Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-13 / 157. (605.) szám

*5 Vasárnap, julius 13. roeffyiik ellenzék nem nyilatkozik? A cseh­szlovák politikai életet különben túlságosan elárasztották az újságírók s a volt kollégától óvja mindenkit! az ég! Az téged kérdez s másnap rólad ir vezércikket — engedélyed és korrekciód nélkül. A balkáni diplomata franciább a franciánál Elegáais, ragyogóan beszél fran­ciául (leszámítva a kiejtést), illatos és ti óvo­dás, csak hát persze az „európai iátkört" ÓíetÖen némi bizonytalanságról tesz tanúsá­got. De ez legkevésbé sem zavarja1 őt abban, rogy Európáról bosszú előadásokat ne tart­son s saját egyéni nézetét ne általánosítsa az ..európai politika valószínű fejlődés"-évé. Maradna még egy típus: az exoíikus 'elegen, akin a politikusok uniformisa, a cutway, úgy á'I, mint egy öreg hálóing. ICo- ra reggel kell rá rohanni; védekezni nem mer s rövid harc után megadja magát. Legközelebb pedig a psopocrfoson jeleni- ■ ezö vadakról s -az- interjú formájáról, a \ onf ere ne rák r ól fogunk beszélni. G. F. New-York, riins 10. A demokratikus konvetit hilcncvenhét szavazás után eljutott odáig, hogy Mac Adoo Is Sdimidt is visszaléptek, mert a helyzet a kettő közötti küzdeternekdöntésre teljesen kilátástalan volt. Mac Adóét az asszonyok megsiratták, de az amerikai politikai fc&z- ■> étemé-ny egy része, amely nem íeteftette eh hogy Wiisoo veiének a petróleum-panamáik­ban is volt -némi része, elégtétellel fogadta fejleményeket. A demokratikus kenvént a '• ét favorit elejtése után ime gegyezett abban, ’ ogy Jolin William Davi&t jelöli az elnöki teztségne. Davis, mint ember és politikus a ■.égik'ózeiiihetet ten tisztességnek és az elő­kelőségnek mintaiképe. A republikánus kon- • ont egy kimondott konzervatív politikust, CooMget jelölt a novemberi dnökválasz- rós-ra s a demokratikus konvent ugyancsak egy konzervatív politikus jelöltségét álii- teita föl. Davis ugyanis politikai gioiídoiko- dására nézve ellensége miniden radikalizmus­nak és ez a gondolkodása legnagyobbrészt gazdasági összeköttetéséből fakad, amely öt r: Morgan bankházhoz fűzi. A New-York '■ merican a jelöléssel kapcsolatosam azt írja, ’ :gy sokkal egyszerűbb lett volna, hogy'- ha Morgan Bankbázat f&iölik a Fehér Ház sgas tisztségére. Davis Wilsounak kebel- karát ja- volt 'és külsőleg is nagyon hasonlít hozzá. Éppen úgy, mint Wilson, ő is leikos elcharcosa a népszövetség! esz­mének. Miiut főállaniügytesz, egyetemi tanár és v int londoni nagykövei rendkívül komoly v oziciót szerzett magának, s általában úgy •1 • merik mint nyugodt, a munkát szerető ■c nbe-rt, akinek jogi tevékenységen kívül crős vonzalma van az irodalom felé. A vá­lasztási fogadó irodáknál Ccoldget Davissal s vemben 2 ; 1 arányban adják. zeirn igazgatója a irmzeiön részére le is fény képezte tte a botot, amelyet 20 év előtt a Tolnai Világlapja közölt is. A bot béke­beli értéke is nagy volt már és jelenlegi tulaj­donosa hajandó azt eladni. Kívánatos volna, hogy az ereklye, amely pozsonyi sző!lő.mű­ves kertiében készült és amely most mégis külföldön van, Szlovenszkóba kerülne visz- sza- Komoly reflektánsok a Prága5 M. H. révén is meigtudha’ják az eladó címét. R. J. VMkerült egy Fadrasz-ereklye szöllöshoi, amit Faánisz 1884*f>en faragott egy pozsonyi barátjának — eladó Pozsony, julius 12. (Saját tudósitónktól.) Fadrusz Jánosnak, a pozsonyi születésű magyar szobrászmü- Isznek tudvalévőén több olyan kisebb al~ ' masa van, amelyeket a művész még életé- ! ,i elajándékozott. Csak nemrég közölték a 'teesi lapok nyomán a szlovenszkóiak is, rgy Fadrúsznak Madonna szobrát Bécsben v.tedta egy nyomorba jutott pozsonyi ember egy magyar írónak. Ezúttal Fadrusz ía- ' •gott értées botjáról van szó, amelyről i '■ drusz hagyomány is tud, csak a rejtekhe­lye volt eddig ismeretlen. Fadrusz a botot, : relyen szőílőfürtöt csipegető madárka van, tivészileg kifaragva, 1884-ben készitefte po- onyi barátjának: Steltzer Jánosnak. Az ajándékból közben elkerült Pozsony- ' ól Nyugatmagyarországba, a mai Burgert- ndfoa. Steltzer megvált tőle és eladta egy agát megnevezni nem akaró fiatalember­be, .aki pénteken kerékpáron Pozsonyba jött le, ahol a Városi Múzeumnak kínálta a botot r egvétel re. Tudósítónknak alkalma volt az értékes Fadrusz relikviát megtekinteni. Körülbelül Pozsony, julius 12­A nyári forróság terpeszkedik a pozso­nyi Vigadó hatalmas épülettömbjén. Kávé- ház, hangversenytermek, bar, butiét, irodák, klubhelyiségek vannak bezsúfolva a városnak ez imponáló bérilázába. A kis hangverseny­teremben tartják hetenként kétszer — hétfőn és csütörtökön a terménytőzsdét. A tőzsdé- sek íróasztalai ilyenkor a raktárból a sima parkettü kisterembe kerülnek, a bársonyfüg- göny előtt áll a tőzsdei inspekciósok név­sora, a * mintazsák ócskák, amelyekbe a rak­tárban beleíorkoskodtak az — egerek, az íróasztalokra kerülnek kiteregetve. Rögtön íiz óra, kezdődik a börze, a hangversenyte­rem átalakul börzeteremmé, ahol vagyonok cserélnek délelőtt gazdát ab Oroszvár és ab hajóállomás... A hétfői terménytőzsdenap az erősebb, a csütörtöki a gyengébb. Most az aratás kö­zepén, szóval kampány előtt egy kissé csön­des a tőzsde. Tíz órakor csak nehezen indul meg az üzlet. Nagy aktatáskákkal jönnek a Carlton- ból a tőzsdetagok. Ott van az előtőzsöe ugyanis, ahol már sokan előre megkötik az üzletet. Elkeseredve panaszkodott az egyik tőzsdetag: — Kérem, nem tőzsde ez. Amíg minden­nap nincs terménytőzsde, addig nem lehet tőzsdének nevezni. És ez a hely itt lehetet­len. A mintazsákokat nem lehet itthagyni. A tőzsdei tanácskozások a két titkár szobá­jában vannak, ahol az egyik a gépen dolgo­zik, mialatt tanácskozás folyik. És a szom­szédos szobából áthallatszik a zaj. A tőzsde jelentősége csak akkor lesz, ha mindennap lesz tőzsdenap. Ez meg előbb nem lehetsé­ges, mig a tőzsdepalota fel nem épül. A te­lek már megvan, de beletelik másfél év, mig megkezdik az építkezést. Egy másik tőzsdetag igy panaszkodik: — Micsoda abszurdum az, hogy a tőzs­de telefonjáról nem lehet Budapesttel be­szélni. Ehhez ugyanis külön engedély kell és a nyilvános telefonállomásoknak nincs meg az engedélyük. És az is lehetetlen állapot, hogy a tőzsdei telefonon csak déli 12 óráig van szolgálat. Igaz, hogy tőzsde csak 12-ig van, de igen gyakran, a mai rossz telefon- kapcsolások idején 12 óra tíz perckor jön a liivotí szám és a hivatalnok már nincs ott. A legtöbb külföldi tőzsdén délután két óráig dolgoznak. De látom már, hogy elbeszélgetem az időt, észre se veszem, hogy záróra közeleg, amikor a tőzsdei élet megélénkül. A telefon- szolgák minden pillanatban rohannak a fo­lyosóra és neveket kiáltoznak: — Herr Federweiss! — Herr Qriin! — Herr Szőllősi! Fülsiketítő lárma a nagyteremben, a fo­lyosón, a bufetben. Figyelem az alkudozó feleket és igy sikerült néhány megjegyzést ellesnem, amelyek a tőzsde külön szótárából valók. Egy szakállas tőzsdés — a tőzsde egyetlen „lengyelé" — igen bizalmas diskur­zusba mélyed egy fiatal tőzsdeügynökkel, aki — ugylátszik — üdülő gazdáját helyet­tesit!. Korpára alkusznak. Az öreg szakállas­nak mond egy lehetetlen árat a fiatal. — Mit kér? — 90-et. — Adok 90-et, de ab Kopf... röhög a szakállas a jó tőzsdei viccen. A fiatal ellóg mellőle. — Gcht in Ordnung? — tőzsdei nyel­ven azt jelenti, hogy minden rendben van. — Iiab'n S‘ etwas „meciaJi ‘ ? — nincs-e valami jó és olcsó áruja. Ha rossz az áru, „anstand"-oí kap az el­adó, ha nem megbízható a kéz, amely adja: „nioht guter Kandi" „Pctita" azt jelenti, hogy valami csala­fintaságot észleltek a kréta körül. Aki „pc- tita“-ember, azzal nem igen ülnek le tár­gyalni. „Minderwert" a tőzsde szótárában ér- íékkevesleteí jelent. Csehek, magyarok, szlovákok, németek egyformán ismerik e tőzsdei szakkifejezése­ket. A pozsonyi terménytőzsdének jelenleg 600, a fatözsdének 120 tagja van. Informá­cióm szerint hozzávetőlegesen kétmillió má­zsa terményáru cserél itt évente gazdát, ami megfelel húszezer vagonnak. De talán még több. Kik dominálják ma a pozsonyi termény- tőzsdét? Ezt akarom még felsorolni a Prá­gai Magyar Hírlap olvasóinak. A kövér Deutsch bácsihoz, a tőzsde egyik legtipiku­sabb tőzsdeügynökéhez fordultam informá­cióért, aki mindenkit ismer, ő a mindenki Deuíscli bácsija. Egy sarokba vont be és igy mutogatta és nevezte meg névszerint a tőzs­dés eket: — Lássa, itt van mindjárt, hogy az el­sők között említsem, a FleischI, egész Szlo- venszkőszerte ismert céget, annak két igen tisztelt képviselőjét:. Bernstein Kálmán, és Steuer Gyula urakat. (No, ne ijedjenek meg, az újságban lesz a nevük! Ezt a nevezett urakhoz intézi Déuísch bá‘.) — Itt van a Szlovenszkói Mezőgazda- sági, Ipari és Kereskedelmi Egyesület (a Szlovák Általános Hitelbank fiókja) mgebizá- sából Faragó Marcell ur és Lázár igazgató ur. A Comercna r.-t. részéről Herczeg, For­gács Marcell és Diamant Kálmán urak. Oszt' itt van a tipikus Weisz Izrael cég a lármás Weisz Hugóval (csak úgy hívják) és Weisz Sándorral. Öt, ha nem is látja, hát hallja az ember. A Schwitzer és Fuchs cég Érsekújvár­ról, a pozsonyi Ludvig-malom Valenía igaz­gató úrral és Éliás Móriccal. Itt van Etiren- feld Smule, Weiner Károly, a „kis Weiner", Fuchs Dezső, a szénás Wolff Ignác, Müller Gyula, Steril Lipót, Weisz Marcell, Neu­mann dr. Tapolcsányból, a kürti Elia-malorn képviselője: Árpái ur, a pöstyéni gőzmalom részéről Herzog ur, a vágujhelyi Jakab Kari lierzog-cég tulajdonosai: Herzog Miksa és Herzog Gyula, a Komáromvidéki Takarék­pénztár részéről Abelesz ur, a galántai Scheiner Theodor az „árpakirály", Seidner Viktor, Seidner Jenő, Adler (Nagyszombat), Pick (Komárom), Prohászka Lajos ,egy na­gyon kedves cseh ur, no és itt van a Dia- mand Náci, „den jeder kennt" (akit minden- iá ismer), Lederer, Bájtom (Nyitra), Reitman (Léva) és a Kérgeitek Zsigája, a Szőllős és Abelesz Párkányról, a Franki kenyérgyár, a Terra r.-t. képviselője, továbbá Popper Géza, Telsz Miksa, Buchwald urak, Schwei- ger Miksa ur, a Dunabankos és tipikus Friedmann Hugó, Kalisch Benjámin, ‘Kovács Miksa, a legöregebb pozsonyi tőzsdeügynö­kök egyike, a Strasser és König-cég Képvi­selői: Peder, Rosenzweig és Knippel urak, az Ipolysági áruforgalmi r.-t. Reinhardt dr-, a zsákosok közül Lengyel és Leichter urak. — Utoljára bemutatom — szól informá­torom — a mi egyetlen lengyelünket, Pa- peraik urat, aki igen barátságos mosollyal közeledett felém, lengő Reinitz-szakállát si­mogatva. Azt hitte, hogy kuncsaft vagyok „prompt szállításra, nur für Ausland", de mi­kor megtudta, hogy csak újságíró, igen leki- csinylőleg nézeti rám. Női látogatója is van a pozsonyi ter­ménytőzsdének. Egy igen ügyes, szorgalmas urínő, Herzfeld dr. professzor nővére, öz­vegy Herzieldné. Mondják, hogy igen ügye­sen köt üzleteket az egyetlen nőbörziáner. Mikor fél egy tájban kiléptem az izzó po­zsonyi utcára, a tőzsde ajtajában a pozsonyi cippzsinórkírállyal ütköztem össze, aki szin­tén börzézik itt a cipőzsinórral. — Zvá Kronen a‘ bár ... (Két korona egy pár. . Nem vettem tőle cipőzsinórt. Rehorovszky Jenő. fiitheiakameii-jsoharak a készülék Szlovessszké^asa Amerikába, száííi.ják az u\ uvescsodákat — A farad--.árvát bevonult az a§zta!okre is — A P. M. H. eredeti riportja — Szíovenszkó, julius 12. Másfél évvel ezelőtt égy Carnarvcu lord nevű angol tudós ráibukkant az egyiptomi ki- ráiysirok.ra. Azóta az egész világ lázas kí­váncsisága fordult a piramisok felé: amelyek több ezeréves titkokat rejtegetnek maguk­ban. Garnarvon megtalálta a nagy faraó: Tutlfeníkamen múmiáját is és Párás hölgyei, vagy divatkirályad nyomban megkonsiruál- ták a Tuthenkamen divatot. Csak kis idő kellett és mindenütt felénk nevettek a Tut- lienkcmen-sáluk és bHuzoik, nem telt el sok idő, megjelentek a T tfilhenik ámen-szobák, kurplék és a báltermekben is a Tuttiembamen melódiákra járták a párok az eg3rmásba fo­nódó sim-mit és jávát. De valami még hiányzott. A báróikban és tánclokálöiklbzn a banda elkeseredetten nyúzta a Tutbenkamen-nótákat, az asztalok melleit is a nagy fáraóról beszéltek akkor, amikorra a más témából kifo.gyíak, de az aszíaíoikcm nem volt semmi, ami eszébe jut­tatta volna e feledékeny világnak a nagy fá­raó emlékét. TuJbenkamen már mindenült ott volt. Az anyák a nevével ijesztgették gyermekeiket, az írók színdarabokat írtak iteia, a zeneszerzők régi nótáikból Tuthenka- meu-melódiát lóbkovrtz, azaz lopkodtak össze és & Trudl riévre hclígató négyéves ártatlanságot Tüthetik,ámennek keresztelték el csintalan nővérei. Az első élelmes szabó megvert egy ruhát, amely ellentétben a múlt, azaz pardon a tegnap divatjával elta­karta a lábakat, a karcsú bokákat és lemez­telenítette a karokat és szí a toilettet elne­vezte TuTienkamen-Hibának, szóval min­denütt ott volt már a Tuthetikámén, csak ép­pen az asztalokon nem láttunk belőle. És megszületett az is, ami eddig nem volt. A Szlovenszkóban lévő katalinbutaá üvegygyárban már nagyban gyártják a Tut- henkamen-dolgokat. Poharak, szervizek, vá­zák kerülnek ki a szorgos munkáskezek kö­zül, amelyek arra hivatottak, hogy a nagy faraó emlékét időtlen időkig megörökítsék a fele dékeny utókorban. A Tutiheinkarnen szervizek. Nagyszerű anyagból készülnek és egyiptomi díszítés hú­zódik meg rajtuk. Ott van a piramis, a szög­letes arcú egyiptomi, amint legyezőt tart ke­zében, ott van a múmia is és a faraó a tró­nusán ülve adja ki & parancsokat! a rabszol- ga í elügyel őkm ek. És a kelyhek. Ezek száruk közök három kék vagy zöld golyóval vannak ellátva, raj­tuk egyiptomi díszítés. Gyári nyelven: De- cor Luxor és Decor Pbaraó. Színezésük fe­kete és piros, -amely az esti világításban úgy ragyog, mittia pompázó ékszer lenne. A gyár főleg Amerika részére készíti és szállítja a Tuthemkamen szervizt. Amerika, az iiveg- exo Jkuniók hazaija kapja meg először az üveg technika újabb csodáját, hogy mad on­nan kiindulva a vén Európában is befussa a cl la dal útját. Az amerikai milliárdosok asztalán mái ott rejtőznek a TutUenkamcn-polharnk, a francia pezsgő már ez Qxotkus üvegremek­ben gyöngyözik és’ a gondtalan milliárdosok Tutihenkamen egészségére ürítik az első po­hár bretagnei gyöngyöt. (M.) mzácm Úino&ssxéanSi HwrlSm'S 80 cm. hosszú, barna színű, szilváidból ké­szüli, rajta sz őilőrn ofiv ura ok. Fadrusz mü- vészkeze az egyes részeken hajszáKiuom- ságu részleteket vágott ki. A madár lába haj szátfinom, a madár csőrében a nyelvét is kidolgozta. Az egész mű Fadrusz jókedvében született és a rwgy mester lelkének egy da­rabját vitte az ajándék munkába. Raji van a sajátkezű aláírása is: 1884. Fadrusz. Fönt pe­dig S. J. monogram. Lázár Béla dr., a budapesti Ernst-mu-' Nyári riport a pozsonyi terménytőzsdéről Orvösktadó hibák — Egy hétfő délelőtt — A tőzsde szótárából — Korajv „ab Kopf" ős „Petiía" — Kik dominálják a tőzsdét? — NŐ tagja is van — A Reinitz-szakáll és a jeliem — A cspözsiuóros börzés A Prágai Magyar Hírlap munkatársának eredeti riportja 1 r w 1 51 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg 1 íí n'fí kt |f 11 W* |.r T ll Ifin keserüviz, mert szükség esetén rCÍÜ$€3l2<fi§ fifilg5í»3íáriral 8a«SÍ­£«« J ií’k M II Cliíl Km> 8* ^ gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben i!lll1lllHllllliit,:!:!iHiin!iiiiiiii!iHiii!ffii(ii!ttl(tíltlRtiilfflitftiiiii!!tl!!l!!l'til!!!!1ii rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben, iojs Áz „S'á’ílbahMM nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel m ii mm ■wi»— Wi—III iiiurri rnrua^iiiiinm nwiOiniiiiiiiwiiiiinnwwwfriTwrínTiuniiniowriTiimBiunwwimib jMiii»i>ii»mimWKW wu< wwwi.i».iiUj^iuuwjvx»^P>Uttmrw» \ " ' *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents