Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-24 / 217. (665.) szám

{7rÍK>Á,r*7iw ffl Prága, szerda, 1924 szeptember 24 áS^j J&'tffi ■ Kl6flx«M»lárak belföldön: Egész évre SOÖKc., m$ Jy0y $WÍ MS? ds$r ;átT félérre 130 Kő., negyedévre 76 Ki., egy hónap­JfvlTif^ ^s~II::I Jtf %M %M HMM %MS zxz^jL^'rXLVá’ &■£$?'*' .jjfc '“ ■'* Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: PETIK)GALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. tSSgJBWM Az állam mint kereskedő (ti.) Prága, szeptember 23. Az állami vállalatok kereskedelmi ala­pokra való helyezésének eszméje néhai Ha­sin pénzügyminiszter fejében született, aki még életében keresztülvitte azt, hogy gondo­lata törvénnyé vált. Azóta két év múlt el a kormány azonban semmit sem tett eme tör­vény végrehajtására. A Lidové Listy jelen­tése szerint a kormány a legközelebbi na­pokban fogja kiadni a kétéves törvény vég­rehajtási rendeletét s az 1925. évi állami költ­ségvetés is kereskedelmi alapokon készül­Minthogy az utóbbi időben sok szó esett az állami üzemeknek kereskedelmi berendez­kedéséről, ezért nem lesz fölösleges, ha ez­zel a kérdéssel kissé bővebben foglalkozunk. Pillanatig sem kételkedünk abban, hogy Kasinnak, a nagy közgazdásznak eszméje alapjában véve nagyszerű, azonban ez az eszme is — mint sok más — a mindennapi életben megvalósítva, ha nem is válik telje­sen értéktelenné, de mindenesetre kicsinyes­nek tűnik fel. A nagy eszmék megvalósítá­sához nagy emberekre van szükség. Rasin. idestova két éve halott s azóta nem történt semmi az eszme beváltására, mivel , nem akadt oly egyéniség, aki a nagy probléma megoldásához .merész kézzel nyúlt volna. Éppen ezért nem tekintünk nagy bizalom­mal a kormánynak: e téren tett kísérleteire, vmjöbbé Kasinja, Rasin elgondolása tulajdonképpen arra irányult, hogy bizonyos állami üzemeknek: posta, vasút, állami erdő- és mezőgazdasá­goknak oly módon kell berendezkédniök, hogy bevételeik necsak a kiadásokat fedez­zék, hanem megfelelő takaréktőkét is gyüjt- hessenek a beruházások céljaira. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az állam nemcsak az erdőüzemekre fizetett rá. hanem a postára és a vasútra is, ami bizony külö­nösen hangzik, ha a borsos tarifákra gondo­lunk. Miért volt képes például a régi Ksod- vasut nyereséggel dolgozni, hogy ne men­jünk példáért idegen földrészek magánvasut- jaihoz? Ez a kérdés ösztökélte Rasint arra, hogy gondolatát megvalósítsa és az állami vállalatokat jövedelmezőkké tegye. Nagyobb közgazdasági stúdium nélkül is az állam minden polgára magától értetődő­nek tartja, hogy a vasút, a posta a saját jö­vedelméből tartsa fenn magát s az állam ne legyen kénytelen ráfizetni az olyan üzemekre, amelyek magánkezelésben igen jövedelme* zoek. Ha az okokat akarjuk kutatni, hogy miért lett passzív egy üzem, mihelyt azt az állam vette át .a magánostól, igen könnyen rájövünk azokra, csak egy pillantást kell vetnünk a kétféle gazdaságra. Minden üzemet, legyen az állami vagy magán, személyeknek, emberi észnek keli vezetnie. Sajnos, az állam a saját üzemeinek vezetéséhez szükséges emberanyagot nem a képességek kizárólagos mérlegelése alapján válogatja össze, hanem sok mindenféle szem­pont szerint, amelyek között nem utolsó he­lyen áll a munkára jelentkezőnek politikai pártállása, nemzetisége, sőt vallása is. Elénk emlékezetünkben van még az, hogy mit mü­veit a csehszlovák kormány a forradalom után a posta- és vasutigazgatóságok élén álló kitűnő