Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-12 / 156. (604.) szám

Szombat, IuFusl2. 'jprüő,vjfa&mf & Óriási tűzv'eszedelem Messzinában Messzina, julius 11. Az elemi iskolában eddig ismeretlen okból tűz támadt, mely pillanatok alatt átterjedt a karmeli­ták templomára és a gimmázümra. Mind a három épület teljesen elpusztult. A tiizveszedelmet a tűz­oltók és katonaság: nem tudta lokalizálni, a lángok átcsaptak a fazsindelyes lakóházakra s több mint száz lakóház földig égett. A kár sokmillió líra. Nagy viharok pusztítottak Olaszországban Róma, július 11. Egész Itáliában nagy vakarok pusz.ita­lnak. Milánó környékén tegnap este erős jég­verés volt. Genusban a villám egy hajó ár­bocába csapott! és azt szétforgácsolta. Sze­rencsére emberéletben nem tett kárt. Speziá- ban a vilhar a villamos vezetéket elpusztítot­ta úgy, bogy a város teljes sötétségben ma­radt. A da Imát pár lökön az erdőkben és ker­tékben rengeteg a kár. Nápolyban is hatal­mas vihar dühöngött. Amerikai bankárok tanácskoznak Londonban * Ber&n, junhis 11. (A P. M. ti. tudósítójától.) Londonból szár­mazó hírek szerint nagy feltűnést kelt ott az a kö­rülmény, hogy számos amerikai pénzügyi tekin­tély gyűlt össze. A jelenlevők között van a Mor- gan-bankháznak képviselőié Thomas Laanont, aki J. P. Morgan mellett a nagy világbankháznek leg­befolyásosabb tagja, továbbá Mister Yotrng Mel­lon amerikai államtitkár és Hughes a londoni kon­ferencia előtt fognak megérkezni és tárgyalásokat fognak folytatni az amerikai pénzügyi emberekkel. Az egyik bankár kijelentése szerint a szakértői terv végrehajtásának esetén nem lesz nehéz Né­metország számára egy milliárd dolláros kölcsönt biztosítani. Eivera Marokkóija utazott Madrid, julius 11. (Mavas.) Primo de Ri­vera Marokkóba elutazott­Hlmdarafeok az uí<azó honatyákról, a cipőben járó tevék­ről és a prágai lakásokról —A P. M. H. eredeti riportja — Prága, julius 11. A minap történt. A prágai szenátus a rekkenő hőségben bezárta kapuit és a haza vénei megkezdték jól megérdemelt szabad­ságukat. Este nagy forgalom volt a pályaud­varon. A pelsőci vonathoz csali egy első osz­tályú kocsi volt csatolva és mivel a demo­krácia törvényei szerint mindéin tör­vényhozónak külön fülke jár, el lehet gondolni, hogy az első osztályú fülké­ket csakhamar mindet lefoglalták. A kalauz nagy buzgósággal az egyik másodosztályú fülkét kinevezte első osztályúnak és ebben szorongott hét utas. Hat szabadjegyes és egy olyan, akinek fizetett jegye volt. Ezt a kocsi utasai, akik között újságíró is volt, alaposan szenuügyre vették. Egy perccel a vonat in­dulása ellőtt nagy lihegve befutott még egy sziovenszkói kormánypárti szenátor, aki azonban elfelejtett magának lefoglaltam fül­két. Nagy dohogva előbb az egész másod­osztályúból elsőoszt ályuwá kinevezett fülkét ki akarta ürittetni, ahol hét ember szoron­gott, végül is meggondolta a dolgot és beült a még található egyetlen helyre. Leült, ez nem lett volna baj, de a kővetkező pillanat­ban levetette szandálját — cipőt és harisnyát e derék honatya elvből nem hord — és ki nyújtózkodott, A fülke egyik utasa, az újság­író., aki kínos verejtékkel szerezte meg ma' gának a szabadjegyet; nem tudni miért, de a szenátor eme ténykedése után ki akarta nyitni az ablakot. Csakhogy a fülkében két fogfájós nő ült. akik ebben az akarásában meggátolták. Tabló. Tessék elképzelni a Cipél ===== CSAK „MAOÍT-" NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 helyzetet. A fülke egyik utasát a többiek állandóan azzal gyanúsították, hogy jó érett roquefortot visz a zsebében. * Ez is a vonatom történt és ennek is fő­hőse egy törvényhozó. Oderbergben a vo­natra egy németországi ur szállt föl, aki leszúrta az első osztályért járó útiköltséget és be akart ülni az egyik fülkébe. Minden fülke tele volt, csak egyikben utazott egyedül egy törvényhozó. A németországi ur benyi­tott a fülkéibe és le akart ülni. A következő piUanatban azonban a fülke utasa torkomra- gadta, kituszkólta az ajtón és valami olyan nyelven, amit a németországi ur nem értett meg, hangosan kezdett kiabálni. Ilyeneket mondhatott, hogy ő képviselő és néki külön fülke jár és nem engedi meg, hogy őt háborgassák. A németországi ur eleinte ■elcsodálkozott, azután a fejéhez kapott és így kiáltott fel: — Ja, egészen elfelejtettem, hogy a de­mokrácia egyetlen szabadalmazott államá­ban: Cseh-Szlovákiáiban utazom. És leült a folyosón és többet tudott va­lamivel. * Prágában nincsen áflatkert. Ez azonban nem jelenti azt, hogy állatok sincsenek. Egy nyári délelőttön egész állatsereglet vonul föl a főutcákon. Tevéket, elefántokat lehet látni, amint hátukon nagy táblákat cipelnek, hogy csak itt lehet valódi kávét kapni és hogy másutt nem szabad ruházkod'ni, mint ennél vagy amannál a cégnél. Az állatok lábaival azonban bajok vannak. A múltkor is láttam, hogy az egyik teve sárga, cipőben járt. Az elefánt már tarkább volt. Egyik lábán fekete., másikon sárga cipőt és rongyos nadrágot viselt. Egy azonban megnyugtató. Zsakett nem volt rajta. Vagy igen és csak a Ieber- nyeg alól nem látszott ki? * Színhely Ismét Prága. Egy barátom la­kást keresett. Végre talált egy olyat, ami tel­jesen megfejelt. Mikor már megalkudott, egy indiszkirét kérdést tett föl. Hogy kérem, ő fiatalember és így természetesnek találja, hogy stb. A lakásadónő mosolygott. — Kérem a menyassszonya bármikor eljöhet. Prágáiban íennészetesne találják, hogy a mewnya&szony meglátogassa a lakásán a vőlegényét óső. A londoni konferencia után párisi konferencia kthretkezik Berlin, julius 11. (A P. M. H. tudósítójától) A Vcssische Zeitung londoni jelentés alapján úgy tudja, hogy a londoni konferencia szerdán csak a tárgyalási renddel és egy szakértői bizottság alakításával fog foglalkozni s hogy a tulajdon képpeni tárgyalások csak csütörtökön dél­előtt kezdődnek. A konferencia első részének nem lesz más feladata, minthogy kifejezésre juttassa a szövetségesek közötti megegyezést. Ezzel véget is ér a konferencia első része. A második része, amelyre Németországot mint egyenjogú résztvevőt meghívják, diplo­máciai körökből származó értesülés szerint Parisban lesz megtartva. Poiücaré kíméli Herriot tekintélyét Prága, julius 11. ÍA párisi tanácskozás nyomán sem Lon­donban, sem Páriában nem nyilvánul meg túlságos elragadtatás, sőt Londonban Macdo- naltí koncessziói határozottan rossz impresz- sziókat válrtottalk ki Mindazonáltal a párisi tanácskozásnak párisi és londoni parlamenti diskusszfója nyugodtan és bizonyos fokú tar­tózkodással folyt le a tegnapi napon. A fran­cia szenátusban Poihcaré mondott föltűnően tartózkodó és a támadó célzatot elrejtő be­szédet. A beszéd inkább a saját politikájának magasztalba, mint a Herriot politikájának kritilkáija volt. Kijeleartette hogy a Ruíhnmeg- szá 11 ásnak köszönhető az, hogy a jóvátételi kérdés a szakértői javaslatokon át a londoni konferenciáig megérett és erősen kidomborí­totta, hogy Macdonald február 21.-étöl mostanáig milyen eíkanyarodást végzett a jóvátétel! politikájával. Februárban a jóvá­tételnek és a szövetségközi adósságoknak szoros összefüggését ismerte el, most pedig egészen más álláspontot képvisel. Pomcaré szerint megengedhetetlen az, hogy Német­országot Londonba engedjék, hogy alkalma legyen arra, hogy a szakértői terven változ­tatásokat eszközöljön. Hogy Polncarének milyen taktikai célzata tette szükségessé a tegnapi metódust, miért támadta Macdö- naldot és nem belpolitikai ellenfelét — erre a kérdésre csak a közeli fejlemények adhat­ják meg a feleletet, mert bizonyosra vehető az, hogy a londoni konferenciát megelőzően Poimearé közismert aktivitása nem fog a lanyha várakozás stádiumába 'Sülyedni. Párisi jelentés szerint a francia politikai •körök Poincaré tegnapi beszédét nem tekintik interpellációnak, hanem sokkal inkább jó- tanácsoknak a kormány számára. A Matin különösen hangsúlyozza, hogy Poincaré arra törekedett, hogy Herriot tekintélyét, amelyet Franciaországnak a londoni konferencián képviselnie kell, ne csökkentse. Macdonald őszinte beszéde Az angol alsóházban, noha a külpolitikai vitát elhalasztották, Macdonald mégis adott egy pár felvilágosítást párisi útjáról. Ezek a felvilágosítások szokatlanul őszinték voltak. Macdonald nyíltan beösmerte azt, hogy pá­risi utjával Herriotot és a londoni konferen­ciát kellett megmentenie. Nyílt őszinteséggel mutatott rá a francia és angol álláspont kö­zé’ti differenciákra, amelyek között legfeltű­nőbb az, hogy a francia nép a szakértői ja­vaslatokat nem hajlandó a békeszerződés ki­egészítő részei:ént felfogni, csak a jóvátétel! kérdés megoldására szolgáló uj metódusként. A Macdonald kijelentéséből kiviláglik az is, hogy a francia kormány még nem járult hozzá ahhoz a javasjaihoz, hogy, a jóváté­tel bizottság egy amerikai taggal kiegészít­tessék és hogy a bizottság meg nem egyezé­se esetén a jóvátétel! főbiztos szerepeljen döntő bíróként. Kijelentette azt is Macdonald, hogy nem járulhatott hozzá a francia kormánynak ama kívánságához, hogy a szövetségközi adóságok kérdését egydejüleig oldják meg a jóvátétel! kérdéssel. Nyomatékosan hangsúlyozta azt hogy a biztonság kérdésével kapcsolatosan az angol kormány semmiféle katonai jellegű szövetség javaslatát nem hajlandó elfogadni. Egy képviselőnek ama kérdésére, vájjon a londoni konferenciára meghivnak-e egy ame­rikai és megegyezés esetén egy német kép­viselőt, vagy pedig Németország meghallga­tására uj konferenciát hívnak egybe, Macdo­nald kijelentette, hogy ezt a kérdést a kon­ferencián fogják szabályozni. Chamberlain azt kérdezte, hogy ha Macdonald, akkor amikor egy amerikai képviselőnek a jóvátételi bizottságba valóbevonásáról beszélt, a jóvá­tétel! bizottságra gondolt-e, vagy pedig egy uj testületre, Macdonald kijelentette, hogy a jóvátétel! bizottságra és nem egy más testü­letre gondolt. Chiwa utolsó khácja A hatalmas uralkodó napszámos lett Moszkva, julius 11. A világsajtót az utóbbi napokban bejárta az a Mr, hogy a chiwai khán és trónörökös fia eltűntek s valószínűleg a bolsevikok fog­ságában pusztultak el. Az ázsiai deszpota érdekes sorsa azonban nem ért véget a vö­rösök fogságában, fiával együtt kiszabadult a börtönből s ma valahol Szibéria végtelen mezőin bolyong, hogy életét megmenthesse. A khán 1917-ben még az Afganisztánból északra fekvő Chiwa-hirodalom uralkodója és zsarnoka volt. Ghiwa forradalom előtt Bo- charával együtt az orosz cár protektorátusa alatt állott s az angol Ázsiával szemben véd­te az orosz érdekeket. Az északról rohanó vörösforradalom hullámai Chiwára is ráözün- jöttek s a chiwai khán nemcsak a négyszáz- ezer aranyrubel orosz szubvencióját, hanem országát és szabadságát is elveszítette. A vöröskatonák éjjel rohanták meg a khán pa­lotáját s a hatalmas zsarnok ezeregyéjszakái kéjlakából éjjeli köntösben menekült fiával együtt. A menekülő khán ezer veszedelmen és kalandon át jutott el Oroszországba, ahol azonban felismerték, lefülelték s közel Mosz­kvához koncentrációs táborba internálták. Míg a khán a foglyok keserű kenyerét ette, azalatt Chiwában csodás kincstárán és rengeteg vagyonán a bolsevizált ország uj hatalmasai osztozkodtak. A zsákmány fel­osztása azonban nem ment testvériesen. A konzervatív uzbák fajt a vörös cliiwák lever­ték, ezrével végeztek ki a khán híveit, majd egymás között vesztek össze a khán és hí­veinek vagyonán. s a bolsevikok között dúlt sokáig a harc, 1920-ban a chiwai szovjet is berendezkedett s az orosz szovjetek tagja lett Az orosz bolsevikok ekkor a khánt és Fiát a fogolytáborból elküldték Chiwába, a ki- wai szovjet azonban khánékat nyomban visz- szaküldte Oroszországba, azzal a diplomá­ciai üzenettel, hogy a chiwai szovjet Oroszor­szág részéről ellenséges aktusnak tekinti a khán visszaküldését. Az orosz szovjet erre nem tudott mit kezdeni a khánnal. Hosszas tanácskozás után elvitték őket Szibériába s ott szabadon bocsátották. Szabad lett végre a hatalmas deszpota, akinek lábai elé kétmillió ember borult még pár év előtt, de nem tudott áhított szabad­ságával mit kezdeni. Hatalmas, mesébe illő vagyonából egyetlen kopeket sem menthe­tett meg s a szomorú éhhalál leselkedett rá Szibéria hómezőin. Omszkig vergődött el a khán trónörökös fiával s ott napszámosrmm- kát vállaltak, hogy mindennapi kenyerüket megkereshessék. Félévig dolgoztak egy omszki fatelepen s egy tavaszi napon eltűn­tek a városból. Merre vették útjukat? Északnak, délnek, Ázsia vagy Európa felé? Nem tudták a bolseviki hatóságok megálla­pítani, pedig lázasan kutattak nyomaik után. Lehet, hogy alkalmas időben fel fog tűnni régi birodalmában, hogy trónját visszasze­rezze. —(A miniszterelnök Karlsbadba utazott.) Hivatalos közlés szerint Svehla miniszterel­nök ma reggel Karísbadba utazott, ahol hosszabb ideig fog üdülni. — (iskolai reformok.) Az isikoiaiigyi re­formot előkészítő bizottság legutóbbi ülésén a középiskolai leányoktatással foglalkozott. A bizottság elvben a koedukációs rendszer ellen van s csak ott engedi meg azt, ahol kü­lön női középiskola nincs. A lányok nevelé­sénél különös gondot kell fordítani ezek testi és szellemi fejlődésére s ezért eme iskola ta­nítási tervezete nem utánozza szolgaiíag a fiú középiskolák tanítási tervezetét, hanem figyelemmel van a nők képességeire, termé­szetes hrvatására és a női élethivatás gya­korlati szükségletéire. A polgári iskolák re­formálása céjából négyosztályu polgári isko­lát indítványoz a bizottság (a történelmi or­szágokban eddig csak három osztály volt); az első három osztály anyaga az idegen nyelvek kivételével teljesen megegyezik a középiskolák tananyagával, míg a negyedik osztály előkészíti a tanulót a szakiskolára. A' tanítóik épzés tekintetében azt javasolta a bi­zottság, hogy a tanítójelölt >a középiskola si­keres elvégzése után két félévig köteles le­gyen a pedagógiai akadémián folytatni a Ta­núim anyait. A pedagógiai akadémia tanári kara egyetemi magántanárokból állítandó össze, eme két féléves tanfolyam elvégzése után a jelölt érettségi vizsgát tesz és egy gyakorlati év után pedig képesítési vizsgát. A polgári iskola tanerői összesen négy fél­évet kötelesek tölteni a pedagógiai akadémi­án s emellett az egyetem szaktárgyait is hall­gatják. Az eddigi tan f tők ép 7 öi méze 'eket megszüntetik. pun; arsrli mi fkímxiinfs 7 Amerika még nem határozott ségben szerepelhet. Nem hiszik azt, nagy az amerikai delegátus leadhatja a jóvátételi bizottságban szavazatát anélkül, hogy nem formális részvételi jellegét veszélyeztethetné. Mindezek a jelentések arra vallanak, hogy Macdonald és Herriot Párisi megegyezésének keresztülvitelénél Amerika esetleg komoly akadályokat állíthat föl. Washingtoni politikai körök véleménye szerint azt a kérdést, vájjon Coolidge elnök a szenátus hozzájárulása nélkül fölhatalmaz- haja-e Young amerikai delegátust, hogy a jóvátételi bizottságban mint döntőbíró szere­pelhessen, előbb jogi testületekkel kell meg­tárgyalni. Úgy hiszik, hogy Young mint dön­tőbíró csak pontosan meghatározott minő­Milyen áron mentette me» Macdonald a konferenciát? se, mert ki van zárva az, hogy Amerika fel­adja eddigi álláspontját. Macdonald párisi útja előtt azt állították, hogy az egész ellen­tét vihar egy pohár vízben, most kiderült, hogy ennél komolyabb viharról van szó s hogy Macdonald megmentette ugyan a kon­ferenciát, de az a nagy kérdés, hogy milyen áron, Londoni jelentés szerint Macdonald teg­napi beszéde után az angol politikai közvéle­mény megállapítja azt, hogy az összes ké­nyes pontok nyitvamaradtak és a konferen­ciára bízták azt, hogy az ellentéteket áthi­dalja. A Times szerint az a terv, hogy a jó­vátételi bizottságban egy amerikai delegátus is részt vegyen, csak a kétségbeesés lépé-

Next

/
Thumbnails
Contents