Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-07 / 178. (626.) szám

Csütörtök, augusztus 7. A pöstyém kémkedési ügyben befejezték a vizsgálatit Szakértőket fognak meghallgatni a főtárgya- láson — A bajthozó térkép Pozsony, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi állam- ügyészség fogházának hónapok óta lakója Soltész Vilmos pösfyéni fiatalember, aki egyetemi hallgatónak mondja magát. Soltész cseh-szlovák állampolgár. A vád ellene súlyos: kémkedés büntette. Pár hónappal ezelőtt tartóztatta le őt, egy Tomik nevű társát és egy cseh-szlovák Őrmestert a pozsonyi rendőrigazgatóság po­litikai osztálya. Tomik azóta kiszabadult, va­lahogyan tisztázta magát a vád alól, az őr­mester pedig a pozsonyi hadosztálybiróság fogházában van fogva. Soltész Vilmos ügyében a vizsgálóbíró most fejezte be a vizsgálatot és az iratokat ma tette át az államügyészségre indítványté­tel céljából. A vizsgálóbíró egyben indítvá­nyozza, hogy a főtárgyaláson katonai szak­értőket hallgassanak meg arra vonatkozóan, hogy Soltész cselekedete egyáltalán kirneri- ti-e a kémkedés bűntettének tényálladékát. A vád ugyanis úgy szól, hogy Soltész a cseh­szlovák őrmester révén fontos katonai titko­kat, katonai térképeket, a bizalmas termé­szetű mozgósítási parancsot, az ágyuk elhe­lyezésének terveit szerezte meg és juttatta volna át „ellenséges külföldi államnak", ami alatt Magyarországot érti a nyomozás. Ezzel szemben Soltész azt állítja, hogy olyan katonai térképekről van csupán szó, amelyeket minden cseb-szlovákiai könyv­kereskedésben szabadon bárki megvásárol­hat pár koronáért. Ö egyik pöstyéni könyvkereskedésben vásárolt egy-két ilyen térképet, amit átadott egy Magyarországra utazott barátjának, aki­től a határon elvették. A hátlapján Soltész neve volt. így terelődött reá a gyanú. Soltész ügyének főtárgyalása szeptemberben lesz a Kavecska-tanács előtt. Hz én filmem Lady Astor portréja Prága, augusztus 6. Az angol munkaügyi minisztérium évek óta foglalkozik a parlamenti folyosók díszí­tésével. Az angol történelem nagy jeleneteit megrögzitő festmények egész sorát akasz­tották fel a falakra. Jelenleg a következő eset okoz nagy feltűnést: Másfél évvel ez­előtt Astor lord azt az ajánlatot tette a háznak, hogy rnegfesteti rokonának, lady Asíornak a képét és pedig azt a jelenetet fogja megrögziteni, amikor Balfour lord és Lloyd George Astor ladyt bevezetik a kép­viselőházba. Astor lady volt az angol alsó­ház első női tagja. Plymouthban választot­ták meg. A két előkelő politikus különös tisztelet jeléül vezette a plenáris ülésre, úgy hogy ez a jelenet történelmi jelentőségű. Az alsóház előadója és a nyilvános munkálatok referense elfogadták ezt az ajánlatot. A pártok körében azonban ez a terv nagy ellentmondással találkozik. Nagyobb­részt azért ellenkezik, mert egy ma élő és működő asszonynak nem juthat hely a tör­téneti képek sorában. Továbbá azzal okol­ják meg az ellenkezést, hogy anak, akinek a képe bekerült az alsóház folyosójának fa­lára, ne legyen alkalma ezt megfizetni vagy egy gazdag rokon által egy híres festővel megfestetni. Ez annyit jelent, hogy valaki­nek módjában van privát családi ügyeit az angol történelem ügyévé tenni. Astor lady portréja nem kaphat helyet a nagy történeti képek sorában, mert megválasztása mint történeti tény nagyon is uj keletű. A miniszterelnök az alsóház ülésén ki­jelentette, hogy az ügyet szavazás tárgyává fogja tenni, ahol mindenkinek módjában lesz véleményét oly módon nyilvánítani, hogy személyes motívumok zavaros módon ne hassanak. A kijelentés után részletes vita következett, amelynek során majd vala­mennyi szónok a portrénak a Westminster­be való bevitele ellen foglalt állást. Astor lady tegnap maga is kijelentette az újság­írók előtt, hogy édeskeveset törődik vele, vájjon felakasztják-e a képet, vagy sem. Tehát nekünk sem kellene az üggyel tö­rődnünk. Ha mégis néhány megjegyzést fü­zünk hozzá, csak azért tesszük, mert a ma­gában jelentéktelen ügy fényt vet az angol politikai bölcsességre, amely meghódította Anglia számára a fél világot. Kis okok, nagy következmények. Ezt a mondást sehol sem értékelték olyan nyomatékosan, mint An­gliában. Mintha páholyból nézné az európai színpadon folyó játékot, ez a sziget sohasem ragadtatta magát arra, hogy tetszésének vagy nemtetszésének feltűnően hangos kife­jezést adjon. Minden apró részletet, a kima­gasló politikusok személyeit, szóval minden mozzanatot pontosan megfigyel és számon tart és nincs olyan apróság, ami figyelmét elkerülné. Nincs ennél a rendszernél fonto­sabb a messzirelátó politikus számára. Nem az országok, nem a látszólagosan nagy tör­ténések fontosak. Fontosak az egyes embe­rek, az ambíciók, a gyöngeségek, a- meg­vesztegethetőség és az a pillanat, amikor a másik hajlandó olyan csereüzletet kötni, amelynek gyümölcse később hull Anglia ölébe. így dolgozott az angol politika. így lett övé India, Egyiptom, Gibraltár és így lehetséges, hogy a világháborúban Német­országot tönkretéve, Franciaországot any- nyira lekötelezettjévé tette, hogy egy uj nemzetközi kérdésnél törvényes alapon me­gint el fog zsebelni egy országót. Nem fontos, hogy Astor lady portréja ott íiigg-e a Westminster falán vagy sem. De hogy a miniszterelnöknek fontos, hogy szavazásra viszik a dolgot akkor, amikor Európa recseg-ropog és a londoni konferen­ciától várja helyreállítását, ez fontos. Kis okok, nagy következmények. Astor lady képe minden valószínűség szerint nem sok vizet zavart volna a politikában, de egy ha­sonló, látszólagosan csekély ok államokat semmisített már meg. A világháború katak­lizmáját kis dolgok okozták: emberek, am­bíciók, gyöngeségek, Szerbia disznókeres- kedelrne és Németország szatócskodása. Okos ember és okos államférfi az, aki ak­kor, mikor épiti az egyéni vagy az állami élet épületét, ügyel arra, hogy a téglák közt a legkisebb hézag se maradjon. Az angol politika életében Astor lady portréja tehát olyan fontos, mint egy tégla, amely, ha az építész kifelejti, az egész épü­let nagy kárára lehet. Neubauer Pá!. London, augusztus 6. A kora hajnali órákig dolgozott a német delegáció a konferencia elé terjesztendő, memorandumom amelyet ma délelőtt adtak át Hankey főtitkárnak, aki viszont a „Nagy tizennégyék" mai tanácskozásén fogja az emlékiratot benyújtani. Előreláthatólag a németek minden ere­jükkel azon lesznek, hogy a Ruhrvicíék katonai kiürítését valamint a francia-belga vasUtig&zgatás megszüntetését kikénysze- ritsék. A Daily Héráid megállapítja, hogy a Ruhrvidék katonai kiürítésére vonatkozó megbeszélésektől függ a konferencia ered­ményes, vagy eredménytelen befejezése. Jói értesült körök Maodonald minden optimizmusa elemére sem bíznak abban, hogy a konferencia még e héten véget ér. 'Macdonaid és Houghton berlini amerikai követ arra törekszenek, hogy a németekkel -való megbeszélések ne húzódjanak sokáig. Herriot aggodalmai miatt, aki attól tart, hogy a német miniszterek a konferencia mái teljes ülésén szóivá fogják teonii a háborúért való felelősséget is, elhatározták, hogy a mai tár­gyalások kizárólag a jogi bizottság által kidolgozott jegyzőkönyv átadására fognak szorítkozni. Maodonald a „Nagy Hetek" mai ülésén javosbltia, hogy a szövetségesek és a német delegáció által tárgyalandó pontokat adják át azoknak a bizottságoknak, amelyek­nek német tagjai fa vannak s másfelől Ame­rika, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán nevezzen ki két-két minisztert, akik a vitás kérdéseket két német miniszterrel beszélnék meg. Ebben a tlzennégyes tanács­ban bonyolult technikai kérdéseket kettes bizottságok intéznének el, amelyeknek mind­együké két-két államot képviselne. A tanács­kozáson azt a tervet is fölvetették, hogy a német ellenja vasi átok benyújtására határozott időpontot fognak megjelölni, azonban ezt a megoldást, amely erősen hasonlít az ultimá­tumhoz, szeretnék elkerülni A hetes tanács tudomásul vette Sir Cecil Harst és Prorna- geot jelentését a ruhrvidéki amnesztia felté­teleiről amely mindazokat a büntetéseket elengedné, amelyeket pottiIlkái bűncselek­mények miatt a szövetséges kormányok ille­tőleg a német 'kormány róttak ki. Bolyongás Nobel városában Egy nap Stockholmban — Levél a svéd fővárosból — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja — Stockholm, augusztus 5. Svédország. Még látom elvonulni gyö­nyörű fenyvesekkel koszoruzott apró tavait, amelyek, oly kedvessé teszik nemcsak a tá­jat, de a zordon sziklákat is, amelyeken az emberi erő csak szívós munkával képes ma­gának termőföldet teremteni. Ez a szívósság jellemzi a svéd népet, amely ezen a téren első a világon éppen úgy, mint amilyen szí­vóssággal indult útnak Sven Hédin, aki oly nagy szolgálatokat tett a világ tudományá­nak. A tudomány és az általános műveltség terén az elsők között foglal helyet ez az északra szorított nép. Itt nincsenek analfa­béták, itt mindenki tud Írni és olvasni és a svéd tudósok sok dicsőséget szereztek en­nek a germán népnek. Csak egy-két nevet kell megemlítenünk és kezd elénk rajzolódni a svéd nép igazi nagysága. Mert az államok nagysága nem területük kiterjedésében vagy hadseregük nagyságában rejlik, hanem ab­ban, hogy mennyit nyomnak a kultúra ser­penyőjében. Első helyen kell megemlítenünk Nobelt, aki föltalálta a dinamitot, amelyet eredeti céljától eltérően arra használtak az emberek, hogy minél tökéletesebben tudja­nak ölni. És Nobel, mintha sejtette volna, hogy zseniális találmánya mennyi vészt hoz a világra, enyhíteni igyekezett ezt a fájdal­mat azzal a sokmillió svédkoronás alapít­vánnyal, amelyből minden évben megjutal­mazzák százezer svéd koronával a világ leg­első Íróját, orvosát, fizikusát és azt, aki a világbékéért a leghathatósabban működött közre. Svéd volt Zander és Celsius és még sok más nagy embert adott a világnak ez a maroknyi nemzet. A svéd iskolák mintaszerűek. Itt van a híres Högailitskobie, amely Stockholm és ta­lán egész Európa legmodernebbül berende­zett iskolája. Itt minden iskolában van für­dő, ahol a gyermekek legalább hetenként egyszer megfürödne'k. A slöjdmunkák kulti­válására egy teremben gyalu- és eszterga- padok vannak villanyerőre berendezve, van kovácsműhely is és mindenütt ott van a nagy szekrény a különféle szerszámokkal. A falak tele vannak ismeretterjesztő képekkel és úgy vanak festve, hogy a gyermekek a falakra is rajzolhatnak, természetesen krétá­val, amelyet azután le lehet törölni. Még most is ott láttam a falon a gyermekek vizs­garajzait: árbocos és gőzhajókat, repülőgé­peket. Szinte el se hittem, hogy tiz-tizenkét- éves gyermekek rajzolták azokat, oly nagy­szerű precizitással voltak elkészítve. A leg- szemléltetőbb természetesen a mozgókép­színház, amely ott van minden svéd iskolá­ban és mindig készen áll arra, hogy a gyer­mekeket oktassa. A test fejlesztésére és a sportmüvelésre ott van a nagyszerűen fölszerelt tornaterem, közvetlenül a fürdőterem mellett, hogy a kis nebulók mindjárt a fürdés után edzhessék testüket. Az egészség ápolását egyébként nagy szeretettel végzi a svéd iskola. Heten­ként vannak orvosi vizsgálatok, amelyeknél alaposan megvizsgálják a gyermekeket, hogy nincs-e valami bajuk. Az iskolában íog- mütereni is van, ahol