Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-09 / 180. (628.) szám

A „Slovák" támadásai (p.) —, augusztus 8. Szlovenszkó autonómiájának a győzel­méhez, úgy látszik, már nem férhet kétség. A győzelem biztos. Az autonómia ellenségei minden bizonnyal már leszereltek, fölhagy­tak az eddigi ellenállással s nem gördítenek további akadályokat az autonómiának meg­valósulása elé. Végre szabad és tiszta az ut, amely Szlovenszkó népei törekvéseinek, vá­gyainak megvalósulásához, az autonómia dia­dalához vezet el. Logikusan ezeket az ör­vendetes következtetéseket kell levonnunk abból a tényből, hogy a szlovák néppárt hi­vatalos lapja, a „Slovák“ már napok óta egyre minket, a mi pártjainkat támadja, hal­mozott hibákat és bűnöket hány szemünkre, a vezéreinket sorba alkalmatlanoknak jelöli meg a vezetésre és nem leplezett kárörömmel hireszteli a magyarság és a magyar pártok bomlását. A szlovák néppárt Judtunkkal Szloven- szkó autonómiájáért harcol, programjának sarkpontját, küzdelmeinek főcélját az auto­nómia kivívása képezi. A „Slovák", mint a párt hivatalos lapja, köteles a párt elveit és így elsősorban az autonómia ügyét szolgálni. Az autonómia ügyét szolgálni pedig annyit jelent, támadni és gyengíteni azok táborát, akik ellenségei az autonómiának, védeni és erősíteni azokat, akik ugyancsak teljjs ere­jükkel és egészen önzetlenül az autonómiá­nak kivívásáért harcolnak. Ha tehát a Slovák mégis minket támad, hkik. kezdettől fogva és soha meg nem tánto- rodva küzdöttünk az autonómiáért, ennek kettős magyarázata lehet. Vagy nem tartja fontosnak és komolynak az autonómiának ügyét s igy egészen szabadon eresztheti ér­zelmeit a magyarság ellen és a szövetkezett pártok ellen, mert nem lévén fontos néki az autonómia, nem befolyásolhatja őt az sem, hogy e pártok az autonómiának hívei. Vagy pedig magyarázható ez a magatartás akként, hogy a Slovák, illetve jeles cikkírói azt a diagnózist állították föl, hogy az autonómia már jön, annak megvalósítása nem akadá­lyozható meg és igy szabadulni kell tőlünk, mert azt az alaptalan félelmet táplálják eset­leg a cikkíró urak, hogy a győzelem zsákmá­nyában osztozkodni kívánunk. A támadás, amelyet ellenünk intézett a Slovák és pedig sorozatos cikkekben, igaz­ságtalan, valótlan és arról tanúskodik, hogy a cikkíró, vágj.7 a cikkírók a mi politikai vi­szonyainkat abszolút nem ^.ismerik és nagyon szerény tapasztalatokkal es hozzáértéssel ál­dotta meg a sors őket a politikai kérdések el­bírálásánál. . Nem foglalkozunk részletesen a támadá­sokkal, nem terjeszkedünk ki annak terjedel­mes személyi és tárgyi észrevételeire. Egy olyan támadás, amely Könnendy-Ékes La­jost kétszer is „kisgazdapárti képviselődnek nevezi és Korláth Endrét megteszi keresz- tényszdcialistának s amely egyébként is olyan siralmas tudatlanságot árul el a mi dolgainkról, nem számíthat arra, hogy a meg­támadottak komolyan foglalkozzanak vele. Csak azokra a megjegyzésekre reflektá­lunk, amelyek nem e cikkek keretében hang­zottak el először s igy azok nem a cikkíró fejében születtek meg először. Szemrehányást tesz nekünk, mert sze­rinte elhanyagoljuk a magyar katolikus nép érdekeit, holott az itteni magyarság többsége katolikus. Legjobb meggyőződésünk szerint, a mi szervezeteink odaadással megtettek minden lehetőt és nem mulasztottak el egyet­len védelmi eszközt sem a magyar katoliku­sok jogainak védelmében. Védelmeztük a ka­tolikus egyház szabadságát, annak erkölcsi és anyagi javait. A magyar katolikus hívek hitéleti és iskolai szabadságát. Védelmeztük mindenkivel szemben, az egyházellenes ha­talommal és a nemzeti türelmetlenséggel szemben. Mi tiszta lelkiismerettel utasítjuk tehát vissza a Slovák cikkírójának már má­sok által is hangoztatott támadásait. A tá­madókat különben sem ismerjük el ebben a kérdésben biráinknak, biránk csak a magyar katolikus nép lehet, annak ítéletét pedig nyugodtan várjuk. Igaz azonban, hogy mi nemcsak a kato­likus, hanem az egész magyarság szolgála­tában állunk s épp ezért nem nézzük azt. hogy aki a mi sorainkba lép, milyen vaiíásu; mindenki szeretetettel fogadott testvérünk, aki önzetlenül és tudással kívánja szolgálni meggyőződésünk szerint üldözött és elnyo­mott magyar népünket. A mi pártjaink nem is állanak felekezeti szervezkedés alapján. Pártjaink mindegyikében minden jó magyar megtalálja helyét, bármily vallást kövessen és bármely osztályhoz tartozzék is. Elmondja a Slovák jámbor cikkírója, hogy mi magunk és lapjaink nagyon lágyak vagyunk a kormánnyal szemben, nem va­gyunk elég bátrak. Hátha csak a cikkíró mondta volna, úgy teljes joggal nevetve tér­hetnénk napirendre egy ilyen idétlen támadás fölött. De ezt a vádat kiejtette már a néppárt vezére is, akkor részletes és alapos választ kapott Lelley Jenőtől, erre a válaszra elné­mult s íme, most újra fölbukkan a vád. Nekünk elég reámutatnunk azokra az intézkedésekre, amelyeket a hatalom a mi pártjaink vezetői és közkatonái ellen alkal­mazott és alkalmaz szünet nélkül, elég meg­kérni a tárgyilagos közönséget, tegyen szehasonlitásokat, melyik párttal szemben alkalmazta a hatalom a legdurvább megtor­lásokat és e megtorlások mennyiség szerint is melyik pártokra zúdultak a legnagyobb számban?. Szomorú büszkeséggel állapíthat­juk meg, hogy itt mindenből messze a szám­arányon fölül vettük ki részünket. De ezen összehasonlításra sincs szükség. Lehet-e ko­molyság látszatával ilyen vádat emelni elle­nünk, amikor egyik legagilisabb vezérünket — akinek alakját az egész magyar nép szi­vébe zárta, akit nem a hatalom akarata, vagy egyes szervezetek szavalata, de a magyar nép szeretete emelt fftl arra a polcra, ahová nemzetünk legjobbjait helyezte el — egy tör- vényielen határozattal megfoszt honosságá­tól; mégpedig olyan indokolással, amely min­den jogtisztelő ember vérét arcába kergeti. Körmendy-Ékes Lajos nevét reá vezetik az idegenek listájára s ugyanakkor repül felénk a vád, hogy mi nem vagyunk bátrak a kor­mánnyal szemben. Hát az ilyen vádaskodás­nak csak egy, igen szomorú mentsége van: a tudatlanság. A Slovák cikkeit igen nagy örömmei fo­gadta a kormánypárti sajtó. Érthetetlen előt­tünk, hogy miért a nagy buzgalom a kor­mánynak való örömszerzésre irányuló nemes törekvésben? Mi nem viszonozzuk a Slovák támadá­sát, nem is tulajdonítunk neki tulnagy fontos­ságot; hisszük, hogy ez a támadás csak a Slovák nyári szerkesztőségének önálló ak­ciója s nem a néppárté. A' néppárt vezetősége tudni fogja, hogy bölcsebb és helyesebb dolgot végez, ha meg­állapítja saját pártjának a múltban elköve­tett, halmozott hibáit s ezeket mérlegelve, jelöt! ki a lövő harcainak az útját. Ha ezt megteszi, úgy tudatára jön annak is, hogy változtatnia kell a velünk szemben eddig kö­vetett magatartásán is. Szlovenszkó hajnalhasadása Prága, augusztus S. A Vee. Ceské Slovo szerkesztője beszél­getést folytatott Srobár dr. exminiszterrel, a pozsonyi egyetem tudós professzorával s a cseh agrárpárt oszlopos tagjával, aki a leg­utóbbi napokban politikai körutat tett Szlo- venszkón. A jeles politikus minden tekintet­ben a legnagyobbfoku megelégedését nyilvá­nította a szlovenszkó! közállapotokkal szem­ben. A nép széles rétegei megunták már az ellenzéki pártok demagógiáját s az egyedül üdvözítő cseh agrárpárt után sóhajtoznak; a kormánynak igy semmi oka sincs az aggo­dalomra az uj választásokat illetően, mert Sziovenszkóu már hajnalodik. Igen, Szlovenszkón pirkad már, ezt a hajnalhasadást azonban nem a cseh kormány­pártok hozzák. Ruszinszkón is „hajnalodott" a másik agrárvezér, Kaminszky értesülése szerint s volt alkalmunk tapasztalni a válasz­tásoknál, hogy mit hozott az uj pirkadás. Szlovenszkó számára az uj választások haj­nalhasadást jelentenek, a kormánypártok napja azonban ugyanakkor lealkonjml. Mussolini nagy beszéde a fascista nemzeti tanácsban Kóma, augusztus 8. A fascista nemzeti tanács tegnap tar­totta rendes évi ülését, amelyen Mussolini nagy beszédet tartott s a többi között a kö­vetkezőket mondotta: Örömmel tölt el a fas- cizmus nagyarányú fejlődése, amelyet sem­miféle vádaskodással nem lehet megaka­dályozni. A Matteoíti-eset kapcsán a fasciz- mus ellen e közönséges bűncselekményből politikai tőkét akartak kovácsolni, azonban megfeledkeztek arról, hogy ha a tettesek tör­ténetesen nem lettek volna tagjai a fascista pártnak, úgy a különben szomorú eset or­szágos hatása minimális lett volna. Azonban azok a személyek, akik ellen el kellett járni, közel állottak hozzám és az ellenzék, amely már a kormány távozását követelte, éppen erre a közelségre számított. A fascizmus azonban ezt a teherpróbát is kiállotta s a fascista kormány mindenféle szempontból aktív mérleget tud felállítani. így a fasciz­mus fejlesztette ki Triesztet, teremtette meg a gyárakban újból a rendet, szaporította a repülőgépek számát 85-ről 1900-ra, kötött meg tizenhét kereskedelmi szerződést, stb. Mussolini óriási tetszéssel fogadott beszédé­nek befejezésében kijelentette: Olaszország­ban csak fascista kormáiry lehetséges s mi valamennyien készek vagyunk Olaszország dicsőségéért meghalni. — Mussolini ezután a frontharcosok római csoportjának kíséreté­ben a Chigi-palotába ment, amelynek er­kélyéről beszédet tartott a tömegnek. Aláírják az orosz-angol szerződést London, augusztus 8. Hír szerint az angoí- orosz szerződést ma délután hat órakor fogják aláírni. Tárgyalások Oroszország és Japán kozott Pekhtg, augusztus 8. Oroszország és Japán képviselői ismét tárgyalásokat kezdtek, amelyek a két állam között a normális diplomáciai viszony njrafelvételét célozzák. 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, augusztus 8-án: Zürichben 15,50 svájci frankot Budapesten 226800.— magyar koronát Bécsben 209 500.— osztrák koronát Berlinben 12360000 000 000*— német márkát fe&ntiország i§ részt hér a dönttiblrftság kcűTczménnéből Általános és kölcsönös amnesztia — A német delegáció ragaszkodik a Dawes-tervezetbez — A P. M. H. külön tudósítójától — London, augusztus 8. Az angol sajtó továbbra is bizakodóan Ítéli meg a helyzetet s részletesen tárgyalja Clémentel és Nőhet tábornok tegnap benyúj­tott kiürítési tervezetét, amely a kiürítés idő­pontját rugalmasabban 'határozza meg, minit az előző tervezeteik. Francia köröíkben arról beszélnek, hogy a kölni zóna megszállását az angolok továbbra is fenntartják, azonban éppen ez utolsó pont miatt a hivatalos angol körök nem fogadták kedvezően az uj terve­zetet. A Times szerint a tizennégyek tanácsá­ban a kölcsönös amnesztia kérdését beszél­ték meg, amely a ntémet lapok értesülése szerint ki fog terjedni a szabotázs miatt elitél­tekre, valamint azokra is, akik a megszálló csapatok biztonsága ellen követtek el bün­csele'kményt. ­A szankciókról egyelőre nem esett szó. A németek ragaszkodnak ahhoz, hogy a döntőbíróság kedvezményét reájuk is kiterjesszék, azaz hogy megfelelő esetben a jóvátétel! bizottság határozatát ők is megfelebbezhessék a döntőbírósághoz. A Ruhrvidék kiürítése kérdésében Fran­ciaország és Belgium hajlandóak elfogadni valamely meghatározott időpontot, azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy Németország bizonyságot tegyen teljes katonai leszerelé­séről, valamint a versaillesi békeszerződés keretein túl is vállaljon magára a szén-, koksz- és íestékáruk szállítására vonatkozó kötelezettségeket. Megoldották a természetbeni szállítások kérdését az ürüggyel, hogy a Dawes-javasiat a jóvá- tételi fizetéseket ilyen formában rendsza­bályozza. A Havas, ügynökség nem egészen objektív megállapítása szerint Németország­nak ez a vonakodása kellemetlen benyomást keltett, mert arra következtetnek belőle, hogy a német delegáció a szakértői javaslat­ból folyó előnyöket teljes terjedelmükben ki akarja használni A természetbeni szállítások kérdésében Németország beleegyezett abba, hogy 1930-on túl is nagyobb szén és kokszsxálli talányokat bocsát Franciaország rendeilíkezésére. Különösen hosszú és heves vita kisérte a németeknek adandó kölcsön valamint a Dawes-tervezet törvenybeiktatásána(k rész­leteit Végül is Herriot valamint a német dele­gáció megegyeztek abban, hogy a kölcsön kérdését csupán a többi vitás pont elintézése után lehet újból tárgyalás M vonna. A szövetségesek és németek tegnapi tár­gyalásai általában jó eredménnyel és elég gyorsan folytaié. A Havas ügynökség jelentése szerint a német delegátusok tegnap komoly nehézségeket okoztak, amelyeket még ma sem lehet elintézettnek tekinteni. A szövetségesek megegyeznek, hogy Németországnak még a Dawes-tervezet életbeléptetése előtt alá kell írnia az 1924— 25-re megállapított jóvátételi kötelezettsé­geket, valamint le kell fizetnie adósságainak az elsö esztendőre megállapított annuitását, egy millió aranymárkát. Egyelőre az augusztus 15-től'október 5-ig terjedő időre 120 millió aranymárkát köteles a német kormány jóvátételi számlája javára lefizetni. Németország azonban vonakodik ezt az aránylag csekély összeget kifizetni azzal J ^Ár'TL r — Prága, szom^ Politikai főszerkesztő: i r n • . M ,< «. rn „ , _, _ A felelős szerkesztő távoliétében petrogalli oszkár dr. A JbzSovenszkoi es Ruszmszkoi szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: fi aa, politikai napilapja GÁL ISTVÁN rLACHöAK lH ERNu dr. adminisztratív főszerkesztő.

Next

/
Thumbnails
Contents