Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-26 / 168. (616.) szám
Szombat, fuflus 29. 31 Az adófizető Pozsony Mennyi városi adót fizettek félév alatt — Egy kávéházi vendég tízféle adót fizet Miért drága Pozsony — Sírva vigadva egy és negyedmillió vigalmi adó Pozsony, julius 25. (Saját tudósitónktól.) A régi Pozsony is egyike volt Középeurópa legdrágább városainak, az uj Bratislava néni kevésbbé drága( sőt a legdrágább város a köztársaságban. A vidéki, ha egy napig kiszáll, sir a horribilis szállodaszámla miatt. A vendéglői, kávéházi élet éppoly drága. Mi ennek az oka? A vendéglősök, kávésok és szállodások kórusban zengik: a sokféle adó. Egy kávéházi vendég zenés kávéházban tízféle adót fizet a márványasztal mellett, ha egy üveg borra kerekedik kedve... Hányféle városi adó van Pozsonyban? Maga a pozsonyi polgár sem igen tudja. Fizet, mint a köles, de nem tudja. Talán sehol olyan fegyelmezett adófizető polgár nincs, mint Pozsonyban. Ezt az adóügyek előadója mondotta büszkén, önelégült mosollyal e sorok írójának, amikor előterjesztette az adóprés működésének következő elrettentő adatait, amelyek 1924 január 1-től 1924 junius 30-ig, tehát félesztendőre vonatkoznak: Értékemelkedési adó 559.186.96 korona. Vigalmi adó 1,299.712.20 korona. Bérleti adó 2.444.816.53. Számolócédulaadó 80.005.90. Ze- iteengedélyadó 28.426. Hirdetési adó 39.402.36. Közlekedési (propeller) adó 29.500. Szobaurak (albérleti) adója 184.380. Ebadó 121.432.99. 15%-os városi pótlék az állami illetékek után 1919 junius 1—1921 szeptember 30-ig (most folyik be) 321.402.79. Plakátkiragasztási adó 3742. Végrehajtási költség 16.630.65. Nyomtatvány utáni adó 824. Csatornaépítési járulék 165.801. Csőszilleték 61 974.51. Filoxera-pót- lék 105.2. Másolati dij 801. Becslési adó 4456 korona. Az egymilliókétszázezerkoronás vigalmi adó a múlt esztendő első feléhez képest csökkenést mutat, ami az általános gazdasági elszegényedés következménye. A hálózó közönség megfogyatkozott, a bálrendezők nem kérhetnek annyi belépődijat, mint az előző években. A művészbál volt a farsang idején a legkiadósabb. 38.000 koronát hozott csak vigalmi adóban a városnak. A legutóbb itt járt Konradi-cirkusz 28.000 korona vigalmi adót liferált a város éhes nagykasszájába. Ugyancsak visszaesést mutat az értékemelkedési adó, aminek oka, hogy a város a konjunktúra idején — 1919, 20 és 21-es években — leszedte a tejfölt a gazdát cserélő ingatlanok után. A másik oka, hogy az ingatlanok értéke is esett. Érdekes tünet egyébként, hogy a hadigazdagok ideje lejárt. Ezek a gazdagok most szabadulni igyekszenek ingatlanaiktól és egy egészen más társadalmi rétegnek adják át birtokaikat, palotáikat A bevándoroltaknak, akiknek kezébe dől a pénz ... A Stefánia-ut több büszke palotájának tulajdonosa eg^-két meggazdagodott konúmktura-fiskális lett.-. R. J. Kinában is hatalmas teret hódítottak. Jelszavuk: harc a nyugati hatalmak imperializmusa ellen. Nemrégen Karachow, orosz szovjetdelegátus előadást tartott a pekingi egyetemi hallgatók élőit. Az előadás óriási hatást váltott ki, nemcsak a diákok között, hanem hatalmas visszhangot keltet" a kínai sajtóban is. „Oroszország szerződése Kínával —• írták a pekingi lapok, — egészen más, mint a. nyugati hatalmakkal kötőt" szerződések, amelyek Kínát gyarmati állammá tették. Ezek a szerződések bilincsekbe verték Kína népének szabadságát s eltaposták boldogságát. A legjobb lenne lerázni ezeket a bilincseket és ugyanazt a szabadságot élvezné mint Szovietoroszország. Erről fel kell világosítani Kína népét s erre a fölvilágosító munkára Ir'va'ottak a diákok.*4 Majd annak a reményűiknek adnak kifejezést a kínai újságok, hogy Szovjetoroszor- szág segítségükre lesz a bilincsek széttörésében. Amíg tehát a bolsevik delegátusok pénzzel, szóval eredményesen agitálnak Kinában s a szovjetet, mint fölszabadhóí állítják be, addig diplomáciájuk Mongóliában a Kínától való elszakadás eszméjét prófétaija. Úgy látszik, Trookij terve: az első ut Ázsiába vezet s a második Európába:, — a kivitel első állomására érkezett. Elítélték a benzinpör katonai vádlottait Prága, julius 25. A prágai hadosztálybiróság ma hirdette ki a benzinpör katonai vádlottainak ítéletét. Boubela törzskapitányt négy esztendőre, Adam ezredeshadbirót négy hónapra, illetőleg föltételesen két évre, Dostal törzskapitányt két évre, Kuttelwascher kapitányt tizenhárom hónapra, Mottl kapitányt hat hónapra, illetőleg föltételesen háromévi börtönre ítélte a hadosztálybiróság. Mottl kapitány ezenkívül tartozik a kincstárnak negyvenezer korona kártérítést fizetni. Az összes elítélteket megfosztották katonai rangjuktól és polgári jogaik gyakorlásától. Riger alezredest, Pokorny főhadnagyot, Prib és Káplán őrnagyokat fölmentették. Az ítélet megokolásában a bíróság kimondotta, hogy Boubelát bűnösnek találták ajándékok elfogadásában és a hivatalos hatalommal való visszaélésben. Büntetését negyedévenként egy napi böjttel sulyosbbitják. Adam hasonlóképpen bűnösnek találtatott a hivatalos hatalommal való visszaélésre való fölbujtás bűntettében. Kuttelwascher, Mott! és Dostal elítélésének hasonló megokolása van. A többi vádlottakat bizonyítékok hiányában fölmentették. Testes a bizoniffftFüiisáfS Londonnan A konferencia helyzete ma is változatlan s a több nap óta húzódó bizonytalanság, ugylátszik, krónikussá vált. Theunis ma délelőtt Young javaslatát beszélte meg a bankárokkal. E javaslat szerint az a hatalom, amely önállóan nyúl a szankciókhoz, felel a német kölcsön kamatszolgáltatásáért és az egyes részletek törlesztéséért. A bankárok ezzel szemben azt hangoztatták, hogy a kamatok biztosítéka nem elegendő. Mivel az önálló szankciók a kölcsön zálogait hosszabb időn keresztül igénybe vehetik, szükség van a javaslat kiterjesztésére abban az irányban, hogy a szankciókat igénybevevő hatalom az igy beállt károkért a hitelezőknek teljes kártérítést fizessen. Theunis a lapok képviselői előtt kijelentette, hogy Franciaország hajlandó lett volna a javaslatot ebben a formájában elfogadni, azonban az amerikai bankárok ragaszkodtak ahhoz, hogy ezt a kötelezettséget francia részről félre nem érthető világossággal formulázzák meg. Azonkívül eltérések mutatkoznak egyes részletkérdésekben is s mindez együtt valószínűvé * teszi, hogy a konferencia legalább augusztus 8-ig együtt marad. Az amerikai pénzügyi szakértők azt hangoztatják, hogy Németországban nem szabad pánikhangulatot kelteni olyan hírekkel, amelyek a konferencia csődjéről szólnak. Különösen a belga delegáció bízik abban, hogy néhány napon belül a legmakacsabb bankárokkal is lehetséges lesz a megegyezés, mivel a pénzügyi szakértők tudatában vannak a felelősség súlyának, amelyet viselniük kell, ha a konferencia a biztosítékok túlzott követelésé miatt buknék meg. Herriot uj Foincaré-kormáaytó! tart ?-7. BimIW" Bolseviki agitáció Peringben — Mongóliában a szovjet dirigál Urga, julius 24. Meglrlt Mongolorszá? „Hutuchtu“-ja, a nyolcadik ,.élő isten**, Djebtjung Damba. Urgától a meghalt mongol pápa palotájáig az ulakon a pwászolók serege hemzseg. A palotába serkit se bocsátanak be, a nép azonban tömött sorokban áll s rajongó szemekkel bariul a evászkázra. A Hutuchtu halálának nagy politikai je- Dntőségre is van Mongoljában, ö volt külső Mongolország vak mennyi lakosának autokratikus ima lkod ói a s az 1912 évi nagy pol i- tikai átalakulás után is nagy befolyása maradt a kormUrvzásban. vallási téren pedig megmaradt baUláig ,élő ísten“-nek. A kormány-hadimat egyelőre a mongol né^oárt vesz/ át az ómig. amikor összeül a parlament s v<*rrW«eeT1 rendezni fogja az alkotmányt A HnturMurmk e^-y tizenegy éves f;a mered* "kire már Mriében akarta ruházni hatalmát, de az oroszok ezt meg akadályoznák Oros-rn-c-^o. rnryan elismerte Kína szuverenitását Mou^biorszájr felet*, de csaoa"m|t nem ,ron*-> v’ss^ ^ iey ö az ur tu- Pidonk^rmen Mongol'h"n. F<rv tróniímnylö, Tsarmtsnlm s^eretr^ Mmrro’országot Mandzsúriával prrvpsmp’C <; ,^ Vó* ors7árrot Peking- ■ öj Pinrrrpdprvfem. T°"nnr*c.nj:n tervét állítólag Angiig ís tómo^-fip Tppv 37 Urmy a m<~>n- jtoIaV Vö'/ö** mmr* ■e * q kí ^ o h Ipcjr p függetlens.'V’-i eszme s T«nngtpol!n Írveinek száma minról-narrn nő Ar orrmr Kotof»»r?kpV ütnek tóFe^ül MonrrnttóV>-1 n nrnrj/'ímr'd^ 1 ki s az orosz-kínai szerződés megkötése óta már Berlin, julius 25. A londoni konferencia legújabb tárgyalásairól a Berliner Tageblatt a következőket Írja: A dolgok mai állása mellett a teljes konferencia kizárólag a franciák és a bankárok között felmerült ellentétek áthidalásával és megvitatásával foglalkozik.' Amennyire a jelekből Ítélni lehet, a bankárok nem engednek eredeti álláspontjukból. Mikor Herriot-t megkérdezték, hogy vájjon elfogadja-e a bankárok közvetítő javaslatát, ezt válaszolta: „Igen, elfogadnám, ha ez a javaslat Európa békéjét hozná meg. Azonban, amit adhat, az csak Poincaré uj kormánya lehet.** — A Rajna-westfáliai vasutak kérdése hasonlóképpen nincs még elintézve, azonban Németországban azt hiszik, hogy az angolok a franciáknak engedményeket fognak tenni s hogy a francia—belga vasutigazgatás 1500 vasúti tisztviselőt a megszállott területen tarthat. Az amerikai bankárok változatlanul azt hangoztatják, hogy a kölcsönt az adott fel* tétetek mellett nem látják kielégítő módon biztosítottnak s ezért egyelőre nem fogadták el Theunis közvetítő javaslatát sem. A Vossische Zeitung szerint Macdonald és Herriot tegnap délben egy magánmegbeszélés folyamán elhatározták, hogy nem csupán a konferencia függő kérdéseit fogják lehetőén gyorsan megoldani, hanem már Londonban szóba hozzák a Ruhrvidék katonai kiürítését és a kölni zóna kiürítését is, amely 1925 január 10-én lesz esedékes. Franciaország ragaszkodik a jóvátétel bizottsághoz Párüs, julius 25. A lapok véleménye szerint Londonban tegnap az előző napokhoz képest javult a helyzet. Kedvező jelnek tekintik, hogy első bizottságot már ma délre egybehívták s hogy remény van legalább e bizottságon belül a megegyezésre. A Havasügynökség szerint valószínűen ma délután tartja a konferencia harmadik plenáris ülését, amelyen a francia delegáció a következő álláspontot fogja képviselni: az amerikai delegátussal kibővített jóvátételi bizottság megállapítja Németország mulasztását, azonban a végleges döntés előtt meghallgatja a jogi szakértőket, a Dawes-bizottság öt szakértőjét s a hitelezők egyik képviselőjét Is. Ezeknek az előzetes megbeszéléseknek azonban nincsen kötelező érvényességük és azok nem érintenék a jóvátételi bizottság jogait. Amennyiben ma sor kerül a konferencia teljes ülésére, azon valószínűleg meghatározzák Németország meghívásának időpontját. Az Ere Nouvelle helyesnek találja, hogy a politikai helyzet megszilárdulása után a kényes technikai kérdések megoldását szakértőkre bizzák. A lap indítványozza, hogy francia bankembereket küldjenek Londonba. A Petit Journal bizonyosra veszi, hogy hétfőre meglesz a megegyezés, még pedig egy a Theunis javaslatától lényegesen nem különböző formula alapján. Az Echo de Paris szerint az amerikai bankárok változatlanul kitartanak eredeti álláspontjuk mellett. A Petit Párisién londoni jelentése szerint Macdonald a delegációk vezetőinek beleegyezése után tegnap este felszólította Németországot, hogy tartsa útra készen a Londonba küldendő delegációt. A Ruhrvidék gazdasági kiürítése London, julius 25. A Daily Telegraph értesülése szerint Sir Hurst és Fromageot közös jelentésükben lehetővé teszik Németországnak, hogy a Dawes-tervezetet szabadon _ mindenesetre nem tulságosan hosszan — tárgyalhassa. A második bizottság albizottsága tegnap nyújtotta be a Ruhrvidék gazdasági kiürítésére vonatkozó jelentését, amely bevezetésében hangsúlyozza, hogy a katonai kiürítés kérdését egyelőre nem szabdd érinteni. A jelentés további fejezeteiben — több németekből és a szövetségesek megbi- zottaibó! álló — bizottság létesítését javasolja, melyeknek állandó székhelye Düsseldorfban és Koblenzben lenne. A jelentés amnesztiát biztosit a politikai bűncselekmények miatt elítélt német á’lampolgárok számára, amely kiterjed a németek által a megszállókkal való összejátszás miatt elitéit személyekre is. Po litikát árultak Wembleyben Prága, julius 25. A francia lapok hosszú hasábokban közük a londoni nemzetközi konferencia tagjainak a wembleyi kiállításon tett látogatását. Fáradtak voltak az urak és a vendéglátó angol kormány gondoskodott mulattatásuk- ról. Autókon mentek ki Wembleybe s a kiállítás megtekintése a Lucullushoz címzett kurtakorcsmában kezdődött, ahová Lucullus nem tette volna be a lábát, mert hiszen az ötórai tea szendvicset és minden egyebet beleszámítva csak harminckét francia frankba került, ami Lucullusnak nem lett volna ínyére. A Ruhr-megszállás okozta nyomorúság és annak ellenére, hogy a wembleyi konferencián győzött a töke, ez a kis korcsma telisdetele volt. Elég jól mulathattak ott az urak, mert midőn a bazárok megtekintésére indultak, széles jókedvükben egy komoly szót nem tudtak szólni, hanem egymás előtt tisztelegve örömmel állapították meg, hogy szép dolog egy politikai összejövetel, amelyen egy lucullusi lakoma játsza a főszerepet. Boone ur, III. Napóleon atyafia vezette a bemutatkozásokat egy angolnál meg nem szokott tökéletes francia kiejtéssel és francia előzékenységgel: „Peretti ur, a konferencia delegátusa, Camerlynck ur és felesége...“ így ment sorjában végig háromszáz emberen. Az újak örültek egymásnak. Mindegyik tudta a másikról, hogy nagyon, de nagyon híres ember, bár nem tudta azt, hogy mi célból van ottan. Boone ur felesége francia asszony s amint a párisi lapok örömmel megállapítják, a legrno- solygósabb s a legszebb francia asszonyok egyike. Mosolygása földerítette a londoni konferenciától és a lucullusi lakoma nehézségeitől elborult arcokat és jókedvre hangolta a diplomácia kereskedőit, akik három órakor reggeliznek, éjfélután ebédelnek s akiknek alvásra alig van idejük. Igaz is! Úgy kellett lop- niok ezt a kis időt, amit a kiállítás megtekintésére szántak. Rendkívül felüditő 'és mulatságos látvány volt — erről részletesen számolnak be a párisi lapok — mikor Theunis ur, a belga miniszterelnök megjelent a kis korcsma előtt és kénytelen volt igazolni magát, mert a portás nem akarta beengedni a teázó nagyurakhoz. Nem csoda, mert a harminckét frankos tea, mindazzal, amit külön fogyasztottak az urak, 115 frankra ugrott fel. Ez még a belga miniszterelnök számára is — Lucullus korcsmájának portása szerint — igen nagy összeg. A londoni konferencia wembleyi részletének további rendkívül érdekes és megemlítésre méltó eseménye Herriot francia miniszterelnök visszaemlékezése lyoni gyermekkorára, az indiai szövetekkel megrakott bazárok előtt. Mikor az egyik vitrinben egy darab nyersselymet pillantott meg, olyat, ami mindenütt látható, elmerengett rajta és eszébe jutottak a lyoni szép napok. Merengő hangon mesélte, hogy nem hiába volt ő Lyon városának polgármestere: életének egyik legszebb emléke az a bábul amely egy nagy lyoni selyemüzlet kirakatában volt látható- Egy hajadont ábrázolt, aki jobb kezét szivére szorította és baljával lyoni selyemből készült ruháját simogatta. Ezt a bábut nem adták volna a lyoniak a világ minden pénzéért... Erről beszélt Herriot-francia miniszterelnök a wembleyi kiállításon. Az elbeszélés nagyon érdekes lehetett, mert a kiállítás kereskedői rajongva vették körül a nagy embert, aki tengernyi munkája közepette is ráért, hogy a selyemmel kapcsolatosan gyermekkorára emlékezzék vissza. Az egyik kereskedő eljöttnek látta az időt, amikor ezen az alapon legalább az ő szempontjából minden európai politikai problémát meg lehetett volna oldani és ugylátszik ajánlatfélét tett, nem tudni a selyemre, vagy a politikára vonatkozóan Herriotnak. Herriot azonban, aki a londoni konferencia után valószínűen maga tudja legjobban, hogy selyemkeztyüvel nem lehet politikát csinálni, leintette az ügybuzgó kereskedőt, kezet nyújtott neki, — ami nála már reflexmozgássá vált — és ezekkel a szavakkal búcsúzott el tőle: „ a viszontlátásra legközelebb Madrasban!** Az angol közvélemény most azon töri a fejét, hoigy mit akart Herriot ezzel mondani és vájjon mi összefüggés lehet a lyoni szép napok selyme és egy madrasi konferencia között. Ha erre meg tudnánk felelni, tán megoldottuk volna azokat a politikai problémákat, amelyeket a londoni konferencia nem oldott meg. Neubauer Pál. — (Körmendy-Ékes Lajos dr. interpellációja.) Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő a belügyminiszterhez interpellációt intézett, mellyel Laboday Gyula csendőrőrmester özvegyének nyugdijkiutalását sürgeti
