginkább nevezhető igazi irodalmi alko­tásnak. Jean Berniéi- „Tété de mélée“-je tá­madó munka. Az ifjúságról szól és keztyiit vet a régi humanisztikus módszernek, mely szerinte elgáncsolja a fiatalemberek sport­szerű fejlődését. Egy kisfiú élettörténetéről van szó, aki mint a falusi iskola futbalistája kezdi, majd a városban atlétikával foglalko­zik, inig végre egy nagy és nemzetközi vi­szonylatokban is kiváló rugby csapat kapi­tánya lesz. Mindenütt, ahol sikertelenség és bánat kíséri, ott a régi rendszerű értelmi ne­velés az ok. Végül két történelmi sportregényt kell megemlítenem: Maurice Genevoix „Euthy- mos, az olimpiai gyöző“-jét és Maurice Huet “A 111-ik olimpi'áisz“-át. Mindkettő a görög­ség tiszta sportszerűségét mutatja be és pél­dának állítja a mai generáció elé. Talán kissé furcsa is volt. hogy ezekről a regényekről szóltunk. Nálunk nem látszik fontosnak létezésük, de ha meggondoljuk, hogy Franciaország regénytermelésének legnagyobb százalékát az ilyesféle produk­tumok teszik ki. mindenképpen illik beszá­molni róluk. Páris most ezeket olvassa. Si­kert most ezek érnek el és a fönt említett re­gények között egy sincs, mely ne evezne a századik kiadás felé. Az Ízlések változnak, s Páris regéiiy'zlése ma a sportszerűség je­gyében áll. Nem az olimpiász okozta ezt. — Valami láthatatlan kényszer parancsolt, ami­kor a leheletfinom lelekanalizisek és az éles értelmi sziporkák hazájában a darabos test kultuszának epikája támadt. velésügyi miniszter urnák Budweisban, előbb idézett, a hírlapok közlése szerint tett nyi­latkozata? 2. Amennyiben e nyilatko­zat a valóságnak nem felel meg, haj­landó-e a kormány a földbiríokreformtör- vény eddigi igazságtalanságainak megszün­tetése végett a törvény módosítására javas­latot beterjeszteni? 3. Hajlandó-e igénylések­nél elsősorban a helybeliek kérelmét figye- i lembe venni? H«nbrKftt€6inm SemioiM®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents