Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-27 / 194. (642.) szám

Szerda, augusztus Ti. „Magyarország- a népszövetség kedvence44 Korányi és Smith elutaztak Geníbe Ko­rányi nyilatkozata Budapest, augusztus 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter és Smith Jeromos népszövetségi fő­biztos ma délben elutaztak Genfbe. A pénz­ügyminiszter elutazása előtt az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy be fogják mutatni a népszövetségnek a főbiztos harmadik jelen­tését és hiszi, hogy a népszövetség ezzel meg lesz elégedve. A szanálás programsze­rűen folyik és bizik abban, hogy a gazdasági nehézségeket sikerülni fog elhárítani. A genfi tárgyalások elé nagy remé­nyekkel néz, hiszen ma már mindenki tud­ja, hogy Magyarország a népszövetség kedvence. Géniben szeptember közepéig fog maradni. A korona sorzószámáról azt mondotta Korányi, hogy kénytelenek voltak azt ismét 17.000-ben megállapitani, noha az aranyko­rona valódi értéke ennél kevesebb, de a tisztviselők fizetésüket ez alapon kapják és a költségvetés is aranykoronás alapra van fektetve. Legszívesebben visszatérne a pa- pirkoronához, de ezt a szanálás elején nem teheti meg. A magyar államférfiak genfi tanácsko­zásait nagy érdeklődés előzi meg. Bethlen személyesen fog tárgyalni Mac- donalddaí, Hernot-va! és Mussolinival és először Herriot-val fog találkozni. Azt hiszik, hogy a népszövetség a ma­gyar ügyek megvizsgálására külön albizott­ságot fog kiküldeni. Az uj budapesti komány- biztos programja Rippka Ferenc, Budapest uj kormány- biztosa ma elfoglalta hivatalát és az újság­írók előtt kifejtette programját. A produktív munka embere és működését is ez a szellem fogja áthatni. A fascisták nem tűrik a panamák leleplezését Prága, augusztus 26. A 28. Rijen fascista keblét rendkívül bántja az a körülmény, hogy Taussig kommu­nista képviselő legutóbbi interpellációinak egyikében elárulta azt, hogy a legalaposab­ban ismeri a pozsonyi gyapjuközpontban uralkodó törökgazdálkodást. A lap követe­li annak a tisztviselőnek a kinyomozását, aki a gyapjuközpont üzelmeit Taussignak elárul- ^ ta s végül paíhetikusan kérdezi, hogy med­dig fogja a kormány megtűrni a bolseviki ágensek pusztításait; mert aki a panamák fel­tárására képes, az nincs messze a — kém­kedéstől sem. Legfőbb ideje, hogy a kor­mány vessen véget ennek a garázdálkodás­nak, még mielőtt az államra ebből kár szár­mazna. — Quo usque tandem! ... — Inkább az ellenzék kérdezhetné — és jogosan — meddig fogja tűrni a kormány a panamákat? Ha végükszakad, úgy Taussignak sem lesz felfedeznivalója s a fascisták harcos kis mitugrálsz lapjának sem fog fájni a feje. Kis­sé különös erkölcs még az itteni viszonyok között is, amit a 28. Rijen hirdet: nem a bű­nöst kell büntetni, hanem azt, aki a bűnt fel­fedezi. jmmrá%gzöA> ^gtjorbM # * Paris. A kamara tegnap 410 szóval 171 ellenében el­fogadta a lausannei békeszerződést. * Bukarest. Beatty angol tengernagy Konstanzából ide­érkezett, hogy Orsovából a Vaskapu irányában a Dunán hajóutat tegyen meg. * Belgrád. Vandervclde belga szocialista vezér tegnap Bclgrádba érkezett, ahol a szerb szocialisták ven­dégeként több előadást iog tartani. * Moszkva. A Dnyesztervidék lakossága önálló szovjet­köztársaságot akar alakítani, amely Ukrajnából és Moklava egy részéből állana. * Szófia, A belügyminisztérium most tette közzé a bol­gár kommunisták tervbevett felkelését és Szovjet- oroszországnak Bulgáriába küldött fegyverszállit- mányait ismertető közleményeket. * Lauganne. Hétfőn ny’lik meg a nemzetközi egészségügyi szövetség kongresszus;!, amelyen a népszövetség által felvetett egészségügyi tanulmányutak részt­vevői Is jel Jognak szólalni. Uj világrendszert fedeztek föl Egy millió fényévre van tölünk Prága, augusztus 26. Már jó néhány év előtt az időközben el­hunyt Bamerd dr. megfigyelt egy kisebb csillagfelhőt s csak most sikerült a Her- ward-obszervatóriumnak ebben a kis felhő­ben egy uj világot fölfedezni, mely egyben a legtávolabb fekvő objektum, amelyet em­beri szem valaha meglátott, Fényképfelvételek készültek erről az újonnan fölfedezett csillagrendszerről a Mount Wilson százhüvelykes nagy telesz­kópjával, amely legnagyobb a földön s e fölvételeken ez az uj univerzum gyenge fé­nyű foltnak látszik a firmamentumon, ha­sonló a mi világunkhoz, csak talán vala­mivel kisebb, Fényének egymillió évre van szüksége, amig a földre ér. A legtávolabbi csillag, vagy ködfolt, amelyet eddig megfigyeltek, csak 259.000 fényévi távolságra van. Egy millió fényév nem kevesebb, mint 9 és negyed quintiló ki­lométer és számszerűen leírva igy néz ki: 9,260,800,000,000,000.000. Az uj világ körül­belül megfelel a Magelhaens-felhőnek, an­nak a déli égbolton lévő gyenge fényfolt­nak, melyet először Magelhaen látott meg s amelyet most már a legnagyobb csillagrend­szernek ismerünk. A mi világunk átmérőjét eddig 350.000 fényévre becsülték. Most, ez­zel az uj fölfedezéssel, a mindenséginek leg­távolabbi pontja, amelyet az emberi szem és az emberi szellem tudomásul vett, háromszor ilyen távolságra van. Ö-Tátraiüred, augusztus vége felé. Néha jó az élet materiális szépségért is élvezni. így nem utolsó dolog az ófüredi Grand Café nyitott terraszán illatos akác­mézet csöppentem a friss vajjal megkent kalácsra, falatozás közben lenézni az augusz­tusi nap sugárözönében fürdő völgyekre s hallgatni a puhán tovasurranó autók neszét­így élvezzük néhányan a röpke, szép pillanatokat s mégis — erre a gyorsan tűnő önifeledkezésre is ráborul valami nehéz ár­nyék, nyirkos sötét... a közöny. Kevésszámú asztaltársak, töredéke va­gyunk a Jókai-centennárium előkészítő bi­zottságának, mely most országos ülést tar­tott. Sziklay Ferenc dr.. Alapy Gyula dr. és többen már elutaztak, néhányan feljöttünk még, hogy a Tátra szépségeivel feledtessük azt, amit feledni jó. Azt, hogy Sziklay dr. körlevelére válasz alig jött, lemondás annál több, hogy a többszáz tagot számláló orszá­gos bizottságban alig van egy pár, aki — ha kell — kiáll a gátra, hogy megint csak né­hány javíthatatlan rajongó s tűrhetetlenül lelkesedni tudó ember szívós kitartása fogja megmenteni veszendő hitünket. Ó-Füred egyetlen nagy virágoskert. Pa­zar színekben tobzódnak a Godetiák, az oroszlánszáj soha nem látott szinpompája szinte elkápráztat, a magas égövi kertészet csodái drága szőnyegként terülnek elénk- Virágtenger a parkban, virágzuhatagok a nagyszálló erkélyein s az illatok és színek, örvendező jólét, sürgés-forgás fölött haragos felhőkbe fúrja szikla-homlokát a Lonmici csúcs. Fel a siklóval a Tarajkára. Hátam mö­gött egy ülésen kártya pattog, „terc-béla- kassza“-t kiált valaki vad örömmel s a parti í a kioszk terraszán is tovább folyik, persze | háttal az óriások zengő kelyhének, a Tar- í pataki völgy minden szépségének ... A Kioszkban alig kapunk asztalt az í ebédhez, minden hely foglalt- Ebéd közben cigányzene játszik s egyszer csak felzendiil a mély húron: „Krasznahorka büszke vá­ra..." Tányérok, evőeszközök csörömpöl­nek, fehérkabátos pincérek futkosnak, a hangos zsivajban oly megértetlenül, oly ár- j van sóhajt ez a panaszos dal. Fgy óra múlva a Középorom lábánál s a völgyelágazásban állunk. A jelzőtáblákon felül a szlovák szöveg, alatta — megtűrve — a német s ezen alul — levakarva, alig ol­vashatóan — a magyar. Pedig a tábla elég magasan van. Valaki nem sajnálta a fárad­ságot felmászni hozzá s imigy fejezni ki irántunk érzett rokonszenvét. A vashid — a rozsda ugyancsak ki­kezelte már — remeg, dübörög alattunk, mig az Óriás vízeséssel szemközt állunk. Szem­közt a természet tiíáni erejével, a titkok ki- mcrithetlcn forrásával, az örök mementóval, mely porszem-voltunkra emlékeztet. Zug, ka­varog örvénylik a kristálvzöld viz. Öröktől fogva s örökké. Mivel vagyunk többek, mint az erikaág, mely a félelmes meredély fölé |hajolva nyitja üderózsaszin virágait? A szerelem mmi tantárgy Hogy lehet hat óra alatt a szerelmet elsajátítani. Prága, augusztus 26. „Hogy lehet hat óra alatt a szerelmet megtanulni" ez a cime egy angol könyvnek, amely tankönyv formájában került a piacra és amelyet Robin Wise a szerelmi művészet angol professzora irt. Az első órában a tanár a tantárgy anyagát ismerteti és arról érte­kezik, milyen természetű asszonyokat kell kiválasztani a szerelem céljaira. A második tanórában a férfiakról ir a professzor és elárulja azt a szerelmi titkot, hogy diplomá­ciával többet lehet elérni, mint a legszebb ábrázattal és a legkövérebb csekkönyvvel. Példaképpen felhoz egy esetet, amely a di­plomatikus eljárást jellemzi. Ha egy fiatal­ember egy szállodában elnézésből egy ide­gen hölgy fürdőszobájába nyit be, akkor, amikor a hölgy éppen a kádban ül, a modor diplomáciája ezt mondatja a fiatal emberrel: bocsánatot kérek uram, nem tudtam, hogy a fürdőszoba el van foglalva. A harmadik tanórában arról értekezik a professzor, hogy melyik életév a legalkalmasabb a szerelemre. A legtöbb férfi hoszonegy és huszonhat év között házasodik, huszonhat év után a férfiak kevésbbé fogékonyak a házasság iránt, mig az asszonyok harmincnyolc éves korukban is szívesen köttetik be a fejüket. A házasságról szóló tanítását ezzel a konklúzióval fejezi be a professzor: — A házasság a legveszedel­mesebb viszony s az első hét éve mindig a legkeservesebb. A grandiózus szépségekre megint le­szállt az a sötét, nyirkos árnyék, mint ott Füreden... A közöny. A halálos, gyilkos, magyar közöny. Ugjmn hová lehet hát me­nekülni előle? Talán sehová. Mint a fáíum elől sem. Lám, lefelé menet a siklón egy utitársam nem lelte a retourjegyét. Kérlelte a kalauzt, várjon, mig megleli. Várt, de nem lelte. Utó­végre is uj jegyet adott a „jegynök" s abban a pillanatban, amikor átlyukasztotta, megke­rült a régi jegy a lajbizsebből... Széplakon Guihr „Nisit" láttam teni­szezni. Éppen egy veszedelmes lapos lab­dát védett ki mesterien, mikor a villamos arra robogott. Az ö ola.ibarna arca után mindjárt egy „liegéző" beteg sápadt feje tűnt elém a gyors rohanás kaleidoszkópjá­ban, egy egészségét, sorsát, jövőjét kereső ijedt, reménytelenül remélő tekintet. Parfő- mök, tarka svetterek, Titusz-hajak, élénk te- refere zavarták a kínosan belámakadt ví­ziót, melyet mégis csak akkor feledtem kis­sé, mikor a tátrai pihenőhelyek gyöngye, a bájos Stági vonult fel a villamos mellett. Idáig látom puha csobbanásu szökőkutját, az étterem karcsú tornyán az óraíitő harangot, Hohenlohe herceg ajándékát, melynek tiszta, messzehangzó kondulása tördeli órákra a holdas éjszakák csöndjét. Süvöltő kerekekkel robogunk fel Csor­bának. Mellettünk a pompás utón egymás­után zugnak el az autók. A kanyarodóknál látom kocsink előtt a nyitott kilátókocsit, ez- évi újítás, tömve kirándulókkal. Csorbán is minden zsúfolt. A kávéházi terrasz, a bazár, a fogaskerekű, kint a tavon a csónakok, tar­ka ruhák virítanak bennük, mint furcsa vízi- virágok. A tó vize haragos acélkék, felszí­nén végigborzong az alkonyszél. mint egy leküzdhetetlen emlék, borúsan villan a nap­lemente fáradt visszfénye. Esteledik, mire ismét lefelé rohanunk a zsúfolt villamossal. Széplakon egy hord­agyat tolnak be a kocsinkba, rajta erősen letakart, alig eszmélő fiatal leány — a Tátra legújabb, ha nem is halálos áldozata. Kór- l házba viszik az összetört testet. A lelke — a láz szárnyain — most messze jár... Ijesztő, vad felhők borulnak a csúcsok­ra, viharral viaskodnak a szíriek odafent s itt lenn, mintha remegve hunyorgatnák sor­ban kigyuló ablakszemciket a pompás, büsz­ke szállodák... Tichy Kálmán. Az ékszerek divatja üeriínbec Berlin, augusztus 26. Sem Parisban, sem Londonban nem találunk olyan hatalmas és pompás ékszerüzleteket, mint Berliniben. Az árusító asztaltól húsz méternyire van a káprázatos ékszereket tartalmazó üveg­szekrény. Szinte érthetetlen, hogy miért építettek az ékszerészek ilyen óriási termeket, amikor üz­leteikben alig lézeng egy-egy vevő. Az ékszerek ma Berlinben óriási árakat értek el, mégis forgalmuk az utóbbi időben megjavult Azok a külföldi spekulánsok, akik azért jöttek Berlinbe, hogy a legújabb defláció konjunktúráját kihasználják, hosszú orral ol-dalognak el, mert az ékszerek árai magasabbak, mint külföldön. Fgy gyöngyikollier avagy egy közepes nyakék 20— 30.000, egy valamire való gyöngysor pedig 40— 50.000 aranymárkába kerül. A ma.i árak tehát ma­gasabbak, mint a háboruelőttiek. A briliánsok annyi hollandi forintba kerülnek, mint békében ahány márkáért voltak kaphatók. A különösen szép darabokért a békeárak négy-ötszörösét js elkérik. Az uj gazdagokat valóságos ékszerszomj kí­nozza, a régi gazdagok pedig uj nyereségeiket ékszerekbe fektetik. A gazdasági helyzet ujabb konszolidálása lehetővé tette, hogy a német pol­gár is áldozzon a luxusra. Legjellemzőbb azonban a gazdasági helyzet javulására, hogy a családi ék­szerek eladása ma már teljesen megszűnt. A Szovjetoroszorszá&ból a berlini piacra került va­gyonokat érő udvari, nemesi és régi családi ék­szerek is eltűntek, mert végre annak a kezébe ke­rültek, aki müértéküket meg iudija becsülni és nem szorult arra, hogy azokat tovább adja. A gyémántkereskedelem nagy harcot harcol a gyöngykereskedelemmel. A japán! mestersége­sen készült gyöngyök eleinte nagy keresletnek örvendtek, ma már azonban a hölgyek hattyú- nyakát igazgyöngyök ékesítik és a japáni utánza­tok a szobalányok ékszeres dobozaiba kerültek. Az ékszerek árának emelkedését a baby- frizura és a shimrny idézte elő. Amióta nemcsak a fiatal leányok, hanem az idősebb termetes hölgyeik is szenvedéllyel űzik a táncot az ujjnélküli tánc- ruhákban, azóta a karkötők divatja uralkodik a parketten. A fehér karokat nemcsak aranykar kák, hanem nagyértékü brilliáns és smaragdkövekkel ékitett platinaipántok ölelik körül. Legdivatosabb a „rabszolga-karperec1*, amely az alsó és a felső kart övezi. Az amerikai hölgyek 6—8 ilyen csil­logó ékszert is viselnek karjukon. A tánc a karpereceket hozta divatba, a baby- frizura pedig a hosszú fülbevalókat honosította meg. A kis fülbevalókat ugyanis eltakarja a leeső rövidre vágott haj s a nő arca, mióta a tornyos •frizura eltűnt, ékszert kiván keretnek. A nagyobb ékszerészek üzleteiben ezeket a hosszú fülbevaló­kat mérték után készítik, az arc alakjának és á haj színének megfelelően. Uj ékszer még a gyön­gyökből- font.lánc is, amelybe sz’-nes gyöngyöket fűznek s a végén gyöngybojtok’ lógnak. Ezeknek a láncoknak formája százféle. A tarka egyiptomi vagy török stílustól a biedermeyerig minden kor divatja szerint (készülnek. Ezeknek a divatos lán­coknak az ára 10—15.000 márka s ma már ezt az árat Berlinben igen sokan olcsónak tartják. »»»♦»»<*»♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»•»»»«»*♦❖»»♦»*»♦♦»♦♦♦»»♦♦♦ Ujj köpenlckiáéa Paris, augusztus vége. Vagy Köpenick él még nagyon az embe­rek emlékezetében, vagy pedig az eset olyan emberi és ott érinti az Achilles-sarkot, ahol 1 egcsiklandóaabb. Már elfelejtettük, hogy va­laha igaz volt. Nevettünk rajta és befejezett­nek véltük. De föltárnád!: Köpetnek Párisban. Néhány nap előtt egy negyvenéves férfi, aki magát Sigaldi Félix grófnak mondotta, hir telelni 1 megjelent a Bourbon-palotában. Energikus föllépése minden ajtót megnyitott előtte. A gróf azt mondta, hogy a titkosrend­őrség kiküldötte és azzal a megbízatással jött, hogy az uj elnök biztonsága fölött őrködjék. Nagyképűen megvizsgálta a lakatokat, az aj­tókat és az ablakokat, vigyázz-ál'lásba vezé­nyelte a republikánus őrcsapatot, javításokat eszközölt a tisztelgésen, azután lement a konyhába, hogy fölügyeljen a szakácsok mun­kájára. Nem tetszett neki az étlap, tehát megváltoztatta. Megnézte a borospincét és hosszabb vizsgálat után megállapította, hogy bár jók a borok, a pince állományát föl kell frissíteni. A Bon r bon-palota személyzete rendben találta ezeket az intézkedéseket, mert a gróf föllépése szörnyen imponált min­denkinek. Csak egy teremszolga vén fejébe nem ment valahogy bele a dolog és jelentést tett a rendőrségen. így került Sigaldi gróf a bíróság elé, ahol csak 100 frankra ítélték cl, mert egyrészt a háborúban megviselt idegei rovására Írták a köpenickiádát. másrészt Franciaország elnöke a gróf által megjavított étlapot kitűnőnek találta. Az ehlök különben átírt neki és megígérte, hogy amennyiben arra határozná cl magát, hogy tényleg a tit­kosrendőrség kötelékébe lép, kérését az ille­tékes köröknél támogatni fogja. — (A magyar kisgazdapárt ülése.) Ko­máromi tudósítónk jelenti: A magyar kis­gazda-, földműves- cs kisiparos párt komá­romi körzete augusztus 30-án, szombaton este 7 órakor választmányi ülést tart a Vigadó Termében, melyen Szent-Ivány József nem­zetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke is megjelenik. Vázlatok a Tátrából A P. M. H. eredeti tudósítása 41

Next

/
Thumbnails
Contents