Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-03 / 175. (623.) szám

am Vasírnan. aiiEiisztus 3. xx Haemorrhoidák (aranyér) gyorsan megszűnnek langyos reggeli és esti ülőfürdők 1 és egy nyolcadliter Saraticának reggel, éh­gyomorra való megivása által. xx (As „Hsa” I evei ízesítőt és az „Hsa" leves- kockát a M&li-íeduatE'fee A.'ö. Síuicfiow készíti,) Ez a vállalat a köztársaság legnagyobb tejfeldol­gozó intézete. Gyártelepei vannak: Wien, Hőd- nitz, Prossnitz, valamint Francia országban és egyebütt. A háborús években a húspótló levésize* sitő extraktok készítése terén nagymérvű vissza­élések történtek, melyek a fogyasztó közönség körében érthető idegenkedést Idéztek elő e gyárt­mányokkal szemben. A Milchindustrie A.-G. Smi- cbow, ezelőtt Radltzer Molkerci, mely saftgyirt- mányairól és egyéb tejtermékeiről .már régebb idők óba jó hírnévnek örvend, csakis a legjobb minőséggel és igazán olcsó áraival tudta a levés- izesito használatát a nagyközönséggel újból meg­kedvelt etni, ngyannyira, hogy ma már minden magánháztartásban, vendéglőben, közös étkezők­ben az ..llsa“ nélkülözhetetlen cikké lett. Aki te­hát súlyt helyez arra, hogy levese ízletes legyen, ne mulassza el az *l!sa“ levesizesitőt naponta használni és csakis ezt a márkát kérje kereskedő­jénél. xx (A jégnéíkiili hűtős titka.) Vala­mennyi élelmiszerkereskedöuek. mészáros, hentes, cukrász, kávés és vendéglősnek egyik legfontosabb üzleti érdeke, hogy az árukészletét rendszeres és állandó hűtés ál­tal a romlástól megóvja. Ám eddig csupán a természetes vagy müjéggei való hűtést is­merik az emberek, amely módszer azonban a modern technika bámulatos fejlődésével hovatovább kezd teljesen •elavulni. Ennél­fogva az egyébként világhírű Gebrüder Brode aussigi gépgyár különös figyelmet ér­demel, mert a cég az aussigi kiállításon a£ illetékes szakköröket egy teljesen újonnan konstruált hütőgépezettel lepte meg. amely méltán magára vonhatta az érdeklődők fi­gyelmét. Az uj találmány ugyanis egy olyan konstrukció, amelynek használata által az árukészlet megóvása végett jéggyüjtésre és jégmegóvásra nincs többé szükség, mert a gépezet belső titkos struktúrája fölöslegessé teszi a jég alkalmazását. A gépezet azonban ennek dacára is roppant egyszerű és a keze­lése pedig bámulatosan könnyű. Az erre vo­natkozó és mai számunkban megjelenő hir­detésünkre olvasóink figyelmét készséggel felhívjuk. xx (A Scbálfer és Budenberg G. m. b- K.) cég, Magdeburg-Buckauban, a legtekintélyesebb és legrégibb gépfelszerelési cikkek gyára. —- A múlt század második felében a Waldeek és Wagner prágai cég vette át e gyár képviseletét Csehor­szág részére és részint e hathatós képviselet, másrészt pedig a ScháüeT és Budeifberg-íéle szo­lid, jómin Őség ü és általánosan ismert gyártmányok keresettsége arra az elhatározásra hozták a törzs- házat Magdeburg-Ruckauban, hogy a Waldeck és Wagner cég közreműködésével megalapították Aussigiban a Schaffer és Budenberg G. m. b. H. cég alatt működő iiókgyárat. — Ez az alapítás rövidesen a köztársaság egyik legnagyobb válla­lata lett, nemcsak a gépalkatrészek, hanem a pre- eizirozó készülékek gyártásában is. A „Sohafrer- Manometer“ világhírre tett szert, de a többi gyártmányok Is a legjobb hírnévnek örvendenek. — Az ipar terén beállott erős verseny arra kész­tette az összes iparvállalatokat, hogy gépeiket az állandóan haladó technikai újításokkal javítsák és a Scháffer és Budenberg cég mindenkor megfelelt a vele szemben e téren támasztott követelmények­nek. A modern hőelosztás, illetőleg hőtokozás megkívánták a gépeknek ezirányban való átalakí­tását és a Schaiíer és Budenberg cég teljesen ki­elégítette e téren is az igényeket. Ma é cég 30— 40—-ÓO, sőt még ennél is nagyobb aímoszféra-nyo- másra szerelt gőzgépeket szállít és aussigi telepén berendezett egy kísérleti állomást is e magas­nyomású gépek precizirozására és kipróbálására, E különböző újításokkal egyidejűleg a Waldeck és Wagner cég, mint a Scháffer és Budenberg G. ni. b. tí. Aussig a. E. prágai központi irodája, meg­szervezte a köztársaság nagyobb városaiban, u in.: Karlsbad, Pilsen, Máhr.-Ostrau és Pozsony­ban a szükséges képviseleteket, valamint a fiók- elárusitó helyeket Reiehcnbergbcn és Brünnben. — Olvasóink b. figyelmét felhívjuk e cég mai hir­detésére. Ufigvár, augusztus 2. A Kassai Naplóban cikket olvastam, amely rég a nyilvánosság elé kívánkozó gondolatokat váltott ki belőlem. Azok a ke­vesek, akik a legmoktohább irodalmi viszo­nyok közötti közelharcomat figyelemmel kí­sérik, tapasztalhatták, hogy sohasem ké­nyeztettem a magyar közönséget, ha arról volt szó, hogy a magyar kultúra iránti áldo­zatos kötelességükre figyelmeztessem. Erre több ízben volt alkalmam, mivel már 1921- ben adtam ki „A rongyszedő" című novellás kötetemet, minden külső anyagi támogatás nélkül, csupán a magyar közönség érdeklö- \ dósé re számítva, Második ilynemű vállalko­zásom a Mécs László „Hajnali harangszó" cimü költeményes kötet kiadása volt. Mind­két esetben a magyar közönség megdöbben­tő közönyéről győződtem meg. Azt hittem azonban, hogy e közöny csu­pán a Ruszinszkóból kiinduló irodalmi mű­vekkel szemben nyilvánult meg. Nagy meg­lepetéssel olvasom azonban a Kassai Napló cikkéből, hogy ugyanazok a tapasztalatok hangolják le Sirnándy Pált, a Losoncon könyvárussá lett magyar írót is. Sirnándy is igy kiált fel (velem együtt): — Hisz ma ret­tentő a helyzet: nincs kiadó, nincs közönség, nincs központi és általános irodalmi fórum, nincs második lépés az eddig megtett első lépések után sem. Ez a szomorú tünet tehát általános. A szlovenszlkói és ruszinszkói irók és költők valóságos koldulásra vanak kárhoztatva, lia azt akarják, hogy irodalmi termékeik a kö­zönség kezébe kerüljenek. Ez a koldulás ab­ban nyilvánul meg, hogy az irók és költők úgynevezett „gyüjtőivekct" bocsátanak ki. Felkeresnek minden jó barátot, rokont, is­merőst, régi osztálytársat és a fehér holló- számba menő „irodalombarátokat" és való­sággal könyörgő hangon kérik, hogy erre vagy arra az irodalmi miire fizessenek elő. Rettenetes szégyene ez a szlovenszkói és ruszinszkói magyar társadalomnak. Azt csak mi tudjuk, milyen arcpiritó jeleneteket kell kiáltanunk, mikor egy-egy vastag erszé­ny ti magyar testvérünk leereszkedik hoz­zánk és azt a tiz-husz koronát a kezünkbe nyomja, mondván: „Valami izé jelenik meg az ön kiadásában, majd küldje el nekem is... hiszen tudja, én..és itt valami olyan éme­lyítő, olyan felháborító, olyan arcpiritó né­hány kifejezés következik, amit csak mi, a magyar irodalom fanatikusai és proletárjai bírunk szó nélkül, mosolygó arccal lenyelni. Én 1921-ben azt hittem, hogy az úgyne­vezett konszolidációval karöltve a magyar irodalom iránti érdeklődés is gyarapodni fog. Sajnos, a tények megcáfoltak a hitemben, bár igazi okát még ma sem tudom. 1921-ben például „A rongyszedö" cimü müvem egy- ezerkettőszáz példányban készült. Ebből kö­rülbelül nyolcszáz példány kelt cl a legna­gyobb reklárnirozás és a legkétségbeeseítebb koldulás mellett. Mécs Lászlóról Cseh-Szlo- vákia minden magyar ijafija tudja, hogy a ma élő magyarság egyik legnagyobb repre­zentáns költője. Külföldi könyvkiadó cég ha­nyatt esik, ha elárulom, hogy a „Hajnali ha­rangszó" cimü hatalmas müvet vérmes re­ményektől hajtatva csupán kettőezer pél­dányban adtam ki. Ma már Mécset nemcsak nálunk, de Erdélyben, Magyarországon, Né­metországban, sőt már Amerikában is olvas­sák. És mit gondol a tisztéit olvasó, hány példányt tudtam eddig elhelyezni? Még ezer­ötszázat sem! Ennek a nagy, kultúránkra katasztrofá­lis közönynek igazi okát még ma sem tud­tam felfedezni Rendesen és felületesen a gazdasági okokat emlegetik. A legjobb valu­tájú államban, Csfíh-Szlovákiában, ahol Si- mándy szerint „csak politikára van pénz", még ma sincsenek olyan gazdasági viszo­nyok, hogy Öt-tiz korona akár félévenként is ne tellenék könyvre. Látjuk, hogy a szórako­zások különféle nemeire még a szerény sors­ban tengődő magyar értelmiség is „áldoz". A huszonötkoronás vendéglői borok és tiz­koronás mozijegyek még ma sem ritkaságok a magyar polgári osztály költségvetésében sem. A gazdasági okokban tehát sehogysem találom magyarázatát. Vegyük a másikat: a kultúránk iránti fásult közönyt, melyet az uj helyzetbe való beilleszkedés és az idegen nyelvtanulás körüli gondok táplálnak. Itt sem találok elfogadható okot, mert az egymillió magyar mindig elfogyaszthatna ezer-ezeröt- száz magyar könyvet. Hiába bolyongok te­hát az okkeresés bozótjában. Nem tudom okát lelni, mert. hiszen a hasonló, de talán még rosszabb sorsban levő erdélyi magyar­ság a kultúrája iránti szereteténck és az iro- dalompártolásnak ma is fényes tanujelét adja. Ha csak a statisztika rideg számadatait vesszük is, felvidul a lelkünk. Eltekintve at­tól a hetvenegy politikai laptól, mely Er­dély magyarságát politikai tekintetben kép­viseli, csupán szépirodalmi lap majd a har­mincat éri el. Emellett van kilenc élclap, öt 'ifjúsági, tizenhárom színházi, öt zene-, ének- folyóirat és tizenhárom sport- és alkalmi lap­ja. Össze-vissza háromszázharminc különféle lapot fogyaszt az erdélyi magyarság. Hol vagyunk mi c számoktól? A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság már évek óta egyetlen szépirodalmi folyóirat nélkül teng- leng, a napilapok „szépirodalmi mellékletei­re" utaltam Talán csak nem itt kell keres­nünk a magyar könyvek iránti közöny kttt- forrását is? Úgy érzem, hogy igen! Azt mondja Sirnándy: „nincs központi és általá­nos irodalmi fórum..." Hát ez az! Amíg ez az általános és központi irodalmi fórum meg nem épül, addig küzködhetek én itt Ruszin- szkóban azzal, hogy a magyar irodalom vér­keringése meg ne álljon és halálosan meg ne alvadjon a nemzeti életünket melegítő vér, mert a szétszórtan élő irók keserű koldus­kenyerét meg nem édesíthetem. Kicsi kis erőlködésemre csak az ásító magyar közöny válaszol és a Kassai Napló könyvesboltja hirdet „húsz koronáért" öt kilogram köny­vet, melyben a világ minden nációjának iro­dalma képviselve van, csupán a magyar sze­rénykedik ití-ott... A „húsz koronáért" könyvet hirdető cég nem oka ennek. Az ok bennünk, magyarokban, kultúránk sírját ön­magunk ásó természetünkben van. Rácz Pál. vzBeaiiHasisEaieanvBaiBKnaaasezaacsBBaQaHssctnBettBaKaj Í Ci«É Contiraial 1 s Prága I, 8T6 Graben 17 s Teleíoo SÍ és 33?9a-!-b s s “ Az előkelő magyar társaság találkozóhelye $ S ■ o RoggelS kávé zsemlével 1.80 Kfc. 5 ff s (*) Augusztus 17-én kezdődnek a salzburgi ünnepi játékok. Műit már megírtuk, Réinünárdt megrendezi Salzburgiban Vohnöhcr „Mirake!“-jéit. Mint értesülünk, a pan/touTm bemutatóját augusz­tus 17-iikére tűzték ki. Diana Manners, a Madon­na uéwyonki kreáló ja, partraszállt Amerikából ét> már a napokban Salzburgiba érkezik, hogy részt­vegyen a próbákon. A 'Salzburgi előadáson a híres newyorki együttest egymaga fogta képviselni, mert a többiekkel Reiu.hard't nem tudott megálla­podni. (*) Modern dráma a budapesti Unióban. A budapesti Belvárosi Színház a tél folyamán előad­ja Iván Wall Mathusalem cfinnü drámáját. A kitűnő iró sziud arabját Paradovszky Ödön fordította magyarra, a díszleteket Baja Benedek tervezi. (*) Donna és a véletlen. (Szezóirnyltó bemu­tató a budapesti Renuissanee-S?,inházban.) Buda­pestről jelentik: Óbbért operettjét, amely Dorine umd dér Z atoll címen bejárta a német színpadokat, zenés vígjátékká egyszerűsítette a Reuaissance- Sziniház. Elhagyta a kórusokat, mellőzte a tömeg- jeleneteket és lemondott a színes finálék hatásá­ról. Ami ezenfelül maradt: pattogó ritmusa, fülbe­mászó muzsika, szerény és németesen naiv hely­zetikéül ikummal tűzdelt librettó,. itt-ott meleg Itu- mor és sok dekoratív tánc — alkalmasint Fölösen elegendő lesz arra, hogy a nyári szórakozásra vágyó közönség igényeit kiefógiiitso. A közönség jól mulatott és sokat tapsolt az Amerikából haza­tért Paíásthy Irén bravúros táncainak, Kabos Gyula szívből jövő hómflkurnának, a kellemes Kompóthy Gyulának és a többi szereplőnek. Siavia (Prága) a profeseziojiaRzmus ellen. Prága két eisőosztályu cseh sportegylete, a Sía- via és a Sparía reudtovüft ülést tartott, amelyen a profikérdés rendezése veit napirendre tűzve. A professzionalizmus meíüett állást foglalt a Sparía-, amely a jelenlegi viszonyokra, való tekintettel űzetett játékosok szerepeltetését szükségesnek tartja. A Slawa .viszont határozattan a professzio­nalizmus ellen van s kimondatta, hegy ezentúl! va­lamennyi sportágat, tehát a futbahsporbot Úszta amatőr alapon fogja kuítiválm. A Slavíta végül el­határozta, hogy a CsAÉ-ivak azt fogja aj ártom, hogy a bajnokságokat ossza ketté és pedig külön az amatőrök s külön a professzionalisták részére; a serlegmérkőzések azonban közösek lesznek. (Ez történik Prágában a pozsonyi komiét epeia előtt. Ebből előne megmondhatjuk, hogy a pozsonyi konferencia eredménytelen icsz, mert a Sparta egyedül nem cstaáfhat semmit, viszont; a Slavia az amatőr-izmus melletti kár dobkődé sávéi csak erősbiti az államatörízmust. — A szerű.) A kassai AC 30 feca-es országúti versenyét augusztus 31-ón rendezi meg. A verseny iránt óriási az érdeklődés. Pozsony} sporthírek, A PTE-pályán vasárnap a következő program kerül lebonyolításra: <iéi- utáfn fél 5 órakor PÁC—Rasensportíreurtde (Becs), délután 6 órakor PTE — 1. sz. híd ászezred. Az FTC vizipclő játékosainak harmadik győ­zelme Angiiéban. Az Angliában turnézó ferenc­városi viíjpóló jáíéteösőlk tegnap játszották ötödik mérkőzésüket Gardáiban, az ottani uszóegyesület nagy iátékercjü csapatával,. amelyet 2:2-ös félidő után 5:4 arányban ujfoó? Weök győztes góljával kényszeritefetek megadásra. A ferencvárosiak első angol mérkőzésüket elvesztették, a másodikban már döntetlen eredményt értek é1, míg az utolsó három meccset az angolok által is elismert szép stílusban nyerték meg. Mind az öt mérkőzésben Weuk, a legjobb magyar vizipdíó játékos bizonyult a kgeredményesebbnek, alká különösen a finisben tudta előredobni csapatát. N-öi hajidbs’l-meccs Pozsonyiján. Vasárnap délután 3 órakor az SK Bratislava pályáján a bécsi Rasenspo ntf retmde és Elektra (Becs) női csapatai handball-mérkőzés keretében találkoznak. A jáíélk propaganda jellegű és a közönség körében élénk iránta az érdeklődés. Nemzetközi tenrnszverseny Besztercebányán. Tudósítóink jelenti: A besztercebányai Sl'avia SC nagyszabású nemzetközi . teunSszversenyt rendez. A verseny augusztus 7-én kezdődik; s 10dg tart A versenyen résztvesz Kehriipg Béla is, akinek nevezésén felül Magyarországból eddig kilenc versenyző nevezése érkezett be. Cipői === CSAK NAL VEGYEN KASSA, FŐ-UTCA 25, 1773 | Losonci I Mezőgazdasági Sépgfir r.-t | 1L©S©B®€ Ajánlja szabadalmazott sortrá- f g)rázó vetőgépeit. A jelenkor g legtökéletesebb, a gyakorlatban | nagyszerűen bevált szerkezet. j J A sortrágyázás kis befektetés \ mellett, óriási terraéstöbbleiet !! bisíosit. « > < 1 > A műtrágyák alkalmazásának egyedüli legésszerűbb módja. | Prágai iroda: Tyrsová 8. sz. jj Gyártás Németország részére: ö Rúd. Sack Comm. Ges. Leipzig — Plaquitz $ <fes teblen MaHrsaBasfiEMS ®s öiíweiÉafels Ke. S®ő»Bia«s5«eíg ® KS-iéL Kassa, Fő-u. 76. Szentháromsá^- szoborral szemben Kolduló irók I # § t Ismét kaphatók a világhírű | | „&ií®§“ [ | ’ €i$»é$k l £ Prága, „Shoedub", JindríSská 16. g t l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents