Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-18 / 212. (660.) szám

Az állampolgárság kérdéséhez (tj.) Prága, szeptember. 17. A legutóbbi napokban az a hír járta be a sajtót, hogy az állampolgársági kérdés rende­zése érdekében a cseh-szlovák szociálde­mokrata párt is megmozdult s annak szlo- venszkói vezető egyénisége, Déréi* dr. egy törvénytervezetet is kidolgozott, mely a kormány által készítendő s az állampolgár­sági törvény módosítására irányuló javaslat elkészítéséinek alapjául fog szolgálni. A cseh-sziovák „államalkotó14 pártok er­kölcsi világát és gondolkodásmódját ismerve szinte kizártnak tartjuk azt, hogy az állam­polgárság égető sebét a mai parlament alkot­mányos utón rendezni akarná. 11a feltételez­zük azt is, hogy Dérer dr. képviselőt kezde­ményezésénél a legőszintébb jószándék ve­zette. lehetetlenségnek tartjuk, hogy akár ő személyesen, akár a szociáldemokrata párt, rábírja a koalíciót, hogy az állampolgársági törvény a képviselőház megszámlált napjai­ban /elintéz tessék. Ennek egyszerű magyará­zata az, hogy a koalíciós pártok éppen az esetleges uj választások előtt megváltoztat­nák azt az állapotot, mely számtalan szlovén- szkói és ruszinszkói őslakost Hontalanná tesz ugyan, azonban kiválóan alkalmas arra is, hogy a kisebbségi nemzetekhez tartozó vá­lasztók nagy tömegeit alkotmányos? válasz­tói joguktól megfossza. Ilyen, nagy jóakara­tot — amely az ellenzéki választók számát növelné — a cseh koalíciós pártoktól nem várhatunk. Az illetőségi hajszával agyoncsigázott polgártársaink talán kétségbeesve olvassák eme sorainkat, mert egyetlen és utolsó re­ményüket a parlament kétesértékü jóindula­tába helyezték, azonban bármennyire is kel­lemetlen ez a valóság, tartozunk ennek nyi'lt kijelentésével. Az illetőségi és állampolgársági kérdés rendezésének azonban egyéb törvényes mód­ja is van. Kétségtelen ugyanis az, hogy a mai helyzetet a legfelsőbb, közigazgatási bí­róságnak 16455—23. számú döntése idézte elő. Teljesen elfogulatlan jogászok — így Dérer clr. is — nyiltan kifejezték ama vélemé­nyüket, hogy az említett közigazgatási bíró­sági döntés téves. Távol áll tőlünk annak gondolata is, hogy a prágai legfelsőbb köz- igazgatási bíróságot elfogultnak tartsuk, amely hidak 'an rosszul magyarázta volna a magyar illetőségi törvényt; ellenkezőleg, ez az intézmény volt az, amely mindig a legpártatlanabbul vette védelmébe a köztár­saság minden polgárát, a hatóságok túlkapá­sai ellen. Egy rövid pillantás az osztrák bürokra­tizmus eszmevilágában nevelkedett bírósági tagakra megadja a magyarázatát annak, hogy ez a pártatlan intézmény miként követhetett el oly súlyos tévedést. Ausztriában évtizedek óra minden pol­gárnak kötelessége volt, hogy a személyazo­nossági igazolványát, az ídentitátsseheint, il­letőségi helyén kiváltsa, fia például egy briinni illetőségű egyén Prágába költözött és az uj tartózkodási helyén csak tíz év múlva szerezhetett illetőséget, a személyazonossági bizonyítványát köteles volt tíz éven keresz­tül Brünnöen kiváltani. A tizenegyedik évben kérhette már Prágáiban is, amidőn a prágai hatóságok értesítették a brünni városi taná­csot, hogy az illető már itt- Prágában szer­zett illetőséget, tehát Brünnöen nem kérhet személyazonossági igazolványt. Nem cso­dálható, ha most agy olyan jogász, aki. el­képzelni sem képes egy állapi,olgárt Identí- tatssehein nélkül Ausztriában, azt tételezi fel, hogy a magyar állampolgár is köteles volt évenként egyszer a hatóságok előtt megje­lenni illetőségi kérdésének rendezése végett. Ez a nézet pedig nyilván téves, mint ezt a .magyar legfelsőbb közigazgatási bíróság ismételten kimondotta háború előtti időkből eredő Ítéleteiben. Kétségtelen továbbá az is, b-.gy az uj ál­lamalakulás napjáig Szloveiiszkón és Ru- szinszkón a magyar közigazgatási bíróság joggyakorlata volt irányadó s a prágai leg­felsőbb közigazgatási bíróság által felállított jogi tétel nem ruháztató fel visszaható erő­vel. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíró­ság számtalan esetben adta tanú jelét pártat­lanságának és szigorú igazságosságának, lehetetlennek tartjuk, hogy már eddig nem jött volna rá arra, hogy a fentebb idézett Ítéletébe oly nagyjelentőségű téve­dés csúszott. És ha a bíróság elismeri tévedé­sét, úgy meg van adva az ut és mód, mely- lycl a nem szándékos hibáját helyrehozhatja. A legfelsőbb közigazgatási bíróság elnö­kének'-ugyanis törvényes joga van arra, hogy olyan ügyeiket, amelyekben a bíróság egy tanácsa oly döntést hozott, mely a jogbizton­ság veszélyeztetésére alkalmas, a bíróság plénuma elé hozhassa újabb döntés végett. Eme plenáris ülés elé kell kerülnie újabb le-i Prága, szeptember 17. Á peíkának tegnap sikerült ideig-óráig megmenteni a már-már fölborulással fenye­gető parlamenti helyzetet. A törzsfőnökök el­szívták a békepipát, miközben egymásról olyan dolgokat gondoltak és egymásnak olyanokat kívántak, amit aligha birna el a nyomdafesték. Ma csönd van, de a választá­sok előszele már ott lengedez a Rudolfinum termeiben és a koalíció .meglapulva gondol arra, hogy mi lesz, milyen képet fog ölteni magára a jövő év derekán az a terem, amely­ben eddig ők voltak az urak. A parlament fo­lyosói csöndesek, az ülés iránt csekély az érdeklődés, ami­nek egyszerű magyarázata abban rejlik, hogy ma komoly munka folyik a képvise­lőházban, természetes tehát, hogy kötél­lel kell összefogni annyi kormánypárti hon­atyát, amennyi a iawáeskozásképpesség- hez szükséges. Annál élénkebb élet uralkodott ■ azonban a parlament épülete körül. A kommunista párt az Óvárosház-téren nagy drágaságellenes nópgyülést tartott és híre járt annak is, hogy a tüntetők a par­lament épülete elé, vagy ellen . vonulnak. Erre a hírre a hideg is kígyöngyözöíí a parlamenti urak homlokán és ijedten, telefo­náltak a rendőrségért, hogy nyújtson vé­delmet a képzelt veszedelem ellen. A kép- viselőház környéke azután a hadszíntér képét mutatta. A Rudolfinum épületének vaiamennyi bejárója rendőrökkel volt tele, egy-egy kapu, vagy ajtó mellett nyoíc-tiz rendőr is állott,-a képviselőház körül pedig kordont vontak. Volt ott vagy háromszáz rendőr. A környező utcák is rendőrökkel voltak tömve, detektívek voltak elbújtat­va a házak kapuiban és az egyik szomszé­dos utcában kipányvázva lovait egy egész század lovasrendör tanyázott. Ügy őrizték a parlamentéi, mintha az egész város fegy­verrel a kezében készült volna az ártatlan, szürke épületet megostromoíni. Maga a rendőrfőnök is többször megjelent a. hely­színen és szemléi tartott, vájjon minden rendben van-e. A kommunista gyűlés lefolyásáról lapunk más helyén számolunk be, itt csak azt említ­jük meg, hogy a nagy óvatosság fölösleges tárgyalás céljából a 16455—23. számú dön­tésnek is. Lehetetlennek tartjuk azt, hogy a leg­felsőbb közigazgatási bíróság elnöke elzár­kózzék attól, hogy ebben az, esetben törvé­nyes jogával éljen s a bíróság plénumát ne lüMja össze. Ezt annál is inkább meg kell. hogy tegye, mivel az újabban beadott pana­szok mind a legaprólékosaibb részletesség­gel foglalkoznak az idézett döntéssel s annak tárgyi tévedéseit halomra döntik- Tudomásunk vau végül arról is, hogy Le'lley Jenő dr. képviselő, ügyvéd, egy konkrét eset kap­csán közvetlen kérelemmel fordult a legfel­sőbb közigazgatási bíróság elnökiéhez az em-1 Htett ítéletnek a bíróság plenáris ülésében újból való tárgyalása érdekében. Ha ez megtörténik — és meg kell tör­ténnie — úgy meggyőződésiinik, hogy a bíró­ság: plénuma nem azonosítja magát az em- fitett döntéssel, hanem megváltoztatja azt oly szellemben, miiként a magyar közigaz­gatási bíróság magyarázta .az illetőségi tör­vényt s ezzel az állampolgársági kérdés 80%-bán megoldottnak tekinthető. ' volt, mert a tüntetőknek eszük ágában sem volt a parlament elé vonulni. Délben kezdtek elszállingózni a rendőrök és egy órakor már csak tizen silbakoltak a parlament mellett. Délután kettőre ezek is hazamentek és a t ház már nem állott rendőri őrizet alatt. Magát a képviselőház ülését tátongóan üres padsorok előtt fél 11 órakor nyitotta meg B u r i v a l alelnök. A ház nyomban hoz­zákezdett a szociális biztosítási javaslat ál­talános vitájának folytatásához. S e 1 s k y (német keresztényszocíalisía): hosszabb beszédet mondott. Sajnálattal szö­gezte le, hogy a cseh-szlovák parlamentben az a szokás, hogy az egyes javaslatok pénz­ügyi . részein nem változtatnak, hanem úgy viszik a parlament elé, ahogy azt a koalíciós koponyák jónak találják.. Kifogásolja, hogy a németek modositó javaslatait a bizottságok­ban visszautasították, azonban ennek elle­nére pártja elfogadja a javaslatot, mivel nagy szociális haladást jelent. Ennek ellenében azonban követeli a kormánytól, hogy ne csak a szo­ciális biztositás terén ne tegyen különbsé­get az állampolgárok között, hanem ha­sonlóképpen cselektíjék nemzetiségi és is­kolaügyi kérdésekben is. P a t z e 11 (német nemzeti szocialista): A cseh pártok folyton hangoztatják, hogy a csehek és a németek között előbb gazdasági téren kell megteremteni az együttműködést, ez azonban jelenleg lehetetlen, mert hiszen egy csomó más probléma is van, amelynek megoldása nélkül lehetetlen az együttműkö­dés. A csehek folyton hangoztatják, hogy a németeknek közeledést keli keresniük hoz­zájuk, de a csehek úgy képzelik a németekkel való együttműködést, hogy a németek csak az adót fizessék, a csehek pedig minden téren diktáljanak nekik. Ha a németeknek mód­juk lesz arra, hogy az adóügyek intézésére is olyan befolyást nyerjenek, mint a szo­ciális biztositás megalkotására meg lesz adva az alapja a közös munkának. Tiltakozik Benes nagyhatalmi politikája ellen, amely a németek elnyomására irányul. A javaslatot pártja elfogadja. Curik (cselt néppárti): Hibáztatja, hogy a javaslat nem tesz különbséget a tör­vényes és törvénytelen feleség segélyezése között. Ezzel u valláserkölcsi életet alapjá­ban támadja meg. A javaslatot pártja elfo­gadja. ■ Klein (cseh-szlovák szociáldemokrata): Hibának tartja a javaslat utolsóelőtti be­kezdését, amely kimondja, hogy a javaslat az önálló kereseti foglalkozást űzők biztosítá­sával egyidejűén lép életbe. Ez a feltétel az egész javaslatot iiluzóriussá teszi, mert bi­zonytalan, hogy a másik javaslat’mikor ké­szül el. A javaslatot elfogadja. Vavra (cseh iparospárti): Pártja a leg­élesebben elítéli ezt a törvényt, amely szö­ges ellentétben áll az iparososzrály érdekei­vel. Az állami terhek 80 százaléka az iparo­sok vállán nyugszik, de a kormány sohasem respektálja az iparosok követeléseit. A ja­vaslat törvénybeiktatásánál sokkal sürgősebb lenne munkaalkalmak biztosítása. Lábay dr. (szlovák néppárti): A ja-’ vaslat tulajdonképpeni célja az, hogy gon­doskodjék a munkásokról aggkorukra, azon­ban nem fogja ezt a célt szolgálni. Az egész törvénynek az lesz a haszna, hogy a cseh nemzeti szocialisták és szo­ciáldemokraták Szlovenszkóban saját em­bereiket fogják elhelyezni a jól jövedelme­ző állásokban. Hl in ka közbeszól: A cseh igazgatók özöne fogja elárasztani Szlo\ enszkót. Zemi.nova asszony Hlinka felé: Hát a fclebaráti -szeretet? Mr ubán alelnök szeméhez igazítja színházi látcsövét, szemügyre veszi a’ közbe­szólókat, majd megcsóválja a fejét ér csen­get. Lábay: Fölöslegesnek tartja azt a nagy apparátust, amit a javaslat fölállít és követeli, hogy e javaslattal egyidőben oldják meg a balesetbiztosítást is. Kramár beismeri, hogy monardhista Johannis (szociáldemokrata) és D u- bicky (cseh néppárti) képviselők felszóla­lása után Kramár Károly dr. a nemzeti demo­krata párt vezére beszélt. Az üres padsorok megteltek. Kramár kijelentette, hogy a szőnyegen fekvő javaslat a nemzeti munka eredménye, melynek értékelése nagyobb mint a szocializmus ereje. A javaslat az úgynevezett aktív szocializmusnak az ered­ménye. A szónok kijelenti, hogy fiatal korá­ban sokat tanulmányozta a szocializmust és amikor megkérdezték tőle, hogy melyik államformát tartja ideáíísabbnak: a köz­társaságit, vagy a királyságot, habozás nélkül az felelte, hogy ő monarchista. Rojalistává Parisban lett, ahol tanulmá­nyozta a köztársasági államformát és arra a megállapításra jutott, hogy a köztársa­ságban sokkal több kívánni valói hagynak maguk után a szociális viszonyok, mint a roialista Angliában, vagy Németországban. Megállapítja, hogy a szőnyegen fekvő ; javaslat nem tekinthető a szocialisták viv- Hiányának, mert megalkotásában az iigyne- ; vezeti burzsoá pártok is részt yettek. Mindenkit óv attól, hogy az egyetér- . test megbontsa, mivel Németország rövi­desen talpra áll, máris mozgolódik és nem­sokára föltárnád mint a régi ellenség. Nagy: zaj a németeknél. A szónok ezután áttért a szociális javaslat bírálására és lap- : záráskor még beszél. ioe cselí-szi. f*@r§i#€rt fizettek ma, szeptember 17-én: Zűriekben 15,875 svájci frankot Budapesten ?31200.-— magyar koronát Becsben 213 OÖÖ.—* osztrák koronát B^rlmben Í257O0Ö0Ö0ÖÖÖÖ*'— német márkát ü I€p¥i§€iő9iáz k$rfil rendbnHüg, ai misteremben üres padsorok Folyik a szociális biztositás vitája ?!f?«ka és Zeminova asszony szocsaiáia A P. M. H. eredeti tudósítása a képviselöház mai üléséről áT ^’iy^ Jg ST'f'JS ’WT III. évfolyam 212. (660.) szám 'briP Prága, csütörtök, 1924 szeptember 18 mjSS ..íyjt[T ” előfizetési árak belföldön: : évre 3UU Ki., Bam jff’SxS m SS m m AfEF' ______ ____ ______ MmP ,‘A&' . _______ telévre 150 Ké., uegyedevre 7o Kf., c>!y hónap­.kPw B S f /fSS&a y ifiJÉ/ TLV' ' 1 U>5yes sz.lin ára l'l'O Kő. — Külföl­JEtr ff jtfiu jff BjS SBS Jff va jSe át JmSr jgSjr fffiS föK-* rfiy in: í’*®31 <ívre Kő., félévi KO.. JKjff ff mg far| ff uam____ nm' ff JBSSaefSS^^ Jh JSSÍ x3mt ér aSFrijág- negyedévre 115Kő., egy hói.i ' K. » Szer* A ASÍ gá ff i|Bg |gf ÁmF S&P J8» m MgS kesztíiség: Prága II., Stcpánská tillce 16/ni. tjjjg JSr Jgjy g* B! ^ SfS jSff jSff g GLjSf Velefon: 30M0. o Kiadóhivatal: Mm9r Préga I., LlIIová ullce 18. szára. Telefon: 6797 < r Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: ,, _ . A felelős szerkesztő távollétóbea PETROGALLI OSZKÁR dr. A SzloVCISSzkÓi és RöSZinSzkoi Szövetkezeti Elienzekl martok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: mtiiiika! nanflania («aL FLACHBARTH ERNŐ dr. pOlltlKai iiapjapja adminisztratív főszerkesztő. —■ illlM-TMMITn-MMTBIll— — ír TWllPiI ------------- ------------------ — - - - ----------------------------------- r.»|-r. .11 ----l—MlT TWHW BiniB I1M1 I ■iPlWlWrimi^ ‘H iTiTI- lITTI 111 IWI'" I I—f—im ■! IHMHMII Ilii—II1H1H I1T I || >f IflBlI Ül IIH I IMIBl—I III I I ‘ - A- :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents