Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-21 / 189. (637.) szám

Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACÍiBARTH ERNŐ dr. A Szlovenszkói és Ruszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Benes tragikuma (g.) Prága, augusztus 20. Semmiképpen sem mondható normális­nak az a hallgatás, amelyet szerepéül válasz­tott Benes a londoni konferenciával kapcso­latosan. Ez a szerep egyrészt a duzzogás po­litikájából fakad, amit Benesre kényszeritett a mellőzésnek presztízs tromboló helyze te, másrészt abból a körülményből ered, hogy Benes az első pillanattól kezdve tisztában volt azzal, hogy a londoni konferencia sikere esetén a békeszerződések nyomán keletke­zett politikai feszültségnek és gazdasági depressziónak engednie kell s be kell követ­keznie annak a helyzetnek, amely az európai káosznak legzürzavarosabb pontján, a német politikában ideiglenesen, vagy véglegesen rendezettebb állapotokat teremt. ' Ez a helyzet kedves és konyeniáló lehet a Benes által hirdetett elvek szempontjából, de kellemetlen és zavaró momentumát al­kothatja a Benes által felállított politikai kon­cepciónak, amely az egyenrangú politikai hatalom és a természetes gazdasági erőérvé­nyesülés elve helyett a politikai diktátumok, a béke nevében kifejtett terror és a gazda­sági kihasználás taktikáját választotta. Ez a helyzet megbillentette Benes politi­kai egyensúlyát, mert nincs és nem lehet mersze ahhoz, hogy a béke szellemében tör­ténő elrendezkedéssel szemben opponáljon és nincsen politikai koncepciója ahhoz, hogy megakadályozza e politikai elrendezkedés nyomán várható gazdasági következménye­ket. E következmények elsősorban a német gazdasági élet konszolidációjában jelentkez­hetnek és pillanatnyi változással megteremt­hetik azt a helyzetet, amit előrevetít a Kra- már-párt sajtója s ami mellett a külföldi pia­cok felvevőképességére utalt cseh-szlovák ipar az állami pénzügyi politika lidércnyo­mása folytán megreked a belső határok kö­zött és elveszti versenyképességét s ezzel középeurópai jelentőségét. Benes látja és érzi, hogy a természetes gazdasági kialaku­lás a természetes utakat nyitja meg és hogy az a német ipar, amely a háború előtt a szo­lid és fejlett ipar erejével tartotta kezében az európai piacok hatalmas részét, ma, a le- nyügözöttségben is fejlődve, a gazdasági hon- szol! láció hivó szavára szárnyakat kap és elhessegeti az európai piacokról azt a ván­dormadarat, amit cseh iparnak neveznek és aminek csak az átmeneti konjunktúra és a politikai nyomás tudott fészket szerezni. Benes látja és érzi, hogy Londonban a politika fölhizlalt sárkányának legalább egy pár fejét levágta a gazdasági érdek bárdja és tudja, hogy ennek nyomán kényelmetlenül érezhetik magukat a középeurópai politika apró sárkányai is, mert a gazdasági érdek érvényesítése nem lehet csak a német—fran­cia helyzetre izolált, de annak hatnia kell mindenhol, ahol a politika szupremáciát akar szerezni a gazdasági érdekek imperatívuszá­val szemben. Ezért nem. talál hangot és elhelyezkedést Benes a mai helyzetben. A politikai éleslátása talán túlságosan éles, talán nemcsak a má­nak helyzetét és annak politikájára vetett árnyékoldalait látja, de belenéz a helyzet mélyébe is és észreveszi, hogy a londoni konferencia minden aníanttakargatás ellenére is rést ütött a békeszerződéseken és azoknak szellemén, vagyis azon a meggyőződésen, amelynek Benes rögeszmés mániákusa. Tud­ja, hogy a történelem kimélyit minden rést és az egyszer megbolygatott politikai müve­ket átformálja és átgyurja a kornak és a va­lóságnak megfelelően s érzi, hogy ez a tör­ténelmi processzus, felmorzsolhatja az ő poli­tikáját is, amely megmerevedett a versaillesi és trianoni műhelyben készült cs acélke- ménynek szánt békemü mellett. Kezd érvényesülni Benes történelmi tra­gikuma. Az a tragikum, amely a nagy eszme­beli és politikai jellembeli ellentmondásokból fakad. Azokból az ellentmondásokból, amiket kivált Benes helyzete, Benes politikai élet­pályája. Az az ember, aki a wilsoni pacifizmus je­gyében született és a ti-zennégypont emlőjén cseperedett föl, mint a politikának sihedere és felnőttje az imperializmus levegőjében élt. Ez a tragikuma és a tragikus helyzet néha hősöket, néha kémikus figurákat teremt, de mind a kettőt el szokta buktatni... ll lenéi ilroiiSiii $pe$ döntés elölt A német nemzetiek egy része a Dawes-torvéuvek ellen foglalt állást Berlin, augusztus 20. A birodalmi kancellár tegnap este, a német fajvédő és a kommunista párt vezetőit informálta a londoni tárgyalásaikról. Ez a szokatlan esemény arra vezethető vissza, hogy a két párt rossz szemmel nézte, hogy az általános informatív jellegű megbeszélésekből őket ki­hagyták. A birodalmi kormány eredeti szándéka az volt, hogy a birodalmi gyűlésben már szomba­ton döntő szavazásra viszi a Dawes-javallatot, azonban előrejfáthatólag a parlamenti vita a jövő hét közepéig fog tartani. A német nemzetiek még mindig nem döntöttek álláspontjuk felöl. A párton belül erős áramlatok mutatkoznak a Dawes-törvények ellen és a pártvegetöség attól tart, hogy amennyiben párthatározattá teszik a Dawes-javaslat megszavazását, a pártnak legalább ötveai tagja csatlakozni fog a német fajvédőkhöz. Ez az aggodalom az oka annak, hogy a miniszterelnö­kök tegnapi tárgyalásain Brandenstein raeekleaburgi miniszterelnök, aki a német nemzeti párthoe tartozik, a londoni jegyzőkönyvek elíogiadása ellen szólalt föl. Effii Ferenc. Fiss® Kálmán és Hoczor 6pla ai ellenzéki liléi# lizaliság jelentősegéről és jöwOieröl „A magyar nép széthúzás helyett minden magyar erő összefogását kiváajau Losonc, augusztus 20. A szövetkezett ellenzéki pártok egysé­gét biztosító Intéző Bizottság ügyében Kör- mendy-Ékes Lajos, Szent-Ivány József, Kor- látli Endre, Szilassy Béla, Wirih Gyula és Törköly József nyilatkozatai után most az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt három vezérének, E g r y Fe­renc szenátornak, F ü s s y Kálmán képvise­lőnek és if j. Koczor Gyula komáromi pártigazgatónak nyilatkozatait közöljük­A körinterju kérdései: L Volt-e előze­tesen tudomása a szövetkezett pártok egy­séges frontját véglegesen biztositó ezen ak­cióról és helyeslésével találkozott-e ez? 2. Micsoda okok hivták életre a mozgalom kez­deményezését? 3. Micsoda eredményeket vár az Intéző Bizottság működésétől? A válaszok a következők: juttatni céljainkhoz és épp ennek fölisme­rése sürgeti mindnyájunk előtt az egysé­ges front teljes kiépítését. A magyar nép­ben nyoma sincs a felekezeti, az osztály­vagy éppenséggel a faji ellenszenvnek és természetes ösztönével érzi, hogy csakis az őslakosok összefogásával biztosíthat­juk az emberséges jövőt. 3. Az egységes föllépés közös erőkifej­tést, tökéletes megértést, a közös célok céltudatosabb közös munkálását és az el­lenünk áskálódók elhallgattatását fogja eredményezni. Füssy Kálmán: 1. Tudomással bírtam az akcióról s azt mindenben helyeseltem is. 2. A magyar nép között járok állandóan és tudom, hogy általános az a kívánság, hogy széthúzás helyett vallás- és osztály- különbség nélkül minden magyar erőt ösz- szeíogjunk, miután minden széthúzás csak a magyarság erejét gyengíti. A szlovák néppárt ellenzéki fellépése a parlament­ben azt a hitet keltette bennem, hogy be­látható időn belül közeledés jön létre a magyar és a szlovák el’enzéki pártok között. A néppárt hivatalos lapjának a ma­gyar politikával foglalkozó cikkei azonban a vallási kérdés elötérbehozásával a ma­gyarság sorait akarják megbontani. A val­lás elsőrangú erkölcsi érték és minden ne­mes emberi érték megőrzésének egyik leghathatósabb eszköze, azonban politikai eszközként való felhasználása nem helyes és ha ezzel a kérdéssel a magyarság so­rait kívánják megbontani, erre csakis a minél teljesebb egységbe való összeolva­dás lehet a megfelelő válaszunk. 3. Remélem, hogy e mozgalom meg fogja hozni a magyar nép jövőjének biz­tosítását úgy gazdasági, mint politikai és kulturális téren. A koalíciós pártok bomlása Prága, augusztus 20. A Lid. Listy vezércikkében megállapítja, hogy a köztársaságnak negyven különböző politikai pártja van. Ez a tény okozza azt, hogy a sok párt közül egyetlen egy sem tud abszolút többséget elérni, ennek következté­ben több, egymással merőben ellentétes párt kénytelen egyesülni a kormányhatalom meg­tartása végett. Az ilyen kormánynak nem : lehet semmiféle határozott irányú programja: minden a különböző irányok kompromisz- szuma alapján történik. Igen sokan félnek a pártok túlságos ta- gozottságától, amely idestova a koalíció megteremtésének lehetetlenségére fog ve­zetni. Jóllehet, ,a pártok túlságos fölaprózása egészségtelen (tünet, az apró kis pártok azon­ban nem hoznak veszélyt a kormányzásra éppen jelentéktelenségük miatt. A továb­biakban a cikk Ismerteti a koalíciós pártok bom­lását. A cseh szocialisták pártja az összes nagy panamákban érdekelve volt. A Vrbensky ve­zetése alatt álló csoport ellenzéki politikára adta magát, ez azonban az uj párt megsem­misítésére vezetett. Ugyanígy járt a nemzeti demokraták pártjában az Englis—Stránsky brünni csoportja, amely máris letér az ellen­zéki,.Jda* 1 2* ról. Prések a cseh agrárpárt jíebe- lén beiül maga köré gyűjthet] ugyan a nagy- birtokosokat, a nagy tömegeket azonban sohasem nyeri meg s igy nem juthat szóhoz. Egyedül a cseh szociáldemokrata párt sza­kadt két részre úgy, hogy mind a két ág to­vábbra is életképes maradt. Ennek a szaka­dásnak az oka az, hogy a párt fölhagyott sok elvével az állam érdekében, mig a másik csoport, a kommunisták híven kitartanak régi elveik mellett. A pártok bomlása nem lehet veszélyes már csak azért sem. mivel a vá­lasztók kitartanak híven régi pártjaik mellett s ennek következtében sok párt veszi fonto­lóra a saját fölösleges mivoltát. A washingtoni leszerelési konferencia előkészítő munkálatai Paris, augusztus 20. A Petit Párisién úgy értesül Londonból, hogy Franciaország j a Dawes-jayaslat végrehajtásával megbízott szervezetekben a kövekezö személyiségek- J kel képviselteti magát: A Birodalmi Bank főtanácsában Sergent volt alállamtitkár, a birodalmi vasutak igazgatóságában pedig Leverve szakértő fogja képviselni Francia- országot. A lapok jelentései szerint a was­hingtoni szakértők az uj biztonsági és lesze­relési egyezményt dolgozzák ki, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. Minden konfliktust, amely háborús veszéllyel fenyeget, nemzetközi törvény­szék tárgyaljon meg, 2. a német leszerelés ellenőrzését bízzák a népszövetségre, 3. a fegyverkezés csökkentésére vonatkozólag általános tervezetet kell kidolgozni. Az Evening Standard jelentése szerint a kidol­gozandó tervezetnek félhivatalos jellege van és arról Macdonaldot is értesítették. Berlini jelentések szerint a Német­országnak adandó kölcsön kibocsátási ár­folyama 93—95 arany márka lesz s a kamat­láb 7—7.5 százalék. Az Egyesült Államok­ban csupán 120 millió dollárt fognak el­helyezni, erre azonban néhány héten belül sor kerül. 100 cseli-$zl. KerenMrl fizettek ma, augusztus 20-án: Zűriekben 15.925 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 213100.— osztrák koronát Berlinijén 12590 9GQBOQOOO.— német márkát jéf*Hl. évfolyam 189. (637.) szám Prága, csütörtök, 1924 augusztus 21 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300Ki.,^ • Egry Ferenc: 1. Igen, tudtam róla s azt helyeslem is. 2. Pártjaink egységes politikai vezetését Ruszinszkóban mi már régebben keresz­tülvittük. Ez nálunk be is vált és iskola­példája lehet az utódállamokban magyar­ság politikája számára. Egységes föllépés­sel nagyobb erőt és nagyobb tekintélyt képviselünk, mintha egymás közt is meg­osztva külön utakon járnánk. Meggyőző­désem az, hogy a szlovenszkói és ruszín- szkói magyarság egységes föllépése le fogja tompítani az ellene irányuló támadá­sok élét. Az egységes front közelebb fog Ifi. Koczor Gyula: teljes odaadással és lelkesedéssel támo­gatja és helyesli ezt az akciót, miután mindannyian tudatában vagyunk, annak, hogy igazságos küzdelmünk csakis az egységes föllépés révén lehet eredményes. 3. Reméljük, hogy az Intéző Bizottság a leghatározottabb eréllyel veszi kezébe a szlovenszkói és ruszinszkói magyar poé­tika irányítását és minden körülmények között megteremti a magyarságnak és a vele együttműködni hajlandó más őslakos­ságnak minden elképzelhető különbsége­ket áthidaló egységes frontját, amely tény önmagában hordja önvédelmi harcunknak az eddigieknél eredményesebb fejlődését. 1. Tulajdonképpen minden komoly ma­gyar embernek régi óhajtása és törekvése volt az, amelynek megvalósulását siettet­ték az ellenzéki pártokat ért igazságtalan támadások és rágalmak s a kormánynak az az akciója, amely a kormánypolitika érdekében a közvélemény előtt minden­áron a szövetkezett ellenzéki pártoknak egymásközötti viszonyát a lehető legrosz- szabbnak igyekezett feltüntetni és a bom­lás, szétszakadás álh reivel az ellenzéki őslakosság sorait akarta szétzüllesztő: ‘ Az akcióról természetesn már régebben volt tudomásom. 2. ügy én, mint pártunk minden tagja

Next

/
Thumbnails
Contents