Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-19 / 213. (661.) szám
Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACKBARTH ERNŐ dr. A SzSovenszkoi és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Mégegyszer a „kisdedekről^ (ki.) —, szeptember 18. Az „Eresszétek hozzám a kisdedeket11 cimü vezércikkemre vonatkozólag a következő levelet tette át hozzám a P. M. H. szerkesztősége: „T. Q. Szerkesztőség! Sajnálom, hogy az „Eresszétek hozzám a kisdedeket11 nevű vezércikk írója nem volt informálva a csehszlovák Köztársaság cserkészetéről, mert máskülönben nem irta volna oly módon a vezércikkét. A „Sváz skautu R. C. S.“ a nemzetközi cserkészegyesület tagja és már több Jambo- reen részt vett. Hogy Dánorszáigba nem küldött delegációt, technikai, főleg finánci okból történt, biztosan nem osztentative szándékból. A testvéri gondolkozó módot már csak egy példa is eléggé bizonyítja. Ezidén tavasz- szal két magyar nemzetiségű ruszinszkói leánycsapat a „Sváz skautu R. C. S.“ tagjai lettek. Már csak ez az egy tény feleslegessé teszi a többi magyarázatot. A kedves olvasót csak arra még figyelmeztetem, hogy tet- szen a „Sváz Skautu R. C. S.“-beli cserkészeket a többiktől megkülönböztetni. Mikor a tisztelt szerkesztőség pontosabb információt kívánna, tessék a következő címre 'rányitani kérdéseit: Sváz Skautu R. C. S. Praha II. Petrské náb. Skautsky Domov. Mladejovsky Mira.“ Jeléül annak, hogy nem félek felelősséget vállalni a múlt vezércikkem minden szaváért s hogy merek szembenézni a cikkem miatt ért szemrehányásnak, ideiktattam a választ. Teljes tisztelettel a levélíró jóhiszeműsége iránt, kénytelen vagyok fentarta- ni a tapasztalatokból leszűrt következtetésemet, hogy a cseh-szlovák cserkészet nem őszinte. A Jamboreen való meg nem jelenés okának föltárását köszönöm és elfogadom, de ez a lényegen nem változtat. A legmélyebb megfontoltsággal s felelősségem teljes tudatában Írtam akkor és írom ma is, hogy „ha a cseh-szlovák cserkészet igazi cserkész- szellemben élne, önként ajánlotta volna föl a segítségét magyar cserkésztestvéreinek, nem kellene immár ötödik éve végig kilincselnünk mindenkit a cserkészmunka engedélyezéséért — hiába.11 Iia az itteni cserkészet a „Cse h- szlovák köz társ a ág cserkésze- t e“ lenne, — amint a levél írója nevezi, úgy minden kérdés meg lenne oldva, ma azonban az a helyzet, hogy nem az. de csak „C seh- szlovák cserkészet a köztársaságba n“. A magyar nemzet egy töredéke törvénybeiktatottan alkotó eleme a cseh-szlovák köztársaságnak, ebből az következik, hogy magyar cserkészednek is kellene lennie, ez azonban ma nincsen. Hogy miért? Szerény következtetésem szerint azért, mert a Sváz vezetősége nincsen bizalommal a magyar ifjúság őszinte cserk-'szakarata iránt, — ebből kellett következtetnem a ..Wie dér Schelm ist, so denkt er“ német közmondás alapján, hogy a Svázben magában nincs meg a cser- készőczinteség. Teljes joggal mondhatom azt, hogy ,.ha a cseh-szlovák cserkészet igazi cserkészszellemben élne, önként aján’otta volna föl segítségét a magyar cserkészte^véremek", mert mi, mint „legyőzőitek11 gyöngék, gyámoli- tásra szorulók, a Hí és V c$erk°szparancso- lat értelmében igazi cserkészektől megérdemeltük volna a gyöngédséget, a figyelmet, a megsegítést. Ezt azonban nem kaptuk meg, nem még akkor sem, mikor ezt a segítséget —legyőzve a magyar nemzet egvik legszebb nemzeti sajátságát, a büszkeséget — mi magunk kértük! Minket nem érhet a vád. hogy a Svázben nem vagyunk benne, mert okmányilag tudom igazolni, hogy a szlovenszkói magyar cserkészet egyetemlegesen kérte a fölvételét a Svazbe, úgy, hogy a ina gyár cserkészet számára egy cse h-s z 1 o v á k 1 köztársaságbeli magyar cserkés z k e r ü 1 e t, — itteni nevén cserkés z z s u p a — alakíttassak, mely! kerület a Sváz keretén belül működnék, a Sváz szabályai szerint s melynek sajátmaga választotta saSváz vezetőségétől jóváhagyott vezetősége tartaná fenn az összeköttetést, tenne jelentése- k e t é s venné át a kőtelező parancsokat. Ez a kívánság, melynek alapján, mint mondtam, folytak tárgyalások a cseh-szlová- kiai cserkészegység kiépítésére, azt hiszem, a legkevesebb, ami a magyar kisebbség cserkészetét egy demokratikus köztársaság- j bán megilletné. A kívánság 'teljesítését; a bán a Sváz megtagadta, mégcsak a magyar nyelvhasználat jogár sem akarta megadni s hosszas huzavona, halogatás és Ígérgetés után azt kívánta, hogy minden egyes magyar cserkészcsapat k ü 1 ö n-k ülőn, minden kikötés vagy feltétel nélkül lépjen be közvetlenül a Svazbe. Eltekintve attól, hogy ez a központ adminisztrációjának szinte lehetetlen megterhelést okozott volna, hiszen miden cserkészcsapattal külön-külön kellett volna fentartania az érintkezést, a magyar cserkészet, ezt a föltétien becsatlakozási: meg nem tehette, ez élvföteldás lett volna s behódolás a demokráciával ellenke?^ hatalmi elvnek, a „divide et impera“-nák- Egységes magyar cserkészszellem kifejlődése — természetesen a 'köztársaság kebelén belül! — lene rettenné vált volna s megtagadása lenne ez a becsatlakozás a II. cser- készparáncsnak. hogy „A cserkész hiven teljesiti kötelességeit.11 Ebben a hiv kötelesség- teljesítésben implicite benne van a haza, — tehát a cseh-szlovák köztársaság — iránt való kötelességérzet, de benne van a magyar nemzet iránt érzett kötelességtudás is, aminek megtagadását cserkész cserkésztől semmi esetre sem kívánhatja! Ennek a két kötelességérzetnek a parancsát a magyar cserkész őszintén és komolyan össze tudja egyeztetni, inig ' a cseh-szlovák cserkészet egynek veszi a hazáját a saját nemzetiségével s más nemzetek nemzeti igényeit, jogait elismerni nem akarja. Hogy milyen más a magyar és a csehszlovák cserké-sz szel km, arra csak egy példát hozok föl. A IV. cserkésztől vény azt mondja: „A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.11 Az első időben, amikor a régi magyar cserkészcsapatokat a hatóságok nem oszlatták föl, a kis magyar cserkészek komolyan - véve ezt a parancsolatot, testvéri szeretettel köszöntötték cseh-szlovák cserkésztársa ihat. Azok megismervén a jelvényéről, hogy magyar cserkésszel találkoztak, a köszönést egyszerűen nem fogadták. nem is viszonozták. Ez talán külsőségnek látszik, de belevilágít a cseh-szlovák cserkészet széliemébe, amely nem tartja testvérének a magyar cserkészt, azért, mert az magyar! Ezek után, azt hiszem, hogy annak a bizonyos két ruszinszkói magyar leánycsapatnak a csatlakozása nem bír bizonyító erővel. Az a két csapat egyszerűen föladta a cser- készszeilemet és elvet! Szlovenszkóban és Podkarpatszká Ruszban ma legalább 60 magyar csapatnak kellene folytatnia a cserkész- munkát. Működésben alig van 10—12, iskolai csapatok, sport-, vagy turistaegyletek védnöksége alatt állók. Ezek közül azonban egy Sem csatlakozott, a két csapatot tehát csak kivételnek lehet tekinteni! Mi ennek a nem- csatlakozásnak az oka? Az, hogy ezek a szervezetlen, csak megtűrt formációk eredményesebb és igazabb cserkészmunkát remélnek még elszigeteltségükben, még megtűr tségüikbem is. mint becsatlakozva a Sváz- hez, de kiszolgáltatva is annak a szövetségnek. amely fél a magyar cserkész munkájától. zükre esik is. A polgári pártok is engedékenyebbek, mert hiszen a szociális biztosítás csak akkor lép életbe, ha megszavazzák az önálló kereseti foglalkozást tizö személyek biztosítását is, ez pedig, amint tudjuk, egyelőre csak a jövő zenéje. A helyzet tehát az, hogy meg lesz a szociális biztosítási törvény, de nem lesz szociális biztosítás. A törvény megszavazása már nem akadályozható meg, végrehajtása azonban a polgári pártok jóindulatától függ. Á tegnap esti ülésen egyébként K r a - ni á r beszéde után Kacséra (kommunista), K o s t k a (német demokrata) és B1 a t n a asszony (német szociáldemokrata) beszéltek, majd a javaslat általános vitája befejeződött. Ezután a képviselőház második olvasásban elfogadta a bankok és a hitelezők moratóriumáról szóló javaslatot, majd az elnök bejelentette, hogy a szociális biztosítás részletes vitájához huszonöt szónok iratkozott föl. Az eddigi diszpozíciók szerint tehát — föltéve, ha a szónokok száma nem fog lényegesen megnövekedni — a részletes vita ma a késő esteli, esetleg az éjjeli órákban véget ér és talán még ma éjjel szavaznak. Minthogy a módosító javaslatok egész tömege érkezett be, a szavazás előreláthatóan négy óránál hosszabb időt fog igénybe venni. A mai ülést délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg üres padsorok előtt T o tn a s e k Prága, szeptember 18. A kép viselőház ma ismét a csöndesség képét mutatta. Az ülésteremben üres padsorok előtt beszéltek a szónokok és csak akkor lehetett néhány képviselőt látni a teremben, amikor Englis dr. beszélt. A kulisszák mögött még mindig sok szó esik a pétkának arról a tegnapelőtti elhatározásáról, hogy januárban föloszlatja a házat, mert máskép nem lehet a parlament munkarendjét biztosítani. A koalíciós pártok már megbánták, hogy a szociális biztosítási javaslat tárgyalásának megkezdésekor rászánták magukat az uj választásokra, remegve gondolnak arra, hogy milyen meglepetéseket fog hozni a választás és a már megkötött paktum ellenére különösen a szocialista pártok elő' akarják készíteni a visszavonulás útját. Nagybölcsen kisütötték, hogy nem is voltak olyan nagyok az ellentétek és hogy egy kis jóakarattal megint meg lehet teremteni a szent békét. Hiába, jó dolog a húsos fazék mellett ülni és 'jobb korlátlan urnák lenni, mint hangos ellenzéknek. A politikai és a földművelésügyi pétka a tegnap esti órákban ismét összeült és fölvette a tárgyalások fonalát a kisbérletja- vaslatról, sőt a vámtarifák kérdéséről is tárgyalt. A Ceské Slovo most, hogy a szociális biztosítási javaslat a megszavazása felé közeledik, békés hangon előkészíti párthiveit arra, hogy a szocialisták kénytelenek lesznek teljesíteni a polgári pártok, nevezetesen az agráriusok kéréseit, mégha olyan neheelnök. Nyomban megindult a javaslat részletes vitája. S t elizel (német iparospárti): A javaslatot elutasítja, mivel a kormány nem törődik az iparosság érdekeivel. Az iparosok csak a nagy adókat fizetik és a szociális biztosítás pénzügyi terheit is nagyobbrészt tik viselik, ezzel szemben azonban az iparosok biztosítása meg csak a jövő zenéje. Englis dr. (nemzeti demokrata) tartott ezután hosszabb beszédet, amelyet a ház nagy figyelemmel hallgatott végig. Főleg a szociális biztosítási javaslat pénzügyi részeivel foglalkozott és megállapította azt, hogy a szociális biztosítás nem lesz tisztán szociális intézmény, hanem bizonyos mértékben kapitalista is, mivel disztriputiv intézkedések mellett kontriputiv intézkedéseket is ) tartalmaz. Paradoxonnak tűnik föl, de mégis tény, hogy a törvény kényszerkapitaürmust fog teremteni. Kényszertakarékosság fog béé!- laui, amely nemcsak a közgazdasági életet fogja befolyásolni, hanem elsősorban magát a szocializmust. Az összegyűjtött tökéből hatalmas reális intézmények fognak létesülni, amelyek a termelési növelni fogják, az a töke azonban, ameíy ezt lehetővé teszi, nem lesz alávetve a közgazdts gi élet törvényeinek, minthogy kívül áli a közgazdasági életen. Kramár dr.-nak a Jég- napi ülésen tartóit beszédére re no; futva, a német kérdésről azt mondja, hogy a rr- ;:t veszély abban áll, hogy Németorsz-teo ak növelnie kell az exportot, mert a jóvá tetei teljesítésére külföldi nemes validákaí üeil szereznie. Kétségtelen, hogy Néme-?.)rszá,-í mindent megtesz az export növelése érdekében és itt rejlik a veszély a cseh-szín vakjai iparra nézve. Ezután ismét áttért a javaslat bírálására és azt mondja, hogy az e törvény következtében létesült nagytőke újabb argumentum arra, hogy a csehszlovák pénz stabilizálására törekedjünk. Mivel most munkások nagy fáradtsággal összegyűjtött pénzéről lesz szó, nem szabad tovább kísérleteznünk és ezt a pénz:, ne in szabad kockára tenni, nehogy öt-tiz év múlva esetleg értéktelen papirrongyok legyenek a munkások drága pénzen tűzetett illetékeiből. Végül az önálló kereseti foglalkozást űző egyének biztosításáról beszélt és belátja, hogy a javaslat előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, miért is a mostani javaslatot elfogadja. Kaiser (német agrárius): A kormány kiváló szakértelemmel gondoskodott százezrek anyagi romlásáról és most a szociális biztosítással akarja bűneit helyrehozni A kormány, amely tisztán soviniszta okokból százezreket tett földönfutóvá, elvesztette a jogát ahhoz, hogy a jótévő szerepét játsza. A javaslat, ha törvényerőre emelkedik, azoktól akar újabb áldozatot, akiket a hadlkölcsöntörvény tönkretett, A javaslatot nem fogadja el. Lan gr (cseh nemzeti szocialista): A szocialista pártok nem állnak meg enné! a törvénynél, hanem elsősorban azon fognak dolgozni, hogy a termelési költségeket apasz- szák. EorMili Eisáré dr, nem fogadija el a javaslata Korláth Endre dr. ruszinszkói magyar képviselő emelkedett ezután nagy érdeklődés mellett szólásra és a következőket ifit! csch-szl. Koronáért fizettek ma, szeptember 18-án: Zürichben 15.875 svájci frankot Budapesten 231500.— magyar koronát Bécsben 213ÖÖÖ. — osztrák koronát Berlinben 12570ÖÖÖ0ÖÖBÖ0-— német márkát ájf H M W* in. évfolyam 213. (661.) szám ^ Prága, péntek, 1924 szeptember 19 * ^SflrgSayctas Hlriap, Prahiu ___________- —_______________■ TV «jbiwwp—niBMiMmcMmiiM-MHiaMBibmwímm ■ •ns1 • *r. \ Ma éfszaMa megszavazzák a szociális? biztosítási Holnap véget ér a tavaszi ülésszak és a képviseloház három heti szabadságot kap — A koalíció visszatáncol — Korláth dr. és Englis nagy beszéde — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása a (képviselőház mai üléséről -
