Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-03 / 148. (596.) szám
Csütörtök, julius 3. A „hoitóéía" magyar találmány Egy magyar mérnök megelőzte Goddardot Prága, julius 3. Lapunk mai számában megemlékezünk a worchestsri egyetem rektorának készülődéseiről, aki a üoddard-féle rakéta tökéletesített modelljét elkészítette s azt a közeljövőben ki akarja lőni a holdba. Most arról értesülünk, hogy Goddard találmányát megelőzte egy magyar mérnök, aki a háború előtt kezdett azzal a gondolattal foglalkozni, miképpen lehetne a puskapoi energiáját hasznosítani. Hosszas kísérletezés után egy rakétát szerkesztett, amelyben a puskapornak minimális hatásfokkal dolgozó robbanáserejét mellőzte s csak a lassú, fokozatos elégésből eredő gázkiömlés energiáját működtette. K. A. dr. mérnök 1914-ben kezdett rakétájával kísérletezni s korszakalkotó találmányával Nagy altábornagyhoz fordult. Az altábornagy nyomban átlátta, hogy ez a találmány megfelelően kiépítve, határtalan teljesítőképességet produkálhat. A legmelegebben ajánlotta tehát a találmányt a hadügyminisztériumban, ott azonban a referens, minthogy magyar ember találmányáról volt szó, kedvezőtlen véleményt mondott róla. A magyar mérnöknek ez nem szegte kedvét. A háború alatt a német hadvezetőséghez fordult s találmányát Hauffe tábornoknak mutatta be, de a kísérlet nem sikerült oly jól, mint a magyarországi demonstrációk. A magyar mérnök anyagi eszközök hi]- ján csak primitív anyagból készíthette találmányát s azonfelül, mint később kitűnt, a mintadarabokat napon szárították s ez a körülmény műhibát okozott. Keserves napok virradtak ettől fogva a magyar feltalálóra. Sehogyse túrta elhitetni az emberekkel, hogy találmánya értékes a csak itt-ott akadt ember, aki észrevette, mily nagy dologról van szó. Ennek ellenére nem vesztette el bizalmát, tovább tökéletesítette a rakétát s 1917-ben egy nagy német puskaporgyár már anyagi támogatásban is részesítette. 1918-ban annyira -kiépítette rendszerét, hogy a harctéren is sikeresen lehetett volna használni, de akkor már nem volt szükség rá, bekövetkezett a nagy összeomlás. Goddard, amerikai professzor találmánya még számos olyan hibát tartalmaz, amelyet a magyar találmányból már kiküszöböltek. A „holdrakéta“ dicsősége mégsem magyaré lesz, hanem — amerikaié. Kialudt a — halálsugár Az angol feltaláló blöffje Prága, julius 2. A világsajtó mostanában heteken át foglalkozott Grindel-Mathews angol mérnök csodatalálmányával, a „halálsugarakkal.“ Az angol mérnök azt állította, hogy olyan sugarakkal rendelkezik, melyek segélyével közel és távol megszüntet minden életet, lehozza a levegőből a gázbombázó repülőgépeket s megállítja a száguldó automobilokat- Grindel-Mathews találmányának megvizsgálására az angol hadügyminisztérium szakbizottságot küldött ki, melynek jelentése most a legteljesebb eredménytelenségről számol be. A feltaláló egy autót ugyan megállított a Piccadillyn, de ez a saját gépkocsija, sofiörje pedig a saját embere volt. Más autó megállítására nem vállalkozott, annál kevésbé demonstrálta a „halálsugarak11 pusztító hatását. Mindössze egy döglött egeret mutatott a bizottságnak, melyet öt méter távolságból ölt meg halálsugarával. így a hadügyminisztérium a nevetségessé vált feltalálót elutasította. Az angol blöffnek az első pillanatban az egész világ felült, csak most, amikor Grindel-Mathews kisérletei a komikumba fúltak, áll elő a tudományos világ s bizonyítgatja, hogy a „halálsugár“ a tudomány mai állása mellett — képtelenség. A nagy hullámhosz- szal biró elektromos sugarakat direkt irányítani ma még csak igen kis mértékben tudjuk. Annak az energiának, melyet egy nagyobb rádióállomás igénybevételével szét- frecc.sentenek, csak igen kicsi részét tudják felfogni egy helyen. Ezt is csak úgy, ha megfelelő műszerek állanak rendelkezésre. Ezekkel tehát, bárminemű, pláne gyilkoló hatást elképzelni se lehet. De még ha irányitani tudnák is, akkor sem lehetne ilyen energiamennyiséggel semmi különöset elérni, mert ahhoz egészen speciális felfegóberendezésre lenne szükség. A hősugarakkal ugyanúgy van. Ahhoz, hogy csak tíz méternyire is gyújtó vagy bármily életet n egszüntető hatást érhessünk el, oly nagy energiamennyiségre lenne szükség, hogy az elérhető eredmény egyáltalán nem állana arányban a szükséges energia előállításával járó befektetésekkel. Milyen rettentő hőenergia adódik le például egy égő háznál. De próbáljuk meg, ilyen alkalomma! csak ötven méter távolságból érzékelni a hőt, látni fogjuk, hogy testünk alig érzi meg a kisugárzott hőt, a hőmérő pedig alig fog némi változást mutatni. A fénysugarak utján Prága, július 2. A németekkel való együttműködés kérdésében a nemzeti szocialista íeské SSovo hosszabb cikkben fejtegeti azt, hogy valamint a nemzeti szocialisták, úgy minden bizonnyal a szociáldemokraták sem zárkóznak el attól a gondolattól, hogy a kormányban a németek is résztvegyenek. A cseh agráriusoknak programja szintén nem ellenkezik az együttműködés gondolatával, csupán a cseh néppárt és a nemzeti demokraták tiltakoznak ellene azért, mivel a kooperáció őket tenné fölöslegessé, pedig nem szívesen áldoznák lel a hatalmi pozíciójukat s ezért harcolnak az együttműködés ellen. A cikk szerint a nemzeti demokratáknak nincs is véleményük az együttműködés lehetőségéről; egyik nap kijelenti Kramaf, hogy az „soha, Sohasem'* jöhet létre, egy hét múlva az egész laTorna, julius 2. Egy kőhajilásnyira a magyar halártól fekszik Torna, amely valamikor fontos gócpont és megyeszékhely volt. Évszázadokon keresztül itt volt Tornamegye szé'kháza. az éipület ma is meg van, de a griffmadár mellől — Tornamegye egykori címere — eltűntek a magyar feliratok és egy az itteni lakosság előtt érthetetlen nyelven Írott tábla azt hirdeti, hogy a megyeháza gyönyörű, barokk ódon épületében a cseh-szlovák pénzügyőrség ütötte föl tanyáját. Torna az elmúlt évszázad nyolcvanas éveinek végén szűnt meg megyeszékhely lenni. Ennek igen érdekes története van. Akkoriban Miskolcon királyvárás volt. Ferenc József látogatott el Borsódba. Természetes, hogy valamennyi környékbeli megyei és állami hatóság képviseltette magát, csak Tor- namegye küldöttsége nem volt ott a megjelentek között. Tisza Kálmán akkori miniszterelnök, aki a küldöttségek sorrendjét rendezte, ekkor megkérdezte, hogy hol van a tornamegyei küldöttség. „Torna nincs" — mondották neki. „Hát ha nincs, akkor nem is lesz" — jegyezte meg a tniniszlereklök és ősszel tényleg az országgyűlés elé terjesztette a Tornamegye megszüntetéséről és Abaujmegyébe való beolvasztásáról szóló törvényjavaslatot. Koós József, Tornamegye akkori alispánja, aki megalkuvás nélküli nyakas kuruc volt, valódi régi despota — azelőtt az alispán volt a legnagyobb ur — nem engedte meg, hogy a kuruc Torna ott legyen a királyvá- ráson. És annak ellenére, hogy ez a tette Tornát egyszerű járásszékhellyé degradálta, soha senki ezt a szemére nem vetette neki. Megérte még az uj honalapitást is, néhány esztendővel ezelőtt hunyta le szemeit örök nyugalomra. A degradálás azonban nem fojtotta meg Tornát. Mint járásszékhely továbbra is hatalmas lépésekkel haladt a fejlődés utján, mindaddig, mig a trianoni bölcsek össze nem ültek és nem vettek kezükbe egy vörös ceruzát, amellyel úgy húzták meg a határvonalat, hogy a szinmagyar Torna is cseh-szlovák közigazgatás alá került. Az uj honalapítók azután természetes kötelességüknek tartották, hogy ezt a fejlődő városkát, amely a magyarságnak mindig erős szigete és vára volt és mar^d is, kivet'köztessék nemzeti jellegéből. Csakhogy itt az elnemzctlenitési politika bicskája kemény dióba vágott. Az itteni tősgyökeres magyar IelkekbŐl nem lehetett kiirtani a magyar faj és az édes magyar nyelv iránt való szereletet és ahelyett, hogy a kemény magyar nyelvek hajlottak volna az idegen szóra, a beköltözöttek kezdték törni a magyar nyelvet. Mert itt máskép, mint magyarul nem lehet beszélni. Az ide küldött cseh tisztviselők ijed ken küldték gyermekeiket vissza Csehországba iskolát járni, mert itt már ő'k is magyarul kezdtek beszélni és édesanyjuk legnagyobb rémületére magyarul kérlek enni otthon. Mikor látta az államhatalom, hogy itt nem tud célt érni, rnás eszközökhöz folyamodott. Hozzálátott a városka visszafejlesztéséhez. Először a magyar tisztviselőket dobálták ki a régi recipe szerint állásukból és helyükbe olyanokat ültettek, akik nem tudse vagyunk nagyobb energiaátvitelre képesek. Grindel-Mathews halálsugaraival már találkoztunk pár hónappal a világháború előtt. Akkor Ulini olasz mérnök állította azt, hogy nagy távolságról egész katonai raktárokat tud felrobbantani. A találmány közönséges csalásnak bizonyult s Ulini elpárolgott. — A Grindel-féle halálsugarak teljesen azonosak l az — Ulini-sugarakkal. I kasság politika! egységességét állítja fel követelményül s néhány napra rá megelégszik azzal, ha a gazdasági egység létrejönne s már akkor hajlandó volna az együttműködésre; ugyanakkor azonban egy más nemzeti demokrata fióka kiadja a harci jelszót, hogy ö veszi át a hatalmat a la Mussolini, ha a németek a kormányba tolakodni merészkednének. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a cseh néppárt sajtószerve, a Lidové Listy. Szerinte az együttműködésnek igen nagy ára volna, még pedig az, hogy a szudétanémetok területi autonómiát kapjanak. Ha ezt a cseh pártok megadnák s ezzel k'békiíenék a németeket, úgy ez az ut Németországba vezetné a cseh-szlovák köztársaságot. rak a nép nyelvén beszélni, azután pedig a nagymegyereformmal elvitték innen a fő- szolgabiróságot, az adóhivatalt, a jrásbiró- ságot stib. és csak a pézügyörséget hagyták meg. Ettől a perctől kezdve megkezdődött Torna haldoklása. A megélhetés lehetősége mind súlyosabb gondokat ráncolt a homlokokra és megindult a kivándorlás. Az amerikai és kanadai bányák és mezők sok száz tornai embernek adtak uj otthont, mert a régiből, ahol évszázadokon keresztül tudtak élni és magyarnak lenini, elköltözni kényszerültek. De azén nem feledkeztek meg a szülővárosukról. Néhány esztendővel ezelőtt egy hatalmas, hat métermázsás harangra küldtek pénzt. Az érces hangú harang Egry Ferenc műhelyében készült és Fischer- Colbrie Ágoston dr. kassai megyéspüspök szentelte föl fényes ünnepség keretében. A szószékről Benc'sik Sándor esperes hirdeti a magyar igét. Ez az izig-vérig magyar ember nagy szálka a hatóságok szemében. Most is az államibiróság elé cipelik, mert magyar imakönyveket osztogatott hívei között. A kis városka magyar társadalma összetart Esténként együtt szokták lenni a kedves kis kaszinóban, ahol huszfilléres alsós és a savanykás tornai borocska mellett elgondolkodnak arról a sokat szidott múltról, amelyben nevelkedtek és amely ezer esztendő történetének emlékét véste bele kitörölhetetlenül a szivökbe. Amikor a poros alkony leszáll, a város fölötti hires várrom kontúrjai úgy tűnnek föl, mint amikor egy siró anya áldólag *és védelmezőén terjeszti ki karjait gyermeke fölé. A tizenegyedik században épült vár, amely valamikor a hozzátartozó kastéllyal együtt, amellyel az öregek állítása szerint földalatti folyosó köti össze, a Bebek család tulajdonát képezte, sok vihart megért, amig odáig jutott, hogy csonka falai merednek kétségbeesetten és vádlóan az ég felé. Vájjon kit vádolnak? A várhegy tövében van a nyolcszázéves templom és a kastély. Az előbbi jobban ellent tudott állni az idők vas-fogának, mint a vár és kevés tatarozással ma is szilárdan áll. A templomban vannak eltemetve a vár egykori urai: Bebek, akit 1360-ban kriptáztak be, Zichy gróf és Keglevioh József francia polgár, akinek értékes könyvtárából a tornai plébános most is őriz több százéves könyvet. A vár sokszor cserélt gazdát. A Bebe- kektől a Tornai grófokhoz, majd Keglevidh Józsefhez, ettől a Zieíh^ekhez került, mig a múlt század utolsó éveiben Dréher, a hires sörgyáros birtokába jutóit. Dréhertől a Magyar Bank vette meg, ez utóbbi Solymossy Péter bárónak adta el, aki pedig vejének, Pallavicini János őrgrófnak, a monarchia egykori konstantinápolyi nagykövete fiának adta. aki most is tulajdonosa a várnak és a kastélynak. Pallavicini őrgróf jelenleg is Tornán él, teljesen visszavonultan, csak családijának és egyetlen szenvedélyének: az autósportnak. Torna ma a magyar őrhelyek szerepét tölti be. És ennek a hivatásának becsületesen megfelel. Az egykori magyar megye székhelye ma is megmaradt annak, ami évszázadokon keresztül volt: ma>gyarnak. (b. I.) Az osophon: a rádiófül megszünteti a süketséget Újabb szenzációs találmány a rádió terén — Berlinben már nincsenek kintornás koldusok Politikai beszédek Morse-jelekkel Prága, julius 2. Tegnap arról adtunk hirt, hogy nincs többé foghúzás. A dagadt arcok tulajdonosai nem fognak remegő térdekkel ájuldozni a fogorvos puliára párnázott székében és nem fognak ide grófiam okát kapni az ominózus fog- huzóvas meglátásakor. Ma újabb szenzációs találmányról számolhatunk be. Nem lesz többé süketség. Akármennyire is hihetetlenül hangzik ez a jelentés, mégis hiteit kell adnunk neki. Természetes, hogy a rádió játsza itt a főszerepet. A rádió elterjedése óta a rádióamatőrök sokszor a véletlen segítségével oldottak meg sok olyan kérdést, amelyet a hivatásos rádió- technikusok hosszas kísérlettel sem tudtak megvalósítani. A rádió óriási elterjedése szenzációs találmányok és újítások egész sorát nyitotta meg. Alig múlik el hónap, hogy valami újabb szenzációs találmányról szóló hir ne járná be a világsajtót. Az egyik héten a sajtó köszönhet valamit a drótnélküli telefonálásnak, a másik héten az orvosi tudomány, a biológia, technika és a fizika halad előre rohamos léptekkel. ■ A rádió terén már semmi sem éri váratlanul az embert, de mégis meglepetésszerűen hangzik az az amerikai híradás, amely szerint a rádió belekapcsolódik az emberi szervezet életébe azzal a szerkezettel, amelyet Mr. H. Gernsbach, a newyorki Rádió News kiadója szerkesztett és amelyet az amerikai rádiólapok osophonnak neveznek. Ez a szerkezet a hangrezgéseket a fogak segitségével a koponyacsonton át a hallóideghez vezeti és ez az ideg a fölfogott hangrezgéseket épp úgy érzékelteti az agyban, mint a dobhártya rezgését. Ennek következtében a süketség és a nagvotha’lás megszűnik, mert a süket emberek e szerkezet segítségével épp úgy tudnak hallani, mintha nem lenne semmi bajuk. Az osophon szerkezetéről az amerikai lapok keveset közölnek. Azt Írják róla, hogy egy kétfelé osztott szájszerkezet, amely gumimból készült és amelyet az a síiket ember, aki hallani akar, a fogad között helyez el. Ebből a leírásból semmi közelebbi támpontot nem szerezhetünk a szerkezet megítélésére, ha azonban az osophon beválik, akkor megszűnik az emberi tökéletlenségnek egyik legkellemetlenebb alakja: a süketség. A diákok között bizonyára lesznek sokan, akik nem szivrepeső örömmel veszik tudomásul a találmány hirét, mert attól tartanak, hogy süket görög tanáruk újra visszanyeri hallását és ijedten fog fölugrani székéről, amikor a szék lábai alá helyezett dióhéj elpattan. # A rádió fejlődése egyébként egyre hatalmasabb méreteket ölt. Berlin külvárosaiban például teljesen kipusztult a kintornás koldus, a verklit teljesen kiszorította a rádió, amely már minden külvárosi tánclokáíban ott van és a berlini proletárok a kintorna helyett a rádió hangjaira táncolnak. # Rádió-kés. Mert ilyen is van. Nem egy a szó szoros értelmében vett késről van szó, hanem egy kaucsuktartóval ellátott kötőtü- szerü készülékről, amelyet bizonyos betegek, nevezetesen pedig a rákbetegek gyógykezelésére használnak. A szerkezetét „Radio- Therm“-nek hívják. Ha ennek a késnek egyik végét a paciens testébe mélyítik és a szerkezetbe bekapcsolják az áramot, a kés kört ir le, amellyel azután a kioperálandó testrészt sokkal pontosabban eltávolítja a testből, mint a legügyesebb orvos operálókése. Ezenfelül az ily módon való operálásnak megvan az a nagy előnye is, hogy a páciens vérvesztesége sokkal kisebb, mint rendes operáció esetén, mert a szerkezet rögtön meg is szárítja a sebet. # Prágában is rövidesen diadalutat fog befutni Marconi találmánya. Magánhelyen még ugyan csak a Petit Monico-vendéglöben van rádió, amely esténként a párisi és londoni hangversenyek muzsikáját továbbítja, délben pedig Morse-jelekkel leadott politikai beszédekkel igyekszik a politikát népszerűsíteni. Ha őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy nálam nem sok célt értek cl c téren, mert — bár hallottam ezeket a politikai beszédeket — egy szót sem értettem belőlük. ________________________________(osö.) Íi ív Mi von; amit mi Mfcilnftf Réiztvehetnek>e a némefeH a kormányban? „Várrom áll ott, kőhalom..." Csődöt mondott az elnemzeílenhés politikája Tornán — Riport a tornai vár tövéből A P. M. H. kiküldött munkatársának riportja /
