Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-13 / 132. (580.) szám
e Egy német diplomata előadása Párisban Paris, június 12. Kesskr Harry gróf, a német birodalom volt varsói követe, akit egy időben mint leendő londoni német követet is emlegettek, rövid időn belül a párisi Societé des Études- ben előadást fog tartani Németországról. A május 11-iki választások előtt lehetetlenség lett volna egy ilyen nyilvános előadást francia közönség előtt megtartani. Szomorú bujdososors Két volt Kerenszki-tisztet rablásért ítéltek el Berlin, junius 12. (Saját tudósitónktól.) Az orosz bolseviz- mus szomorú menekültjeiről, akik minden javaiktól megfosztva, koldusszegényen kóborolnak Európa metropolisaiban, nem egy megdöbbentő tragédia mesél. Hercegek inasoknak szegődnek háborúban meggazdagodott jött-mentekhez, hercegnők cselédek lesznek és boldogok, akik valamikor nem viseltek háromszornál többet egy ruhát, ha egy stoppolt harisnyát kaphatnak „nagyságáiktól". És a kommunizmus bukásába vetett remények napról-napra elhomályosulnak, a honvesztettek egyre lejebb és lejebb sülyed- nek a nyomorba, a bűn lejtőjére kerülnek kültelki varieték hordókra állított deszkáiról, vagy matrózspelunkák kottaállványai mellől, ahol keserves életüket tengették. A charlottenburgi törvényszék előtt tegnap két volt orosz Kerenszki-tiszt állott, akiket rablás és utonállás cimén vontak felelősségre. A két vádlott: Moskvin és Uszov, Lengyelországból vergődtek el valahogy Németországba, ahol az egyik mint munkás, a másik mint muzsikus próbált elhelyezkedni. Sorsuk csak jóval később fordult jobbra, amikor egy Kantstrassei orosz könyvkereskedésben nyertek küídönci állást. Közben elérkezett a karácsony ünnepe, amit igazi orosz szokás szerint akként ünnepeitek meg, hogy bánatukat nagymennyiségű vutki és konyakkal öntözték le száraz gégéjükön. Ittak és ittak. Ittasságukban — a törvényszék előtt legalább igy vallottak — egyszerre az a gondolat ötlött eszükbe, hogy előlegért mennek munkaadójukhoz. Amikor Moskvin belépett az üzletbe, egy pillanat alatt elhatározta, hogy rabolni fog.- Az üzletvezetőt hátulról leütötte és a nála talált kétszázötven dollárral elmenekült. Elfogadásakor ebből az összegből mindössze tizenöt dollárt találtak meg, a többit elitta, elvesztette, vagy ellopták tőle — nem tudja. Moskvint hatévi fegyházra. társát. Uszovot ki’enchavi fogságra ítélték. — Tegnap Nikolajevics nagyherceget ünnepelték Németország orosz ellenforradalmárai, benne látták a régi orosz cárizmus ujramegterenriőjét, — vájjon míg a sokak álma megvalósul, hány szomorú lejtőre jutott szerencsétlen fölött fognak Ítélkezni? .,. »»♦♦»»»»»<>»♦♦ »♦»♦♦♦» ♦♦•»♦»»»»»♦»♦•« A természet ölén mocsári gőlyahirek és szerelmes párok virulnak Egy kis pszíholőgia bevezetésül — A kávé és a zsirardi hőse — Egyedül Retten — Mindenütt szép, de a korcsmában a legszebb A P. M. H. sorozatos nyári riportjainak harmadik közleménye Prága, junius 12 A minap meglátogattam barátomat, aki azzal dicsekedet, hogy Prága legnagyobb szobájában lakik. Igaza is volt, mert, lift természetesen nem lévén, mire felkutyagoltam a s2*zhuszonkilenc lépcsőn, a szusz is belém akadt. Előbb a pompás kilátásban gyönyörködtem, aztán a szobában néztem körül. „Hogy kerül az a kitömött mókus a vitrinbe?" — kérdeztem elhülve. „Mi, hogy •..“ — volt a makogó és ha lehet még lebültebb felelet — „vi-vitrin, mó mókus?" A szerencsétlen fickó négy éve lakik ugyanazon a helyen és nem tudta, hogy szobájában, a vitrinben egy kitömöttt mókus tanyáz. De én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál. Amikor a szerkesztőségben a megbízatást megkaptam, hogy nézzek körül a kirándulók seregében, szép titkárkisasszo- nyimk rögtön figyelmeztetett: „De ki ne hagyja, hogy Prágában az emberek, ahogy fűre ülnek, lehúzzák a cipőjüket!..." Bevallom, mióta csak eszemet bírom, minden vasár- és ünnepnap, de ha lehet hétköznap is, köpönyeget kanyaritottam a nyakamba és kirándulok, de én még sohasem láttam, hogy a fü és a cipő ilyen szoros összefüggésben lenne egymással. , És csakugyan, pünkösdkor annyi volt a kiránduló, hogy a gyepet nem lehetett látni a rajtaülőktől, de egyen sem volt cipő. De hagyjunk mindent szépen sorára ... Reggel... Szombat este a párok — természetesen, mindig a párok — fölnéznek az égre és ahány csillagot látnak ott, annyi deka felvágottat vesznek a hentesnél, aztán lefekszenek... Pitymallik... Jobb oldalról balra fordulnak ... reggel lesz... balról jobbra... Nyolckor felkelnek, kétségbeesnek a tetemesen előrehaladt idő miatt, beleugranak ruháikba és egy pillanattal indulás előtt a pályaudvaron vannak. Utaznak. A vonat tele van, mint egy megkezdet- len gyufaskatulya. Borzasztóan tele van. A legtöbben megkezdik a táplálkozást. Egy kis gyerek kávéért sirt. Kap. inni kezd. A vonat egyet zökken. És a kávé? Végigömlik: 1. a gyerek arcán, nyakán és ruháján; 2. a mama jajpiros dirndlikötényén; 3. egy gigerli kalaposlegény porcellánnadrágján. Nagyszerű hatás: 1. a gyerek bőg; 2. a mama minden teketória nélkül két poflevest utal ki; 3. az ázott nadrág a gyerek papájával vitatkozik egy kézenfekvő napi problémáról... A vonatból állomásról-állomásra egyre többen szállnak ki. Én is szigorúan kiszállok. Dél... Az ázott nadrág és a papa, ugylátszik, békés megegyezésre juthattak, mert az állomástól tiz percre eső réten együtt kártyáztak. A kisgyerek a zsirárdi tetején dobol. Tetszik neki, hogy milyen jó kemény. Orrát feltámasztja mutatóujjával, láthatóan, gondolkodik. Aztán gyors mozdulattal földre- teszi a kalapot és rááll. A zsirárdi szó nélPáris, junius 12. ötvenezer ember nézte meg pünkösd hétfőién •a futbail-olimpiász két legutolsó mérkőzését és tízezerre telhető azok száma, akiknek már nem jutott hely a zsúfolásig megtelt tribünökön. A mérkőzések megkezdése előtt az autocarok és autóbuszok, a villanyosok és a konflisok csak úgy öntötték magukból a mérkőzésre igyekvő ezreket és a verseny végén nem volt annyi jármű Coiombes- ban, amennyi szükséges lett volna ahhoz, hogy ezt ■a sckadalmat hazaszállítsa. A közönség óriási érdeklődését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az emberek már délelőtt féltizenegy órakor tódultak ki a félháromkor kezdődő mérkőzésekre és hogy a mai rtap bevétele meghaladja a féknilfó frankot ... Délután fél három óra. A nézőközönség már elfoglalta helyét a tribünökön. A drágább helyeken ott látjuk az előkelő Páris társadalmát, néhány uj minisztert és számos diplomatát. A nap forrón süt az azúrkék égen, a nők mégis könnyű prémjeikbe burkolóztak, mert igy parancsolja őfelsége a Divat. A tribünök ünnepi díszt öltöttek. Úgy az elnöki, mint a maratoni tribün fölött huszonkét versenyző állam lobogóját lengeti a lágy szellő; tizennyolc közülük már kiesett a versenyből és csupán négy maradt a porondon: Uruguay, Svájc, Svédország és Hollandia, amelyek közül az első kettő az első helyért, a két utóbbi pedig a harmad’k díjért fog ma küzdeni.. Máris kiáll a hollandok és a svédek tizenegyese. Mind a kettő más dresszben, mint tegnap. A svédek kanárisárga blúzukat lila blúzzal cserélték ki, mig a hollandok ismét elővették a garderobejukból a narancssárga blúzt, amely helyett tegnap feketét viseltek. Elhangzanak a himnuszok, megkezdődik a játék. A németalföld'-ek nem hozták magukkal a szerencse- nyuszit, talán ez az oka annak, hogy a megújított mérkőzés nem terem számukra babért. A svédek az első félidőben egymásután két gólt rúgnak, a hollandok győzelme máris valószínűtlen és ha egy tizenegyesből mégis gólt szereznek a félidő végén, legnagyobb híveik sem bíznak már abban, hogy övék lesz a harmad'k díj- A második félidőben a skandinávok egy újabb góllal biztosítják győzelmüket, úgy hogy a játék végén már nyugodtan „lazsálhatnak", a hollandusok már nem vehetik el tőlük a harmadik helyet. Megérdemelték, senki sem irigyli tőlük. Pár percnyi szünet következük. A közönség izgalma nőttön-nő. Melyik csapat lesz a győztes? — találgatják az ismeretlenségből hirtelenül előtört délamerikái, vagy pedig a svájci tizenegyes, amely oly sok nehéz mérkőzésben bizonyította be nagy tudását? Fogadásokat kötnek jobbról kül beszakad, mire a gyerek felfordul, de nem szó nélkül. Nagybőgőt megszégyenítő bömbölése azonban zavarja a játékukban elmerült férfiakat, mert azok alaposan rámordulnak. A gyerek, aki a tapasztalatok szerint nem esett a fejére, erre felhagy a sírással és mert látja, hogy a kalapnak megterhelés szempontjából való kipróbálását és a velejárókat nem vették észre, a zsirárdit a por- cellánnadrág mellé tolja, oda, ahol... Nem tudom, hogy a cézári hadicsel bevált-e, mert én tovább mentem. Utamat mezítlábas emberekkel tömött rétek szegélyezték. Azt még értem, bár felfogni nem tudom, hogy az a nagypapa ott a tízperces gyaloglástól annyira kimerült, hogy kénytelen volt lehúzni a cipőjét, de kétlem, hogy az a délceg gavallér hamarább fog mezítláb célt érni selyemhuzatától megfosztott vádlis szerelménél, mint különben. Este... Mire leszáll az alkony, együtt van az egész igen tisztelt társaság a korcsmákban a családi sörök és aludttejek körül. A trombitákból a megrepedésig fújják a polkákat. A kisgyerekek elálmosodnak, a mamák kászálódnak, de a torkukból az ut porát szaporán locsolgató családapák egyre halaszt- gatják az utazást. Persze a párok is. Egyiknek sincs eszébe elszaladni, mégis állandóan fogiák egymást. A vonatok, ha lehet, hazafelé még tömöttebbek. Nincs egy józan férfi a törzs közt kelőben ... A nap rezüméjét rövid összefoglalásban itt adom: Elutazás, megérkezés. Tiz perces menetelés. Letelepedés cipőlevétellel. Evés- Újra evés. Megint evés. Evés után alvás, alvás után evés. Találkozás a korcsmában. X krigli sörök. Haza. —éni. és balróL A favoritok kétségtelenül az uruguayiak, akik értették a módját, hogyan kell megnyerni a hiú franciák rokonszenvét. Minden mérkőzésükre saját zászlajukon kívül elhozták a francia trikolórt is és autójukat, amellyel föltünést keltő módon járták be a boule várd óikat, ugyancsak mind a két állam lobogójával ddsziitették föl. A párisi közönség nagyobbik része ezért az ő győzelmüket kívánja, hiába van a svájci csapatban több genfvidéki francia. Most is a Nappal díszített uruguay és a francia zászló alatt vonulnak föl az olimpiai faluból, miközben a katonai zenekar fanfárjai egy indulót harsognak bele a levegőbe. Az öltözőbe mennek, de csakhamar kijönnek a pályára. Ezer és ezer miniatűr uruguay zászlócska integetése köszönti őket. Egy élelmes montevidei bankház osztatta ki őket a közönség között. A kihakiszinü egyenruhába öltöztetett katonai zenekar rázendít Uruguay himnuszára. A délamerikaiak k'nyujtott karral tisztelegnek az elnöki tribün előtt és harsány „na-ra-ra“ kiáltást hallatnak. Ugyanez a jelenet megismétlődik a maratoni tribün előtt. A svájciak most lépnek ki a pályára. Himnuszukat rfrnd a két csapat feszes vigyázz-állásban hallgatja végig. A játék, amelyet a pocakos Siawick (francia) vezet, a helvétek rugá sával kezdődik, akik a perzselő nap ellen játszanak. Hét perc alatt az uruguayiak váratlan támadása Pedrone shoctja révén máris gólt eredményez. A közönség kalapját és zászlócskáit lengetve üdvözli a dél amerikai csapatot. A fokete Andrade megöleli társát. A svájciak ohamce-ai csökkenni kezdenek, az uruguayiakat pedig vehemens támadásokra késztet1 az első siker. A félidő végéig azonban nem tudnak újabb gólt lőni, úgy hogy a második félidő elején még nem reménytelen a svájciak kilátása. Azzá csak akkor válik, amikor a huszonegyedik percben Cea a második gólt lövi. Az uruguayi párt lelkesedése határtalan. A temperamentumos spanyolok d'adalmámorukban a levegőbe hajigálják kalapjaikat, ahogy az odahaza szokásos, amikor a toreador leszúrta a bikát. Az uruguayi győzelem most már egészen bizonyos és amikor Romano, aki különben kitűnő 9printer is egyszersmind, tizenöt perc múlva a harmadik gólt is belövi az ellenfél kapujába, ezzel csak szebbé tette, de már nem döntötte el a győzelmet. A tribünök latin közönsége tombol örömében és egyes játékosok cigánykereket hánynak büszke boldogságukban. Pár perc van már csak hátra és Uruguay mint győztes hagyja el a pályát. Huszonkét nemzet közül legjobbnak bizonyult és diadalaira egyedül csak az vet egy kis árnyékot, hogy az angolok nem vettek részt a versenyben. Szinte elképzelhetetlen öröm fut végig az óriási tömegen. A kék4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 3 \ | 3 — \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < ^ \ ------------------------------------------------------ ► 3 ^ \ Saját készitményü finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- tm * 3 \ térítők és mindennemű lenáru l J * \ £ 3 Árusítás nagyban és kicsinyben t ^viTTTiYTfmffmmmfTmTmmmTifmimmntrrnTTirTn tűt A futbail-olimpiász utolsó napjai A döntömérközés részletei Péntek, fcmhis 13. fehér csikós és az arainysugaras nappal díszített uruguayi zászlócskák egész erdeje hajlik meg a győztesek előtt, akik a két tribün előtt jellegzetes „ra-ra-ra“ kiáltásukkal köszönik meg az ovációkat Legboldogabbnak látszik a fekete Andrade, akinek, mint jobb halinak, oroszlánrésze volt a gyönyörű diadal kilküzdésében. Az uruguayiak a mögé a kapu mögé vonulnak, amely az övék volt a második félidőben. A kapu mögött már a második gól után fölsorakozott a katonabanda, hogy tust húzzon a győztesek üdvözlésére. A zászlórudon csakhamar fölszökken az uruguayi lobogó, amelynek aranynapja versenyt kacag az alkonyi égen nyugovóra térő öreg napistennel. Az uruguayi zászló alatt jobbra Helvécia fehérkeresztes zászlaja, balra pedig Svédország sárgakeresztes kék lobogóját lengeti az esti szél. Az uruguayiak elindulnak diadalutjukra. Tiz-tizenöt lépésre mögöttük a svájciak haladnak; szerénységükben nem akarnak résztvenríi a diadalmenetben, de híveik unszolására végre mégis rászánják magukat A svédeiket hiába keressük: ők lemondtak az ünnepeltetősről, amely őket is méltán megillette “ volna. ötvenezer ember tapsol a népszerű futbaii- sport hőseinek. Az elnöki tribün uruguay zászlóktól kéklik, egyes helyeken a piros helvét zászló tarkítja a nagyszerű képet, sárga szalmakalapok ezrei kerülnek le a fejekről. A közönség olyan ovációban részesíti a világ legjobb futballistáit, mintha egy győzedelmes imperátor defilirozna el előtte. A menet a maratoni tribün elé ér. Az uruguayi, délamerikai és általában a spanyol közönség legnagyobb része ott helyezkedett el. Az ünneplés ott éri el a tetőfokát. Percekig zug és morajlik a dia- dalttas „ra-ra-ra“ és forró hangulat ömlik el a lelkeken. Sevillában vagyunk-e vagy a messzi Mon- tevideoban? Kalapok ezrei bukfenceznek a levegőben, de a forróvérű latin közönség még ezzel sem éri be: egymásután hajigálja le a szalmakalapokat az arénára, a győztesek lábai elé, úgy hogy a játékosok alig győzik fölemelni és visszadobni a kalapokat. A bikaviadalok képzete dereng fel bennünk; igy csak spanyolok tudnak leLkesedui. A menet az ovális végére ért. Az uruguayiak lovagiasan megölelik a svájciakat, akiknek kezéből kiragadták a győzelem pálmáját. Meghatóan szép látvány. A $portsmenek testvériségének gyönyörű gesztusa. A svájciak nem irigykednek a délamerikaiakra. ők is érzik, hogy azok megérdemelték a szép sikert és az ünepelt elést. Az uruguay zászló messzire láthatóan leng az árbocon, amelyen eddig csak a rugby-győztes északamerikaiak csillagos lobogója került föl. A fiatal Amerika a sport terén :s legalább egyenrangú ellenfeleket állít a vén Európa fiaival szemben. A messze Nyugaton egyre jobban megizmosodnak a friss erők, érvényesülési teret követelnek, hatásuk átterjed az Atlanti Óceán keled párjaira és csodálatba ejti a világot. Uruguay győzelme Amerikának bámulatos előtörtetését szimbolizálja. Az első félidő elején, több mint egy negyed óráig, a két csapat meglehetősen egyenlő erőt mutat Mind a kettő friss és meg sem látszik rajtuk, hogy megelőző nap egy nehéz, meghosszabbított meocset játszottak végig. Körülbelül a harmincadik percben a hollandusok indulnak vehemens rohamra, amely'csak azért marad eredménytelen, mivel egy védh eteti ennek látszó lövésük után a labda a kapu felső sarkáról pattan vissza. A játék erre hirtelen megfordul. A skandinávok a holland kapu elé viszik le a labdát és rövid ingadozás után egy szabadrúgásból Rydell a 32. percben gyönyörű gólt lő. Ez az eredmény föltüzeli a svédeket akik a gól után erélyesen ostromolják a holland kaput és két perc múlva Kock leadásából Lunaquist révén megszerzik a második gólt is. A nagy hendikep azonban nem csüggesztá el a hollandusokat. Szívós kitartással játszanak toyább és két perccel a félidő befejezése előtt egy tizenegyesből Formenov gólt is lő. Félidő 2:1 a svédek javára. A második félidő elején a svédek vannak fölényben, de egy negyedóra múlva a hollandusok kezdik diktálni a tempót és kiegyenlítésre törekszenek. De most sincs szerencséjük. Egy rendkívül veszélyes lövés a felső kapufélfának viszi a labdát, majd egy újból veszélyes shootot a svéd Kapus, Lindfoerg véd ki briliánsán, a következő kedvező alkalmat pedig jobb összekötőjük szalasztja el, aki — noha Lindberg elesett és a kapu védtelen — méterekkel a kapu mellé lő A kiegyenlítés tehát nem sikerült és most máT végérvényesen a svédek kerülnek döntő fölénybe. Az egyiptomi biró, Juszuf Mohamed, ak'nek Ítéletét nyilván befolyásolja az, hogy az; egyiptomiakat éppen a svédek ütötték el a győzelem reményétől, kiállítja Kar Keidet, a svéd centert, úgy hogy a svédek a mérkőzés végéig most már csupán tiz emberrel játszanak. Mégis megtartják fölényüket és egy szabadugrás következményeképpen Rydell a harmadik gólt lövi az ellenfél kapujába, amely most már bizonyossá teszi a skandinávok győzelmét. A svédek ezért most már nem is veszik túlságosan komolyan a további játékot A harmadik díj ngyis az övék már és a hollandusok már netn is akarják vitássá tenni. Megérdemelték, derekasan megküz- döttek érte. URUGUAY—SVÁJC; A két csapa t föl állítása: Uruguay: Mazati (kapus), Nasazzi és Arls- pe (hátvédek), Andrade. Vidal és Cihierra (fedezet), Urdünaran, Scarone, Pctrone, Cea és Romano (csatárok). Svájc: Pulver (kapus), Reymond és Rarn- seyer (hátvédek), Poílitz, Sditnicdlin és Obcr- hausor (halfok), Fassler, Abegglcn, Dietrich, Pache és Ehrenbolgcr (csatárok). A játékot a svájciak kezdik akik öt percig fölényben vannak migilen az uruguayiak összeszedik magúkat és villámgyors támadásba mennek át, amelyből Pctrone szép gólt lő. Az uruguayiak játéka, egyre szebbé .válik. Egy ideig az uruguayiak
