Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-31 / 172. (620.) szám
Tűzbe a kezeket! (—ki—) Kassa, julius 30. A magyar nemzetnek Cseh-Szlovákiához csatolt töredéke. az embertelen szenvedések golgotás útját járja. Nem uj dolog ez, mindenki is tudja) közülünk, hiszen mindannyian saját testünkön, lelkűnkön érezzük, gyermekeink sápadt arcán és kétséges, örömtelen szemében látjuk, hogy egy újabb Mohács szakadt reánk a sújtó gondviselés kifürkészhetetlen akaratából. Golgotás utunkon végig ver, üldöz a Heródesek poroszlóinak korbács- ütése. Nincs a köz- és magánéletnek egyetlen tere, amelyen ne éreznék a gyilkos szándék kínzó csigáját, mely türelmünket s idegeinket Szakadásig csigázza. Gyáva, pecér munka veszi rajtunk kegyetlen jussát, a hatalom minden fegyverével a kézben szadista gyönyörűség lehet a háborúban elfáradt, forradalmakban hitét vesztett, lekötözött, védtelenre meztelenitett mártírok szenvedéseit szemlélni. Soha el nem követett bűnöket fejünkre olvasni s azokért boszut áilani rajtunk. Kezdték a lelkünk táplálékán, a tudáson, olnyomták iskoláinkat s a meglévőkben folyik a lélekmérgezés szakadatlanul, pokoli rendszerességgel. Folytatták a kenyerünkön. Kiverték kezünkből a szerszámot, a minket illető földet másnak osztják ki. Elveszik a mimkakedvet., mert. mindannyit!tik c.-ak; a* adókra dolgozik, a kegyetlen rabszolgatar’- tóinknak jólétéért. És amikor látták, hogy tudatlanságra kárhoztatva, koldussá szegényitve is ragaszkodunk ehhez a földhöz, amelyet a mi őseink vére öntözött termékennyé, amely szülőföldünk, amelyhez ezeréves gyökerek szijjaz- nak elszakithatatlanul, amikor látták, hogy fői séges, magyarhoz méltó nyugalommal és türelemmel, soha meg nem alázkodva (és ez fájhat a rabszolgatartóknak a legjobban!), ele büszke óvástétellel viseljük a sorsunkat, sőt, teljesítjük tőlünk telhetőén a reánk rótt nehéz, törvényes kötelességeket, hittel egy jobb jövőben, remélve, hogy igazságunk meg kell, hogy győzze a hatalom birtokosait, ha van bennük egy foszlány még az emberiességből, — akkor gyökerünkre uszítják a hivatalnok- s.ereg kukacait, hogy rágják el azokat a szálakat, amelyek ehhez a földhöz kötnek. És a csimaznép teljesiti a parancsot. Egymás után vonják meg legjobbjaink illetőségét. • Hová forduljunk? Mit tegyünk? Kitől remélhetünk oltalmat véres szorongattatá- sunkban? Hiába tekintünk szerteszét a nagy világban, nincs egy biztató arc, amely felénk fordulna, nincs egy szem, amelyből legalább részvétet, sajnálkozást olvashatnánk le. — Talán az isten is elfordította tőlünk az arcát, mert különben nem ttirné az igazságtalanságot, amely rajtunk tombol! Kétségbe kell esnünk! Kétségbe kell esnünk! . De nem! A magyar nép évszázados szenvedésekben izzadta ki azt a közmondását: „Segíts magadon s az Isten is megsegít11. Mi bennünk, erkölcsi erőnkben van a helyzet orvossága, amely előtt előbb, vagy utóbb meg kell hajolnia a legelvadultabb ellenségünknek is. Sokan vannak, Istenem, de sokan, akiket megfélemlített a korbács, elnémított a szenvedés, aki azt reméli, hogy ha megbuvik egyéni érdekeinek bútorozott szobájában, akkor otthont talál benne! — Hányán vannak, akik nem mernek könyvet, újságot venni a kezükbe, mert ezt is a rovására Írják, akik meglapulva tűrik az elnyomást, mert igy remélik, hogy az ő kenyerük megmarad. Balga öngyilkosok. Ma kikezdik azokat, akik fölégnek a közcélú munka füzében s ha ezekkel végeztek, — óh, az érdemtelen dicsőség mámora telhetetlen moloch, — akkor sor kerül a gyávákra, kushadókra, csak azért, mert magyarok s mert kenyér van a kezükben. Ez a két bűn elég, hogy meg ne tűrjék ezen a területen. ' ~ Nem megalkuvókra van szükség, nem kátgörnyesztő talpnyalókra, de büszke, kivágott mellű, öntudatos harcosokra, — Mucius Scaevolákra! A római köztársaság nagy veszedelemben volt. Az etruszkok barbár népe Porsina királlyal az élükön Róma kapui előtt táborozott, hogy az áruló Tarquiniusok jármos hatalmát visszasegítse a római nép nyakára. Ott állott a biztos győzelem reményében, — amint azt a történetíró mondja. Akkor egy C. Mucius nevű ifjú járult a szenátus elé s kérte, engedtessék meg neki, hogy átmenjen az ellenség táborába, megölni a hazáját fenyegető zsarnokot. El is ment. A király sátorában egy fejedelmi pompába öltözött embert látott, azt hitte, Porsina maga az, leszúrta. Pedig csak a király Íródeákja volt. Elfogták a csatlósok és Porsina elé vitték. A fogságában is inkább félelmes volt, mint félénk — írja a historikus —, büszkén kivágta a mellét: „Római polgár vagyok, C. Mucius a nevem, mint ellenség az ellenségemet meg akartam ölni. A haláltól nem félek jobban, mint a gyilkolástól. Rómaihoz illik súlyos dogokat tenni, vagy elszenvedni. És nem vagyok egyedül, a férfiak hosszú sora áll a hátam mögött, akik egyenként és összesen ugyanezt akarják!“ — A király rémes haragra lobbant s tüzhalálra ítélte. És akkor Mucius jobbkarját odatartotta az áldozati tűz fölé és egy jajszó, egy larcrándítás nélkül tűrte, hogy szénné égjen a karja. — A barbár királyt annyira meghatotta a hősiesség, az önfeláldozás csoda- példája, hogy szabadon engedte az ifjút és következtetve a római ifjú rettenthetetlenségéről az egész nép elszántságára, békét kötött a római néppel. Örök példa a Muciusé, akit népe megtisztelt azzal, hogy balkezünek, Scaevolának nevezett el. A meghuny ászkodás nem vezet célhoz, csak az önfeláldozás, a mindenre elszántság láttathatja be a jármos hatalmat nyakunkba vető hatalommal, hogy minket elpusztítani, megtörni nem tud! Tűzbe hát a kezeket! Álljon a nemzeti munka, a vértelen küzdelem csatasorába mindenki, hogy azok, akik a legelső sorban küzdenek, akik szembe állanak a halálos ítéletet könnyelműen kimondó hatalommal, büszkén hivatkozhassanak reánk: „Hosszú a sora utánam azoknak, akik hasonló dicsőségre törekszenek!“ Hogy nyugodt öntudattal mondhassák: „Engem kivégezhettek, áll helyembe más, aki csak azt akarhatja, amit én, az igazságot, megtizedelhetitek a sorainkat, „megfogyva bár, de törve nem“, az utolsó szálig, mindenki kész a szenvedésre, kész a fobbkeze elvesztésére is a nemzet megbecsültetése, ai jogaink kivívása, az igazságunk elismertetése érdekében!“ Skrzynski lengyel külügyminiszter programot ad Varsó, julius 30. Skrzynsíki, az uj külügyminiszter az Echo Varszawski munkatársa előtt hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben többek között a következőket mondta: — Politikáim alapja az a tény, hogy ma Lengyelország a kulcsa Keleteurópa és a béke problémájának. Ha Lengyelország veszélyben forog, úgy veszedelem fenyegeti egész Európát. Lengyelországnak figyelmeztetnie kell Európát jogaira és arra a fontosságra, amelyet hiba lenne letagadni mikor Európa és a világ egyetemes politikájáról van szó. Éppen ezért Angliát is, amellyel viszonyunk mindmáig nem lépte túl a közömbösséget, meg kell győznünk Lengyelország, nagy politikai jelentőségéről. Az európai politika egyik legégetőbb kérdése a garanciaegyezmény. A népszövetség őszi tanácskozásán Lengyelországnak nyomatékosan kell hangsúlyoznia békés szándékait, azonban egyúttal azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sem Oroszország, sem Németország nem fogadták még el a népszövetség ideáljait, amely körülmény Lengyelország szerepét nagyon megnehezíti. Mi a magunk részéről azt kívánjuk, hogy politikai és gazdasági e két áftammal a ÍP#S3»vél vesébe viszonyba jussunk, ez azonban attól függ, hogy Németország és Oroszország hogyan viselkednek a népszövetséggel és a szerződésekkel szemben. A cseh-szlovák—lengyel kapcsolatok megteremtése érdekében mindkét állam részéről már eddig is számos kísérlet történt, amelyek azonban — sajnos — nem vezettek eredményre. Ami a jövőt illeti, Lengyelország minden igyekezetével azon lesz, hogy ezek a kapcsolatok kedvező irányban fejlődnek. Csehszlovákiát és Lengyelországot számos közös érdek kapcsolja össze s a bennünket elválasztó kérdéseket diplomáciai tárgyalásokkal kell megoldanunk. Bizom abban, nagy ezek a munkálatok, amelyeket eddig nem kezdhettünk meg, a közeljövőben gyorsabb tempóban fognak haladni. Óhajtandó lenne, hogy a balti államokkal való viszonyunk a jövőben még jobb és szorosabb legyen. Remélem, hogy Litvánia Kowno kérdésében belátja, hogy a népszövetségi egyezmény elfogadására szükség van s hogy Lengyelország jogainak el nem ismerése igen komoly veszéllyel járhat s csak Litvániának válhatik kárára. Bizom benne, hogy Litvánia végül is a megegyezés útját választja. Szívesen vennék részt személyesen a helsmgforsi konferencián, ha az nem esnék össze a népszövetség őszi ülésszakával. Véleményem szerint az európai politika súlypontja a legközelebbi jövőben Genfbe fog áttolódni. Az uj lengyel külügyminiszter azzal a szokatlan őszinteséggel nyilatkozott, amely a felelős államférfiak hosszabb hivataloskodása után rendszerint nyomtalanul eltűnik. A nyilatkozat legérdekesebb része az a szemrehányás, amellyel az uj külügyminiszter Angliát illeti. Tagadhatatlan, hogy Lengyelország súlyos politikai és geográfiai helyzetéiben az uiabb időben meglehetősen magára maradt s ebből a szempontból nagyon is érthető, hogy a szövetséges hatalmak — s elsősorban Anglia — barátságéira szüksége van. Úgy látszik, hogy az uj lengyel külügyminiszter nagystílű politikát akar folytatni, azonban kérdéses, hogy ez a törekvése Lengyel ország zilált belpolitikai viszonyai mellett megvalósulhat-e. 100 cseh-szí. Koronáén fizettek ma, julius 30-áu: Zürichben 16.05 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 210000.— osztrák koronát Beriinbeo 12^0000ÖflÖOÖÖ.— német márkát Négy angol repülőgép lezuhant Sírnia, julius 30. (Reuter.) A süni ködben négy angol repülőgép a hadműveletek során különböző helyeken lezuhant Az első és második repülőgép két repülőtisztje és két pilótája azonnal meghalt, a harmadik repülőgép a benszülottek kezei közé került A negyedük lezuhant repülőgép legénysége nem sebesült meg. Csendes mnnha folulk a londoni konferencián A franciák két év alatt akarják kiüríteni a Ruhrvidéket — A jóvátételi bizottság holnap Londonba utazik? London, julius 30. (Különtudósitás.) A közvélemény érdeklődése a londoni konferencia iránt tagadhatatlanul ellanyhult. Az inkább demonstratív jellegű teljes ülés után az egyes bizottságok és albizottságok tovább folytatják munkájukat, amely tagadhatatlanul nehezen halad. A mai tanácskozások főleg az uj francia javaslat körül forogtak, amely szerint szükség esetén a jóvátétel! bizottságba delegált háromtagú bizottság fog segédkezni azoknak a nehézségeknek elhárításában, amelyek a Dawes-tervezet végrehajtása aíatt esetleg beállanak. Ez a bizottság lenne a döntő fórum a mulasztások, természetbeni szállítások stb. kérdésében. Úgy hírlik, hogy Macdonald a francia javaslatot jóindulattal fogadta. A francia sajtó részletesen tárgyalja azt a francia delegáció részéről kifejtett javaslatot, amely szerint a szakértői jelentések vitás kérdéseiben döntőbíróság ítélkezzék- Az Oeuvre szerint Herriot szakított a múlttal. A francia tervezet nem csupán a részletek megoldását jelenti, hanem teljes arbitrázsrendszer megteremtését, amely a pénzemberek kételyeit teljesen ki fogja küszöbölni. Franciaország ebben a tervezetben a legmesszebbmenő módon adta tanujelét jóakaratának. A Matin megállapítja, hogy ha a jóvátételi bizottságba fölvett amerikai delegátust is figyelembe veszik, akkor.Franciaország az öt szavazat közül csak egyetlen eggyel rendelkezik és igy megtörténhetik, hogy véleméFranciaország nagyobb részt követel a jóvátételekből A Vossische Zeitung londoni jelentése szerint amerikai körökben azt beszélik, hogy Herriot a jóvátételi bizottság teljhatalmának korlátozása fejében azt követelte, hogy Franciaország az eddiginél nagyobb részesedést kapjon a befolyó jóvátételi fizetésekből. Franciaország ilyen irányú követelései any- nyit jelentenek, hogy Angliának majdnem telnyével magára marad. Ilyen körülmények között a javasolt döntőbíróság a francia tételt diadalra viheti. Az uj rendszer megoldaná a természetbeni szállítások problémáját is s most már csak azt kell bevárni, hogy a francia parlament és a jóvátételi bizottság miként fogadja a javaslatot. A lap azt hiszi, hogy francia katonai részről a Ruhrvidék fokozatos kiürítését két éven belül szeretnék végrehajtani s a kölni angol megszállást összekapcsolnák a Ruhrvidék francia megszállásával. A Journal és az Echo de Paris a francia arbitrázsjavaslatot erős kritikával kisérik. A Petit Párisién szerint Londonban tegnap minden oldalról a megegyezés szándéka volt észlelhető s a Ruhrvidék kiürítésének kérdésében is megállapítható a közeledés az angol és a francia álláspont között. Azt hiszik, hogy a jóvátételi bizottság már holnap Londonba fog utazni. A Journal szerint a jóvátételi bizottság tegnapi ülése igen mozgalmas volt s megállapítható, hogy a bizottság tagjai egyáltalában nem vágyódnak Londonba. Hughes államtitkár, aki az amerikai követség mai ebédjén állítólag találkozott Poin- caréval, a Petit Párisién munkatársa előtt ismételten kifejtette a Dawes-tervezet fontosságát. Véleménye szerint a tervezet megvalósulása esetére a többi kérdések szinte maguktól oldódnak meg, a tervezet meghiúsulása azonban a káoszt jelentené. jesen le kellene mondania 22 százalékos részesedéséről, inig Franciaország teljesen megkapná az őt illető huszonnyolc milliár- dot. A francia delegáció állítólag Anglia támogatását kérte abban az irányban is, hogy Németországot 1930 után is kötelezzék bizonyos mennyiségű szén és koksz szállítására. JS^ HL ®v^0^am 172. (620.) szám jW Prága, csütörtök, 1924 julius 31 Politikai főszerkesztő: , „ _ _ r. r _ . , r. _ „ a r. . n a . A iekáös szerkesztő távoUétébea PETROGALLI OSZKÁR dr. A SzlOVeHSZkoi eS RuSZlüSZkoi Szövetkezett Ellenzéki rartok a szerkesztésért felelős: ' V ITACOTARTHETOÖ dr. P°íitikai naPÍlaPÍa .dmh^^Lw.
