Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-27 / 194. (642.) szám

I Szerda, augusztus 27. A népszövetség aj ülésszaké nak főpontja a fegyverkezés csökkentése lesz Geuí, augusztus 26 A népszövetség szeptemberben megnyíló ülésszaka .szeles körök véleménye szerint a nemzetközi békeszervezés szempontjából igen nagy jelentőségű lesz. A londoni konfe­rencia sikeres befejezése után Franciaország és Anglia miniszterelnökei Genfben első íz­ben beszélnek majd a fegyverkezéseit csök­kentéséről és az egyes állam-ok idegen kato­nai betörés ellen való biztosításáról Herriot és Macdonald már szeptember 2-án Genfije érkeznek s előreláthatólag szeptember 6-áig résztvesznek a népszövetség ülésén. — Párisi jelentések szerint a francia sajtó behatóan foglalkozik a kölcsönsegitség lehetséges egyezményével, amelyet Herriot a népszó vétség főtitkárának ajánlott. A Malin szerint Franciaország nem egyezhetik bele a szá­razföldi haderőinek csökkentésébe anélkül, hogy a tengeri és légi fegyverkezés kérdését, valamint a francia biztonsági garancia prob­lémáját föl ne vesse. A Journal megjegyzi, hogy Franciaor­szág, mint Herriot kifejtette, hajlandó ma­gára vállalni a fegyverkezések csökkenté­sére megindult akció vezetését, ha ez biz­tonságának megfelelő garanciáival lenne egybekapcsolva. Az Echo de Parisban Pertinax .azt han­goztatja, hogy Genfben Franciaország egy­részt ragaszkodni fog a védelem elengedhe­tetlen elemeihez, másfelől pedig azok az ál­lamok, amelyeket Francia-ország e magatar­tása diplomáciai akcióikban megköt, kényte­lenek lesznek Franciaország ellen állást fog­lalni. (Pertinax itt nyilvánvalóan Angliára gondol. A szerk.) A miniszterek arra sem alkal­masak, hogy egy altiszti állást betoltsenek Prága, augusztus 26. A Lid. Noviny vezércikke Írja a követ­kező két: — A közgazdasági és a természet­tudományok között fönnálló különbségek egyike az, hogy a közgazdasági tudomány­nak nincsenek kísérletei, amelyek oly hatá­sosan segítik elő a természettudományokat a természet oks-zerü törvényeinek föltárásában. A közgazdász nem csinálhat kísérletet, hogy megtudja, milyen következménye lesz ennek, vagy annak a befolyásnak. Nem szabad kí­sérleti okokból a valutái lerontani csupán ab­ból a célból, hogy a következményeket lás­suk. Ezzel szemben azonban a közgazdasági tudománynak a történelmi megfigyelésen kí­vül más eszköz is áll a rendelkezésére s ez a gondolatformulák deduktív utón való kere­sése. — A közgazdasági politikának tudomá­nyosnak kell lennie s főleg tudnia, ismernie kell az elérendő célokat. Ha tehát a közgaz­dász oly lépéseket tesz, amelyeknek követ­vásodérí mesélem el, tehát halld tovább. — Valóban úgy volt, ahogy mondot­tad: tüzet fogtam és nagyon megkívántam ezt az asszonyt. Sőt ami még több, azonnal tudtam, hogy nagyon szeretem őt. Megkezd­tem tehát a manővert. Hogy hódit meg az ember egy asszonyt? Az attak gyorsaságá­val ritkán. A legtöbb esetben hosszú céltuda­tos kitartásra van szükség. Ha már meg­ismertük lényük sajátságait, beállítjuk ma­gunkat e sajátosságra s az irántuk tanúsí­tott megértés visz bennünket közel. Bizo­nyos idő múlva, amelynek tartamát a férfi helyes lélektani akciója határozza meg, ledől a válaszfal. Iníelektuális embereknek föltét­lenül szükségük van időre, ha egy asszonyt meghódítani akarnak. Az asszony ezután ha- lasztgaíja a döntést még akkor is, ha első pillanattól kezdve tudja, hogy ez a döntés megtörténik. Ezt a viselkedést számos kü­lönböző motívum határozza meg. Elsősorban a nevelés s az érvényben lévő társadalmi törvény, az ismeretlen férfi, aki talán csak jó komédiás, vagy szélhámos, a következ­ményektől való félelem és igy tovább, mindez a védekezésnek az a módszere, amelyet kel­lemes és könnyű játéknak, flörtnek neve­kezményeivel nincs tisztában, úgy közgazda- sági kísérletet végez, ami pedig megbocsát­hatatlan hiba. Ily megbocsáthatatlan közgazdasági kí­sértetek a cseh szlovák államháztartásban Is történtek, amelyek mindig az egyéni, szociális és társa­dalmi károkkal végződtek. A minisztereknek tehát nem szabad a polgárok romlását elő­idézni csupán azért, hogy abból tanuljanak. Minden nagyobb vállalat gondosan ügyei arra, hogy üzemében csakis szakemberek dolgozzanak. A cseh miniszterek közül a legtöbben arra sem alkalmasak, hegy rosszért jakban egy-egy altiszti állást beíöUsenek. Ezt a demokrácia hozza magával. Pedig, ha a minisztériumokat nem vezetik oly embe­rek, akiknek tényleg nagy tudásuk van, ha­nem csupán közepes, vagy annál is gyöngébb erők, úgy: vagy súlyos hibákat követnek el, vagy pedig semmit sem csinálnak. Az Interparlamentáris Unió ülése Bern, augusztus 26. Az Interparlamentáris Unió a tegnapi ülésen is kisebbségi kérdéssel foglalkozott, amelyek letárgyaiása után megkezdte a na­pirend második pontjának „A külpolitika par­lamenti ellenőrzése44 ciniü kérdésnek tárgya­lását. A jogügyi bizottságnak Schücking német tanár három határozati javaslatot nyújtott be, amelyet a francia csoport, vala­mint egy angol, egy délszláv és egy lengyel is támogattak. Schücking tanár zárószavá­ban kifejtette, hogy Franciaország a békét óhajtja, viszont minden tiszteségesen gondol­kodó német hajlandó az elpusztított területek újjáépítésére. Beszédét azzal fejezte be, hogy a titkos diplomácia politikáját végképpen meg kell szüntetni. Elindultak hazafelé a magyar cserkészek Hogy folytak íe a magyar fiuk utolsó napja! Kopenhágában — A magyar kérdés a nem­zetközi eserk^szkonferencia előtt A P. M. 14. tudósítójának eredeti riportja Kapenhága, augusztus 21. Augusztus 21-én volt a konferencia utolsó ülése, melyen tárgyalás alá került a magyar de­legáció indítványa. Az indítvány célja az volt, hogy az egész világ figyelmét felhívja a neanzeti- ségi kisebbségek cserkészetére s autonómiát sze­rezzen ezeknek. Az indítványra okot az adott, hogy különösen a románok hevesen támadták a magyar cserkészetet. A magyar indítványt a nemzetközi főkomiíé részletes tárgyalás után a konferencia elé vitte mely azt megváltoztatott formában el is fogadta és kimondotta, hogy a cserkészkedéshez műd ön­kinek joga van vallási és faji különbség nélkül. Farkas Gyula dr., a magyar delegáció egyik tagja, a következőkben volt szives a kérdésre vo­natkozóan nyilatkozni: — A magyar delegáció nem elégedhetett meg ezzel a megoldással és ezért kellett Molnár dele­gátusnak a magyar felfogást részletesebben kifej­tenie. Molnár angol és francia nyelvű előadása nagy figyelmet keltett. Az amerikai cserkészek elnöke politikai kérdésnek látta az autonómia kö­vetelését és azt indítványozta, hogy a konferen­cia ne tárgyalja a magyar indítványt részletesen és fogadja el a főkomité határozatát. Ennek elle­nére mi úgy érezzük, hogy célunkat részben el­értük, .mert felhívtuk a konferencia ügyeimét az utódállamokban levő állapotokra. A magyar dele­gációt mindenütt a legnagyobb előzékenységgel fogadták és szimpátiát keltettünk. Ezt bizonyítja az is, hogy indítványunkat a svéd, svájci, bolgár, osztrák és finn föcserkészek is aláírták. A konferencia berekesztésével a cserkészek hivatalos szereplése befejeződött. Augusztus 19-én különvonatokon Maslevhe (75 km Kopenhágától) mentek a cserkészek, majd autókon a vidék mintagazdaságaiba mentek, ahol megcsodálhatták azt a fejlődést, mit a dán mező- gazdasági kultúra mutat. 20-án Seeland legszebb vidékét nézték végig. liillerödben (40 km Kópén hágától) a gyönyörű Frederiksberger Sdiloss kincsekben, művészetben gazdag termeit járták be a cserkészek, délután pedig a Seeland-sziget északi csúcsán fekvő I1els:ngörbe utaztak, hol a | régi, ma már csaik muzeális értékű Kronberg vár I őrzi a dán és svéd háborúk emlékeit. A Sund- I szorosra néző bástyáján jelenteti meg Shake- j speare Hamletnek atyja szellemét. Kazamatáinak monstruózus falai sok borzalmat mesélnek; itt van a ,JHolger danske“ szobra, a dánok myth’kus alakja, ki segíteni fog népén, ha még egyszer baj­ba kerül. A visszautazás hajón történt a dán Ri­viérán végig. Augusztus 21-én fogadta hivatalosan Kópén- hága városa a cserkészeket. A városház előtti emelvényről E. Kaper polgármester és Hedebol képv;seiő üdvözölték négy nyelven a cserkésze­ket. Majd a magyar zenekar elé állították a me- gaíónt s a gyönyörű városháza márványcsarnokai a magyar muzsika hangjától visszhangzottak. A két utolsó nap K operái ágáé volt. Minden cserkész megnézte a Glyptotiheket, hol nagyon sok emlékét láthatta az ókori és ujabbkori szob­rászatnak. És a Thorvaldsen muzeum markáns tömbje együtt fog élni az emlékben Thorvaldsen klasszikus erejével. A Kunstmuzeum színeket adott. Képeinek gazdag sorozatában Rembrandt Rubens és a többi nagyok alkotásai vannak, meg a legújabb idők festőinek nehezen érthető, de ér­dekes, modern képeivel. A Rosenberg-Schloss el­múlt századok uralkodóinak fényűző gazdagságát, művészi kincseit őrzi. De nem lehet mindent elsorolni. A dán cser­készet sokat adott a világ összes cserkészeinek. Az a rend, szervezettség, mellyel mindent előké­szítettek s mellyel mindent intéznek, bámulatba ejt. De nemcsak a dán cserkészek, hanem a dán családok is példáját adták a vendégszeretetnek. S a magyar fiuk nagyon jól érezték magukat. A dán étkezés nem okozott nehézségeket edzett gyomruknak. Nem is fogják elfelejteni a szép na­pokat, melyeket Kopenhágában töltöttek és dán házigazdáikat csak ,kopenhágai papám, kopeníhá- gai mamáim“-nak emlegetik. A magyarok 23-áp este indultak el ismét. Egy napot töltenek Berlinben, egyet Drezdában. Az­tán megszakítás nélkül mennek Budapestig. Jaiison Vilmos, züiik. Némely asszonyban különben túlteng ez a játékos hajlam, amely ebben az eset­ben erősen erotikus jellegű s kinyújtott csáp­jait azonnal visszahúzza, mihelyt valami ide­genre, ismeretlenre talál. — Az ördegbe! — kiáltott fel bará­tom. — Az asszonyok lélektanáról tartsz előadást, mikor valami határozott esetet kell elmesélned?! — Nem fogod megérteni a történet értel­mét, ha arra a csattanóra vársz, amely itt elő sem fordul — nyugtattam meg őt. — De hát mi volt? Mi volt? — Minden és semmi — folytattam. — Be­leszerettem Marietta asszonyba — ezt vilá­gosan láttam. Ez persze még korántsem je­lentette azt, Mintha Irént elfelejtettem volna; hiszen a menyasszonyom volt, akit éietíár- samnak szántam, — szerettem őt. De az egész dolog elsősorban azt jelentette, hogy Marietta asszonyt mindenképpen meg kell hóditanom. Tudod, hogy értek az asszonyok­hoz s óvatosan kezdek az ilyen munkához. Ezzel az asszonnyal szemben, aki úgy lekö­tött, mint előtte még soha senki, megkettőz­tem óvatosságomat. Végiggondoltam minden lehetőséget s végül is oda jutottam, hogy Marietta asszonynak nem szabad megtudnia, nilyen esztelenül kívánom őt. Érzelmeimet elnyomtam s minden igyekezetem arra irá­nyult, hogy nyugodtan beszélgethessünk egymással. — De azért — vágott közbe barátom fö­lényes biztonsággal, — ö is azonnal tudta, hogy milyen bort öntöttél a pohárba! — Nagyon helyes! — válaszoltam elis­meréssel. Nagyon jól tudta, hogy milyen bort öntöttem a pohárba, hogy a te találó kifeje­zéseddel éljek. — Előnyökben részesített . . . — Előnyökben részesített­— És még ugyanazon a délutánon a tied lett! — mondotta gonosz mosolygással. Felálltam, megfogtam a két vállát, éle­sen a szemébe néztem s minden szót külön hangsúlyozva modottam: — És még ugyanazon a délutánon az enyém lett! Barátom várta ezt a szót, amely mégis, mintha fejbevágta volna. Valami összeprésel­te a torkát s beléje fojtotta.a szót, amely már ajkán volt. Nem mondotta ki és mere­ven nézett rám. Fehérre vált, mint a fal. (Vége következik.) A légionáriusok Becska ellen Prága, augusztus 26. A Nár. Osv. hosszabb cikkben mutat rá a pénzügyminiszter másfél éves ténykedésé­re. Amióta Rasin meghalt, a cseh-szlovák közgazdasági politika holtponton van, nem képes egy lépést sem tenni sem előre sem hátra. Becka miniszter a múlt ősszel hallatta hangját utoljára, az 1924. évi állami költség- vetés tárgyalásánál, azóta senki sem tudja, hogy mi történik a Clam-Gallas palotájában, ahol a pénzügyminisztérium van elhelyezve. A legfőbb ideje — mondja a cikk — hogy a pénzügsuninisztérium élére egy alapos köz­gazdász kerüljön. A kisantant továbbra is ragaszkodik a katonai ellenőrzéshez Beígrád, augusztus 26. Marinkovics dr. külügyminiszter Ciliiig Benes dr. cseh-szlovák külügyminiszterrel utazik, ahonnan az utat mindketten automo­bilon folytatják Laibachig. Az első megbe­szélések Marinkovics és Benes között s?;ers dán lesznek. Dúca román külügyminiszter 28-án délelőtt érkezik Laihachba s megérke­zése után a kisantant képviselői azonnal megkezdik a tanácskozásokat, amelyek után még aznap este Genfbe utaznak. Jól informált forrásból nyert értesülé­sek szerint a kisantant konferenciája a népszövetség külön bizottsága által kidol­gozott tervezetet beszéli meg, amely Bul­gáriában, Magyarországon és Ausztriában megszünteti a szövetséges hatalmak ellenőrző bizottságait. A kisantant erre vonatkozó nyilatkozatban ki fogja fejteni, hogy ez a népszövetségi javaslat mind államaikra káros és veszélyes, elutasítandó. A jugoszláv kormány a népszövetség leszerelési indítványával kapcsolatban azt a közlést tette, hogy egy ilyen javaslat csupán abban az esetben lenne elfogadható, ha a feltétlen biztonság garanciáit tudná nyújtani. Mindennemű leszerelés elfogadása előtt meg kell állapítani a gyakorlati és közvetlen segélynyújtás problémáját. Mivel a nép- szövetség ezirányu javaslata ebben a kér­désben nem intézkedik, a jugoszláv kormány a leszerelési javaslatot nem fogadta el. A londoni egyezmény a francia szenátus előtt Páris, augusztus 6. (Havas.) A szenátus ma délelőtti ülésén ratifikálta a Spitzberga egyezményt és megkezdte a londoni egyez-^. mény megvitatását. Első szónok Lemen- szenátor lesz. Elhatározták a tisztviselői létszám akasztását Prága, augusztus 26. A pártonkivüli -cseh lapok jelentése sze­rint egy kérdést rendezett a peíka, még pe­dig a tisztviselők létszámának apasztását ha­tározta el egyértelmüleg. Minthogy a tisztviselői létszám reduk­ciója igen hálátlan ügy s egyáltalán nem al­kalmas arra, hogy egy — a hatalmon lévő — politikai párt népszerűségét emelje, a petka a cseh néppártot bizta meg eme kérdés elő­készítésével azért, mivel ebben a pártban nem foglalnak helyet a közalkalmazottak. Srámek pártja eme munkájában hü segítő­társra talált a nemzeti demokrata pártban. Mind a két párt sajtója máris hozzálátott a koalíció uj feladatának végrehajtásához. Egyelőre azzal foglalkozik a Lid. Listy és a Nár. Demokrácie, hogy Ausztriának har­minc millió lakossága mellett nyolcvanezer közalkalmazottja volt, mig a tizennégy millió lakost számláló Cseh-Szlovákiában hetven- kilencezer tisztviselő működik. A politikai petka tanácskozásai melleit egyébként a mai napon munkába iépen -a pénzügyi petka is, m^ly a legközelebb tárgya­landó közgazdasági javaslatok főelveit ké­szíti elő. Hogy az elvekből mikor lesz javas­lat, az egyelőre nem közölhető. & | »«mi tulkán ” íj M <u Bc<sn9rlsS9«B«£i fwtevüsfcviS** <&» IB0dRrau»E»QtfslC(n Kin®* ardssreafeu'©. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents