Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-07 / 178. (626.) szám
Csütörtök, augusztus 7. — A csoh-szlovák textilipar kilátásai. Krick János dr. a Meridián Export Journalban, a rei- cbenbergi mintavásár hivatalos lapjában, a csehszlovák textilipar kilátásairól a következőket írja: „A régi osztrák-magyar monarchia textiliparának legnagyobb piaca a belföld volt és össztermelésének csupán 13 százalékát exportálta, mig a cseh-szlovák textilipar, mely a régi'monarchia textilgyárainak mintegy 80 százalékát vette át, termelésének kétharmad részével kivitelre van utalva. A cseh-szlovák textilipar körülbelül 2500 üzemből áll és közel 300.000 munkást foglalkoztat, tehát az országnak egyik legfontosabb iparága. A legújabb kor koncentrációs törekvése a cseh-szlovák textiliparban nem nagyon mutatkozik. A csatlakozás kezdetének tekinthetők azok az egyesüléseik, amelyek az egysége-s fizetési és szállítási feltételek elérése céljából alakultak. Ezek azonban korántsem karteljellegtiek. Az egyes üzemek a kivitel tekintetében is kénytelenek sokoldalú jelleget fölvenni, noha az üzemek racionálissá való tétele a speoializálást tenné kívánatossá. Legfontosabb még ma is a szomszédos államok piaca. A textilipar úgyszólván minden fontosabb ágában 1922-ben és 23-ban az export növekedése volt tapasztalható. Károsan Irat az exportra az a tény, hogy Galícia és Magyarország a kivitel szempontjából jelentéktelen szerepet játszik, amig az export egynémely sikere a háború utáni gazdasági helyzetre és sóik esetben Németországnak a világ kereskedelmi életétől való kikapcsolódására vezethető vissza. Az export eredményes fokozása nagy anyagi áldozatokba kerül és az 1924-es év első felében történt fokozottabb kivitelből még •korántsem szabad arra következtetni, hogy az adó, a pénzszűke, valamint a nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi okok miatt bekövetkezett gazdasági válság már elmúlt. Remélhető azonban, hogy a textilipar, mely nehéz válságon ment keresztül, képes lesz a jövőben is kitartani és alkalmazkodni tudásával, valamint szívósságával megtalálja a jobb jövő felé vezető utat. — Emelkednek az élelmiszerárak. E hét kezdete óta Prágában az élelmiszerárak ismét emelkednek. Főzőliszt 3.40 (multhéten 2.90), kenyérliszt 2.70 (2.20), zsir 14.— (11.50) koronára emelkedett. A kávé kilója 5—6 koronával drágult, s a többi élelmiszerek ára is emelkedett — Szlovenszkói fizetésképtelenségek és csődök. A prágai hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Stem- pel Frida Besztercebánya, Qerhardt Mátyás vendéglős Eperjes. Bányai Zsigmond gyógyszerész Nagykomját, Steiner Antal kereskedő Pozsony. Csődök: Szenderák E. cég. Tulajdonos Szenderák és neje bőrkereskedők Eperjes, Klein Fülöp kereskedő Jászfalu (Komárom mellett), Kleinberger Mór fakereskedő és gözfürésztulajdonos Szepesbéla. — Magyarországon ismét bővült a behozatali Szabadlista. Budapestről jelentik: A kormány rendeletét adott ki, amellyel egyes behozatali tilalmaikat megszüntet és a behozatalban szabaddá tett egyes cikkek vámját újból megállapítja. A külön engedetem nélkül behozható áruk közt szerepelnek: fahéj, sáfrány, füge, narancs, mandula, szentjánoskenyér, gesztenye, szarvasgomba; mustármag, baltacinmag, besózott hering, pamutharis- nyák és keztyük, szőtt gyapjuvállkendőik (a szin- nyomatosak kivételével), tarka pap'ros fényképészeti célokra preparált papiros, bőrkeztyük, nyomda-betűk, foglalatok és tokok szemüvegekhez, zongora- és pianinó-müvezetek, kazein, élesztő (a borseprő- és sajtolt élesztő kivételével), természetes szerves festékek, indigókészhmények, tinta, pecsétviasz, szurokfáklyák, viaszgyujíók. A rendeletben felsorolt vámtételeket a 17.00O-es átszámítási kulccsal kell papirkorcnára átszámítani. Rossz a ruszinszkói termés De kitűnő szőlőtermésre számítanak Ungvár, augusztus 6. = A komló- és molátakivitef. A prágai vendéglősök egyesülete a Právo Lidu értesülése szerint tiltakozik a komló- és malátakivitel ellen, amig a belföldi szükségletet nem fedezték. A vendéglősök a sör drágulásától tartanak. = Ujkécskén ingyen adják a gyümölcsöt. Budapestről jelentük: Az alföldi gyümölcstermés kitűnő, de a legtöbb helyen nem tehet a termést értékesíteni. Ujkécskén egy gazda k'-doboltatta, hogy ingyen adja oda a szilvatermést annak, aki leszedi a fáról. = Dánia marhakiviíele, Kopenhágából jelentik: A legutóbbi hivatalos jelentés szerint Dániából egy hét alatt 2083 élőmarhát és 1533 élősertést exportáltak. Ebből a mennyiségből 1205 marhát és 449 sertést Cseh-Szlovákia importált. Az elkésett tavaszi mezei munkálatok miatt az aratás az idén hat héttel később történt meg. A gabonával bevetett területek egynegyed részét elöntötte az árviz, melynek következtében a lapálvok zabtermése sok helyütt elrothadt. Az őszi vetés a kedvezőtlen időjárás miatt nagyon ritka. Julius első felében egyes helyeken megkezdték a búza és árpa aratását. Az aratás julius közepén Ruszinszkó egész területén általános lett. A termés átlagon aluli. A dombosvidéken a földek május közepén még majdnem mindenütt viz alatt állottak. A téli vetés majdnem 20 százalékát föl kellett szántani, miért is a rozstermés alig fogja az átlagot megütni. A Verhovina vidékén az őszi vetésekben nagy kárt tett a hó. A tavaszi vetés valamivel jobb s ezért a tavalyinál jobb termést remélnek. Általában az idei termés mélyen alatta lesz az átlagosnak. A tengeri termés szintén rossz lesz. A burgonya állásából jó burgonyatermésre lehet következtetni, de ez még az időjárástól függ. Az idei szénatermés kielégítő úgy a hegyekben, mint az Alföídön. Remélhető, hogy a jószágállomány az idén .megnövekedik. A gyümölcsszüret gyönge lesz, mert a gyümölcsfákban a kedvezőtlen májusi időjárás nagy kárt tett. Ezzel szemben jó szőllő- szüretre számítanak s úgy remélik, hogy a bortermés kiadós lesz. = Rossz a termés Nyiíramegyében. Nyit- ráról jelentik: A megye termése nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek. Régebben holdankint legalább 10 métermázsa gabonát arattak, mig az idei termés legfeljebb 5 métermázsát tesz ki holdankint, sőt egyes helyeken a termés alig haladja meg a 3 métermázsát. A cukorrépa és a burgonyatermés szintén kevés kilátással kecsegtet. A kilátásokat csak a kedvező időjárás fokozná. = A szöllő elpusztult, de a gyümölcstermés jó Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Balaton-vidéki szöllők 65 százalékát a perenospora és a filoxera elpusztította úgy, hogy a termés kritikán aluli lesz. Ezzel ellentétben azonban Kecskeméten és Nagykörösön a gyümölcstermés olyan nagyszerű, amilyenre évek óta nem volt példa. = A lengyel gabonaexport. Varsóból jelentik: A múlt héten Lengyelországból összesen 9600 tonna gabonát exportáltak, főképpen Dániába, Svédországba és Finnországba.-j- Szilárd a brürrni terménytőzsde. (Prago- radio.) A mai terménytőzsdén élénk kerestet volt gabonanemüek iránt, de a kínálat is jelentékeny. Széna és szalma olcsóbb. A következő árakat Jegyezték: Morva búza 195—202, szlovenszkói 190 —195, morva rozs 163—168, merkantil árpa 190— 200, zab 145—148, minőség szerinti borsó 200— 235, morva mák régi 700—720, hollandiai kömény 1000—1100, lucerna plombáivá. 1060—1300, uJ burgonya 90—100, morvaországi préseletlen édes széna 35—38, kézzel csépelt rozsszatma 36—38, búzadara 300—335, búzaliszt 0-GG. 310—315, búza kenyérliszt: 4. sz. 210—220, 55 százalékos rozsliszt 0-ás 260—270, burma rizs II. 275—285, príma melasszetakarmány 105—110, búza takarmányliszt 8-as 135—145, búza takarmány 110—115, repce- pogácsa belföldi 160—165, amerikai zsir 1340— 1360 korona. + Ellanyhult a berlini tőzsde. (Pragora- dio.) A beruházási piac emelkedő irányzata ellanyhult. A hajózási és bankértékek árfolyama csekély forgalom mellett alig változott. Az ipari értékek piaca tartózkodó. Gépgyári értékek átlag 1 billió százalékkal estek.-j- A budapesti marhavásár. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A marhavásárra felhajtottak 381 darab állatot. Árak: jobb ökör 16.000—18.509, kivételesen 19—20.000, közepes 13—15.500, gyengébb 8—12.500, jobb bika 16—18.500, kivételesen 19—20.000, gyengébb 12—15.500, bivaly 8—13.000, jobb tehén 14.500—17.500, kivételesen 18—19.000, gyengébb 8000—14.000, kicsontozni való 6500— 7500, növendék 8500—14.500 korona. + Zöldség- és gyümölcsárak Budapesten. Árak kilogramonkint a budapesti piacon: Sárgarépa zöldjével 5000, petrezselyem zöldjével 5000, zeller darabja 600—1000, kalarábé darabja 500— 800, vöröshagyma 2500—4000, fokhagyma 7000— 8000, cékla 5000—5500, fejeskáposzta 5—6000, kelkáposzta 3500—5000, fejessaláta darabonként 600 —1200 korona. Burgonya, újdonság 1 kilógtam 3—4000, retek nyári 2500, retek, fekete, nagy 2500 —3000, uborka nagy, salátának 1—2000, savanyítani való 1200—3000, paradicsom hazai 1 kg 5— 10.000, zöldpaprika apró hegyes 1 drb 2—500, nagy tölteni való 4—600, tök főző 4—900, zöld tengericső 1 drb 600—1300, zöldborsó hüvelyes 7—10.000, kifejtett 22.000, zöldbab hüvelyes 2— 3000, vajbab hüvelyes 3—4000, kifejtett 16.000, virágkel hazai nagyíejü 12—20.000, kisfejü 9— 10.000, torma hazai nagy édes 24.000—30.000, kicsi erős 16—20.000, sóska 2—4000. Alma közönséges válogatott 14—20.000, körte közönséges A világhéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (4) — Ne érzékenykedj Mihály. Tudod, hogy én milyen értelemben beszéltem- És ebben az értelemben be kell ismerned, hogy csak ugyan legyecske vagy számomra, nem pedig túzok. A két fiatalember eközben az előszobán át bement a lakásba. Ez sablonosán bútorozott két utcai szobából ált: hálószobából és nappaliból Ennek kis asztalkáján feküdt Voltaire könyve. — Nos, — kérdezte Pál, — mennyire vagy vele? — Már a vége felé járok. — És mi a véleményed róla? Elég érdekes? — Érdekes lehetett száz év előtt. Az előadása persze szellemes, de az invenciója szegi ny. Manapság máidén gimnazista izga- tóbb mesét tudna komponálni egy utazásáról a míndenségben. — Szóval nem veszitek semmit, ha én nem olvasom e). — Nem. Inkább ajánlom Fíannmarion Urániáját. — Már olvastam. — Tudom, hogy olvastad. De még csak .‘gyszer. Olvasd el még háromszor. Nem tudok könyvet, a mely jobban neked való volna— Tévedsz. Éppen engem érdekel legkevésbé a telepátia. A távolbaérzésnek édes kevés köze van a távo'ba akaráshoz. — Hát lói van, ne olvasd. — Még mindig duzzogsz? No, mindjárt kibékítelek, itt van ötszáz korona. Remélem, elég lesz egy hónapig, ha takarékosan beosztod. Többet nem volt lelkem elvenni a vén zsugoritól. — Pedig kár volt. Én bizony nem sajnáltaim volna. — H:szem én se sajnálatból nem vettem el tőle tízezret. Mert ennyit is elvehettem volna. Sőt akár az összes pénzét. De hiába, nem bírtam megtenni. Mihály elvette az öt darab százast és egyet visszaadott Pálnak. Az arca most már derültebb lett— Itt van. Ez a t:éd, hogy te se állj pénz nélkül. Őszintén szólva, nem hittem, hogy ennyit is kipréselj belőle. Fakarabb vén •Ember nincs a világon. — Nem préseltem én ki belőle semmit. — Csak nem adta a maga jószántából? — Dehogy nem. Igaz, hogy kényszerít ettem erre a jó szándékra. Mihály már nevetett — Én pedig fogadni mertem volna, hegy vele szemben csődöt fog mondani a tudományod. — Pál fölényesen felelt: — Az én tudomány óim nem mondhat csődöt soha. Ha kidobom ezt a tintátartót az ablakon, nem a felhők közé fog esni, hanem a földre. — Hát azonnal megadta magát az öreg? — Ezt miáír nem tette. Sőt elkeseredetten küzdött elleneim. Majdnem öt percembe került, a. mig le bírtam gyűrni. — Érdekes birkózás lehetett. Szerettem volna látni. — Csakugyan érdekes volt. Derék nagybátyám be sie akart engedni. Inasának kiadta a szigorú parancsot, hogy nekem többé neiin sazaibad ajtót nyitnia. János, az teás, ezzel is fogadott a kukucskáló lyukon át Látszott rajta, hogy sajnál engem. így hát könnyű dolgom volt vele. Azt mondtam neki, hogy mindössze félpercet várok, a mig be- bocsát. Ki is vettem az órámat. De még tíz másodperc se telt el, János olyan alázatosan nyitott ajtót, mint egy megvert kutya. így kerültem mégis az öreg éllé. Éppen a kis páncélszekrénye előtt kuporgott a díványon. Az aranyait olvasta meg, mert szenvedélyesen gyűjti az aranypénzt. Mikor rányitottam, szinte meghűlt benne a vér. Lecsapta a szekrény födelét és rámirivaSlt: — Hoigy mertél bejönni tilalmam ellenére? Hogy mertek beengedni, miikor meg- parancsoiMam, hoigy ... János! El fogom csapni a gazembert még ma . . . még ebben az órában! Te pedig pusztulj előlem. Egy fillért sem adok többé . v. Egyszer már adtaim . . Azaz akkor se adtam, csak elvittél tőlem ötszáz korónát . . . Máig se tudom, hogy ezt hogyan engedhettem . . . Erre én leültem vele szemközt az asztal ■szélére. Megint kivettem az órámat és csak Még mindig itt vagy? János . . . ennyit mondtam neki: — Kedves Péter bátyáim, nagyon sajnálom ugyan, de kénytelen vagyok másodszor is Igénybe venni a szívességét. A múltkor fiz percet adtam- Most nagyon sietek, nem adhatok többet öt percnél. Ismét szükségem van pár koronára. A mi ezután következett, az netovábbja volt a. trajkómiktornáik. Az öreg felugrott. Az arca vörös lett a pulykaméregtől. Toporválogatott 26—36.000, szilva vörös, nem magvaváló 7—8000, ringló közönséges 10.000, barack kajszi la 5S—40.000, Iía 18—22.000, barack kajszi őszi magvaváló 24—50.000, őszi nem magvaváló 26—36.000, pöszméte, egres, nagyszerűit 26.000, málna 35.000, görögdinnye faj 3—6000, sárgadinnye faj 10.000, közönséges 5—6000, dió, nagy papirbéju 36.000, apró kemény héjú la 30.000, héjazott 85—120.000, m-ogyoró hazai nagy 80.000, héjazott 68—90.000, mandula 90—100.000 K. + Továbbra is szilárd a prágai tőzsde. Az arbitrázs és fedezeti vételek továbbra isi szü'.árdulást idéztek elő. Az ipari értékek piacán szén és textil értékek, valamint In- vald, Medfrca és Hotvátcukor javultak. Á kuliszéttékefk közül Skoda és a briten! Gépgyár részvényei megszilárdultak, a többiek iránt nem volt érdeklődés. A forgalmi értékek közül az Északi Vasút 45 koronával emelkedett. A belföldi bankok értékei váltó-1 zatíanök. A bécsi bankértékek közül berlini1 számlára nagy kereslet volt Hitefibank-rész- j vények iránt. A beruházási piac szilárd. 4 lisztkölcsön 25 fillérrel emelkedett. A tőzsdén nem1 jegyzett értékek piacán Iparbank realizációs vételiekre gyöngült. Záró irányzat szilárd. A devizapiac irányzata nyugodt üzletmenetei mellett szilárd, csupán Bukarest és Varsó gyöngült. 'Előfordult kötések: VIII/G. VT1I/5, 1923. évi InnestAr! utalvány — •— 1924. évi kincstári utalvány 99.30 99.30 Nyereményhölcsört .............. 80.10 78.10 fi °/o-os beruházási kölcsön • — 83.85 6°,Vos lisztkölcsön . . . . . 79.50 79.25 fi % Államkölcsön ..... 74.— — •— Morva orsz.-kölcs.l911 4*/B % ^3.— Zl'~~ Morva orsz--kölcs. 1917 5 ®/o . — 76.— Prága város 1913 köles. 5 ®/o ' Práara város 1919 köles. 4 e/0 •** ■ _ Br ünn város 1921 köles 6 _* '_ Po zsony város. lOlOköics. 4°/o 0,\.Prásra városi, takrpt. 4 ®/0 . ®£.50 S7.s0 Csl. vörös kereszt sorsjegy — _ Magyar 5frtos vörös kereszt • * Magyar ieizáloar sorsiesry. CseWnioá Bank* ! I I ! .* 393Í50 393150 Leszámítoló.................... £86.50 Cs eh Ioarhank ....... ítE?-50 Prásrai Hitelbank . . .. . ?00.- 700.Sziovák Bank..................... ISiCT Zi vnostenska................. -''.JÓ foe75 Anprol-Cslov. Bank............... 1gb50 105.Os ztrák hitel......................... 88 - 33.75 Bé csi Unionbank...... 7Z-50 £6.50 Wiener Bankv...................... 57.25 56.50 Jn goslovenska-bank .... ,_7~ Nordbahn................................ 57k5.- *700.Cs eh Cukor ......... 1?!*5.— 1062.50 Horvát cukor........ {*£5.— Kolini műtrágya. ..... ?*** 568.— Kolini kávé ........ 1£8.— 1£8.“ Kolini petróleum ..... 1W.50 Kolini szesz......................... 1015.- 1020.Te jipar rt..................... „ El ső Dilseni sörgyár .... 2600.— 2590.— Breitfeld-Danék ...... á3t.50 {*83.— Lanrin és Klement .... 289.— 285.— Binghoffer ......... 690.— t>90.— Cseh északi szén 1750.— 1785.— Cseh nyugati szén ..... 384.— 382.— Alpiae .................................... 181.50 132.50 Po ldi....................................... 297.- 299.Práirai vasipar ...... 870.— 872.50 Skoda................. .... 630.— 628.— Po zsonyi kábel ....... — ■— 1560.— Inwald ........... 273.— 260.— Prágai oapir......................... —•— —■— + Erősen ellanyhult a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén az irányzat erősen ellanyhult, mert a kínálat fölülmúlta a keresletet. Árjegyzések: uj búza állomási 375—380, budapesti 402—410, budapesti rozs 370—375, állomási uj rozs 320— 330, takarmányárpa 380—390, sörárpa 400-— zékolt, ökölbe szorította, kezeit. De csakhamar eternit a vörössége. Lassan egy karszékbe ereszkedte+it, okiéi szétnyíltak. Hangja, mely eleinte vad rikácsolás volt, fokozatosan gyengült. Olyan hatást tett volna rád, imrnt egy zenekar, a melynek dobokkal, ctetányérral és harsonákkal kezdődő fór- tíssziiimója rövid dekreszcsendő után egyetlen fuvola pianissziimójában végződik. Hangzott pedig a fortisszímó, dekreszcsendő és piajnisszirmó következőképp: — Gazember! Takarodj azonnal a szemem elől! Ne lássalak többé az életben soha! Igazán borzasztó! Mit is gondolsz te énfe- 1 öleim tulajdonképpen? Hogy nekem az ablakion dobálják be a pénzt? Hogy én Krö- zius vagyok? Hiszen van valamicském, nem tagadom . . De nem olyan sok, mint gondolod . . Aztán*, ha agglegény vagyok is, temérdek a kiadásom . . . Éppen ma értékpapírokat akartaim vásárolni . . Most miattad nem vásárolhatok . . Neked kell . . Hát jól van, vigyed . . Ott van a pénzszékrényem .* Nyitva áll . . Végy ki belőle magadnak, a i mennyire szükséged van . . Azaz, végy, a mennyit akarsz . . Hiszen belátom, hogy csakugyan rám vagy szorulva . . Hogy utóvégre kötelességem rajtad segíteni . . Egyetlen unokaöcsém vagy . . No, ne haragwdi rám . . Nem vagyok én olyan rossz nagybátya. Az öt percből, a mit adtam neki, még kettő se múlt el, mikor az öreg idáig ért, Pedig én nem is néztem rá ezalatt. Nem hipnotizáltam öt szememmel, mint egy Svcn- gali, nem szuggeráltanri neki, hogy adjon pénzt önként és nem is parancsoltam rája. (Folyt, kövj