három teljesen fölsze­relt apparátus javítja a gyermekek elromlott fogait. A mell- és tüdőbeteg gyermekek kü­lön termekben nyitott ablakok mellett tanul­ják meg azt, ami az élethez okvetlenül szük­séges. Kis szőrmecipőkben és bundákban ül­nek a nyitott ablaku tanteremben. Kézi­könyvtár, konyha egészítik még ki az isko­lát, hogy a tágas udvarról ne is beszéljek. A városban egymás mellett sorakoznak a múzeumok. A leggazdagabb gyűjtemény a Nationalmuzeumban van fölhalmozva. A ter­meket főként a németalföldi mestereknek, a franciáknak, az olasz Bassanónak, a spanyol Tiepolonak és a német Lukas Cronachernek értékes kincsei díszítik. A Nordisk-muzeum, a Skamsen és a biológiai muzeum mind a svéd műveltségnek hatalmas hirdetői. Itt lebeg a város fölött Ulfilasnak, a svédek nagy egyházfőjének az upsalal ér­seknek szelleme. Ö irta alá a hires „codex argenteus“-t, a régi gót nyelvnek egyedüli emlékét. A codex argenteus bennünket azért is érdekel, mert Prágában ejtették annak ide­jén zsákmányul Christiania svéd királynő generálisai és az ö könyvtárából került a svédek nagyhírű egyetemének, az upsalai alma maternek falai közé. Azokat a gazdag kincseket azonban, amelyről a prágai várban beszélnek, ahonnan állítólag ezer és ezerko- cslralkomány kincset szállítottak el a své­dek, hasztalan keressük. II. Rudolf múzeu­mának drágaságait nem lehet itt feltalálni. Csak. a Drotmingham-kastély kertjében áll még közülük néhány szobor. Ahogy a nagyszerű paloták sorai között végigmegyünk, önkéntelenül is a világtörté­nelem nagy eseményei tolulnak agyunkba. Svédország volt az, amely a viszálykodó szláv törzseknek 862-ben uralkodót adott és a svéd Rurik-család csaknem nyolc évszá­zadon keresztül uralkodott a hatalmas orosz nemzet fölött. Sok nyom jelzi azt az utat, amelyet megtett a svéd nemzet a népek egyeteme érdekében, a tudomány, a művelt­ség és a művészet fáklyáját magasba lobog­tatva. Ma is ezt teszi Stockholm. A Málaren- parti főváros terjeszti a modern európai élet világosságát. íiokky Károly. Tovább folyik a belföldi kölcsön jegyzés© Magyarországon Budapest, augusztus 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefon - jelentése.) A belpolitikáiban teljes csöndesség uralkodik és a helyettes minisztere'nőknek a szociáldemokrata párttal való megegyezése következtében a helyzet úgy alakult, hogy a parlament összehívása semmi körül­mények között nem fog megtörténni és így semmiféle zavaró momentum nem fogja befolyásolni a szanálási akció folyását. A népszövetségi kölcsön belföldi részének jegyzése változatlanul erős iramban folyik. A vidékiről állandóan nagyobb jegyzésekről érkeznek be jelentések a Tébe Központjához és a Nemzeti Bankhoz. Az uijabb jegyzések között legjelentősebb a Postatakarékpénztár jegyzése, amely egy tételben 20.000 dollárt fizetett le a kölcsönre. A kölcsö nköt vény ék­nek a tőzsdére váló bevezetése a legrövi­debb időn belül megtörténik és legkésőbb szeptember elején már jegyezni is fogják az aranyköcsön árfolyamait. Budapest székes- főváros árvaszéike maü ülésén elhatározta, hogy az érdekeltek kívánságára a kezelés alatt álló árvapénzeket a jól kamatozó aranykölcsönbe fekteti. Vasul! szerencsétlenség ötvenkilenc balettal Varsó, augusztus 6. Tegnap egy személy­vonat összeütközött egy mozdonnyal. A karam­bolnak ötvenkilenc halott és számos sebesült az áldozata. Két váltókezelőt letartóztattak. a 1 Ja|f iliciiicöcr tanácsa megalakult Két német miniszter egyenjogú félként vesz részt e tárgyalásokon — A P. M. H. külön tudósítójától — gj" "raEOMVMET fűik gjjg I*8™* I ®»«*arCíeai«fiMni && *5»H®«silÍ4ejí cbr B*«aflrl»!®«a«aa ..ttn&lá' KM <Br«£l$«5S BEM S9STM7UHIL. | S raisíJga sssssz ^ ^ SS

Next

/
Thumbnails
Contents