Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-26 / 219. (667.) szám

Péntek, szeptember 26, Bar, pezsgő és grafológia — A P. M. 11. eredeti riportja — Prága, szeptember végen. Lila fényben úszó parketten íovasikló árnyalakok: félmeztelen táncosnők, sinokin- f©s urak. Félhomályba vesző fülkék körben: !Ös asztaloknál lárvák . . . baritalos pohár- kákban csillog a méreg. Diilledt és üveges szemek mozdulatlansága kiséri a női hús to- vasiklását ----------Élet a halottak országá­ba n. A zenekarból kiveszett a dallam és már csak a ritmus kopog szüntelen —, a század dallamvesztctt zenéje. Megálltam a függöny előtt és lenéztem. Ebben a pillanatban gurult cl az utolsó dob- iitós a parketten és a karok lefejlődtek egy­másról. A kis asztaloknál egy kis mozgás tá­madt és a párok helyetíoglaltak. A pohár- kák kiürültek és megint megteltek. Némaság. Ide táncolni járnak, nem beszélgetni. Lemen­tem a lépcsőn, mert meg akartam inni egy pohár pezsgőt . . . pont pezsgőt, pedig nem volt nálam több 5 cseh koronánál, erre pedig szükségem volt, mert a ruhatárban lógott a felöltőm. Azért is! Pezsgőzni fogok! gondol­tam dacosan és letelepedve egy asztalnál végigjárattam tekintetemet a báron. Hullák... ezek mind hullák . . . gondolataik nincse­nek . . . vérük jéggé dermedt ... el fogom találni gondolataikat . . . grafológus leszek egy óra hosszat . . . Odamentem a bar manageréhez és rö­vid magyarázat után megállapodtam vele. Er­re ö kiáll a parkettre és bejelentette, hogy én vagyok a világ leghíresebb grafo­lógusa. Hajlandó vagyok tudásomat a barközönségnek bemutatni — csekély 20 korona lefizetése ellenében, — azaz mindenki, aki múlt- és jövendőmondást ren­det nálam, húsz cseh koronát tízet. A hullák szemében felcsillant az érdek­lődés. Odamentem az első asztalhoz. Egy­idősebb férfi ült ott egy fiatal nővel. Kéré­semre néhány sort vet egy lapra és én hol a lapot, hol őt és a nőt néztem. Az Írás nem árult el semmit, mert nem értek hozzá, de hogy elnéztem a fiatal nőt, szemei lassan fá­tyolosak lettek és elbeszélték, hogy . . . — „Ön, Uram, most házasodott meg“. kezdtem lassan. „Ön gazdag ember és a fe­lesége szegény lány volté* — Az asszonyka felemelte kissé jobb kezét, amelyen egy aranygyűrű címere elárulta, hogy „Lengyel nemesi család tagja a fele- sége“, folytattam. — A többi már könnyű munka volt. Az asszony segített, anélkül, hogy valaki észrevette volna. Mialatt az ura kivette a huszkoronást, kezembe csúsztatta a címét. Könnyedén meghajoltam és odaléptem a másik asztalhoz. Fiatal férfi ült egy öregedő, kövér nővel. A nő kezeiről csillogtak a brilliánsgyürük, a férfi pedig fekete bajuszkáját rángatta, mely jellegzetesen csinossá tette. Mindketten írtak néhány sort. — Asszonyom — mondottam — Ön a vőlegényével ül itt. — Az asszony elpirult, de észrevettem, hogy a neki legkedvesebb szót választottam, mert a férfit ő tartotta ki. Ennél az asztalnál már 40 koronát kaptam, mert a férfi, elegáns gesztussal kettőért fizetett. Nem az Ő pénze bánta! A harmadik asztalnál----------ilyen sze­rencsé m még soha sem volt! Margit ült ott egy lánckereskedökülsejii emberrel, Margit, az én édes kis szeretőm, aki Pesten a régi Erdélyi borozóban a legszebb lány volt. In­tettem neki és ö elértette. Mialatt a férfi írá­sát tanulmányoztam. Margit eltűnt. Öt perc múlva visszajött és szemével megadta a pesti jelet: „Rendben van!“ Ezt még az Erdélyi borozóban növeltük. Ha nem volt pénzünk vacsorára, rendeltünk ételt, italt és ha Mar­git intett, hogy rendben van, rendben is volt és fizetés nélkül távoztunk. A negyedik, az ötödik, a tizedik asztal­nál már mutatkozott Margit hatása. Min­denütt barátnői ültek és barátjuk életének és jellemének legfontosabb adatait egy előre el­készített papíron kezembe csúsztatták, azaz úgy tettek, mintha erről a céduláról kellene graíolőgikus magyarázatokkal szolgálnom. Nem tettem egyebet, minthogy a kis papir sorait némi fantasztikus lehetőségekkel kom­bináltam és mindenütt teljes mértékben egyezett mondókéin a valósággal. 480 koronám volt. Elég, gondoltam és el akartam menni, de az embert vágyai vezér­lik. Ötszázat akartam és odamentem az utol­só asztalhoz. Egy magányos, érdekesarcu ember ült ott. Elkértem az Írását. — Nézze, öregem — felelte ö — men­jen a fenébe és ne zavarjon. Egyébként Írjon fel maga valamit, majd én olvasok belőle. Az emberek figyelmessé lettek ránk ős oda­szállingóztak, Mit tehettem mást, felírtam egy pár sort. A férfi ránézett az Írásomra és az összes jelenlevők előtt habozás nélkül el­mondta nagy vonalakban életem történetét. A végén kijelentette, hogy mitsem értek a grafológiához, aztán meghajolt előttem és bemutatkozott. Mindenki ismerte a nevet: a világ leghíresebb grafológusa volt. Menekültem. Odakint az utcán megtapo­gattam a pénzt. Mind a 480 korona megvolt.1 Prága, szeptember 25. Tegnap este nagyon válságos volt a koa­líció helyzete. A petka azonban az utolsó pillanatban meg­egyezett abban, hogy az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződésről, a szlo- venszkói és ruszinszkói ipartörvényröl, a kisbérietekről és az elemi károkkal súj­tott földmivesek tiz milliós segélyezéséről szóló javaslatot még tegnap éjjel letárgyal­ják és a tavaszi ülésszakot be is rekesztik, Este 8 órakor meg is kezdődőit az ülés és a ház hozzálátott a szlovenszkói és ru- szinszkói ipartörvényröl szóló javaslat tár­gyalásához. A vitában a többi között F ii s s y Kálmán magyar kisgazdapárti képviselő is felszólalt és nagy hatást keltő beszédében mutatott rá a javaslat hibáira. Kijelentette, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói kisipar a vámhatárok megváltozása folytán és fő­képpen amiatt, hogy képtelen az államilag támogatott gyáriparral versenyezni, rend­kívül súlyos helyzetbe került. Ehhez hoz­zájárulnak a nagy adóterhek, melyek a szlo- venszkói lakosságot nagyobb összegekkel sújtják, mint a történelmi országok lakos­ságát. A képviselő kötelességének tartja, hogy e javaslat tárgyalásánál rámutasson a kisipar kívánságaira és megvédelmezze a kisipar érdekeit, már csak azért is, meri a kisiparosság elpusztulása nem lehet kö­zömbös az államra nézve sem. Ezután részletesen bírálta a javaslat egyes szaka­szait és rámutatott azok hibáira. Nagyha­tású beszédét azzal fejezte be, hogy föl­hívta a húz többségét arra, hogy fogad­ják el módosító indítványait és tegyék le­hetővé azt, hogy a kisipar jogos érdekei megvédessenek és az iparosság íizezreinek megélhetését e törvény is elősegítse. A ja­vaslatot nem fogadja el. A beszédet az ellenzék zajos tetszés- nyilvánításokkal fogadta. Az óramutatók már tizenkettő felé jár­tak, mikor Ftissy elhagyta a szónoki emel­vényt és a koalíció padsorai teljesen kiürültek. En­nek következtében a napirend többi pont­jait nem lehetett letárgyalni és az elnök kénytelen volt az ülést berekeszteni és folytatását ma délelőttre tűzni ki. így a tavaszi ülésszak berekesztése is ki­tolódott, de más bajok is fölmerültek. Az agráriusok felrúgják a megegyezést Az agráriusok látván azt, hogy újabb félnapot nyertek a veszekedésre, fölrúg­ták a petkában létesített megállapodást és éjfél után bejelentették a petkának, hogy meggondolták a dolgot és a kisbérietekről szóló javaslathoz uiabb módosításokat je­lentenek be. Azt követelik, hogy a Ruszin- szkó számára megállapított íerületmaximu- mot 25 hektárra emeljék fel. Ez a követelés alapjában íölíorgatía a megkötött kom­promisszumot, a koalíció válsága újra ki­élesedett és a mai ülés is bizonytalan auspiciumok között ült össze. Az ülést háromnegyed 12 órakor nyi­totta meg Tomasek elnök. Folytatták a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényről szóló javaslat vitáját, amelyet egyesítettek a szlovenszkói és ruszinszkói u unkaadók és munkások jogviszonyának szabályozásáról szóló javaslat vitájával. K r e j c i (kommunista): Á szlovenszkói és ruszinszkói lakosság a kultúra legalacso­nyabb fokán áll. A régi magyar érában a kormány minden­képpen támogatta az ipart, úgy hogy Szlo- venszkó nemcsak a távoli keletre, hanem Oroszországba is exportált. A cseh-szlovák kormány azonban teljesen tönkreteszi az ipart, csak az italmérési engedélyek kon­junktúrája virul. Fölhozza, hogy egy szlovenszkói köz­ségben, amelynek 12000 lakója van, huszon­hét italmérési engedélyt adtak ki. (Fölkiáltá­sok a komtmmis iáknál: Ez kultúra? Ez Ázsia!) Boldogan siettem tovább: egy óra hosszat én voltam a világ leghíresebb grafológusa és ötszáz koronám lett volna, ha az a gazem­ber nem leplez le. Gazember! Persze, ha va­laki grafológiával foglalkozik, feltétlenül 1 gyanús alak. N—r. M'lcoch (cseh iparospárti): Tiltakozik az ellen, hogy a képviselöház néhány óra alatt olyan törvényeket hozzon, amelyek az állampolgárok személyes szabadságát korlá­tozzák, vagy pedig 10 milliárddal terhelik meg az állami költségvetést. Ezután élesen támadja Novak kereskedelemügyi minisztert, aki a kisipar érdekeinek ellensége. K o r 1 á t h Endre dr. ruszinszkói magyar képviselő mondotta el ezután nagyhatású beszédét, melyet már előbb ismertettünk. Benda (cseh szociáldemokrata): Bo­bok szlovák néppárti képviselővel polemizál­va azt állítja, hogy a breznói véres esemé­nyekért a szlovák néppárt, elsősorban pedig Hlinka felelős. Palme (német szociáldemokrata): Til­takoztak az ellen, hogy az iparosok tanoncok- kal nem tartatják be a nyolc órai munkaidőt Az előadó zárószavai után a ház első olva­sásban elfogadta az ipartörvényt. Meg kell jegyeznünk, hogy a cseh iparospárí nem szavazott amaz el­lenzéki javaslatok mellett, amelyek a szlo­venszkói és ruszinszkói ipar támogatását követelték. Az ellenzéki módosító javasla­tokat rendes szokás szerint elutasították, majd elfogadták a szlovenszkói és ruszin­szkói munkások és munkadók bérviszonyá­nak szabályozásáról szóló javaslatot is. Tomasek elnök bejelenti, hogy kérelem érkezett hogy a napirend következő pontját: a kisbérie­tekről szóló javaslatot vegyék le a napi­rendről és egy későbbi időpontban tárgyal­ják. Az elnöknek erre a bejelentésére a kom­munisták padsoraiban fülsiketítő zaj töri ki és gúnyos fölkiáltások százai repültek az el­nök felé. A nagy lármát tulharsogva Kiibi- csek kommunista képviselő így beszélt: ..Há­ny a-h-zor elnök ur, meddig fogják .rég ezt a komédiát játszani?“ Újból leveszik a napirendről a kisbérletjavaslaíot Tomasek ez/bán megkérdezte, hogy \ an-e valakinek kifogása az ellen, hogy a javaslatot levegyék a napirendről. Az ellen­zék újból zajban tört ki Az ehlök a zaj lecsillapulía után a leg­nagyobb nyugalommal bejelenti, hogy mi­vel a javaslatnak a napirendről való levé­tele ellen senkinek sincs kifogása, áttérnek a napirend negyedik pontjának: az Élbe hajózási részvénytársaságnak nyújtandó állami garanciaszerződésről szóló javaslat tárgyalására. A ház nagy zajjal vette ezt az elnöki be­jelentést tudomásul, sőt az ujságirókarzat is vegyes érzelmekkel hallgatta az ülésterem­ben történteket. Az újságírók — még a koa­líciós lapok munkatársai is, kivéve az agrá­rius újságírókat — is fölháborodúsuknak ad­tak* kifejezést és testületileg néhány percre kivonultak a karzatról. A folyosón a koalíciós újságírók hangoz­tatták, hogy a kommunistáknak igazuk van, mert tényleg komédia az, amit a kor­mány cselekszik. Az előadói jelentés után K e i b 1 (német nemzeti) szólalt föl, majd a vitát berekesztet­ték, de szavazni nem lehetett, mert a ház időközben annyira kiürült, hogy határozat- képtelen lett. Erre áttértek az Olaszország­gal kötött kereskedelmi szerződés pótegyez­ményének tá rgyalá's ára. P o 1 i t s w (német szociáldemokrata): Éles hangon támadta a kormányt azért, hogy Oroszországgal, Magyarországgal és Német- o: zággal mindig nem kötötte meg a ke­reskedelmi. szerződéseket. I< o s t k a (német demokrata): Csodál­kozását fejezi ki, hogy a képviselőház még a i. nízetközi szerződéseket is az egyes pár­toktól teszi függővé. Eközben ház határozatképes lett, mire az elnök mindkét javaslatot ~zavazás alá bo­csátotta. A ház a javaslatokat megszavazta majd áttértek a napirend kővetkező pontjá­nak: az árvízkárosultak részére kiutalandó 10 millió koronás segélyről szóló javaslat tár­gyalására. Az előadó jelentése után A képviselőház elfogadta a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényt Tiz millió segély az árvízkárosultaknak — Füssy Kálmán két beszédet mondott — Komédia a kisbérletjavaslat korul — Mikor ér véget a tavaszi ülésszak? A Prágai Magyar Hírlap eredeti tu dósitása a képviselöház mai üléséről' Füssy Kálmán az árvízkárosultak szószólója Eiissy Kálmán (magyar kisgazdapárti képviselő) mondott nagyobb beszédet. Jől- csöleg vette tudomásul azt a hirt, hogy a földmivelésügyi miniszter 10 millió segélyt akar kiutalni az árvízkárosultaknak. Ez az összeg olyan csekély, hogy annyit juttat a károsultaknak, mint amennyi az éhezőnek egy szem morzsa. Különösen a nagyobb folyók mellett, mint például a Dunánál az egész termés elveszett. Csu­pán két község határában hétezer hold föld került viz alá. Hivatalos statisztikát még nem adtak ki a károkról, bizonyos azonban az, bogy csak a Duna mentén nyolcvanezer holdat öntött cl az árvíz. A segélyezésre szánt összeg oly csekély, hogy még a legigazságosabb elosztás mel­lett is alig jut a károsultaknak valami. Vé­gül aggodalmát fejezte ki, hogy még ezt az összeget is politikai célok jutalmazására fogják fordítani. Mivel nincsen garancia arra, hogy Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter nem ezt fogja cselekedni és nem saját politikájának támogatására fordítja ezt a pénzt, a javaslatot nem fogadja cl (Taps az ellenzéken.) S tóiba )cseh agrárius): Sürgeti-az ár­vízkárosultak állami biztosítását. A kisbérletjavaslat komédiája Ezután a vita véget ért. Az elnök beje­lentette, hogy aszavazást elhalasztják, mert a németek részéről kilenc módosító javaslat érkezett be, amit le kel! előbb fordittatni. Erre a bejelentésre gúnyos kacajba tört ki az ellenzék. A ház ezután második olvasás­ban elfogadta a tegnap elfogadott javaslato­kat, majd elhatározta, hogy a ma elfogadóit javaslatokat gyorsított eljárásban második olvasásban is megszavazzák és ebből a óéi­ból ma még egy ülést tartanak, amelyen letár­gyalják a kisbérietekről szóló javaslatot is. A földmivelésügyi bizottságnak a javaslat '©tárgyalására adott határideje már régen lejárt. Egy „komoly párt“ részéről azon­ban az a kérés érkezett az elnökhöz, hogy még utoljára adjon határidőt a földmive­lésügyi bizottságnak. Ezért az ülést más- félórára felfüggesztette (Gúnyos kacaj az ellenzéken.) Az illés felfüggesztése után összeült a földmivelésügyi bizottság és a petka is. Ha sikerül megegyezést létesíteni, akkor meg ezt a javaslatot is letárgyalják és a tavaszi ülésszakot berekesztik. Ha a petka nem tud megegyezésre jutni, akkor a ház holnap is tart ülést. A német kölcsön angol részének jegyzését hamarosan megkezdik London, szeptember 25. A negyvenmii-, lió fontos német kölcsön angol részének jegyzésére megtették az előkészületeket. Hír szerint a kölcsön kiirása október közepén fog bekövetkezni. A német fajvédők erőteljes akcióra készülnek Berlin, szeptember 25. A Berliner Tageblatt jelenti Münchenből, hogy a iajvédök erőteljes ak­ciót terveznek arra az esetre, ha Hitlert október elsején nem bocsátják szabadon, vagy ha kiuta­sítják. Az angol munkáspárt a kommunizmus ellen London, szeptember 25. Az angol mun­káspárt egy köriratában kijelenti, hogy a párt jövő évi konferenciáján végleg el fogják utasítani a kommunista pártnak szövetségi ajánlatait. A kommunista párt egyetlen tagjának sem szabad mint a munkáspárt jelöltjének a parlamentbe jutnia. Kútba estek az angol-német kereskedelmi tárgyalások London, szeptember 25. Azok a tárgyalások, amelyeket Berlinben egy angol-német kereskedel­mi szerződés érdekében folytattak, nem vezettek eredményre, mert egyetlen állam megbízottai sem találták meg azokat a bázisokat, melyekre ezt a szerződést fölépíteni lehetne. Az angol delegáltak visszautaztak Londonba és holnap jelentést tesz­nek a miniszterelnöknek. A tárgyalások főleg azért akadtak meg, mert Németország elutasította Angliának ama kéréseit, melyek a Németországba exportálandó angol áruk vámkedvezményére vo­natkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents