Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-20 / 163. (611.) szám
Vasárnap, Jufíns 219. 3 Egy keni ü iflűasiicnzért pereli a ruszlnszltöi korntángzóságot Húszezer koronát követel azért, hogy Magyarországon kémkedett Munkácsi tudósítónk távirati jelentése Munkács, július 19. Érdekes keresetet iktattak be 249-1—24. szám alatt a beregszászi törvényszéken, mely méltó világításba helyezi a ruszinszkói hatósági apparátus munkáját. Dávid Adolf nagyszöllösi lakos kéri elmarasztalni Blecha beregszászi rendörblz- tost, Tupalik munkácsi zsupánt és az ungvári kormányzóságot húszezer korona tőke és járulékai megfizetésében. Dávid Adolf keresetében elmondja, hogy a perelt hatóságok 1922 április hó 5-én és 1923 március 25-én megbízást adtak neki arra, hogy mint Temesvár, iulíus 19* Temesvárod legközelebb érdekes könyv lát napvilágot. Temesvár város utolsó magyar polgármestere: Geml József, akit a román imperium bevezetésekor váltott fel hivatalában Vidrighin Sztám, memoárjait adja ki. Az emlékiratok sok olyan adatot tartalmaznak, amely eddig ismeretlen volt. Geml polgármester naplója, feljegyzései, bizalmas természetű aktáik és levelezése alapján irta meg munkáját, amely különösen a háborúval, a forradalommal és az összeomlás utáni állapotokkal foglalkozik. Természetesen, megemlékezik a könyv azokról a férfiakról is, akik Temesvár város ügyeinek vezetésében részt vettek. Külön fejezetet találunk itt BELLÁI Józsefről, Temesvár szabad királyi város utolsó magyar külturtanácsnckáról is. Alkalmunk volt a sajtó alatt levő memoárokba betekinteni s abból a Belláira vonatkozó részből az alábbiakat közöljük: — Huszonhat esztendővel ezelőtt Te Íbisz Károly dr. polgármestersége idején a város tanári állásokra irt ki pályázatot. A pályázók egyike személyesen hozta cl kérvényét Tel- bi&zihez. Az illető nyurga, szőke, sápadtlképü fiatalember volt. Nagyon szegénylegény kinézése volt, ruhája kopott, nadrágja rojtos. Telbisz polgármester sokáig elbeszélgetett vele és arra meggyőzödiősre jutott, hogy ez teljesen az az emibei, amilyenre neki szüksége van. Telbisz ugyanis erős akaratú, hajthatatlan energiájú férfiú volt, ki nem szerette maga körül az önálló véleményű, gerinces embereket. Neki nem egyéniségekre, hanem rabszolgákra vol szüksége, akik vakon hajtják végre parancsait s akaratukat teljesen alárendelik az ő akaratának. így történt aztán, hogy a jelentkező fiatalember kérvényét nem csatolta a többi pályázathoz, hanem Szíclárik József szigorló tanárjelöltet azonnal kinevezte a városhoz egyelőre könyvtárnoki minőségben. Sztolariknak első dolga volt, hogy folyósioít fizetéséből egy koronát félretett s abból okmánybélyeget kipróbált kém, Magyarországon meghatározott helyen és időben újabb kémszolgálatot teljesítsen. Mivel a vállalkozás rendkívül veszélyes volt, minden útra tízezer korona díjazásban állapodtak meg. Dávid Adolf a perelt hatóságok utasítása szerint kétszer volt Magyarországon s így húszezer koronát szolgált meg, mely összeget alperesek most vonakodnak kifizetni, miért is felperes kéri a törvényszéket, .hogy kötelezze alpereseket a megszolgált összeg- kifizetésére. A per egész Ruszinszkóban óriási feltűnést kelt. vásárolt; melyet névma,gyárositási kérvényére ragasztott. Őszre megszerezte a tanári oklevelet, melyet már Bellái József névre állítottak ki számára. — A szerénységen túlmenő alázatos s ágú városi könyvtáros hamarosan megnyerte Telbisz Károly polgármester teljes tetszését. Bizalmas természetű szolgálatokat végzett számára és nem idegenkedett a besugásoktól sem. Az érdemeknek hamar bekövetkezett a megjutalmazása. Bandi Rezső kulturtanácsos más reszort élére került s Telbisz a megüresedett kultur tanácsosi állásra Bellái Józsefet válás zttafta meg. Bellái, aki soha senki előtt sem említette szlovák származását, de még azt se, hogy egyáltalán tudna szlovákul, soviniszta magyar kul'turtanácsos volt. — Az ö érdeme volt, hogy az akkor Temesvár iskolái teljesen eímagyarosodtak. — A város külső kerületeiben még voltak német tannyelvű elemi és polgári iskolák. Ezekbe^ magyar iskolákat csinált. Abban az időben működött Temesvárod a Wiesnefféle magánjellegű és németi oktatási nyelvvel bíró kereskedelmi iskola. Ezt az intézetet átvétette a várossal és a következő esztendőben abban már magyarul tanítottak. A város területén levő óvodákat szaporította s azok költségvetésének megállapításánál hangoztatta a városi közgyűlésen, hogy a városnak semmi költséget sem szabad sajnálni, ha arról vau szó, hogy a nem magyar lakosságának gyermekeiből magyar ifjak nevelődjenek. — Amkor a magyar kultuszminiszter Temesvár városától egy íeíálkt&ndó tanítóképző intézet részére ingyeníelket kért, Bellái volt az, aki kardoskodott, hogy a telket meg kell adni. Szükség van minél több magyar tanítóra — mondotta —, hogy általuk az egész Bánát miinél előbb teljesen magyarrá váljék. — Bellái kezdeményezése volt az is, hogy Temesvár városa évente jutalomban részesítette azokat a tanulókat, akik a magyar nyelvben kiváló előmenetelt tettek a városi színház a magyarságé és azt soha még vendégszereplésre sem engedi át a németeknek. — Bellái irodalmi tevékenységet .is fejtett- A magyarosítás érdekében számos brossurát irt, azonkívül megírta a temesvári magyar iskolák és a magyar színház történetét is. Szépirodalmi babérokra is vágyott s tárcákat és verseket közölt a temesvári lapokban- Felolvasásokat tartott a. magyar szellemről, a magyar művelődésről. — így teltek az évek s Bellái közben arra is időt talált, hogy vagyont gyűjtsön. Mikor Temesvár erődítményeit lebontották, Teibisz jóvoltából a felszabadult területen olcsó parcellákat vásárolt, melyeken aztán jó pénzért túladott. Ettől fogva állandóan üzérkedett há.zil'ielyekkel, majd részvény éket vásárolt s néhány év múlva már olyan vagyonos volt, hogy meg merte kérni a dúsgazdag Xleman István földbirtokos leányát. Házassága révén százezreiket kapott, melyekből tíz év alatt milliókat szerzett. — A háború alatt megkapta a Ferenc józsef-reudef. .Neki azonban ez nem volt elég* Magyar nemességre vágyott. Janó- vicli Sándor főispán közvetítésével 191S- bán négy hónappal az Összeomlás előtt a kabinetirodához kérvényt nyuitoíit be, amelyben a magyar kultúra körül kifejteit eredményes munkálkodására való hivatkozással a magyar nemességnek a mercyiaívi predikátummal — Mercyíalván volt a feleségével kapott birtoka — való kegyteljes megadásáért a legaiázaíosabban folyamodik. Olyan ajánlásokat járt ki magának a kormánynál, hogy okvetlenül magyar nemes lett volna belőle, ha a forradalom ki nem tör. — Azonban a forradolom kitört és Bella! csakhamar rájött, hogy a magyar kultúra, szolgálatában már nem igen arathat több sikert. Hirtelen ráébredt arra, hogy szlovák- Azonnal leveleket írogatott az ifjú Csehszlovákiába Srobár és Tusár minisztereknek és mindenfelé dicsekedett, hogy éz'efc iskola társai. Fel'kmáíkozása folytán így indultak meg a tárgyalások trencséni zsupánná való kinevezése érdekében. Eltávozása előtt azonban még statisztikát készített a temesvári megszálló szerb hatóságok részére. A statisztikában kimutatja, hogy Temesvárott alig ván magyar, mert azok, akik magúkat azoknak vallják, erőszakkal és csalafintasággal elmagyarosodotí svábok. Hogy ebben- az elmagyarosFásban övé volt a főszerep, azt bölcsen elhallgatta. Ki tudja mennyi árulást követett volna el az öt felhizlalt magyar kultúra ellen, ha nem nevezték volna ki zsupánnak, A magyarok nem fogadták már a köszönését, mikor pedig bucsnlátogatásokafc akart -tenni, elzárkóztak előle . . . Ilyen arcképet ad Bellái Józsefről Geml József készülő könyve, arról a Belláiról aki magyar kuKurtanáesasból a magyar kultúra és a magyar nyelv ádáz üldözője lett. Kubán Endre, Bella! József magyar portréja A volt temesvári polgármester könyvet ír Bellái múltjáról — Hogyan lett Sztolarikból - Bellái? — Csak a forradalom akadályozta meg magyar nemességét A P. M- H. erdélyi munkatársának jelentése Kát uj varázsnövény Az egyik mozifilmet perget, a másik a távolbalátást teszi (ehetővé. Prága, julius 19. Henry Bo-nguet angol orvos — a Times jelentése szerint — felfedezett két növényt, amelyek segítségével a gondolkodás rejtélyes módját meg lehet fejteni. Az egyik ilyen varázsnövény kis zöld, halavány kaktusz. A neve: Peyotl s csak Mexikóban terem. Ha ezt a növényt por alakban beveszik, a szemekre különös hatása van s a hatás csak akikor áil be, ha a peyotiorizáló ember szemeit becsukja. Az ember a gyönyörnek csodás szín játékát látja maga előtt. A peyotlö- rizálók leírása szerint először ragyogó világításban harmonikus táncjelenetek elevenednek meg, később az emberi alakokat tündérek váltják fel- A tündér jelenetek színei és világi- tása egészen természetfeletti. Embereik, állatok, növények nagy szalagba fonódnak s megkezdődik a film pergése. A légies alakok legérzékibb szerelme, amit a költők, művészek fantáziája megálmodott valaha, gyors egymásutánban játszódik le az el’kábito’Öt ember szemei előtt. Ha a peyotrolizáló ember kinyitja szemeit, a vízió eltűnik, ha útiból lezárja, folytatódik. A hatás fokozatos gyengülésével a látomány is elihalaványod'ík. Érdekes, hogy a peyotlorizáit ember, ha hatás közbeni kinyitja szemeit, olvashat, társaloghat s ha a szemeit újra behunyja ugyanott folytatódik, ahol megszakadt. Kevésbé kellemes egy másik növénynek a „Ya!je“-nek hatása. Ez a növény Kolumbiában terem, a bensziilöítek vallásos célokra használják s a próféta virágának nevezik. A benszülöttek szerint a yaje hatása alatt látják ellenségeik búvóhelyeit és a legjobb vadászterületeket. Amerikai tudósok állítása szerint a yajétól elkábitott indiánok, akik a vadonból soha ki nem kerültek, egész pontosan leírták a partmenti városokat. A yajé növény hatásának egyik kutatója azt írja, hogy a növény élvezete után állandóan ha- lottan látta maga -előlit az apját és betegen a nővéréi. Később bebizonyult, hogy abban az időpontban halt meg az apja, nővére pedig betegen feküdt. A legtöbben, akik s* yajé mérget bevették, azt mondják, hogy eleinte gyönyörű képek tárulnak eléjük, később azonban a látomás rettenetes vízióvá torzul s rémes félelmet kelt. A növény élvezete olyan erős psychikai hatást vált ki, hogy az emberek annak az állatnaik képzelik magukat, amelyről éppen álmodnak, felugranak s mozdulata :k- kal, hangjukkal az illető állatot utánozzák. Most az amerikai egyetemek tudós társaságokat küldtek ki a Peyotl és a Yajé tanulmányozására s ezek a tudósok különösen abban az irányban ex-pe.rmerutáinak, hogy milyen befolyással vannak ezek a növények az ember öntudatára és emlékezőtehetségére. »»»»»»♦»♦♦♦»♦»»»»»»»♦»»»♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦• Meggyilkolták a fekeráni amerikai fokcmzult London, julius 19. A Reuter ügynökség Jelenti Teheránból: Az amerikai főkonzult az utca! csőcselék egy zavargás alkalmával meggyilkolta, —■IBIM I II IM I I ilirTi nMiBi 11 rTTTT | mi ■WMI I I n ~ l"i P~i IT li III h 1117 elszaladt volna a bőre alól. Ám mindez csak egy pillanatig tartott. A komorság mosolyba oivadt s a megzavart tavaszi tény isméi felragyogott rajta. Elnyujtózo í a he- crőr, bársonyos hangon nevetett s kinyujtota :a karját. — Csókoljon meg, kedvesem, — mondta s lehunyta szemét. A férfi megérintette ajkával a hónalját, amely eléje tárta szőke öblét a hátracsuszott pongyola alól, — Kinevet? — kérdezte zavartan a férfi. Az asszony hangosan nevetett. — Egy kicsit. Én most bevallom, hogy eddig nem nagyon törődtem ezzel a fiúval. Károlynak hívják? — Igen. — Kár. hogy nem Kornélnak, mint magát ... De most megváltozott a helyzet. A fiával csak törődnöm kell?! Nem? Hiszen a gyereke, akárhogyan is, de a maga gyereke és mit tegyek, ha nekünk kettőnknek nincs gyerekünk? Küldje be hozzám. — Minek ez? — mormolta csüggedten a férfi. — Egy pár szót váltok vele. Megéreztetem, hogy bennem -anyai pártfogóra talál. így legalább maga is megnyugszik és ö is talál, szegény, egy kis melegséget az életben. Vagy én menjek ki hozzá? A férfi letérdelt a heverő elé. — Mondd, hát nincs baj köztünk? Nem akarsz elhagyni? Szeretsz még? Az asszony megsimogatta. — Csacsi, kit szeressek? . . . A férfi kiment az irodába s maga elé állította a sápadtan didergő fiatalembert. Az már közben azt hitte, hogy egy még el sem kezdődött szerelem miatt elvesztette az állását s most nem tudta, hogy a kettő közül melyiket sajnálja. — Vegye tudomásul, — sziszegte fogai közül Kornél — hogy ha visszaél ezzel a titokkal, elvesztett mindent. A fizetését meg— A temesvári magyar színészet szintén sokat köszönhet Belláinak. Az ö érdeme, hogy a város a magyar szinigazgatónak szubvenciót adott, a városi színházat bér nélkül engedte át, sőt még fűtést és világítást is adott. Ugyancsak az ö indítványára mondta ki a közgyűlés, hogy duplázom. Egy pillanatra ne jusson eszébe elfeledni, hogy én parancsolok magának. Most menjen be. Az asszony a tükör előtt- ült. Magához intette. — Jöjjön ide, gyors-an. Bejöhet. Gondolkodtam, igaza van. Jelentsen beteget. Holnap délelőtt, tízkor ott leszek. A fin lázasan megragadta a röpdöső kezet. melynek csak karmoló gyűrűjét tudta megcsókolni. — Hát szeret? — dadogta. Az asszony nevetett s belenézett a tükörbe. Ott állt most mögötte mind a két férfi. S a két fej mögül lassan, forrón felemelkedik a múltból egy harmadik férfifej. Mindkettőjükre hasonlított. Kornél volt, a férj, fiatalon, völegényesen, szerelmesen. Hasonlít a mai Kornélra, mert hiszen valamikor ő volt és hasonlít a fiatalemberre, mert mindketten fiatalok. És a füköből őreá nézett az asszony, fiatalon, szerelmesen, menyasszonyosan, nyitott szájjal, parázsló szemmel. Ruenbur&S és lenvásznak minden szélességiben pár* Valódi Schroll-féie ¥áry elírnia Kavsa Fn it 7A ScHtffonok. vásznak, cretonok és damasziok nagy választékban .....j......j ‘..,, Da maszt-asztalnemfiek. Kész rcőllehérnemüek- Szent-háromság Schroll-Schiffon 7- vasion 6 korona szoborral szemben Az asszony elkomorult. — A fia? — Az. Amikor elvettem magát feleségül, bevallottam, hogy diákkoromból van egy törvénytelen gyermekem. Néhány héttel ezelőtt beállított hozzám az anyjával s arra kértek, hogy segítsek rajta. Nem tud elhelyezkedni. Intelligens, müveit, törekvő fiatalember. Magamhoz vettem titkárnak. Most mindent tud, Diadalmasan felállt s szemszögletböl fürkészte a feleségét. Most le van sújtva. Most meg kell, hogy semmisüljön. Akármeny- nyire nő is — a nőkről kissé rossz véleménye volt — túlontúl becsületes és egyszerű ahhoz, hogy meg tudjon barátkozni a vérfertőzés gondolatával. Csak a gondola'ával. mert hiszen a valóság . . .?! Hol van már az a fixa? . . . Az igazit nem látta már évek óta. Furcsa kis játékot tükrözött az asszony arca. Hegyes egérfogaival beleharapott az ajkába s nagy szürke szemét lehunyta. Rózsás orcimpája megfeszül, mint aki ismeretlen ujj illatokat érez. A vár is mintha kissé
