Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-07 / 178. (626.) szám
Csütörtök, augusztus 7. Szenzációs fordulat a Palma di jacopo-kép ügyében Budapest, augusztus 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- • Jelentése.) A Palima di Jacopo-kép ügye — amiről annak ideáén a Prágai Magyar Hírlap is megemlékezett — egyre ngyobb port ver föl. A budaipesti lapok mindegyike oldalas cikkekben foglalkozik a kép sorsával. Kovács Béla dr. ügyvéd, aki a képet külföldire szállította ki, mint utólag megállapították szabályszerűden kiviteli engedély alapján nem hajlandó a kép rejtekhelyét elárulni, -noha a magyar kormányt az olasz kormány sürgeti a kép átadására. Tegnap délután Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter elnöki és ével a pénzűgy: minisz í e;ri uriíb an an- 'két volt amelyen Kovács Béla dr. kijelen' tette, hogy csupán az esetben hajlandó a k'ép rejtekhelyét elárulni, ha a kormány írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy a kép átadása esetén neki 5000 dolárt, azaz négy száz millió magyar koronát kifizet Emiatt azután a tanácskozás megfeneklett. Tegnap este detektívek jelentek meg Kovács Béla lakásán. Az ügyészség ren- 1 deleiére orgazdaság büntette miatt letartóztatták és beszállították a ügyészség Markó-utcai iogházába. Ma reggel a vizsgálóbíró kihallgatta Kovács Bélát és kíhir- i dette előtte a vizsgálati fogságba helyezéséről szóló határozatát. Kovács a letartóztatás ellen felíolyamo- dást jelentett be, de valószínű, hogy mindaddig fogságban marad, anrig a képet íki nem szolgáltarja. Ezzel egyidejűén a rendőrség erélyes nyomozást íniditott annak kiderítésére, hoigy a nagy értékű képet Kovács hol helyezte letétbe. Kovács Bélát ma délelőtt kihallgatta a vizsgálóbíró, aki előtt Kovács Béla kijelentette, hogy hajlandó a kép rejtekhelyét megnevezni, ha a pénzügyminiszter a feljelentést visszavonja. Kovács ügyvédje ma sürgős kihallgatáson jelent meg Korányi pénzügymi- fiiszternél. Mikor Kovácsot kivezették a vizsgálóbíró szobájából, a folyosón álló leányának odaszólt: „Mondd meg anyádnak, hogy holnap hazamegyek!“ Itt a Mars Leleplezték a teleszkópos embert — A P. M. H. eredeti prágai riportja — Prága, augusztus 6. A Zsofin-sziget előtt az ut szélén hatalmas teleszkóp mered az égre. A nagy távcső körül nagy csoport ember. Asszony, íérfi, gyerek egymás hátán. A távcsőbe egyszerre csak egy ember nézhet, az is csak félszemmel. A többi türelmesen vár sorára, s a markában szorongatja a koronát, amit a „belenézés“ előtt a távcső dirigensének tenyerébe kell beletenni. A legtöbben a teleszkóp irányában vizsgálják a csillagos eget. Hátha megláthatnák a Marsot szabad szemmel is és megtakaríthatnák a koronát. A teleszkópos ember közben csillagászati előadásokat tart. „Jobbról van a Jupiter a hét holdjával, balról az Uranus s azok között az a holdalaku a Mars. A Mars most van a legközelebb földünkhöz. A teleszkópon át élesen láthatók hegyei, völgyei, falyói s az a szabályos óriási csatornahálózat, ami a Mars-lakók munkája. Egy koronáért akárki megnézheti a Marsot. Szemléleti idő egy teljes perc.“ A teleszkóp csövébe egy szakácsnő bámul s azt mondja: „Jé-“ Elegáns dáma váltja fel, kinek ajkáról egy „Ah!" felkiáltást csal a csodálkozás. Egy magyar baka: „Isten uccse, a Mars!“, kövér hentesmester: „Nagyszerű, csodálatos!“ — felkiáltásai csinálják a reklámot a teleszkópos embernek. Mindenki kezd izgatott lenni s már taszítják egymást, hogy előbb jussanak a teleszkóp végéhez. Most egy hosszú, fehérszakállas öreg ur lép á távcsőhöz. Egy pillanatra belenéz az üvegbe s- aztán felegyenesedik és éles hangon kiáltja a körülálló tömegbe: „Emberek! Ez csalás! A távcső belsejében a nagyitó üveg alatt egy üveglemezre van rárajzolva a Mars képe." ! A tömeg felzudul. A teleszkópos jámbor hebegni kezdi a védelmét, de a közönség már ítélt. Feldöntik a teleszkópot s rátaposnak. Mindenki rúg rajta egyet. Nem azok a mérgesek, akik lefizették a koronát, de azok a bosszúállók, akik még hozzá sem jutottak a teleszkóphoz. A tömegnek az a része, amelyik már látta a Marsot. inkább dühös a nagyszakállu öregre; aki illúzióját tönkretette. Kap is néhány oldalbalökést. A tömegharag lassanként eloszlik s ott hogyják a teleszkópos embert, aki szomorúan bámul összetaposott nagyitójára. — Pedig egész jn üzlet volt, — mormogja a jámbor. Marokkó r7TYTTYYTYYTYYY7TYTTY7TT7TVTYYTYYTV7Y7VYYTTYT7V► r ► £ \ Ismét kaphatók a világhírű í [ | cipőfö i Prága, „Shocclub", JmtlFiSská 16. ► l 6 rfTTVTTTTTTTftVTTTTTTTTfTTTTTTTTTTVTVTTTTTT^^^^' Tetuán, augusztus 6. A Gibraltár felől hideg szél rohan végig a partokon s lehüsifi Malaga hőségét. A zöld tenger a látókör szélén csodás kékségben ragyog. A parton puha, aranysárga homok, melyet a bokrok szallagja szeg körül s azon túl réti szőnyegek pompáznak. A tenger tükrén egy-egy halászcsónak vitorláját dagasztja a szél. A part mellett a spanyol tábori őrség szuronjmin a nap ezer ia-fia ragyog. A réten német újoncok gyakorlatoznak. Egész zászlóalj szőke, fiatal katona gyakorolja a fegyverfogásokat a perzselő sugarak forróságában. Az újoncokat német altiszt német nyelven vezényeli. Egy kőhajitással odább a spanyol vezényszó járja. A német fiuk az idegen légió zászlóaljában szolgálnak. Tetuan város valóságos katonai tábor. A város kapuját elhagyni életveszélyes. Közel a városhoz, a hegyek között tanyázik az öreg Raisuli banditavezér s haj tó vadásza tót rendez az eltévedt európaiakra, akiket foglyul ejt s csak óriási váltságdíj ellenében bocsájt szabadon. A németeket azonban nem bántja, ha német kerül a hálójába, jó szóval bocsátja szabadon. Tetuantól nem messze székel a marokkói lázadók főparancsnoka, Abdel Kanin, aki európai műveltségű ember. Öt nyelvet tökéletesen beszél s kitűnő hadvezér. Spanyolországnak ma is sok gondot okoz s a jövőben előreláthatóan még több bajt csinál a hidal- góknak. Tetuanban egészen mások az emberek, mint a mi Európánkban. Különbek. Bársonyos, szénfekete . a szemük pupillája, kezeik keskenyek, hosszuujjuak, tartásuk, mozgásuk szinte fenséges, fejedelmi. Európai embert elbűvöl ez a város. Az ó- és ujtestamentum elevenedik itt meg. Itt van Kánaán csodája, itt lovagol fehér lován Éliás. Az utak mentén vakok, sánták, süketek, koldusok biblikus alakjai. Jób, Ezékiel, Dániel s a többi testamentuma férfi itt jár az utcákon A boltokban a csodás árut órákszám dúlhatjuk, a boltos mégsem tukmálja áruját. Rád sem néz. Ha venni akarsz, fizetsz, ha nem vész, mehetsz észrevétlen. Az utcák keskenyek, a kis tereken kertek pompáznak. Sudan asszonyai ébenfából faragottak, karjukon, lábukon fémperecek csörögnek. Ezer színben font szőnyegeket árulnak. Lárma, zaj nincs. Nyugodtan, csendesen cserélődik a szó. A férfiak sápadtak, méltóságteljesek. Köszöntésük kedves, járásuk lassú, modoruk kellemes. A kígyósán kanyargó utcákon súlyos teherrel megrakott szamarak haladnak gyors lépéssel. Itt-ott egy kút, lépcsőjén jámbor hivő imádkozik. A fátyolos asszonyok úgy járnak, mint a pinguinek: nehézkesen, támolyogva. Homlokuk, álluk és arcuk el van takarva, a fátyol fölött nagy karbunkulus szemek villognak. Az erős nézésű asszonyok tekintete szinte perzsel, mohón néz a fehér ember arcába, aztán lehunyja a szemét. Az utca során föltűnik a néger nő is. Balkezével a vállán álló korsót tartja, jobb kezével a korsó fenekét támasztja alá. Öltözete mindössze egy fehér kendő. Tetuan környékére kilovagolni veszélyes mulatság. A sziklák felé virágos réteken át visz az ut. A lovak telivér arabs paripák. A tenger mellett a levegő sós, a nap veszettül perzsel s a horizonton Tetuan látképe bájos alabástrom gyűrű, Körül a hegység regényes lánca, arra felé menni azonban öngyilkosság. A nagyvezér palotája hatalmas épület. Szobái termek, de keskenyek. Minden terem két végén magas ágy áll, a falak mentén pedig gyönyörű szőnyegek s hímzett párnák. Az asztalon ezüstszamovár. A fehér falakon a korán bölcs mondásai aranybetíikkcl ragyognak. Ebben a palotában élt az arabok aranykorában II. Hakam, aki négyszázezer- kötetes' könyvtárt gyűjtött s Cordobán huszonhét iskolát állított föl. A mostani nagyvezér fia Granadában gimnáziumot végzett és tökéletesen beszél spanyolul. „Európai a műveltsége", — mondják az arab főembcrck merev arccal s bizonyára az arab nemzet aranykorára gondolnak.,, •"' Egy manikűrös kisasszony karrierje A fodrászszalonból — a palotába Prága, augusztus 5. Sir Davis, Kanada leggazdagabb embere, akit kanadai Rockefellernek hivnak, házaso dik. Sir Davis házasságát az teszi különösen érdekessé, hogy egy fiatal, csodálatos szépségű grófnőt vesz feleségül, aki karrierjét egjf szálloda manikürszalonjában kezdte. Cily Kerian atyja San Orleánsban szegény munkásember volt, aki nagyszámú családját nem tudta ellátni. Gyermekeit egész fiatal korban szétküldte a világba, hogy megélhetésükről maguk gondoskodjanak. A kis Cily még nem volt tizenhat éves, amikor kendőbe kötött motyójával munkát keresett New Yorkban. Egyik külvárosi postahivatalnál takarítónő lett, majd kitanulja a manikűrözési s állást vállalt New York egy másodrendű szállodájának fodrásztermében. Itt tűnt föl rendkívüli szépsége egy vándor kabarédirektornak, aki magához vette, kiképezte kuplé- énekesnőnek s a társulatával körútra vitte. A kis Cily a kabarétársulattal elkerült szülővárosába, Orleánsba is. Zsúfolt nézőtér előtt lépett a színpadra Cily Kerian, de amikor a lámpák előtt megjelent, a nézőtéren megismerte régi iskola társnőit, akik előtt annyira szégyelte hiányos toalettjét, hogy sirva kifutott a színpadról. Az előadáson jelen volt az olasz követség attaséja, Moroni gróf is. A jó lelkű grófot a szép Cily annyira meghatotta, hogy nyomban megkérte a kezét és feleségül vette. A fiatal pár Olaszországba utazott s hét esztendeig a legromlatlanabb boldogságban éltek. Később azonban elhidegültek egymástól, a gróf visszament Amerikába, felesége azonban Európában maradt s válópört indított férje ellen. A szépséges grófné Monté Carloban telepedett meg s a játékkaszinó állandó vendége lett. Itt ismerte meg öt Sir Davis, aki csakhamar szerelmes lett a gyönyörű asszonyba, elvált a feleségétől s oltárhoz vezette a kalandos múltú grófnét. Sir Davis Monté Carlo legszebb villáját vette meg feleségének nászajándékul. Ez Sir Davis házasságának története, amely az egész világsajtót bejárja. A megszokott bolgár miniszterek Jugoszláviában Belgrád, augusztus 6. A szófiai Alexander kórházból megszökött volt miniszterek, Kristo Stojanow és Nedejiko Atanazov tegnap négy magas állású tisztviselő és egy ezredes kíséretében négy napi buMosás után megérkeztek Cariibrod jugoszláv határváiros- ba. Mindketten leijeién tették a jugoszláv hatóságok előtt, ho'gy Cankov terrotisztikus uralma elviselhetetlen. A parasztipáft ma erősebb, mint valaha s általános az a meggyőződés, hogy a Cankov kormány napjai meg vannak számlálva. WmaráJóiföri ■Jf'GTjOmM & * London. A dublini konferenciát, amelyen az ,ir határ- megálLapitó bizottság megalakításáról tárgyaltak, tegnap este fél kilenc órakor fejezték be. * Genf. A Fiatalemberek Keresztény Szövetségének világbizottsága (YMCA) legutóbb megtartott ülésén elhatározta, hogy legközelebbi világkonferenciáját 1926-ban Helsingforsban fogja megtartani. * Berlin. Mint Stuttgartból jelentik, az ottani antantbizottság épületének ablakait az éjszaka folyamán kővel beverték. A tetteseket letartóztatták. * Belgrád. A rendőrség Ó-Cagora mellett titkos kommunista gyűlést fedezett fel, amelynek résztvevőit letartóztatta. * Moszkva. A kínai kormány, amely Szovjetoroszorszá- got két hónappal ezelőtt elismerte, a pekingi orosz követség palotáját a többi követségek tiltakozása miatt csak auguszus 15-cn adja át az uj orosz követnek. . * * Varsó. Soohaiécvicz tanár és Stanislavsiky, a moszkvai orosz-lengyel vegyes bizottság tagjainak letartóztatása miatt a lengyel külügyminiszter erélyes jegyzéket intézett Oroszország varsói képviselőjéhez. A dombraui széumedcnce munkásainak kilencven százaléka a kommunisták által rendezett sztrájk ellen szavazott. Kattowitzban ismét megkezdődött a munka. Széles víztükör és virágos, gazdag rétek között vezetett az első s mi a gyermekség kék látásával szaladtunk az elguritott labda és a lepkék után. Mennyire ismertük az ut szeszélyeit — hogy örültünk a szelíd lejtőknek, amelyeken a karika és fürge lábaink könnyedén vittek bennünket! Örök napfény és boldog tavaszok közepette szaladtunk — mindig a mában, sohasem a tegnap után vagy a holnap elé! Milyen jók voltak az utak — partjukon friss-zöld padok kínálták a pihenést, a kavicsok alatt villogó, aranyos bogarak futkostak s vidám pavilonokban nagyszerű cukrok és osokoládérudak csalogatták nyalakoctó étvágyunkat. Magunk mögött hagytuk a gyermekség útját; nehéz és lelketlen tradntkockáko nvagy kánikulában olvadó aszfalton jártunk — oh, még mindig fütÍ3rös szájjal róttuk a városok útját s lábaink vidáman ették a kilométereket. Hányszor jártuk körül a templomokat, ahol számos örök szerelmünknek adtunk. találkozót, zárt ablakok előtt csavarogtunk s az utak kitárultak a jövő felé. Megértettük a perspektíva mély varázsát; a boldogság ott vár ránk, ahol a vasút sinjei s az utakat szegélyező topolyák összeérnek s hogy is lehetne végig nem járni az utakat, amelyek a megálmodott célhoz vezetnek? Megindultunk az utón — most már összeszori- tott foggal, kezünkben az elszántság' és akarat görcsös vándorbotját tartottuk — már tudtuk, merre és hova megyünk. Szines kis házak csalogattak — nem álltunk meg; dús kertek mellett haladtunk el s kiszáradt torokkal néztük a nevető gyümölcsöket — és mentünk tovább. Lábunkról lerongyolódott a cipő, hamubasült pogácsánk elfogyott, éjszakák onmappal okon át vándoroltunk és vándoroltunk, ősz lett, a szél csontig vágott szinehagyott rongyaink között, lábunk íelsebese- dett s az ut vezetett tovább, könyörtelenül és közönyösen. Tél volt s egy utszéii kereszt mellett' megál- lottunk. Fáradt szemmel néztünk körül; mintha már láttuk volna ezt a tájat, valamikor nagyon régen, napfény és csattogó füttyök koncertje közepette. Igen —ez a mi utunk volt, az örök ut, mely nem fogj'' el lábunk alól soha, a roppant kör, melyben nyarak és telek súlyával megrakoitan hajszoljuk saját nyomunkat s amelyből nem jutunk ki soha, sohasem. Gregorián. — (Apponyí Albert gróf Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk telefonálja: Apponyi Albert gróf ma délelőtt magánügyben Pozsonyban tartózkodott. — (Megoperált szenátor.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Schmith Jenő keresztényszocialista listán megválasztott pozsonyi német szenátort egy bécsi szanatóriumba szállították, ahol epekő bántalmai miatt megoperálták. Az operáció sikerült. — (A Venkov a vasutiigyi miniszter ellen.) Az agrárpárti Venkov vezércikkében a cseh-szlovák gyümölcsexporttal foglalkozva megállapítja, hogy kellő racionális politikával igen nagy jövedelemre tehetne szert a köztársaság a szlovenszkói és ruszinszkói gyümölcsnek külföldön való elhelyezésével. Az osztrák kormány ötvenszázalékos vasúti fuvardijkedvezménsd adott a gyümölcsexportőröknek s ezzel előmozdította ennek a fontos mezőgazdasági ágnak a fejlődését. A cseh-szlovákiai vasutügyi miniszter, meüss- leg megemlítve: a szocialista párt embere nyilván azért, mivel agrárérdekről van szó, nem akarja megadni a tarifakedvezményt sem az exportgyümölcs számára, sem pedig a belföldön, pedig ezzel Prágában is jelentősen olcsóbb lehetne a gyümölcs, ha a ruszinszkói szőlő csak némi szállítási kedvezményt kapna. — (Hlinka püspök akart lenni.) A Slo- vensky Dennik közli a Rózsahegyen. 1918 november 28-án tartott katolikus lelkészgyülés jegyzőkönyvének egyes részeit, amelyek szerint a gyűlésen szóba került a szlovenszkói érsekség fölállítása is. A jelenlévők Hlinkát kandidálták erre a méltóságra, aiki a jelölés ellen nem tiltakozott. A Slov. Dennik továbbá közli azt is, hogy Hlinka személyesen jelent meg Srobár teljhatalmú miniszternél, akitől érseki kinevezését kérte, Srobár azonban Hlinka eme kérését elutasította. A cikk első része megfelelhet a valóságnak s abban senki sem találhat semmi kivetni valót, ha egy gyülekezet Hlinkát kandidálta érseknek s ebből még nem lehet következtetni a jelölt nagyra- vágyására, mert ily módon egyetlen testület sem választhatná meg még a funkcionáriusait sem. A jelentés második része csak koholmány lehet. Nem tételezzük föl ugyanis Hlin- káról, hogy az egyháziogban annyira tudatlan lenne, hogy Srobártól kérte volna érsekké való kinevezését. — (Kommunista gyűlés a drágaság ellen Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A kommunisták ma délután 5 órakor az egyre növekvő drágaság miatt gyűlést tartanak. Utak
