Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-13 / 132. (580.) szám

e Egy német diplomata előadása Párisban Paris, június 12. Kesskr Harry gróf, a német birodalom volt varsói követe, akit egy időben mint leendő londoni német követet is emlegettek, rövid időn belül a párisi Societé des Études- ben előadást fog tartani Németországról. A május 11-iki választások előtt lehetetlenség lett volna egy ilyen nyilvános előadást fran­cia közönség előtt megtartani. Szomorú bujdososors Két volt Kerenszki-tisztet rablásért ítéltek el Berlin, junius 12. (Saját tudósitónktól.) Az orosz bolseviz- mus szomorú menekültjeiről, akik minden ja­vaiktól megfosztva, koldusszegényen kóbo­rolnak Európa metropolisaiban, nem egy megdöbbentő tragédia mesél. Hercegek ina­soknak szegődnek háborúban meggazdago­dott jött-mentekhez, hercegnők cselédek lesz­nek és boldogok, akik valamikor nem visel­tek háromszornál többet egy ruhát, ha egy stoppolt harisnyát kaphatnak „nagyságáik­tól". És a kommunizmus bukásába vetett re­mények napról-napra elhomályosulnak, a honvesztettek egyre lejebb és lejebb sülyed- nek a nyomorba, a bűn lejtőjére kerülnek kültelki varieték hordókra állított deszkáiról, vagy matrózspelunkák kottaállványai mellől, ahol keserves életüket tengették. A charlottenburgi törvényszék előtt teg­nap két volt orosz Kerenszki-tiszt állott, aki­ket rablás és utonállás cimén vontak felelős­ségre. A két vádlott: Moskvin és Uszov, Len­gyelországból vergődtek el valahogy Német­országba, ahol az egyik mint munkás, a má­sik mint muzsikus próbált elhelyezkedni. Sor­suk csak jóval később fordult jobbra, amikor egy Kantstrassei orosz könyvkereskedésben nyertek küídönci állást. Közben elérkezett a karácsony ünnepe, amit igazi orosz szokás szerint akként ünne­peitek meg, hogy bánatukat nagymennyiségű vutki és konyakkal öntözték le száraz gégé­jükön. Ittak és ittak. Ittasságukban — a tör­vényszék előtt legalább igy vallottak — egy­szerre az a gondolat ötlött eszükbe, hogy elő­legért mennek munkaadójukhoz. Amikor Moskvin belépett az üzletbe, egy pillanat alatt elhatározta, hogy rabolni fog.- Az üzlet­vezetőt hátulról leütötte és a nála talált két­százötven dollárral elmenekült. Elfogadásakor ebből az összegből mindössze tizenöt dollárt találtak meg, a többit elitta, elvesztette, vagy ellopták tőle — nem tudja. Moskvint hatévi fegyházra. társát. Uszovot ki’enchavi fog­ságra ítélték. — Tegnap Nikolajevics nagy­herceget ünnepelték Németország orosz el­lenforradalmárai, benne látták a régi orosz cárizmus ujramegterenriőjét, — vájjon míg a sokak álma megvalósul, hány szomorú lej­tőre jutott szerencsétlen fölött fognak Ítél­kezni? .,. »»♦♦»»»»»<>»♦♦ »♦»♦♦♦» ♦♦•»♦»»»»»♦»♦•« A természet ölén mocsári gőlyahirek és szerel­mes párok virulnak Egy kis pszíholőgia bevezetésül — A kávé és a zsirardi hőse — Egyedül Retten — Min­denütt szép, de a korcsmában a legszebb A P. M. H. sorozatos nyári riportjainak har­madik közleménye Prága, junius 12 A minap meglátogattam barátomat, aki azzal dicsekedet, hogy Prága legnagyobb szobájában lakik. Igaza is volt, mert, lift természetesen nem lévén, mire felkutyagol­tam a s2*zhuszonkilenc lépcsőn, a szusz is belém akadt. Előbb a pompás kilátásban gyö­nyörködtem, aztán a szobában néztem kö­rül. „Hogy kerül az a kitömött mókus a vit­rinbe?" — kérdeztem elhülve. „Mi, hogy •..“ — volt a makogó és ha lehet még lebültebb felelet — „vi-vitrin, mó mókus?" A szerencsétlen fickó négy éve lakik ugyanazon a helyen és nem tudta, hogy szo­bájában, a vitrinben egy kitömöttt mókus tanyáz. De én sem vagyok jobb a Deákné vász­nánál. Amikor a szerkesztőségben a megbí­zatást megkaptam, hogy nézzek körül a ki­rándulók seregében, szép titkárkisasszo- nyimk rögtön figyelmeztetett: „De ki ne hagyja, hogy Prágában az emberek, ahogy fűre ülnek, lehúzzák a cipőjüket!..." Beval­lom, mióta csak eszemet bírom, minden va­sár- és ünnepnap, de ha lehet hétköznap is, köpönyeget kanyaritottam a nyakamba és kirándulok, de én még sohasem láttam, hogy a fü és a cipő ilyen szoros összefüggésben lenne egymással. , És csakugyan, pünkösdkor annyi volt a kiránduló, hogy a gyepet nem lehetett látni a rajtaülőktől, de egyen sem volt cipő. De hagyjunk mindent szépen sorára ... Reggel... Szombat este a párok — természetesen, mindig a párok — fölnéznek az égre és ahány csillagot látnak ott, annyi deka felvá­gottat vesznek a hentesnél, aztán lefeksze­nek... Pitymallik... Jobb oldalról balra for­dulnak ... reggel lesz... balról jobbra... Nyolckor felkelnek, kétségbeesnek a teteme­sen előrehaladt idő miatt, beleugranak ru­háikba és egy pillanattal indulás előtt a pá­lyaudvaron vannak. Utaznak. A vonat tele van, mint egy megkezdet- len gyufaskatulya. Borzasztóan tele van. A legtöbben megkezdik a táplálkozást. Egy kis gyerek kávéért sirt. Kap. inni kezd. A vonat egyet zökken. És a kávé? Végigömlik: 1. a gyerek arcán, nyakán és ruháján; 2. a mama jajpiros dirndlikötényén; 3. egy gigerli kala­poslegény porcellánnadrágján. Nagyszerű ha­tás: 1. a gyerek bőg; 2. a mama minden teketória nélkül két poflevest utal ki; 3. az ázott nadrág a gyerek papájával vitatkozik egy kézenfekvő napi problémáról... A vonatból állomásról-állomásra egyre többen szállnak ki. Én is szigorúan kiszál­lok. Dél... Az ázott nadrág és a papa, ugylátszik, békés megegyezésre juthattak, mert az állo­mástól tiz percre eső réten együtt kártyáz­tak. A kisgyerek a zsirárdi tetején dobol. Tetszik neki, hogy milyen jó kemény. Orrát feltámasztja mutatóujjával, láthatóan, gon­dolkodik. Aztán gyors mozdulattal földre- teszi a kalapot és rááll. A zsirárdi szó nél­Páris, junius 12. ötvenezer ember nézte meg pünkösd hétfőién •a futbail-olimpiász két legutolsó mérkőzését és tízezerre telhető azok száma, akiknek már nem ju­tott hely a zsúfolásig megtelt tribünökön. A mér­kőzések megkezdése előtt az autocarok és autó­buszok, a villanyosok és a konflisok csak úgy ön­tötték magukból a mérkőzésre igyekvő ezreket és a verseny végén nem volt annyi jármű Coiombes- ban, amennyi szükséges lett volna ahhoz, hogy ezt ■a sckadalmat hazaszállítsa. A közönség óriási ér­deklődését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az emberek már délelőtt féltizenegy órakor tódul­tak ki a félháromkor kezdődő mérkőzésekre és hogy a mai rtap bevétele meghaladja a féknilfó frankot ... Délután fél három óra. A nézőközönség már elfoglalta helyét a tribünökön. A drágább he­lyeken ott látjuk az előkelő Páris társadalmát, né­hány uj minisztert és számos diplomatát. A nap forrón süt az azúrkék égen, a nők mégis könnyű prémjeikbe burkolóztak, mert igy parancsolja őfel­sége a Divat. A tribünök ünnepi díszt öltöttek. Úgy az elnöki, mint a maratoni tribün fölött hu­szonkét versenyző állam lobogóját lengeti a lágy szellő; tizennyolc közülük már kiesett a verseny­ből és csupán négy maradt a porondon: Uruguay, Svájc, Svédország és Hollandia, amelyek közül az első kettő az első helyért, a két utóbbi pedig a harmad’k díjért fog ma küzdeni.. Máris kiáll a hol­landok és a svédek tizenegyese. Mind a kettő más dresszben, mint tegnap. A svédek kanárisárga blú­zukat lila blúzzal cserélték ki, mig a hollandok is­mét elővették a garderobejukból a narancssárga blúzt, amely helyett tegnap feketét viseltek. El­hangzanak a himnuszok, megkezdődik a játék. A németalföld'-ek nem hozták magukkal a szerencse- nyuszit, talán ez az oka annak, hogy a megújított mérkőzés nem terem számukra babért. A svédek az első félidőben egymásután két gólt rúgnak, a hollandok győzelme máris valószínűtlen és ha egy tizenegyesből mégis gólt szereznek a félidő végén, legnagyobb híveik sem bíznak már abban, hogy övék lesz a harmad'k díj- A második félidőben a skandinávok egy újabb góllal biztosítják győzelmü­ket, úgy hogy a játék végén már nyugodtan „la­zsálhatnak", a hollandusok már nem vehetik el tő­lük a harmadik helyet. Megérdemelték, senki sem irigyli tőlük. Pár percnyi szünet következük. A közönség iz­galma nőttön-nő. Melyik csapat lesz a győztes? — találgatják az ismeretlenségből hirtelenül előtört délamerikái, vagy pedig a svájci tizen­egyes, amely oly sok nehéz mérkőzésben bizonyí­totta be nagy tudását? Fogadásokat kötnek jobbról kül beszakad, mire a gyerek felfordul, de nem szó nélkül. Nagybőgőt megszégyenítő bömbölése azonban zavarja a játékukban el­merült férfiakat, mert azok alaposan rámor­dulnak. A gyerek, aki a tapasztalatok szerint nem esett a fejére, erre felhagy a sírással és mert látja, hogy a kalapnak megterhelés szempontjából való kipróbálását és a vele­járókat nem vették észre, a zsirárdit a por- cellánnadrág mellé tolja, oda, ahol... Nem tudom, hogy a cézári hadicsel be­vált-e, mert én tovább mentem. Utamat me­zítlábas emberekkel tömött rétek szegélyez­ték. Azt még értem, bár felfogni nem tudom, hogy az a nagypapa ott a tízperces gyalog­lástól annyira kimerült, hogy kénytelen volt lehúzni a cipőjét, de kétlem, hogy az a dél­ceg gavallér hamarább fog mezítláb célt érni selyemhuzatától megfosztott vádlis szerel­ménél, mint különben. Este... Mire leszáll az alkony, együtt van az egész igen tisztelt társaság a korcsmákban a családi sörök és aludttejek körül. A trom­bitákból a megrepedésig fújják a polkákat. A kisgyerekek elálmosodnak, a mamák ká­szálódnak, de a torkukból az ut porát sza­porán locsolgató családapák egyre halaszt- gatják az utazást. Persze a párok is. Egyik­nek sincs eszébe elszaladni, mégis állandóan fogiák egymást. A vonatok, ha lehet, haza­felé még tömöttebbek. Nincs egy józan férfi a törzs közt kelőben ... A nap rezüméjét rövid összefoglalásban itt adom: Elutazás, megérkezés. Tiz perces menetelés. Letelepedés cipőlevétellel. Evés- Újra evés. Megint evés. Evés után alvás, al­vás után evés. Találkozás a korcsmában. X krigli sörök. Haza. —éni. és balróL A favoritok kétségtelenül az uruguayiak, akik értették a módját, hogyan kell megnyerni a hiú franciák rokonszenvét. Minden mérkőzésükre saját zászlajukon kívül elhozták a francia trikolórt is és autójukat, amellyel föltünést keltő módon jár­ták be a boule várd óikat, ugyancsak mind a két ál­lam lobogójával ddsziitették föl. A párisi közönség nagyobbik része ezért az ő győzelmüket kívánja, hiába van a svájci csapatban több genfvidéki fran­cia. Most is a Nappal díszített uruguay és a francia zászló alatt vonulnak föl az olimpiai faluból, miköz­ben a katonai zenekar fanfárjai egy indulót harsog­nak bele a levegőbe. Az öltözőbe mennek, de csak­hamar kijönnek a pályára. Ezer és ezer miniatűr uruguay zászlócska integetése köszönti őket. Egy élelmes montevidei bankház osztatta ki őket a kö­zönség között. A kihakiszinü egyenruhába öltözte­tett katonai zenekar rázendít Uruguay himnuszára. A délamerikaiak k'nyujtott karral tisztelegnek az elnöki tribün előtt és harsány „na-ra-ra“ kiáltást hallatnak. Ugyanez a jelenet megismétlődik a ma­ratoni tribün előtt. A svájciak most lépnek ki a pályára. Himnuszukat rfrnd a két csapat feszes vigyázz-állásban hallgatja végig. A játék, amelyet a pocakos Siawick (francia) vezet, a helvétek rugá sával kezdődik, akik a perzselő nap ellen játszanak. Hét perc alatt az uruguayiak váratlan támadása Pedrone shoctja révén máris gólt eredményez. A közönség kalapját és zászlócskáit lengetve üdvözli a dél amerikai csapatot. A fokete Andrade megöleli társát. A svájciak ohamce-ai csökkenni kezdenek, az uruguayiakat pedig vehemens támadásokra késztet1 az első siker. A félidő végéig azonban nem tudnak újabb gólt lőni, úgy hogy a második félidő elején még nem reménytelen a svájciak ki­látása. Azzá csak akkor válik, amikor a huszon­egyedik percben Cea a második gólt lövi. Az uru­guayi párt lelkesedése határtalan. A temperamen­tumos spanyolok d'adalmámorukban a levegőbe hajigálják kalapjaikat, ahogy az odahaza szokásos, amikor a toreador leszúrta a bikát. Az uruguayi győzelem most már egészen bizonyos és amikor Romano, aki különben kitűnő 9printer is egyszers­mind, tizenöt perc múlva a harmadik gólt is be­lövi az ellenfél kapujába, ezzel csak szebbé tette, de már nem döntötte el a győzelmet. A tribünök latin közönsége tombol örömében és egyes játéko­sok cigánykereket hánynak büszke boldogsá­gukban. Pár perc van már csak hátra és Uruguay mint győztes hagyja el a pályát. Huszonkét nemzet közül legjobbnak bizonyult és diadalaira egyedül csak az vet egy kis árnyékot, hogy az angolok nem vettek részt a versenyben. Szinte elképzelhe­tetlen öröm fut végig az óriási tömegen. A kék­4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 3 \ | 3 — \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < ^ \ ------------------------------------------------------ ► 3 ^ \ Saját készitményü finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- tm * 3 \ térítők és mindennemű lenáru l J * \ £ 3 Árusítás nagyban és kicsinyben t ^viTTTiYTfmffmmmfTmTmmmTifmimmntrrnTTirTn tűt A futbail-olimpiász utolsó napjai A döntömérközés részletei Péntek, fcmhis 13. fehér csikós és az arainysugaras nappal díszített uruguayi zászlócskák egész erdeje hajlik meg a győztesek előtt, akik a két tribün előtt jellegzetes „ra-ra-ra“ kiáltásukkal köszönik meg az ovációkat Legboldogabbnak látszik a fekete Andrade, akinek, mint jobb halinak, oroszlánrésze volt a gyönyörű diadal kilküzdésében. Az uruguayiak a mögé a ka­pu mögé vonulnak, amely az övék volt a második félidőben. A kapu mögött már a második gól után fölsorakozott a katonabanda, hogy tust húzzon a győztesek üdvözlésére. A zászlórudon csakhamar fölszökken az uru­guayi lobogó, amelynek aranynapja versenyt kacag az alkonyi égen nyugovóra térő öreg napistennel. Az uruguayi zászló alatt jobbra Helvécia fehér­keresztes zászlaja, balra pedig Svédország sárga­keresztes kék lobogóját lengeti az esti szél. Az uruguayiak elindulnak diadalutjukra. Tiz-tizenöt lépésre mögöttük a svájciak haladnak; szerénysé­gükben nem akarnak résztvenríi a diadalmenetben, de híveik unszolására végre mégis rászánják ma­gukat A svédeiket hiába keressük: ők lemondtak az ünnepeltetősről, amely őket is méltán megillette “ volna. ötvenezer ember tapsol a népszerű futbaii- sport hőseinek. Az elnöki tribün uruguay zászlók­tól kéklik, egyes helyeken a piros helvét zászló tar­kítja a nagyszerű képet, sárga szalmakalapok ez­rei kerülnek le a fejekről. A közönség olyan ová­cióban részesíti a világ legjobb futballistáit, mintha egy győzedelmes imperátor defilirozna el előtte. A menet a maratoni tribün elé ér. Az uruguayi, délamerikai és általában a spanyol közönség leg­nagyobb része ott helyezkedett el. Az ünneplés ott éri el a tetőfokát. Percekig zug és morajlik a dia- dalttas „ra-ra-ra“ és forró hangulat ömlik el a lel­keken. Sevillában vagyunk-e vagy a messzi Mon- tevideoban? Kalapok ezrei bukfenceznek a levegő­ben, de a forróvérű latin közönség még ezzel sem éri be: egymásután hajigálja le a szalmakalapokat az arénára, a győztesek lábai elé, úgy hogy a játé­kosok alig győzik fölemelni és visszadobni a kala­pokat. A bikaviadalok képzete dereng fel bennünk; igy csak spanyolok tudnak leLkesedui. A menet az ovális végére ért. Az uruguayiak lovagiasan megölelik a svájciakat, akiknek kezéből kiragadták a győzelem pálmáját. Meghatóan szép látvány. A $portsmenek testvériségének gyönyörű gesztusa. A svájciak nem irigykednek a délameri­kaiakra. ők is érzik, hogy azok megérdemelték a szép sikert és az ünepelt elést. Az uruguay zászló messzire láthatóan leng az árbocon, amelyen eddig csak a rugby-győztes északamerikaiak csillagos lobogója került föl. A fia­tal Amerika a sport terén :s legalább egyenrangú ellenfeleket állít a vén Európa fiaival szemben. A messze Nyugaton egyre jobban megizmosodnak a friss erők, érvényesülési teret követelnek, hatásuk átterjed az Atlanti Óceán keled párjaira és csodá­latba ejti a világot. Uruguay győzelme Amerikának bámulatos előtörtetését szimbolizálja. Az első félidő elején, több mint egy negyed óráig, a két csapat meglehetősen egyenlő erőt mu­tat Mind a kettő friss és meg sem látszik rajtuk, hogy megelőző nap egy nehéz, meghosszabbított meocset játszottak végig. Körülbelül a harmincadik percben a hollandusok indulnak vehemens roham­ra, amely'csak azért marad eredménytelen, mivel egy védh eteti ennek látszó lövésük után a labda a kapu felső sarkáról pattan vissza. A játék erre hirtelen megfordul. A skandinávok a holland kapu elé viszik le a labdát és rövid ingadozás után egy szabadrúgásból Rydell a 32. percben gyönyörű gólt lő. Ez az eredmény föltüzeli a svédeket akik a gól után erélyesen ostromolják a holland kaput és két perc múlva Kock leadásából Lunaquist révén megszerzik a második gólt is. A nagy hendikep azonban nem csüggesztá el a hollandusokat. Szívós kitartással játszanak toyább és két perccel a félidő befejezése előtt egy tizenegyesből Formenov gólt is lő. Félidő 2:1 a svédek javára. A második félidő elején a svédek vannak fö­lényben, de egy negyedóra múlva a hollandusok kezdik diktálni a tempót és kiegyenlítésre törek­szenek. De most sincs szerencséjük. Egy rendkívül veszélyes lövés a felső kapufélfának viszi a lab­dát, majd egy újból veszélyes shootot a svéd Ka­pus, Lindfoerg véd ki briliánsán, a következő ked­vező alkalmat pedig jobb összekötőjük szalasztja el, aki — noha Lindberg elesett és a kapu véd­telen — méterekkel a kapu mellé lő A kiegyenlítés tehát nem sikerült és most máT végérvényesen a svédek kerülnek döntő fölénybe. Az egyiptomi biró, Juszuf Mohamed, ak'nek Ítéletét nyilván be­folyásolja az, hogy az; egyiptomiakat éppen a své­dek ütötték el a győzelem reményétől, kiállítja Kar Keidet, a svéd centert, úgy hogy a svédek a mérkőzés végéig most már csupán tiz emberrel játszanak. Mégis megtartják fölényüket és egy szabadugrás következményeképpen Rydell a har­madik gólt lövi az ellenfél kapujába, amely most már bizonyossá teszi a skandinávok győzelmét. A svédek ezért most már nem is veszik túlságosan komolyan a további játékot A harmadik díj ngyis az övék már és a hollandusok már netn is akarják vitássá tenni. Megérdemelték, derekasan megküz- döttek érte. URUGUAY—SVÁJC; A két csapa t föl állítása: Uruguay: Mazati (kapus), Nasazzi és Arls- pe (hátvédek), Andrade. Vidal és Cihierra (fede­zet), Urdünaran, Scarone, Pctrone, Cea és Romano (csatárok). Svájc: Pulver (kapus), Reymond és Rarn- seyer (hátvédek), Poílitz, Sditnicdlin és Obcr- hausor (halfok), Fassler, Abegglcn, Dietrich, Pache és Ehrenbolgcr (csatárok). A játékot a svájciak kezdik akik öt percig fö­lényben vannak migilen az uruguayiak összeszedik magúkat és villámgyors támadásba mennek át, amelyből Pctrone szép gólt lő. Az uruguayiak já­téka, egyre szebbé .válik. Egy ideig az uruguayiak

Next

/
Thumbnails
Contents