szakemberekkel és kiket helye­zett a kidobottak pozíciójába. Lehet valaki elsőrendű népszónok, emellett a jogtudomá­nyok doktora s a miniszter urak jó barátja, igen kérdéses, hegy ugyanez a személy rö­vid hónapok leforgása alatt nem tenné-e tönkre a legjövedelmezőbb vállalatot, ha an­nak igazgatásával megbíznák. Ez az eset áll fenn a köztársaság más üzemeinél, ahol most is érvényesül a kiírthatatlan protekció. A másik nagy különbség a magán és ál­lami üzemvezetés között az, hogy a magán­vállalatok rendesen versenytársakkal dolgoz­nak, illetve küzdeniük kell a konkurensek­kel, mig az állami vállalatot: a vasutat, a postát nem fenyegeti konkurrens. Ha a ma­gánvállalkozó nem takarékoskodik s nem néz a gazdasága után, rohamosan leszegényedik s csődbe kerül. Az állami vállalatok vezetői tudják azt, hogy konkurreusíö! nem kell tar­taniuk és tudják azt. hogy ha a saját bevé­telük elégtelen a kiadások fedezésére, ez nem jelenti a csődöt, mivel az adófillérekből majd kitelik a könnyelmű gazdálkodásuk szükséglete. Talán pesszimistáknak fog tartani hen­nákét az olvasó, ha azt mondjuk, hogy az ál­lami üzemeknek a kereskedelmi szellem alapján való berendezését ma utópisztikus álomnak tartjuk, sajnos, optimisták nem le­hetünk, mert nem látjuk annak lehetőségét sem, hogy például egy vasutigazgatöi tiszt­ség német vagy magyar nemzetiségű szak­emberrel töltessék be. Ma a postaigazgató­nak nem az a feladat nehezedik a vállára, hogy a postával törődjék, hanem a postáso­kat a miniszter ur pártjába terelje. Mindad­dig, amíg az állami üzemek vezetőinek eme második feladat végzésével kel! tölteniük munkaidejük javarészét, szó sem lehet a ke­reskedelmi szellemről. Az egyszerű, a ket­tős vagy amerikai könyvvitel bevezetése még nem jelenti azt. hogy a vasút tényleg jövedelmezni fog, ha az amerikai kereskedelmi szellem hiányzik; láttunk igen nagy vállala­tokat, amelyek kezdettől fogva kettős könyvvitellel dolgoztak s mégis megbuktak és láttuk a szlovenszkói cs ruszlnszkói álla­mi erdőgazdaságokat „régi módi* állami ke­zelésben jövedelmezőknek, amelyeket a so­vinizmus öt év alatt a csődbe kergetett s megmentésükre egyet talált ki: azt, hogy az összes állami erdőket magánvállalatnak kell eladni vagy pedig hosszú időre bérbe adni. A cseh-szlovák vasút és posta pénzügyi helyzetén tehát nem sokat fog segíteni a ket­tős könyvvitel bevezetése, ha eme üzemek­ből nem távozik el az üzleti szellem legna­gyobb ellensége, a sovinizmus, mely nem en­gedi érvényesülni az igazi tehetségeket. Csu­pán a kettős könyvvitel bevezetésével a.kor­mány Rasin szellemét fogja megcsnfolni­fiiért meg a nMK&ar Horm<tnu a szoYlefiel az eggézm&ivf? Budapest, szeptember 13. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Az utóbbi nanokban politikai körökben sykat tárgyalták pro és -kontra a magyar kormány­nak azt a lépését, amellyel megkötötte á szovjettel a megegyezést. Különösen a ke­resztény irányú lapok támadták a kormányt, amelyet azzal vádoltak meg, hogy feladta ez­zel a lépésével a keresztény és nemzeti gon­dolatot. A Nemzeti Újság munkatársa legille­tékesebb helyen érdeklődött arról, hogy mi­lyen okok késztették a kormányt arra, hogy a szovjettel az érintkezést fölvegye. A rend­kívül érdekes választ itt közöljük: — Magyarországnak éppúgy,.mint a többi államoknak, nem lehet elzárkózni ama tény elől, hogy a szovjetkormány immár hetedik éve áll fönn. Bármilyen legyen is vélemé­nyünk a szovjetkormányról, be kell ismerni, hogy sikerült pozíciójukat megszilárdítani. Emberi számítás szerint, amelyet csak előre nem •sejthető körülmények változtathatnak meg, a szovjetkormáiiy legalább tizenöt-húsz évig kezében fogja tartani a hatalmat. — Ilyennek látja a helyzetet Európa va­lamennyi kormánya s a meglevő tényekből kénytelen a konzenkvenciákat levonni. Oroszországot a világ gazdasági életéből kikapcsolni nem lehet. — Ami Magyarországot illeti; két szem­pontból mérlegelhető a szóbaníorgó egyez­mény: gazdasági és külpolitikai szempontból Kétségtelen, hogy bizonyos gyártmányaink, amelyek már a háború előtt piacra találtak Oroszország­ban, jövőben h eihelyezhctok lesznek, viszont Oroszországból közvetlenül beszerez­hetünk oly nyerstennényeket, amelyekre, mint például a kőolajra, feltétlen szükségünk van. Gazdaságilag tehát indokolt, hogy ne maradjunk elzárkózoltságban Oroszország­gal szemben, ha a kormányzati rendszer nem is felel meg fölfogásunknak. Külpolitikailag nincsenek ellentétek a két ország között, sőt esetleg bizonyos kérdé­sekben ugyanazonos Sehet az álláspontunk. Tudvalevő például, hogy az Orosz kor­mány nem ismerte el a párisi békeszerző­déseket, amelyek nélküle jöttek létre s va­lószínű, hogyha Oroszország is tagja lesz a Nemzetek Szövetségének, a szerződések revíziójára irányuló törekvések mellé fog álfan?. — A moszkvai fölfogást e tekintetben megvilágítja az a körülmény, hogy a szovjet- kormány — ámbár a st. germáini és trianoni szerződések érvénytelennek mondották Id az 1918-iki breszílítovszki szerződést — azon az állásponton van, hogy Ausztria is, Magyaror­szág is már elismerté a szovje(köztársaságot. —Hogy a magyar kormány miért köt hamarább egyezményt Oroszországgal, mint a kisantanthoz tartozó államok, annak egy­szerű a magyarázata: • a moszkvai kormány inár többször kijelen­té, hogy a gazdasági megállapodásokban azok az államok részesülnek előnyben, amelyek hamarább veszik föl vele a nor­mális viszonyt. — A diplomáciai és gazdasági érintkezés helyreállítása mindenesetre kritika tárgya lehet belpolitikai szempontból. Azokkal az aggodalmakkal szemben, hogy a moszkvai kormány budapesti képviselete a kommu­nista propagandát intenzivebbé teheti, utalni lehet Bulgáriára és Romániára, ahol tényleg erős kommunista agitáció folyik, anélkül, hogy a moszkvai kormánynak diplo­máciai, vagy gazdasági képviselete volna, A kommunista internacionálénak nincs szüksége hivatalos expoziturákra, mert meg tudja találni a módokat és eszközöket, hogy titokban működhessen. Ez ellen elsősorban a társadalomnak kell védekeznie. A magyar kormány úgy véli, hogy a megegyezés in­kább előnyére, mint hátrányára fog szolgálni a magyar érdekeknek. Mi van az egyezményben? A szerződés ratifikálása már az első minisztertanácson szóba fog kerülni. :• melyen a -miniszterelnök is résztvesz. Hír szerint az egyezmény ratifikálása okvetlenül még október hónapban meg­történik. Az még kétséges, hogy a ratifi­kálás csupán a kormány, vágj- pedig a parlament által fog-e megtörténni. A kormánynak ugyanis van felhatalma­zása arra, hogy kereskedelmi szerződéseket köthet. Az egyezménynek pedig csak egyet­len pontja van, amelynek politikai jelleget lehet tulajdonítani és pedig a szerződés első rontja ez, amely a két állam között a diplomáciai viszony felvételéről rendelkezik. Az elismerés kérdése nem okozhat kom­plikációt, mert Oroszország elismerése már a bresztlitovszki békeszerződésben megtörtént és erről a berlini tárgyalásokon nem is volt szó. Egyes lapok arról vélnek tudni, hogy Magyarország diplomáciai képviselője Moszkvában Kánya Kálmán meghatalma­zott miniszter, a külügyminisztérium eisö államtitkára fesz. A jőkai-ceníaimárium Komárom, szeptember 23. A komáromi Jókai Egyesület centennári- um bizottsága vasárnap tartotta ülését Ko­máromban Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár el­nöklete alatt. A bizottság több fontos határo­zatot hozott. így kimondotta, hogy az ősz folyamán meginduló szabadoktatási előadásokat már belekapcsolja a centenní- rimn évébe azzal, hogy Jókatröl tart soro­zatos előadásokat. Szilveszter éjjelén, az ujév küszöbén minden társadalmi és kulturális egylete Ko­máromnak megemlékezik a nagy esztendő­ről, Jókai évéről. Újév napján ünnepi hála­adó istentisztelet tartására kéri fel a komáro­mi református egyházat, mely l>evezcíi a Jókai ünnepségeket. Majd Alapy Gyula dr., mu zen ni- és könyvtárigazgató tett indítványt a születési évfordulón tartandó ünnepség programja tár­gyában. A Jókai Egyesület ünnepi közgyű­lést tart, hol résztveszuck a szlovenszkói iro­dalmi és kulturális egyesületek, a városok küldöttei, az egyházak, országos jótékonysá­gi és emberim ráfi egyesületek, a szülőváros közönsége. Itt mondja el Jókairól hatalmas emlékbe­szédét Erdélyi Pál dr., a magyar irodalom- történet avatott tollú kutatója. Maid a pálya­díjnyertes Jókai-ódát szavalja cl egyik legki­válóbb előadói ni i vészünk. Ekkor hirdeti ki a, bírálóbizottság a Jó­kai éíefraizpályázat eredményét is. A közgyűlés után a Jókai-kiáHitás megnyitása következik. hói, Jókai kéziratok, képek, festmények, fa­ragványai, bútorai, müveinek első kiadásai kerülnek bemutatásra. Többek közt itt lesz látható a Jókai-piakett, melyet egyik legelő­kelőbb magyar szobrászművész tervez. A Jókai Egyesület ezenkívül Jókai Em­lékkönyvet ad ki ez ünnepi alkalomra, mely­ben a legkiválóbb magyar irók mellett é'/lö­veti szkó és az elszakított részek Íróinak dol­gozatai jelennek meg. Este a város kivilágítása utón a kultúrpa­lotában ünnepi szinielőadásul Jókai két drá­májának egy-egy felvonása kerül színre, utána pedig egy pazar szépségű Jókai Bál lesz a vendégek tiszteletére, amelyen a részt­vevők Jókai regényalakjainak korhű jelme­zeiben, vagy magyar díszben jelennek meg. Tervbe van véve Komáromban az év fo­lyamán még több Jökai-ürmep is. melyekkel kapcsolatban az erzsébetszigeti Jókai-kertet, a Kollégiumot, hol Jókai tanult cs első regé­nyét irta, művészi kivitelű emlékekkel kíván­ja megörökíteni. Arcképét művészi kézzel megíestctni óhajtja. Gondoskodás történt, hogy a környék minden iskolája és községe tnegülje Jókai em­lékét. Ebből a célból az egyesület vándorelő­adásokat rendez a falvakban. Sok helyen elő­adásra kerül Jókainak Az elátkozott család című regényéből irt dráma, melynek szerzője Sziij Ferenc dr.. A Jókai Egyesület által rendezendő ün­nepségek szervesen kapcsolódnak bele az országos Jókai ceníennárium-mozgaíomba. Nem fejezik még be a népszövetségi ülésszakot (jeni. szeptember 23. A népszövetségi iilés ma! teljes ülésén Moha elnök bejelentette, hogy az ülésszakot nem lettet szombaton berekesztenh mert még fontos bizottsági munkák vaunak hátra. 16® csch-sii. Koronáért fizettek raa, szeptember 23-ánj Zürichben 15.80 svájci frankot Budapesten 231500.— magyar koronát Becsben 212790.— osztrák koronát Mtim Í254ÖÖÖÖ8(ÍÖÖÖ0.— Jiémet márkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents