Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-22 / 164. (612.) szám

S

Kedd, fufius 22.

reszténység lehet, tartalma pedig erősen szociális jellegű kell, hogy legyen, különös tekintettel a mai gazdasági bajokra és szükségletekre.

Tekintettel kell lennünk a ma uralkodó nagy világpolitikai irányzatokra és mindenekelőtt meg kell értenünk a mai kor emberének, tömegeinek a lelkét. A mai kor emberét idegessé, nyugtalanná tették a végnélküli szenvedések, a mai kor embere nyugodt megélhetésre és békére vágyik.

A sovinizmus, amely ma még mindig orgiáit üli s nyugtalanítja a népeket, kell, hogy enyhüljön s az emberek között természetes, nemzetközi egyetértés és érintkezés fejlődjön ki.

A tömegek, amelyek békére, egyetértésre vágynak, el fogják söpörni azokat, akik ebben meg akarják őket akadályozni s elfordulnak az olyan ostoba sovén politikától, amilyen például a cseh-szlovákoké, amely nem tudott és nem is fog tudni produkálni semmi pozitivet, amely eddig csak rombolt, melynek nyomán gyűlölet és elkeseredés fakadt.

A hűség

„cseh-szlovák“ jutalma

Hogy bánnak el egy állami tisztviselővel egy * állami kórházban? — A hullát csak pénz ellenében adja ki a korházgondnok ur!

Losonc, julius 21.

(Saját tudósítónktól.) Egy hete már annak, hogy a cseh-szlovák határmegállapitó bizottság autószerencsétlenségének egyik áldozata, Zenovi'tz Ernő dr., besztecebányai bányiafökapitány a losnoci állami kórházban több napos vergődés után meghalt, A gölni-c- bányai származású, rokonszenves, fiatal állami tisztviselő megrendítő tragédiája szomorú alkalmul szolgál annak illusztrálására, hogy az uralkodó rezsim Szlovenszkón miképpen bánik el leghűségesebb és legodaad óbb támogatóival is.

A szerencsétlenül járt Zenovitz Ernő dr. kétségkívül jó és megbízható tisztviselője volt a cseh-szlovák államnak. Fölöttes hatóságai annyira megbíztak benne, hogy a csélh-szlovák "állam és kormányzat szempontjából a lehető legexponáltabb feladattal, o. hutármegáiilapitó bizottság egyik tagsági tisztével bízták meg. És Zenovitz Ernőt ezen az exponált helyen állami •szolgálat teljesítése közben érte a halálos végű baleset; Mi se természetesebb, á legelemibb tisztességérzet diktálja azt, hogy ilyen emberrel és ilyen körülmények között egy állami kórház közegeinek a legmesszebbmenő figyelemmel, gyöngédséggel és kitüntető gondossággal kellett volna bánniok.

A patentirozott „államalkotó és „államfő ntartó“ cseh hazafiak által vezetett losonci állami közkórházban nem igy történt!

A szegény Zenovitz Ernőt a baleset utáni napon Sebek főorvos bélcsavarodás miatt megoperáíta. Az operáció után a szerencsétlen ember óráról-órára rosszabbul lett és borzalmas kínok között vergődött. A betegágyhoz érkező hozzátartozók orvosi tanácsot kívántak összehívni és ,,a több szem többet lát“ elvénél fogva több orvos véleménye alapján kívánták megállapta'tni, vájjon nem szükséges-e a beteget újabb operációnak alávetni. Sebeik főorvos idegesen visszautasította ezt az egészen érthető kívánságot, még pedig azzal az indokolással, hogy a losonci orvosok úgy sem tudnak többet, mint ő.

A halál beköve kezet* és utána a rettenetes fájdalomtól tehetetlen anya és feleség hivatalos részről teljesen magukra voltak hagyatva.

A kórház vezetői és alkalmazottai a leg- ridegebb kegyetlenséggel és részvétlenséggel bántak velük. Egy losonci ismerősömön kívül senki sem akadt, aki a kétségbeesett és fájdalomtól vergődő asszonyoknak segédkezett volna a hulla elszállításában.

Sőt a kegyetlenségben a kórház cseh nemzetiségű gondnoka odáig ment,, hogy ridegen közölte az özveggyel: a holttestet addig ki nem adja, amíg a kórházi kezelés költségeinek biztosítékául ezer koronát le nem fizet.

Ez a fölösleges kegyetlenség és tapintatlanság annál föliháboritóbb, mivel a kórházi ' gondnok urnák is illett tudnia hogy a kórházi költségeket az állam fogja fedezni. Hisz ez a legkevesebb, ami egy. a hivatalos szolgálat teljesítése közben halálo-san megsérült állami tisztviselőnek jár!

(Vájjon mit cselekedett volna a gondnok ur, ha az özvegy véletlenül nem tudta volna az ezer koronát élőkeriteni?!)Amikor késő este az elszállítás előtt a helybeli ág. h. ev. lelkész a kórház udvarán megáldotta a holttestet, az anyán, az özvegyen és a losonci ismerősön kívül nem volt senki a közelben. És az imádkozó lelkész, amikor együk kezét a koporsó felé áldásra nyújtotta ki, másik kezével a fájdalomtól ájul- dozó anyát támogatta.

így indult el utolsó útjára Zenovitz Ernő, a cseli-szlovák állam hűséges és páratlanul kiváló tisztviselője, akit halálos végzete a cseh-szlovák—magyar határon a hivatali •kötelesség példás teljesítése közben ért utói.

Vándpríáska

Vonatok

A távolban, ahol összefolytak a fák ős a bokrok az est homályával, két sínpár futott össze és felettük mint tág íarkasszem rezgeti a szemafor zöld világa. A vasút magas töltésén ültem Annával, a vadrózsabokor alatt és a szél a kalász érett szagát, a föld meleg páráit hozta és teleszórta arcunkat a virág hervadó szirmaival . . .

Jön az esti gyors — mondta Anna és karjával a távolban hunyorgató fényre mutatott.

Felálltunk és néztük a közelgő vonatot. Már hallatszott dohogása; fújt, lihegett, zakatolt és reflektorának éles fénye belevágott az est sötétségébe. A föld rengett, amint közeledett, majd sípolva, csattogva elrohant alattunk.

— Egyszer . . . régen volt . . . ilyen vonat mentett meg az életnek — mondom, amint elhal a zaj és Anna hitetlenül rázza fejét.

— Régen volt, de nagyon élénken emlékszem rá. Ilyen emlék felejthetetlen . . . Akkoriban tele voltam fájásokkal, kötöttségekkel. Amíg fiatal az ember, addig könnyen tud meghalni, mert nem ismeri az élet értelmét . . . Decemberi éjszaka volt, szép, csöndes éjszaka sok, hihetetlenül csillogó hóval. Az emb.gr zajtalanul jár benne, azt sem tudja merre. Ez az a pillanat, mikor már semmi nem űzhet és eljön a nyugalom, a mámor: megszűnni! . . . Egyszerre tisztán hallom az éjszakában: giling-galang. Csodálatosan tiszta, mesebeli hang! Távol, nagyon távol az őrház jelzi a vonat jöttét. És én megindulok a könnyű havon, a hang taszít előre, már látom az őrház mögött a temető falát. Mintha valami elpattant volna most bennem, érzem, ez az utolsó ut és én búcsúzni megyek... Ott jártam a töltés közelében, mikor dübörögve, mint a fergeteg, jött a vonat. Száz világos ablakkal, elrohant csattogva, száz világos ablak s mögöttük 'száz rohanó, célok felé törő életek. Szédületes iram, ájultan néztem, mint száguld, vörös fény imbolyog mögötte a pályatesten, aztán az is eltűnik, csak a zakatolás hallatszik még, egyre fáradtabban. De tudtam, hol rohan az éjszkában és én a szörnyű kábulatból felocsúdva a sötétbe meredtem. A temetőben, ahová a lábam elvitt, csak sírni, sírni tudtam. Akinek könnye van, az nem tud elszakadni . . . Azóta nézek igy minden elrohanó vonat után.

— Régen volt, akkor még nem ismertem magát, Anna.

És Anna fázósan összehúzta könnyű kabátját és elgondolkozva nézett a távolba, ahol összefolytak a fák és a bokrok az est homályával. E. V.

— (Mit tárgyal a peíka Karlsbadban?)

A Lidové Noviny értesülése szerint a petka Karlsbadban elsősorban közgazdasági és pénzügy kérdésekről fog tanácskozni.

— (Mécs László nem mehetett el a zilahi Ady-ünnepre.) Megírtuk, hogy a zilahi Ady- ünnepnek egyik értékes pontja Mécs László szereplése lesz, aki Ady-verscit fogja fölolvasni. A zilahi Ady-ünnep Mécs László szereplése nélkül folyt le, mert a jeles szloven- szkói poétát a románok a határról visszakergették. Mécs útlevelén lévő román vizümon nem volt jelezve, hogy hányszor lehet vele a határt átlépni s a költő pap azt hitte, hogy a drága vizűm julius 31-ig többszöri utazásra is érvényes. így a zilahi Ady-íinnepen senki sem vett részt Szlovenszkóból.

— (A választási bírósághoz benyújtott panaszirat mint kereskedelmi cikk.) Kadarka, a cseh néppárt disszidens képviselője ellen a párt panaszt adott be a választási bírósághoz, amelyben mandátuma megsemmisítését kérte. Kaderka a minap levelet kapott, amelynek Írója felajánlja neki, hogy ezerötszáz koronáért megszerzi a panaszirat másolatát. Kaderka erre nem volt hajlandó és jelentést tett a zsarolási kísérletről a rendőrségnek.

— (Amerikai kivándorlók Ügyeimébe!)

A prágai amerikai konzulátus figyelmezteti a kivándorlókat, hogy eredeti okmányokat a konzulátushoz ne küldjenek be postán, mert a postán küldött okmányokért felelősséget nem vállal.

— (Eucharisztikus kongresszus Amsterdamban.) Amsterdamból jelentük, hogy ott augusztus 23—27-ike között euchariisztilku<s kongresszus lesz, amelyen Rossiim bíboros is megjielenük. Az előkészítő bizottság tiszteletbeli tagjai között Miksa szász herceg is helyet foglal. i

Zenovitz Ernő dr. nem volt sem nyakas magyar, sem megátalkodott ellenzéki magyaron’. Az állam megalakulásának első percétől kezdve hűségesen szolgálta a republi- kát. Minta tisztviselő volt.

És mégis ilyen kegyetlenül bántak el vele!! *

(Káros félreértések elkerülése céljából megemlítjük, hogy cikkünk adatait nem az elhunyt hozzátartozóitól szereztük.)

— (A magyar kisgazdapárt táncmulatsága Rimaszombatban.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisgazda Párt augusztus 10-én Rimaszombatban tartandó választmányi ülésével kapcsolatban ugyanaz nap délután 4 órakor a városkert nyári fedett tánchelyiségében táncmulatságot fog rendezni a faluk fiatalsága részére. Beléptidij személyenként 5 korona. Jegyek előjegyezhetek a párt rimaszombati körzetének főtitkárságánál.

— (Szerencsétlenül járt villaiiytelepi alkalmazott.) Rimaszombatból jelentik: Iíj.

Bodnár Géza, a rimaszombati villanytelep alkalmazottjának szerelés közben a kezében levő villanyóra szétrobbant és Bodnár fején és bal kezefején súlyos égési sebeket szenvedett.

— (Kényelmesen nyújtózkodnak a képviselők a vonatokon.) A Pozor legutóbbi számában támadást intéz a képviselőknek a vasúton tanúsított magatartása ellen és azt Írja, hogy a képviselők a vonatokon keltik a legnagyobb elkeseredést maguk ellen. A vonatok mindig tömve vannak, az utasok a folyosókon kénytelenek álldogálni és ezalatt egyes törvényhozók, mint legutóbb például Ducliaj szenátor, valamint Juriga, Benda és Pocisk képviselők kényelmes félfülkében nyújtózkodnak. A többi utas pedig, aki fizetett jeggyel a folyosón volt kénytelen tölteni az éjszakát, hangosan adott kifejezést nemtetszésének.. Most. a Pozor írja ugyanazt, amiről már a -múltkoriban megemlékeztünk. Talán mégis helyén való lenne, ha a vasut- iigyi minisztérium is beleszólna ebbe a kérdésbe.

— (A cséplőgép és a kisgyermek.) Komáromi tudósitónk jelenti: A gondatlanságnak iskolás példája történt Mador községben, ahol Kun János gazdának az udvarán árpát csépeltek és az ott tartózkodó ötéves kis Manocsai József nevű árvagyereknek adták kezébe a gyeplőt, hogy a cséplőgép járgányát huzó lovakat hajtsa. A gyerek kezébe vette az ostort, de annak a szíja a gép kerekei közé keveredett. A kisgyerek megállította a lovakat, de azok megijedve megugrottak és a kisgyerek kezefejéről két ujját leszakította az elindult gép és a combján is sérülést szenvedett. Sebeivel beszállították a komáromi közkórházba.

— (Kassa város adósságainak rendezése.) Kassai tudósítónk jelenti. A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén Vécsey Zoltánt, a Kassai Napló munkatársát városi levéltárossá választották. Minthogy Vécsey állampolgárságát még nem igazolta, a választást jóváhagyás végett a zsupán elé terjesztik. Czigler előadó ismertette a miniszter leiratát, amely szerint a városi illetőség kilátásba helyezésénél a képviselőtestület javaslata is szükséges. Polák Gyula dr. szerint a miniszter leirata csak porhiníés a város szemébe, hiszen a gyakorlat bebizonyította, hogy a város véleményezésére nincsenek tekintettel. Indítványozza, hogy a város ne adjon rá alkalmat, hogy a miniszter semmibe se vegye a város véleményét. A városi kölcsönterhek rendezésének az ügyében hosszabb vita után elfogadták a Szlovenszkói és Ruszinszkói Pénzintézetek Szövetségének ajánlatát, amely szerint a város a 16 millió 600 ezer koronás budapesti kölcsönének csupán 44 százalékát, azaz 7 millió 300 ezer koronát fog fizetni s ezt is csak öt év múlva, addig pedig évi 450 korona kamatot, a mai 830 korohás évi kamat és tőketörlesztés helyett. A városi közmüveknek a Horvát-Szlavon Jelzálogbanktól fölvett 12 millió magyar koronás kölcsönére vonatkozóan úgy döntöttek, hogy a követelés 60 százalékát készpénzben kifizetik, a hátralévő összeg 60 százalékát pedig 42 évi annuitásra törlesztik. A felsőtőkési plébánosi állásra Kovács Sándor plébánost választotta meg a közgyűlés. A tanács által javasolt

10.000 kor. segélyt kiutalják a szepesolaszi-i tiizkárosultaknak.

í^rMm&ílDŐ o

Átmenetileg rosszabbodás s délkelet felé zivatarok, előbb igen meleg délkeleti széllel- azután lehűlés délnyugati

széllel.

— (Kassai hírek.) Kassai tudósitónk jelenti: Kancclova Anastáziát, a gólya-utcai jósnőt a kassai törvényszék 3000 korona kaució ellenében szabadlábra helyezte. — A Ksod-pör elitéűtjei közül Matzner Samu, Ze- novics Gusztáv és Chyló Imre védőik utján az Ítélet ellen fclebbeztek.

— (A fókái iskolaszék felirata a szloven- szkói miniszterhez.) Jókai tudósítónk Írja: A jókai római katolikus iskolaszék feliratban tiltakozott a komáromi magyar szeminárium fen tartási költségeinek visszatartása ellen és kérte, hogy az apostoli adminisztrációnak folyósítsák a szükséges költségeket addig, inig a lefoglalt egyházvagyon jogos tulajdonosainak visszadatik.

Ma nem tudunk repülni, ne akarjunk repülni

Alig maiik el olyan nap, amikor a táviró újabb repülőszerencsétlenségről ne adna hírt, ami Cseh-Szlovákiában történik. A folytonosan megismétlődő szerencsétlenségekkel a cseh lapok közül most a Tribuna foglalkozik, amely megállapítja, hogy ezek a Szerencsétlenségek most már olyan nagyszámnak, hogy azoknak áldozatait már nem szabad a tudomány számlájára elkönyvelni. A külföldön mindenütt nagy eredményeket érnek el az aviatika terén, Cseh-Szlo- vákiában azonban az aviatika csak arra jó, hogy kompromittálja a külföldön az államot. Maholnap odajutunk, hogy nem akad vállalkozó, aki repülőgépre üljön, az anyák pedig nem fogják megengedni fiaiknak, hogy a repülőosztagoknál teljesítsenek szolgálatot. Az orvosság egyszerű: ha nem tudunk repülni, ne is akarjunk repülni és ne akarjuk azt a látszatot kelteni a külföldön, hogy elsőrendű repülő nemzet vagyunk. Ne menjünk addig a levegőbe, amig nem tudunk repülni. Végre egyszer a Tribuna is olyan hangot ütött meg, amelyet mi is helyeselünk.

— (Halálos szerencsétlenség Nyílra mellett.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Julius 18-án délután halálos szerencsétlenség történt a Nyitra melletti Geszt község határában. Bo- sorad Ambros gazda trágyával megrakott szekéren hajtott ki földjére. Kissé illuminált állapotban volt. Az Ökröket egyre jobban nógatta. A gyors iramban - haladó szekérből egy hirtelen fordulónál Bosorad kibukott oly. szerencsétlenül, hogy a szekér alá került. A kerekek testén mentek keresztül. Belső vérzés következtében rövid szenvedés után meghalt.

— (Vasúti szerencsétlenség Budapesten.)

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Soroksári-uton a villamos beleütközött egy tehervonatba. A szerencsétlenségnek nyolc sebesültje van.

— (A prágai magyar köveitség uííevél- osztályának uj Itelyis-ége.) A prágai magyar 'követség utievélosztálya a mai. napon a Novodvorska-utcán lévő helyiségéiből a magyar követség Prága, lH. Serikova uii'ca 1 szám alatt lévő paiotájáíb'a költözött és a földszinti helyiségekben nyert elhelyezési. Ezentúl mindennemű uiítevél kéretem erre a cinnre intézendő. Az útlevél osztály együtt aj azt is közli., hogy feleik részére a hivatalos órákat csupán délelőtt 9—12 között tartják meg és ez idő előtt vagy ez időn tűi senkit nem fogadnak. Uj útleveleket csakis délelőtt 9—(éli óra között állítanak ki és az uj útlevelek, valamint a meghosszalbbitott útlevelek átvétele csakis délben 12— íö óra között történhetik meg. Ezeknek az utasításóknak a betartására nyomatékosam fölhívják a közönség figyelmét.

— (Portörlés a királypuccs szereplői ellen indított bűnügyben.) A cseh távirati iroda jelenti Budapestről, hogy a kormányzó a királypuccs szereplői ellen indított bün- pörben pertörlést rendelt cl. Eszerint amnesztiában részesültek a többi között An- drássy Gyula gróf, Sigray Antal gróf, Ra- kovszky István, Beniczky Ödön. Ostenburg Gyula őrnagy és mások.

xx Dr, Lefkovics Dezső fogorvosi rendelését Eperjesen Fő-utca 61. sz. alatt megkezdte.

xx Küldjön be postautalványon 6 korona 50 fillért és rendelje meg Rácz Pál, lapunk ruszinszkói szerkesztőjének „Furcsa emberek11 cimü elbeszélő kötetét. Értékes és szép olvasmányhoz jut. Cirn: Rácz Pál, Uzhorod—Ungvár, Teleki-u. 5.

xx Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN. Kosice, Fő-utca IS. Telefon 697. sz.

xx Angol import férfi szövetek ENGLÁM- DER és MARKOVICS cégnél Kogice, Főutca 48. Telefon 697.